Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

9 A rtÉPIJJSÁG 1983. szeptember 1. Munkásfiatalok országos találkozója, Debrecen Jól szerepelt a Tolna megyei „csapat Tanácskozások, vetélkedők, szórakoztató programok 99 % #«r' FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK — Nem hiszem, hogy va­laki az országban szebb ló­szerszámot csinál, mint én — jelentette ki újdonsült barátom, Dénes, beszélgeté­sünk közben, amint a Tolna megyei delegáció tagjaival az egyik gazdag programmal tűzdelt nap végén a szállá­sunkra ballagva egymás mellllé sodródtunk. ’ Sok mindent megtudtam róla, a szakmájáról, az akaraterejé­ről. Ez utóbbiról meg is győződhettem, amikor az úszóversenyen szívósan gyűrte a métereket, faragta le a másodperceket, hogy a csapatot minél előrébb jut­tassa. Ahány fiatallal beszél­tem, mindegyikből áradt a szakmai büszkeség és a vi­dámság. Igaz, nem váltották meg a világot Debrecenben, augusztus 26—28. között, de az ilyen találkozók sokat se­gítenek abban, hogy az or­szág munkásfiataljai jobban megismerjék egymás gond­jait, örömeit. Jó szervezéssel zajló változatos programok során, tanácskozásokon, fó­rumokon és szekcióüléseken folytak a véleménycserék, sokszor heves viták kíséreté­ben. A fórumokon az ágaza­ti államtitkárok, miniszter- helyettesek válaszoltak a fiatalok szakmai és politikai kérdéseire. Beszéltek itt az ifjúsági termelési mozgalmak és a munkaverseny tapasztalatai­ról épp úgy, mint a pálya­kezdők helyzetéről, vagy a KISZ- és szakszervezeteknek az ifjúság érdekében törté­nő együttműködéséről. Az is­kolákból az életbe kilépők ugyanazokba az akadályokba ütköztek, mint évekkel ez­előtt, ezen a téren joggal sür­gették a felszólalók a haté­konyabb változtatásokat. Élénk vita és véleménykü­lönbség alakult ki a gazda­sági munkaközösségek meg­ítélésében. A többség úgy nyilatkozott, hogy jól szer­vezett és megfelelően fizetett 8 órás munkaidőben szeret­nék a megélhetéshez szüksé­ges anyagiakat megteremte­ni. A különböző témákban kibontakozó eszmecserékhez jól jöttek az üzemlátogatá­sok sokoldalú tapasztalatai. Megyénként 2—4 fős delegá­ciók vállalatokhoz, mezőgaz­dasági üzemekhez látogattak el, ahol tájékoztatókat hall­gattak, a gyárak, üzemek, il­letve termelőszövetkezetek működéséről, a KlSZ-szer- vezetek munkájáról és az ott dolgozó fiatalokkal is elbe­szélgettek. Nem kerülgették a kényesnek tűnő témákat sem, a fiatalok lakáshoz ju­tásának kérdését vagy a tel­jesítmény szerinti bérezés megvalósításának hiányossá­gait. Debrecen város az orszá­gos találkozó gondos házi­gazdájának bizonyult. Ennek a városnak a neve­zetes történelmi múltján kí­vül gyönyörű jelene és jö­vője van, hiszen egyike a leggyorsabban fejlődő tele­püléseknek, ahol három egyetemen, három főiskolán, hat gimnáziumban és tíz szakközépiskolában mintegy 20 ezer fiatal tanul. A város­nézés közben látható volt a régi és az új váltakozása, a nagy ütemben épülő lakóne­gyedek, intézmények, az ápolt parkok sokasága. Tet­szett a nagyerdei gyógyfür­dő „medenceerdeie” és ter­mészetes környezete, a DMVSC-sportkombinát ki­alakítása és a városi sport- csarnok monumentalitása. Ezek adtak otthont — a fel­sorolás sorrendjében — a fürdőbál műsorainak, ahol zenés-táncos, játékos progra­mok voltak; a sport-show- nak, amely sportversenyek­ből, vetélkedőkből tevődött össze; a béke és szolidaritás jegyében rendezett nagygyű­lésnek, ahol szerkesztett po­litikai program, és a Sztár- csinálók című rockopera nyújtott emlékezetes él­ményt. Tolna megye 80 fős kül­döttsége két busszal indult Hajdú-Biharba, mire odaér­tek, úgy összebarátkozott a társaság, mintha mindenki évek óta ismerte volna egy­mást, pedig sokan az indu­lás napján találkoztak elő­ször. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs szégyenkezni va­lója Tolna megyének, mivel a játékos vetélkedő szellemi totóját mi nyertük, nagyon kiélezett versenyben a mun­kavédelmi vetélkedőn is a mi csapatunk lett az első. A fiúk kispályás labdarúgásban ezüst-, a lányok ugyanebben a sportágban bronzérmet nyertek. Női kézilabdában jutott még egy negyedik he­lyezés, és a hatfős úszócsa­patunk az V. helyet harcol­ta ki 19 megye „válogatott­ja” között. A rendezők az el­ső három helyezettet bősé­ges hidegtálakkal, tortákkal és más ennivalóval díijfazták. A munkásfiatalok első or­szágos találkozója alkalmá­ból rendezték meg az Arany­bika Szálló Bartók-termében az ötlet ’83 kiállítást, mely­nek az volt a célja, hogy se­gítséget adjon a vállalkozó kedvű fiataloknak, egyének­nek és vállalatoknak arra vonatkozóan, hogy a kisvál­lalkozások, illetve termék-, szerkezet-korszerűsítés szem­pontjából milyen termékek vehetők számításba. A kiál­lítással egyidejűleg mutat­ták be a paksi atomerőmű KISZ-építkezés anyagát, amely nagy érdeklődést vál­tott ki a látogatók körében. A színes, változatos látni­valók, összejövetelek, beszél­getések, a közös szórakozá­sok közben ugyanolyan ha­mar kerültek közel egymás­hoz a különböző megyékből érkezett küldöttek, mint sa­ját megyénk küldöttei. Nagy sikere volt a színvonalas mű­soroknak, és bizonyára min­den résztvevő szívesen fog emlékezni a Karikás népze­nei együttesre, Kincses Lász­ló lemezlovas diszkóprog­ramjára, Nagy Bandó And­rás és Maksa Zoltán humo­risták műsorára, vagy az Old Boys együttes nagy sikerű előadására. Amikor az utol­só nap hortobágyi program­ja is a vége felé közeledett, a lovasbemutató, a Bojtorján együttes koncertje, és a lé­gi bemutató aznapi friss él­ményével gazdagodva bú­csúztak egymástól a megyék fiataljai, majd a buszokra szállva, sűrű integetések közben így köszöntek el: „Viszontlátásra!” — ma — Fotó: Kőszegi A debreceni vegyes kar fellépése a megnyitón Hogyan segítik a pályakezdőket? Személyre szóló figyelem és anyagi támogatás A nyár a munkavállalás szezonja is. A pályakezdő fiatal szakmunkások, főisko­lát, egyetemet végzett fiata­lok ilyenkor állnak munkába. A megyei KISZ-bizottság leg­utóbbi ülését a Bonyhádi Ci­pőgyárban tartotta, ahol a helyi KISZ-bizottság és a Szekszárdi Állami Gazdaság KISZ-bizottságának titkára számolt be arról, hogy az ő munkahelyükön hogyan fog­lalkozik a gazdasági vezetés és az ifjúsági mozgalom a pályakezdőkkel, pontosabban a hozzájuk újonnan belépők­kel. Nyilvánvaló a szándék, hogy példát adjanak a töb­bieknek, illetve elterjesszék a jó tapasztalatokat, hiszen mindkét munkahelyen igen odafigyelnek azokra a fiata­lokra, akik náluk kezdik a munkásévtizedeket. Éppen ezért nem is lehet részletezni, hogy mi mindent tesznek, csak a legfontosabbakat cél­szerű ezek közül kiemelni. Kezdődik azzal, amit min­denki érezhet, ha belép ezek­re a .munkahelyekre: Érezheti a személyes törődést, mert mindig mindenkit megkeres az ifjúsági mozgalom is. Más­más formában, de az első időszakot követően értékelik is a fiatalok munkáját. Sőt, az egyetemet, főiskolát vég­zettekkel ez a kapcsolat már korábbi, mert többségük ösz­töndíjas, és már az egyetem, főiskola elvégzése előtt meg­ismerkedhet egymással a munkahely és a jövendő szakember. Hasonló a helyzet a szak­munkásokkal is, a cipőgyár kapcsolatot tart a szakmun­kásképzővel, a fiatalokat meg­hívják a gyári rendezvények­re, ennek ellenére igen keve­sen választják a cipőipari szakmákat. A felsőfokú vég­zettségűeknek hat hónap gya­korlati idejük van arra, hogy megismerjék az üzemet, az viszont nem mindig sikerül a cipőgyárban, hogy ez után a végzettségnek legmegfelelőbb munkát kapjon a fiatal. Ilyen­kor .még gyenge a szál, ami a pályakezdőt a vállalathoz köti, mondja a beszámoló, éppen ezért van nagy jelen­tősége annak, hogy az ifjú­sági mozgalom is kötődési te­remtsen a kezdő szakember és a gyár között. Ezért igye­keznek feladatot adni a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában, az MSZBT-ben, a KISZ-alapszervezetek irá­nyításában. Bérezésük vi­szonylag jó, négyezer forint körül mozog. Esetenként na­gyobb gondot okoz az erköl­csi megbecsülés, és nem min­dig kapnak komoly szakmai feladatot. A Szekszárdi Állami Gaz­daságban már a fogadáskor lehetősége van arra a belépő fiatalnak, hogy elmondja el­képzeléseit. Külön figyelmet fordítanak a sorkatonai szol­gálatról és gyerekgondozási szabadságról visszatérők prob­lémáira. Az állami gazdaság a szakmai utánpótlás biztosí­tása érdekében jó kapcsolato­kat alakított ki a szakmun­kásképző intézetekkel, sőt, általános iskolákban is tarta­nak ismertetőt a mezőgazda- sági szakmákról, a gazdaság­ban pedig rendszeresen nyílt napokat rendeznek. A pálya­kezdő szakmunkás mellé a munkahelyi vezetők patronáló dolgozót jelölnek ki, akik fi­gyelemmel kísérik a kezdeti lépéseket, a munkahelyi kö­rülmények alakulását A fiatalok egyik legnagyobb gondja ebben az időszakán a családalapítás, ezen belül is a lakáskérdés. Az állami gazda­ságban vendégszoba fogadja a kezdőket, a házasoknak és családoknak 50 százalékos al­bérleti hozzájárulást fizetnek, esetenként IBUSZ-lakásban kapnak helyet. Néhány szol­gálati lakás is van. Jelenleg a felsőfokú végzettségű kez­dők közül ketten laknak szol­gálati, hárman IBUSZ-lakás- ban és ketten albérletben. Ezenkívül hét dolgozó ka­pott vállalati kölcsönt. Az állami gazdaságban mód van arra is, hogy a fiatalok plusz munkát, például hibrid­kukorica-termesztést, sertés­vagy csirkenevelést vállalja­nak. A kvalifikált szakmun­kásokkal, ifjúsági takarékbe­tét-megállapodást is kötnek, eddig ötven dolgozónak fizet­tek ki 15 400, vagy 21 000 fo­rintot. A megüresedett he­lyekre a KISZ-bizottság fo­lyamatosan másokat jelöl ki. Két éve, hogy ebben a ked­vezményben már nemcsak fi­zikai dolgozók, hanem mű­szakiak, adminisztratívok is is a KSZE-nél dolgozó fiata­lok is részesülhetnek. —i— A KISZ-esek szervezték Vetélkedősorozat Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) lA dombóvári Unió Ipani Szövetkezet KlSZ-bizqtitisáiga a termelőmunka, a politikai képzés mellett nagy hang­súlyt fektet la szabadidős- prOgralmok miegszenvatoséne, a folyamatos rrtazgallmli élet feltételeinek ibiztoSításéra. lEnnék a tevékenységinek egyik fő eredménye, hogy a ínyáíni időszakban is képesek voltaik egy .több héten kérész­itől tantó vetélkedő megszer­vezésére. A június eleijén din- díitoitt vatlékedőSoímZat bá­nóim fordulóból állít és au- iguisztus közepén rendezték mag ia döntőt. Az első két fordulóiban a szocialista bri­gádok és a KlSZ-ialiapszarve- zeiték harminc csapata vett iríészt. A bárom fő témaköriből — politika; kulfúrla és .sport — tesztlapokat Iklészií, tértitek 'a KISZ-bizottság resZorflelielő- séi. A vetélkedőit Réczlicaa Ferenc; a KlSZ-lbizlattsáig Ikultúinfellelősie irányította. A kérdéseket hazái és külföldi politikai és sporteseményék- Iből, a KISZ történetéből, sponttonténetből; iinodáliom- ibáli, képzőművészetiből’, hely­történetből és zeneművekből ámították össze. A két íirtásois foinduilában legtöbb pontét elánt hat csla- ipaf jutott a döntőbe. A négyfős csapatokat Bang- írlálcz József, a KlSZ-hizoít- ság titkára köszöntötte. Ér­tékelte az eddigi fordulókat és elismerően szólt a brigá­dok felkészültségéről, arról, hogy milyen sokan vettek ■részt e KUSZ-irendezvényen. A döntőben a csapiatoknak a poHiitiikali, kulltuinálliis és sportkérdések mellett számot kel,lett adni szövatkiezetpoli- tifcali felkészültségükről is. Volt mlég toltó és Viilliámkár- dés is. A végiig izgalmas döntőt imár hagyományosan — az idén harmadik alkalommal — a II. üzemegység „iMátai Antal’” szocialista hrilgádja nyerte, az Építőipari „Petőfi Sándor” és a Pmiömmeclhianíi- kai űzöm „íffijú Garda” szo­cialista brliigádjia ellőtt. WILHELM ÁDÁM Magyar rockopera Fergeteges siker a Királydombon iHátásois záróképped fejező­dött be az István, a király című rdcfcoipena. A megko­ronázott István királyt ün­neplő örömódia zenéje szinte észrevétlenül átment a Him­nuszba, miiközben a domb 'gerliincénék! teljes hosszán megjelent agy közel három miéter magais és rtöbb mint száz méter hosszú nemzeti •színű zászló. A petárdák, a göröigtűz éis iá színes ködfal- legök, a nagy teljesffltméniyű reflektorok álltai megvilágí­tott sóik száz négyzetméteres színpadon — dombon — né­mán, mbzdulatianül álltak a szereplők és a nézőtéren egy emberként dermedten állt a tízezres nézősereg. És ami­kor a iPödkoperához iigazloldvia gitárom előadott Himnusz utolsó akkordjlai is elhang­zottak, a- nézők negyven per­cig tartó, szűnni nem akaró tapsslal ünnepelték. Ünnepelték az első magyar irotckapema megszületését. Azt á rockoperát, amely nemzet­közi mércével is a hasonló műfajú művek iegjobbjlalivail vetekszik, de ami mégis ma­gyar, mégis a miénk, amely történelmünk egyik legna­gyobb alakjának állít méltó emllléket. Ünnepelték, hogy a tíz éve tervezett, megint irockopera végre színpadát, nyilvánosságot kapott. iÉs azt, hogy nem is alkár- miliyian nyilvánosságot, mert aiz arszJágafapító I. István ün­nepén; augusztus húszadikán az előádást filmre is vették. Kolitay Gábor rendezésében — aki bábáskodásának, szer­vezőkészségének köszönhető az előadás — mozifilm készül az István, a királyból. Boldizsár Miklós Ezredfor­duló című drámájának fedr- Használásálvial készült Szöré­nyi Levente és Bródy János nOokoperáljla. És ha a bábák között megemlítettük KolitJay Gábor nevét, itde kíivánkiazlilk Nemésfcüirtty Istváné is, laka a fcffigátólkönyv-terwiat olvasva telkes és hatásos támogató­ja lett a film, aiz előadás magranldeziésének. Történész­ként iis Sokat segített aiz al­kotók munkájúiban. IMlinit minden fűmnek, az István, a királynak is termé­szetesen előbb készült el a zenei alapjla. A fölvételkor Szörényi Levente vezényelte ia sziázibúsz tagú szimfonikus zenekart, a száztagú kórust és a zenéi anyag elkészítésé­hez újra összeállt a legendás IillésHegyüittes ils. Az István, a királyban — műiként a történetemben iis — két nagy tábor csap össze. A Koppány köré csoportosuló pogány főurak, akik a nem­zeti jellegét, a magyarságot féltik a nyugati befolyástól,, az egyháztól és István tábo­ra, áki felismerve a történel­mi szükségszerűséget, az ál­lamalapítással, a keresztény tanlók elterjesztésével alkarja '— és mlint tudjuk, tudta — megmenteni a magyarságot a pusztulástól, a történelmi süllyesztőtől, összecsapásuk ia később szentté nyilvánított István győzelmével végződik. A két tálbor eltemtátes érzü­letét SZörlényiék ia zenében is nagyszerűen kifejezték. Miig ilstvánék lágy, egyházi zenei laiapökon nyugvó, a gregarü- ánénékek dallamvilágát iis felhasználó zenei .hlangzato- kon szálainak meg, Koppá- nyék zenéje a vlad rock, az Edda, a Beatrice zenéjére emlékeztető: Emlékeztető, mart hangsúlyozni sem kell; ihogy Szürényiék önálló mű­vet, méghozzá emléfcezötas nagy műviét hoztak, létre. Ilyen bemutatókor áhlafatíla- null hasonlít az emlber. De a imloziilbban a közedlmúlifban be- rnutiatott Világsikerű Jézus (Krisztus szupersztárhoz ha­sonlítva is megállja helyét az István, a király. iAz István, a király legna­gyobb hatású ,szereplője két­ségkívül a Koppányit meg­személyesítő Vlikiidál Gyula. Énektudása, .szuiggesztíV elő- ádálsa meSsze kiemeli a töb­bi szereplő közül. Bedig tá­borában olyan — .rockkörök- ben ismert navék szerepel­nék, mint iá Hóbo Blues Bánd- es, Deák „Bili” Gyullla,, vagy a Nagy „Feró”. Az ellentá­bor énekesei között pedig ott van a főpapot megsizjemélye- isírtő ‘Viktor Máté. A címsze­repeit ugyan Pelsőtízy László játlsza, de élnakhangjián Var­ga Mliklős szólal mleg- A sok dicséret mellett itt kall szól­ni arról, hogy Peflisőczy László István királya a dia­rab elégén elég gyenge (kezű­nek .tűnik, ,ákit anyja és kör­nyezete irányít. Pedig a tör- tenélémből tudjuk, hogy Ist­ván haitánazőtt, erős beizű, sőt, la történelem egyik leg­véresebb kezű malgyar uralkodója volt. Termé­szetesen enré az adott koriban .szükség is -volt, nem­zeti létünkét köszönhetjük hátározlottsiágánlaik, Vas kezű unallködálsámlák. ,A díszlettervező valószínű élete egyik nagy feladatát oldotta meg, amikor a Ki­rálydombra álmodta, tervez­te a roékopera előadását. Sti­lizált és mégis kifejező dísz­letei bő .teret hagytak a Nio- vák Ferenc által vezényelt 400 táncos és a többi szerep­lő előadásának. A magyar néptálncailapicikion nyugvó, radbasított táncok .pedig mél­tó kiegészáitői, a siker előre­vivői voltak az előadásban. TAMÁSI JÁNOS Látogatáson a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents