Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
ÍvÉPÜJSÁG Csökkenteni kell a fegyverkészleteket Jurij Andropov válasza SPD-képviselök levelére 1983. szeptember 21. George Bush befejezte budapesti látogatását Losonczi Pál fogadta George Bush amerikai alelnököt. (Telefotó: KS—MTI) A Szovjetunió vezetésének mélységes meggyőződése szerint az, ami ma a nemzetközi politikában történik, éles ellentétben áll Eruópa és a világ népeinek érdekeivel és törekvéseivel. A felelősség ezért azokat terheli, akik a nemzetközi kapcsolatok de- stabilizálására törekszenek, a szocialista országokkal szembeni, s ezzel együtt az ösz- szes többi ország feletti katonai fölény elérésére törnek — hangsúlyozta Jurij Andropov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke abban a válaszban, amelyet a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata képviselőinek egy csoportja által hozzá intézett felhívásra adott. A történelem folyamán már nem egyszer buktak meg az ilyen tervek és törekvések, s meggyőződésünk, hogy így lesz ez ebben az esetben is. Ehhez azonban minden eddiginél aktívabb és határozottabb cselekvésre van szükség, hogy meg lehessen akadályozni az események veszélyes menetét, hogy megóvjuk az emberiséget a nukleáris fenyegetéstől — mutatott Fá a szovjet vezető. " A Bundestag-képviselők felhívását és Andropov válaszait a TASZSZ hírügynökség ismertette kedd délután. A szociáldemokrata képviselők megállapították, hogy az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalások döntő szakaszukba érkeztek, s annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez év végéig esetleg nem sikerül eredményt elérni ezeken a tárgyalásokon. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke válaszában rámutat: a Legfelsőbb Tanács küldötteivel együtt valamennyi szovjet ember osztia a felhívásban megfogalmazott aggodalmat. A genfi tárgyalások eredménytelensége valóban a fegyverkezési hajsza kiszélesedését jelentheti. Ezeknek a tárgyalásoknak a célja nem csupán megállítani a fegyverkezési hajszát, hanem a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — csökkentésének az elérése is. A felhívás szerzői utalnak arra is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén vannak a legsűrűbben telepítve a nukleáris fegyverek, s az ország lakosságának 72 százaléka elutasítja az új amerikai nukleáris fegyverek telepítését az NSZK-ban. A szerzők támogatást kérnek ahhoz árkövetelésükhöz, hogy azonnal szüntessék be valamennyi nukleáris fegyver gyártását, fagyasszák be a már meglévő nukleáris potenciált, a Szovjetunió csökkentse az SS—20 kódjelű középhatótávolságú rakéták számát, s az Egyesült Államok mondjon le a Pershing —2-sek és manőverező robotrepülőgépek telepítéséről. A nyugatnémet képviselők további kedvező eredmények Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka — Hollai Imre elnökletével — hétfőn megtartotta záróülését. Hollai Imre, a 37. ülésszak elnöke a záróülésen elhangzott beszédében rámutatott, hogy az ülésszak elért bizonyos pozitív eredményeket, ugyanakkor számos fontos nemzetközi probléma, mindenekelőtt a leszerelés kérdése megoldatlan maradt. A nemzeték közössége előtt álló egyik legfontosabb feladat az elérését sürgetik a genfi tárgyalásokon. Válaszában Jurij Andropov kijelenti: a ‘világnak nincs szüksége pusztító fegyverkészletek további növelésére. Sőt éppen ellenkezőleg: azok radikális csökkentésére van szükség — a felszabaduló eszközöket és erőforrásokat a legfontosabb gazdasági és társadalmi problémák orvoslására kell fordítani. Ez a Szovjetunió szilárd meggyőződése. ez az álláspontja a Varsói Szerződés többi tagállamának is. Egyben ez a válasz az önök levelének központi kérdésére is — állapítja meg Jurij Andropov. A Szovjetunió mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a' nukleáris katasztrófa felé való sodródás. Önök felhívással fordulnak hozzánk, hogy szüntessük be mindenfajta nukleáris fegyver gyártását, fagyasszuk be minden nukleáris fegyver- készletünket, csökkentsük az SS—20-as rakétáink számát abban az esetben, ha az Egyesült Államok lemond a Pershing—2-sek és a szárnyasrakéták telepítéséről. A Szovjetunió nemcsak teljes mértékben osztja és támogatja ezeket a követeléseket, hanem hajlandó jelentős mértékben tovább is menni. Mi azt javasoljuk, hogy mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt történjen meg a nukleáris fegyverek befagyasztása. Ez magában foglalja a nukleáris készletek valamennyi alkotóeleme mennyiségi növelésének tilalmát, az új típusú és fajtájú nukleáris fegyverek telepítéséről való lemondást, moratórium elrendelését mindennemű nukleáris robbanótöltet kipróbálására, valamint moratóriumot a nukleáris fegyverhordozók új fajtáinak és típusainak kipróbálására. Továbbra is érvényben van az a javaslatunk, hogy Európa legyen mentes mindenfajta nukleáris fegyvertől, közepes ható- távolságútól és harctéritől egyaránt. És mindez nemcsak jóaka- ratú óhaj. A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy ezt a programot azonnal foglalják szerződéses kötelezettségbe, s lépésről lépésre hajtsák végre teljes egészében. A kezdeti lépéseket a Szovjetunió és az Egyesült Államok tehetné meg, figyelembe véve, hogy a többi nukleáris hatalom is hasonló módon cselekedne. Ami az SS—20-as rakétákat illeti, Jurij Andropov ismét megerősítette azt az ismert javaslatot, hogy szovjet részről készek a csökkentés után csupán annyi közepes hatótávolságú rakétát hagyni, amennyivel Anglia és Franciaország rendelkezik. Nemrégiben — emlékeztet rá a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke — a Szovjetunió újabb, jelentős lépést tett a megállapodás elérése érdekében: beleegyeztünk az európai területen leszerelésre kerülő valamennyi rakéENSZ-határozatok teljesítésének elérése — mondotta. A regionális országcsoportok képviselői felszólalásaikban elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról folytatandó, átfogó tárgyalások kérdésével foglalkoztak. A 77-ek csoportja nevében Banglades ENSZ-képviselője élesen bírálta a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok obstrukciós álláspontját, amely mindenféle módon akadályozza a tárgyalások megkezdését és új, igazságotánk megsemmisítésébe, magától értetődően abban az esetben, ha sikerül kölcsönösen elfogadható megállapodást elérni az európai nukleáris fegyverzetek egészét tekintve, beleértve azt is, hogy az Egyesült Államok lemond új rakétáinak telepítéséről, valamint a közepes hatósugarú légieszközök megfelelő csökkentéséről. Ez a jó- akaratú lépésünk azt jelenti, hogy lemondanánk az Európában leszerelésre kerülő közepes hatótávolságú rakétáink áttelepítéséről az ország ázsiai területeire. Megszűnne továbbá az az NSZK-ban hangoztatott aggodalom is, mely szerint ezeket a rakétákat bármikor újból korábbi állásaikba lehetne visszahelyezni. Ilyen módon a Szovjetunió azt akarja, hogy jelentős mértékben, harmadrészükre csökkentsék a közepes ható- távolságú nukleáris eszközöket Európában, s a jövőben ne telepítsenek a földrészen hasonló típusú fegyvereket. Ennek során a Szovjetunió nem tart igényt egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem többre, mint ameny- nyivel a NATO rendelkezne. A Szovjetunió kész arra, hogy fegyverzetének egy jelentős részét megsemmisítse. Felvetődik a kérdés: mi kell még a becsületes és igazságos