Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 24. Európa békéjéért, a leszerelésért Tvilioiiov a genfi tárgyalásokról Még van idő, hogy Géniben tisztességes, valamennyi fél érdekeit figyelembe vevő megállapodás szülessék. Amennyiben azonban a kedvező lehetőség kihasználatlanul marad és Nyugat-Euró- pában megkezdik az új amerikai nukleáris rakétafegyverek felállítását, a Szovjetuniónak haladéktalanul ellenintézkedéseket kell majd tennie, hogy fenntartsa az erőegyensúlyt regionális, európai és globális vonatkozásban. Az intézkedésekkel magasabb — és a béke szempontjából veszélyesebb — színvonalon állna helyre az egyensúly. A fentiekben fogalmazta meg a Szovjetunió álláspontját Nyikolaj Tyihonov, a minisztertanács elnöke, akinek nyilatkozatát pénteken közölte az Osztrák Szocialista Párt lapja. Az Arbeiter Zeitung főszerkesztőjének Moszkvában adott nyilatkozatában Tyihonov hangoztatta: a Szovjetunió létfontosságú célpontjaira irányítandó új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek nemcsak a Szovjetuniót és szövetségeseit, hanem — a háborús veszély megnövekedése miatt — egész Európát fenyegetik. Tyihonov hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatai változatlanul minden területen dinamikusan fejlődnek a politikában csakúgy, mint a gazdaságban vagy kulturális vonatkozásban. „A jelenlegi, bonyolultabbá vált nemzetközi helyzetben a szovjet—osztrák együttműködés stabilizáló tényezőt jelent. Példát adunk a valóban az egyenlőségen alapuló kapcsolatokra. Értékeljük Ausztria és más semleges és el nem kötelezett országok fontos hozzájárulását a madridi találkozó munkájához, sikeres lezárásához” — mondotta a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Mint ismeretes, Fred Sinowatz osztrák kancellár a tér- napokban hivatalos látogatást vek szerint a következő hó- tesz a. Szovjetunióban. Az osztrák szocialisták felhívása A genfi tárgyalásokat tovább kell folytatni, azok nem hiúsulhatnak meg egy határidő miatt. Építő megoldásra van szükség a bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokon is. Az Osztrák Szocialista Párt pénteken kiadott felhívása elsősorban az amerikai kormányt szólítja fel, hogy a (Washington szabta) határidőn túl is tárgyaljon Géniben. A dokumentum, amelyet Brúnó Kreisky, a párt elnöke hozott nyilvánosságra, egyúttal leszögezi: globális tekintetben katonai egyensúly áll fenn a két nagyhatalom között. Az Osztrák Szocialista Párt realista, a béke fenntartását szolgáló leszerelési politikáért száll síkra. Ennek keretében meg kell vitatni a lehetséges bizalomépítő intézkedéseket, így az atomfegyvermentes övezetek kérdését is, hangoztatja a felhívás, amely rámutat: a két nagyhatalom vezetőinek akkor is találkozniuk kell, ha tudjuk, hogy egy csúcstalálkozó maga nem adhat választ minden súlyos kérdésre. Brúnó Kreisky, az SPÖ elnöke határozottan leszögezte: a legfontosabbnak azt tartja, hogy az Egyesült Államok adja fel az (év végi) határidőt és akkor is tárgyaljon tovább a Szovjetunióval a közepes hatósugaró nukleáris fegyverek korlátozásáról, ha a Washington kijelölte határidőig nem sikerült megállapodni. Kreisky rámutatott: a nyugati békemozgalom azóta igazán erős és mozgat meg tömegeket, amióta az amerikai kormány „korlátozott nukleáris háborúról”, „első csapásról” és hasonlókról kezdett beszélni. Míg korábban igaz lehetett, hogy csak a kommunisták és a velük rokonszen- vezők voltak a békemozgalomban, most az egyházak, a szocialisták tömegei is benne vannak, és közismert például, hogy az NSZK lakosságának többsége ellenzi a rakétatelepítést — ha nem is mindenki megy az utcára tüntetni ellene — mondotta többek között Kreisky. Vogel sajtóértekezlete Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke szerint ha a Szovjetunió a francia és a brit rakéták mennyiségére, vagyis 162"-re csökkentené SS—20-as rakétáinak számát, akkor a NATO teljesen lemondhatna az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepítéséről. A nyugatnémet kormánypártok azonnal hevesen támadták Vogel elképzelését. Pénteki bonni sajtóértekezletén Vogel úgy ítélte meg, hogy a legutóbbi amerikai és szovjet lépések nyo- \ mán még van kilátás megegyezésre Genfben, ha áttörésről nem is lehet beszélni. Ismételten erőteljesen bírálta az Egyesült Államok vezetését azért, mert nem hajlandó lemondani a Pershing —2-es rakéták telepítéséről és változatlanul ellenzi a francia és a brit rakéták figyelembevételét. Vogel felszólította a Rea- gan-kormányt: járuljon hozzá ahhoz, hogy a francia és a brit rakétákat számításba vegyék a további tárgyalásoknál. Erre lehetőség lenne, ha a közép-hatótávolságú és a hadászati fegyverekről kü- lön-külön folyó tárgyalásokat összevonnák. PANORÁMA BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke pénteken fogadta az üdülésen hazánkban tartózkodó Bugin Dezsidet, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának póttagját, az MNFP Központi Bizottsága pártellenőrzési bizottságának elnökét. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiss Károly- nak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének eredményes munkássága, valamint több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. ZSÁMBÉK Tanévnyitó ünnepséget tartottak pénteken a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán, amely eddig az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként működött. Az ünnepség szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. BEJRUT Péntek délelőtt az éjszakába nyúló tárgyalásokon egyeztetett tűzszüneti egyezménytervezettel Bej rútból Damaszkuszba utazott Rafik Hariri, a szaúd-arábiai közvetítő helyettese. A tanácskozáson részt vett Róbert McFarlane amerikai megbízott is, aki az előző napon Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel és Valid Dzsumblattal, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökével találkozott Damasz- kuszban. PRON-küldöttség Budapesten A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására pénteken Budapestre érkezett a Lengyel Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) küldöttsége. A delegációt Jan Dobra- czynski író, a PRON elnöke és Marian Orzechowski, a PRON főtitkára, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára vezeti. A megérkezést követően a delegáció megbeszélést folyTolnán is megvitatták az új választási törvénytervezetet Közel negyvenen jelentek meg csütörtökön délután a tolnai pártszékházban, hogy elmondják észrevételeiket és javaslataikat a választási törvénytervezetről. A fórumon természetesen a két társközség — Mözs és Fácánkert — tanács- és népfrontbizottsági tagjai, pártszervezeti titkárai mellett a helyi szocia- listabrigád-tagok is részt vettek. A rendezvényen megjelent Kapinya Miklósné országgyűlési képviselő és István József, a megyei tanács elnök- helyettese is. Dr.’ Ruppert János, a Tolna nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára részletesen ismertette a választási törvény módosításának tervezetét. A fórum fontosságát és hangulatát jól jellemezte, hogy a vita során tízen kértek szót és -mondták el véleményüket. A hozzászólók egységesen üdvözölték a törvényjavaslatnak azt a fejezetét, amely az országos választási listán induló képviselőjelöltekről szól. A hozzászóló tanácstagok és népfrontaktivisták nagy része javasolta, hogy a helyi tanácstagok jobb megismerétatott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökével és Pozsgay Imre főtitkárral. Délután a Parlamentben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke fogadta Jan Dobraczynskit. Marian Orzechowski látogatást tett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában, ahol fogadta Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. se érdekében, a jelölőgyűlésre — az országgyűlési képviselők listájához hasonlóan — készüljön a helyi tanácstagjelöltekről is fényképes választási plakát. A törvénytervezet megbeszélésekor a tolnaiak megvitatták a kettős jelölés lényegét. Természetes dolog, hogy az első hallásra és a törvény- javaslat első olvasására felmerül az a kérdés, hogy minek tekinthető a kettős jelöléskor másodikként végzett tanácstagjelölt. A hozzászólók — köztük István József, a megyei tanács elnökhelyettese is — egyetértettek abban, hogy a kettős jelöléskor a másodikként végzettet póttanácstagként azonnal be kell vonni a közéleti munkába. A megválasztott tanácstagnak olyan munkakapcsolatot kell kiépíteni vele, hogy akadályoztatása esetén őt a póttag bármikor helyettesíteni tudja. A fórum végeztével a résztvevők azzal az elhatározással váltak el, hogy minden résztvevő mindent megtesz annak érdekében, hogy választókerületének tagjai, a lakó- és munkahelyi közösségükben élők minden lényegeset megtudjanak a törvény tervezetéről. Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka A legfontosabb fórum A hagyományokhoz hűen szeptember harmadik keddjé- től, idén tehát szeptember 20-tól mintegy három hónapig végzi munkáját az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka. Az ENSZ közgyűlése — a világ talán legfontosabb politikai fóruma Hatékonyságát számosán vitatják, megreformálását sem kevesen sürgetik, abban mégis minden szakértő egyetért, hogy válsággócokkal teli, feszültségtől terhes világunkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének nélkülözhetetlen diplomáciai szerepe van. A bírálatok egy része jogos is: az ENSZ határozatait sokszor, sokan megszegik, közvetítő, jószolgálati próbálkozása nem egyszer sikertelen. Ám ne feledjük, a New York-i üvegpalota épp e korlátáival, kudarcaival együtt igazán hű tükre mai világunknak. Ezek a megállapítások különösen igazak az ENSZ- közgyűlés évenkénti ülésszakára. Ez Földünk talán legfontosabb fóruma, hiszen nincs még egy olyan hely, ahol ennyire összpontosulva jutnának kifejezésre az államok ellentétei, összefonódó, vagy szembenálló érdekei, a vitás kérdésekről alkotott véleményük. A közgyűlés alkalmat kínál a külügyminisztereknek a kétoldalú megbeszélésekre, a nemzetközi kapcsolatteremtés és -tartás elsőrangú színhelye. Itt — a Biztonsági Tanácscsal ellentétben — nem kötelező jellegű határozatokat hoznak, hanem csak javaslatokat fogadnak el. A közgyűlési ajánlások megszavazásához nincs szükség a nagyhatalmak egyetértésére, vagyis nem érvényesül a vétójog. A szavazásoknál általában az egyszerű többség dönt. Még így sem könnyű persze bármilyen összhangot kikovácsolni, hisz a világ- szervezet munkájában ma már 150-nél több ország — az egykori alapító létszám háromszorosa — vesz részt. A bővülő taglétszám, a lehűlt nemzetközi légkör, a szaporodó válsághelyzetek egyaránt magyarázzák, hogy évről évre nő a közgyűlés napirendjére kerülő problémák száma. A legfontosabb várhatóan idén is a béke, a biztonság, a leszerelés ügye lesz. Az elmúlt ülésszakokon a szocialista országok számos, élénk visszhangot kiváltó javaslattal álltak elő. A Szovjetunió például bejelentette: lemond a nukleáris fegyverek elsőkénti bevetéséről, összességében még sincs előrehaladás, a nyugati válaszok elmaradtak, s a szakértők szerint a világszervezetben sem remélhető áttörés, amíg nem jön létre megegyezés a szovjet—amerikai tárgyalási fórumokon. E kérdéskörben tehát főként a Genfben elért — pozitív vagy negatív — eredmény iog alapvető hatást gyakorolni. A realitásokat felmérve, szerény várakozással kell szemlélni a világ kínzó válsággócairól folyó közgyűlési viták kimenetelét is. A Közel-Kelet például talán a legjobb bizonyíték arra, hogy a tagállamok tevőleges akarata, együttműködése nélkül bármilyen határozat falra hányt borsó maradhat. A térség problémáinak, illetve a palesztinek helyzetének némileg elkülönítve tárgyalt rendezéséről ugyanis már jó néhány — elvileg kötelező — BT-határozat született, mindeddig eredménytelenül. A regionális problémák közt előreláthatólag ismét napirendre kerül az ellentmondásos kambodzsai és afganisztáni kérdés. Az előbbi ügyében párhuzamosan folyik egy szélesebb, a délkelet-ázsiai helyzet megoldását, s egy szűkebb, Kambodzsa ENSZ-képviseletét érintő vita. Az USA, Kína, s az ASEAN-országok állásfoglalását ismerve egyikben sem várható előrelépés. A képviseleti vitában egyébként a szocialista államok célja áz „üres szék” státus elérése lenne, vagyis, hogy a közgyűlés az el nem kötelezettek konferenciáihoz hasonlóan legalább vonja meg az egykori Pol Pot-rendszer küldöttségének mandátumát. Afganisztán ügyében némi reményt ébresztett a főtitkár különmegbízottjának közvetítésével folytatott tárgyalássorozat. Kevés esély látszik viszont az Irak és Irán közti háború befejezésére, Teherán már tavaly is a harcok beszüntetésére felszólító határozat ellen szavazott. Heves szócsata várható Falkland kapcsán: Argentína legalább a kérdés diplomáciai síkon való megvitatását követeli, míg a kérdés diplomáciai síkon való megvitatását követeli, míg Anglia ettől elzárkózik. Szintén hagyományos ütközőpont az emberi jogok kérdése. A dekolonizációs kérdések közt évek óta Namíbia ügye áll az előtérben. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár most augusztusban tett a térségben körutat, de Pretoria merevsége miatt a patthelyzetet neki sem sikerült feloldania: a Dél-afrikai Köztársaság lényegében változatlanul a kubai csapatok Angolából történő kivonásához akarja kötni Namíbia függetlenségének megadását. Hazánknak a szocialista országok egyeztetett álláspontját képviselve, külpolitikánk alapelveihez hűen aktív, konstruktív szerepe van a közgyűlés munkájában. Hollai Imre a 38. ülésszak kezdetére befejezte egyéves elnöki megbízatását. Utólag is elmondható: egyhangú megválasztása, eredményes tevékenysége tovább erősítette hazánk ENSZ-beli, s általános nemzetközi tekintélyét. Szegő Gábor Hollai Imre (középen) a 38. ülésszak kezdetére fejezte be egyéves elnöki megbízatását — balra Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára
