Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
1983. szeptember 22. Képújság 5 A közműveiődés kérdései Őszi, téli tervek, programok A tájékozódást segítő műsorfüzetek egy csokra... Évente, szeptember közepén a .művelődési házak bejárata körül, szinte barikádokat alkotnak a különböző formájú, méretű tablók, transzparensek, amelyek az elkövetkező közművelődési évad programajánlatait „adják" közre. Megyénkben csupán a városkörnyéki járási központok intézményeiben kettőszázöt szakkör, művészeti csoport, tanfolyam, klub várja azokat, akiket a közösségi művelődés, az együtt szórakozás vonz. Ezeket az intézményeket végigjárva most az adott terjedelemben idézzük azokat a programokat, amelyeket egy- egy település sajátosságából adódóan kínálnak a művelődési központok: BONYHAD A Tolna megyei Tanács a középtávú közművelődési tervében Bonyhádot bázisintézményként jelölte a német nemzetiségiekkel folytatott további munkában. Ezért olyan programot alakítottak ki az itt dolgozó népművelők, amelyek német nyelven mindazt megvalósítják, amit a magyar nyelvű közönség megkap. Körműsort szerkesztettek, amit igény szerint vándoroltatni lehet. Alapul természetesen a már évek óta sikerrel működő német nemzetiségi klubot használják fel. Készítettek továbbá egy ajánlójegyzéket az úgynevezett ellátó szolgálat lehetőségeiről, amely a területi .módszertani munka hatékonyabb végzését segíti a jövőben. Ennek lényege, hogy együttműködési szerződést ajánlanak a városkörnyéki tanácsoknak, amelyben a közművelődési munka nagy részét a bonyhádiak magukra vállalják. Ez kiegészül a megyei „Műsorajánlatok ’83.” című kiadvánnyal. DOMBÓVÁR A városi művelődési központ és könyvtár az intézmény történetében ötödik alkalommal hirdet bérleti sorozatot az 1983/84-es színházi évadra. Az eddigiektől eltérően a bérleteket nem betűvel jelölték, hanem két Dombóváron született költőről, Szepessy Lászlóról és Sípos Gyuláról nevezték el. A két bérletben összesen tizenegy előadást láthatnak októbertől májusig a vígjáték, dráma, zenés színház kedvelői. A programban szerepel, hogy havonta egy alkalommal reggel 9-től este 8 óráig biztosítanák gyerekek— szülők—pedagógusok együttes szórakozását, öntevékeny művelődését. Folytatódnak természetesen a jól bevált sorozatok, így például az „Ez a mi munkánk” elnevezésű keretében a Volán mutatkozik be a művelődési központban. A „Falvaink-városaink” sorozat folytatásaként a művelődési központ Gyúlajra költözik ki ez év novemberében két hét időtartamra. Az évet Kós Károly emlékkiállítással zárják decemberben. PAKS A munkásművelődési központnak, az ifjúsági háznak, de a könyvtárnak, mozinak is meghatározza programjait az atomerőmű építéséből adódó sajátos helyzet is. így például filmklubban hetente kü- lön-külön vetítenek lengyel és szovjet filmeket, anya- nyelven beszélőt, amelyeket nem a MOKÉP forgalmaz. Olyan baráti esteket is rendeznek, ahol a három nemzet lengyel—szovjet—magyar kultúrájával ismerkedhetnek meg a résztvevők játékok, vetélkedők formájában is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pakson tervezi a szovjet könyvhét országos megnyitóját november 2-án. Ebből az alkalomból könyv és hanglemez kiállítás is lesz. Három komolyzenei hangverseny is szerepel a tervek között, és két színházi bérletben hét-hét előadás. A honvédség részére itt külön öt színházi előadást szerződtek. Továbbra is célja az intézménynek, hogy a színházi előadásokra Mado- csa, Pusztahencse, Kajdacs, Nagydorog, Németkér, Gerjen lakosait is bevonja. SZEKSZARD Több mint 15 év telt el azóta, hogy az első műsorfüzet megjelent. Ezen idő alatt a tájékoztató alakja, tartalma többször megváltozott. Célja, feladata azonban ma is azonos: orientáló hatású, sokrétű tájékoztatás. A korábbi Szekszárdf műsor ezt a feladatot már nem tudta betölteni, éppen ezért szükségessé vált a helyzetnek, a szükségletnek jobban megfelelő műsorkalauz megjelentetése — olvasható a Szekszárdi műsor 1983. szeptember havi előszavában, amelyet a városi tanács elnöke, Kovács János írt. Az esetleges műsorváltozás jogát fenntartva közöl minden olyan eseményt, amely a megyeszékhely kulturális életében. a lakosság önművelését, szórakozását biztosítva fontos lehet. TAMÁSI Az úttörőház—könyvtár- művelődési ház integrált intézmények élén új vezető áll. Elsődleges feladatnak tekinti egy egységes szemléletű ügyrend kialakítását, mert ez természetesen kihat a kisközösségek művelődési igényének a kiszolgálására is. Mérsékelten terveznek az őszi évadra, a ház tatarozása miatt. Megvalósul a könyvtárban a zenei részleg is. Ezek az Országos Közművelődési Tanács pályázatán nyert támogatásból válnak valóra. A művelődési ház előterét az úgynevezett nyitott ház koncepciónak megfelelő berendezéssel látják majd el. Október 8-án két NSZK-beli énekkart látnak vendégül. Az együttesek amellett, hogy koncertet adnak, kirándulásokon ismerkednek meg a tamási járás nevezetességeivel, az itt lakó emberek életmódjával. Valanjennyi járási, de községi .művelődési ház is részletes programot jelentet meg havonta, ki-ki a lehetőségeinek megfelelő nyomdatechnikával. Ezeket lapozva kijelenthetjük, hogy sokrétű, gazdag a kínálat megyeszer- te. Élni kell ezekkel g lehetőségekkel. DECSI KISS JÁNOS Korábbi írásaimban a Büntető Törvénykönyv szerint alkalmazható büntetésekkel, illetőleg egész pontosan a főbüntetésekkel foglalkoztam. Most az ún. mellékbüntetésekről szólok. A mellékbüntetések a Jiövetkezők: a közügyektől eltiltás, a pénzmellékbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a kiutasítás és a vagyonelkobzás. A mellékbüntetések a nevüket onnan kapták, hogy általában a főbüntetések mellett kerülnek alkalmazásra. A Büntető Törvény- könyv jelenlegi szabályozása szerint azonban — kettő kivételével — a mellékbüntetések önállóan is alkalmazhatók, ha a büntetés célja így is elérhető. A közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés önálló alkalmazására nincs lehetőség, viszont önállóan is alkalmazható a foglalkozástól eltiltás, a jármű- vezetéstől eltiltás, a kitiltás, kiutasítás és a vagyonelkobzás. A közügyektől el*Njogfosztó, jogkorlátozó jellegű mellékbüntetés. Azzal szemben kell alkalmazni, akit végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. A közügyektől eltiltás az elítéltet jelentős hátránnyal sújtó mellékbüntetés, ezért nem indokolt, hogy olyan főbüntetések mellett is kiszabásra kerüljön, amelyek a szabadságvesztésnél enyhébbek. A közügyektől eltiltott: nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, nem lehet hivatalos személy, nem működhet népképviseleti szerv testületében, nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben, nem érhet el katonai rendfokozatot, nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. Az elítélt elveszti mindezeket a tagságokat, állásokat, tisztségeket, vagy megbízatásokat az ítélet jogerőre emlekedésével, melyeket a törvény szerint nem szerezhet meg. A közügyektől eltiltás nem terjed ki a nyugdíj és egyéb ellátási igény elvesztésére. Az eltiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama pedig 10 év lehet. A foglalkozástól eitii----------------------------------.tás az elítélt jogait korlátozó mellékbüntetés, ahhoz a foglalkozáshoz kapcsolódik, amelynek körében az elkövető a bűncselekményt megvalósította. Ez a mellékbüntetés a társadalom védelmét azzal szolgálja, hogy megfosztja az elkövetőt attól a lehetőségtől, hogy foglalkozásának gyakorlásával újabb bűncselekményt kövessen el. Ez a büntetés nem azzal szemben alkalmazható, aki a szak- képzettséget igénylő foglalkozás szándékos felhasználásával vált bűncselekmény elkövetőjévé. Ugyanakkor a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás felhasználásával elkövetett szándékos bűncselekmény esetére is kiterjed az alkalmazási lehetőség, ha pl. a biztosítási ügynök arra használja fel a foglalkozását, hogy ügyfelei lakásából különféle dolgokat ellop. A foglalkozástól határozott időtartamra — egy évtől 10 évig terjedően — vagy végleges hatállyal is el lehet tiltajogról, mindenkinek ni, az utóbbi esetben azt, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan. Az alkalmatlanság rendszerint egészségügyi okból állapítható meg, pl. olyan személy követ el ^ foglalkozása körében veszelyez- tetést, aki kábítószer-élvező és a foglalkozása szabályainak megszegése ezzel a szenvedélyével függött össze. A határozott ideig tartó foglalkozástól eltiltás esetén a társadalom érdekeit veszélyezteti, ha az elítélt a mellék- büntetés kiállása után a foglalkozását újból gyakorolhatja. Ezért a Büntető Törvény- könyv lehetőséget ad a bíróságnak, hogy a foglalkozás újbóli gyakorlását az ehhez szükséges jártasság igazolásától tegye függővé, pl. vizsga letételére kötelezze az elítéltet. A törvény a végleges eltiltás esetén szintén a bíróságot jogosítja fel az eltiltott utólagos mentesítésére, de erre csak akkor kerülhet sor, ha az eltiltás óta már 10 év telt el és az eltiltott igazolja, hogy a foglalkozás gyakorlására alkalmas, pl. az egészségügyi alkalmatlansága megszűnt. A járművezéstől elt^mellékbüntetés az előbbihez hasonló, s az elítéltnek azt a jogát korlátozza, hogy járművet vezessen. Ez a mellékbüntetés elsősorban azzal szemben alkalmazható, aki engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követett el bűncselekményt. Az eltiltás alkalmazásának mérlegelésénél a bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az elkövetőnek a közlekedésben való részvétele veszélyt je- lent-e a közlekedés biztonságára. A járművezetéstől eltiltható az is, aki a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ, amellett, hogy elsősorban az ittas járművezetők esetében alkalmazza a bíróság. Az utóbbi években ugyanis kialakult a bűnözés egyik veszélyes formája, az ún. mozgó bűnözés. Ennek jellemzője, hogy gépjármű használatával a bűncselekmények sorozatát követik el, mivel a gépjármű nagy mértékben megkönnyíti a bűn- cselekmény végrehajtását és a helyszínről való menekülést. Ilyen esetekben az újabb bűncselekmények megelőzését is szolgálja a jármű- vezetéstől eltiltás. A bíróság eltilthatja az elkövetőt valamennyi engedélyhez kötött jármű vezetésétől, de az eltiltást meghatározott fajtájú járműre is korlátozhatja. Hasonlóan a korábban felsorolt mellékbüntetésekhez, a járművezetéstől is határozott ideig lehet eltiltani — egytől tíz évig — vagy végleges hatállyal. A járművezetéshez szükséges jártasságot illetőleg az erre vonatkozó alkalmasságot természetesen ebben az esetben is meghatározott módon kell igazolni, pl. újból vizsgát tenni. A kitiltás mellékbüntetés ■ alkalmazásának több feltétele van; olyan személlyel szemben alkalmazható, akit szabadságvesztésre ítélnek s egy, vagy több helységből, vagy az ország meghatározott részéből lehet kitiltani, ha az ottani tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A törvény azoknál a bűncselekményeknél teszi lehetővé a kitiltást, amelyeknél — a kriminológiai és a bűnüldözési tapasztalatok szerint — az elkövetőnek egy meghatározott helyen tartózkodása megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését, s a bűnismétlés megelőzése végett az elkövetőnek az eddigi tartózkodási helyéről való eltávolítása szükséges. Ilyenek pl. a közveszélyes munkakerülés, az üzletszerű kéjelgés és a tiltott szerencsejáték szervezése. A kitiltás ezekben az esetekben sem kötelező, a bíróság mérlegelésétől függ, azt figyelembe véve, hogy az elítéltnek meghatározott területen való tartózkodása veszélyezteti-e a közérdeket. A kitiltás vonatkozhat egy, vagy több helységre, az ország meghatározott területére — pl. Budapest, vagy Tolna megye, vagy a Balaton melletti megyék területére stb. — attól függően, hogy a közérdeket az elítéltnek milyen területen való tartózkodása veszélyezteti. A kitiltás egy évtől öt évig terjedhet, a külföldivel, vagy hontalannal szemben is alkalmazható. A kiutasítás mellékbün------—.--------------tetes viszont c sak azzal szemben alkalmazható, aki nem magyar állampolgár, tehát a külföldi állampolgárokon kívül a hontalanokra is kiterjedhet. Akit kiutasítanak, köteles az országot elhagyni, illetve tűrni azt, hogy a Magyar Nép- köztársaság területéről eltávolítsák, ha az elítélt az országot elhagyta, oda csak külön engedéllyel térhet vissza. Az engedély nélküli visszatérés külön bűncselekményt képez. A kiutasítás egyébként bármely bűncselekmény miatt alkalmazható, ha a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos. A vagyonelkobzás is mellékbüntetés, mely a bűncselekmény elkövetőjét vagyoni hátránnyal sújtja, vagyonának egészét, vagy meghatározott vagyontárgyát elvonja. Mivel súlyos mellékbüntetésről van szó, a törvény az alkalmazásának körét a pénzbüntetéshez képest szűkebb térre korlátozza. Általános feltétele, hogy a haszonszerzés céljából bűncselekményt elkövető személynek megfelelő vagyona legyen, hiszen vagyontalan személy esetében e mellékbüntetés jelképes lenne, az ítélet tekintélyét csorbítaná, a végrehajtása nem vezetne eredményre. Megfelelő az a vagyon ebből a szempontból, amelynek elvonása az elkövető és a tartásra jogosult hozzátartozói létfenntartását nem veszélyezteti. Az elkövető haszonszerzési célzata is feltétel az alkalmazásnál s ezalatt a vagyoni előny szer- zérése törekvést kell érteni, általában az olyan bűncselekményeknél valósul meg, amelyeket vagyoni haszon megszerzése érdekében követtek el. A felsorolt feltételek megléte esetén a 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés esetén kötelező a vagyonelkobzás alkalmazása, hiszen ilyenkor olyan bűncselekményekről van szó, melyeknek tárgyi súlya, illetve elkövetőjük személyének veszélyessége jelentős. Ha a főbüntetés 3 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés, a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy a büntetés célja érdekében szükség van-e vagyonelkobzásra. A vagyonelkobzást az elkövető egész vagyonára, vagy meghatározott vagyontárgyaira lehet elrendelni. A jogszabály kijátszását akadályozza meg a Btk. azon rendelkezése, mely szerint a vagyonelkobzás azokra a vagyontárgyakra, amelyeket az elkövető a bűncselekmény elkövetése után ingyenesen átruházott valakire, akkor is kimondható, ha az átruházás célja nem a vagyonelkobzás meghiúsítása volt, vagy ha az ingyenes szerző az átruházás ilyen céljáról nem tudott. Az elkobzott vagyon mindig az államra száll, azon az állam szerez tulajdonjogot. A pénzmellékbüntetés ren~ ................... ——— delt etése szintén az, hogy az elkövetőt vagyoni hátránnyal sújtsa. Alkalmazásának általános feltétele az, hogy az elkövetőt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéljék és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona legyen. Ezen feltételek megléte esetén a pénz-mellékbüntetés alkalmazása kötelező, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el. Ugyanakkor a törvény bármely bűncselekmény elkövetése miatt is lehetőséget nyújt pénz-mellékbüntetés kiszabására, ha az hozzájárul az elkövetőnek az újabb bűncselekménytől való hatásosabb visszatartásához. Az alkalmazás ilyenkor a bíróság mérlegelésétől függ. A pénz-mellékbüntetés mértékének is igazodni kell az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz és természetesen nem hagyható figyelmen kívül a bűncselekmény súlya sem. Az alkalmazásánál azonban még figyelemmel kell lenni a főbüntetésre is és azokra a sajátos szempontokra, amelyek a mellékbüntetés alkalmazásának feltételei. A pénz-mel- ben állapítja meg a bíróság, lékbüntetést nem napi tétel- mint ahogy arról a pénz-főbüntetésnél szóltam, hanem meghatározott összegben: mégpedig 500 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedhető összegben. Látható, hogy esetenként igen súlyos is lehet a pénz-mellékbüntetés. Amennyiben a . pénz-mellékbüntetést az elítélt nem fizeti meg, azt szabadságvesztésre változtatják át, még pedig egy-egy napi szabadságvesztés 100-tól 500 Ft-ig terjedhető összeg lehet. Mint a fent elmondottakból látszik, a jogszabály igen széles lehetőséget ad a bőbüntetések mellett a mellék- büntetések alkalmazásával arra, hogy a büntetés elérje a célját: védje a társadalmat a bűncselekményekkel szemben s az elkövetőket átnevelje a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A nyomozás során a hatóság igyekszik feltárni azokat a körülményeket is, amelyekből aztán a bíróság következtetést tud levonni és dönteni a megfelelő főbüntetés és mellékbüntetés alkalmazásában. dr. Sólyom Bódog oszt. vez. ügyész Országos múzeumi és műemléki hónap Október, az országos múzeumi és műemléki hónap, kiemelkedő esemény a kiállítási intézmények programjában: új múzeumok, kiállítóhelyek, nagyszabású tárlatok nyílnak, múzeológusok, kutatók adnak számot az elmúlt egy esztendőben végzett munkájuk eredményeiről. A múzeumi és műemléki hónap — korábban a múzeumi hetek — immár harmadik évtizedes múltra tekint vissza. A világon ma is egyedülálló rendezvénysorozat kezdetben a figyelemfelhívás eszköze volt: minél több látogatót kívántak meghívni a „tudomány fellegváraiba”. A későbbiekben még többet kívánnak adni a múzeumlátogatóknak: így született meg a nyitott nap rendszere. Ezeken az érdeklődők a restaurálás, az ásatás, a kiállításrendezés kulisszatitkaiba, s a raktárak kincseket rejtő mélyéba is bepillanthatnak. Az évek múltával azzal is megpróbálkoztak a rendezők, hogy egy-egy központi gondolat köré csoportosítsák a múzeumi és műemléki hónap rendezvényeit, ám ezekről a kísérletezésekről hamarosan bebizonyosodott, hogy erőszakoltak, feleslegesek. Több éve már, hogy a múzeumi és műemléki hónapnak legfőbb szándéka: a legújabb eredmények bemutatása. Ebbe a koncepcióba „belefér” egy új múzeum megnyitása csakúgy, mint a legfrissebb ásatási leletek, szerzemények közönség elé tárása, vagy a legújabb tudományos : művészettörténeti, régészeti, várostörténeti és más kutatások megismertetése. A hónap országos megnyitóját október 4-én tartják meg a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a XX. század magyar képzőművészetét reprezentáló állandó kiállítás nyílik.