megállapodáshoz? És egyáltalán akar-e megállapodást az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama? A szovjet vezetőhöz intézett felhívásukban a nyugatnémet képviselők elismerik a fasiszta Németország bűnösségét, azt, hogy a Harmadik Birodalom milyen óriási szenvedéseket okozott más népeknek. Ebből a felismerésből fakad a szociáldemokrata politikusoknak az a megállapítása, hogy a Szovjetunió és az NSZK egyaránt egy nukleáris tömegpusztító fegyverektől mentes, reális biztonságban élő Európát, a ■ kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést óhajt. A felhívásnak ezzel a részével kapcsolatban Jurij Andropov röviden kitér a két ország kapcsolataira, s megállapítja: a hetvenes évek elején a Szovjetunió és az NSZK együtt álltak az enyhülés bölcsőjénél. Sem a szovjet nép, sem az NSZK lakossága nem óhajtja a „hidegháború” felélesztését, nem mehetnek el közömbösen amellett, hogy Európától idegen érdekek nevében kísérletek történnek mindazoknak a pozitívumoknak a semmissé tételére, amelyeket a kelet- és nyugat-európai országok közös erőfeszítéssel értek el kontinensünk békés jövője érdekében. Meggyőződésem, hogy a Bundestag képviselői kötelességüket és a rájuk háruló felelősséget felismerve fognak cselekedni. Még van esély arra. hogy megmentsük az emberiséget a fegyverkezési hajsza úiabb fordulójától — feleződik be Jurij Andropov válasza a nyugatnémet szociáldemokrata képviselők felhívására. sabb nemzetközi gazdasági rend megteremtését. A jövő hét elején a 38. ülésszak megkezdi a szokásos, három hétig tartó általános politikai vitát. A 38. ülésszak munkájában előreláthatólag 34 állam- és kormányfő vesz részt. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — mint ismeretes — nem lesz ott a közgyűlésen, mert az amerikai hatóságok nem ' voltak hajlandók leszállási engedélyt adni repülőgépének. Charles Lichenstein, az amerikai ENSZ-delegáció helyettes vezetője a szovjet PANORÁMA BUDAPEST Kedden a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat székházéban mintegy nyolcszázmillió rubel értékű szerződést kötött a MOGÜRT és szovjet partnere, az Avtoex- port. A legjelentősebb magyar exporttétel: 7368 autóbusz. A szovjet szállítások közül kiemelkedik a 29 ezer személygépkocsi, ebből 25 ezer különböző Lada-típus, a többi Moszkvics és Volga. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. * A Gelli-ügyben eljárást folytató genfi vizsgálóbíró hétfőn közölte hogy az a letartóztatott börtönőr, aki segédkezett Licio Gellinek, az olasz P—2 titkos szervezet vezetőjének megszöktetésé. ben, beismerte: 2 millió svájci frankot ígértek szolgálataiért a „közvetítők”. HELSINKI A szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a finn külpolitika alapja. A szerződés mindkét fél érdekeit szolgálja — jelentette ki Erkki Pystynen, a finn parlament elnöke Helsinkiben. A politikus azon a fogadáson szólalt föl, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Finnországban tartózkodó küldöttségének tiszteletére adtak. VARSÓ Jerzy Urban, a lengyel kormány sajtószóvivője kedden, szokásos heti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az ENSZ közgyűlésének ülésszakán Henryk Jablonski, az államtanács elnöke vezeti egy hétig a lengyel küldöttséget. HAVANNA A hónap végén tárgyalásokat tartanak- a salvadori gerillák és a kormány képviselői. A találkozóra — a kolumbiai államfő közvetítésével — Bogotában kerül sor. A tárgyalások témájáról sem a kormány, sem az ellenzék nem adott tájékoztatást. SANTIAGO Pinochet tábornok-elnök hétfőn utasította a chilei belügyminisztériumot, hogy vonja vissza a Rodolfo Se- guel szakszervezeti vezető ellen emelt vádat. BEJRÜT Valid Dzsumblatt, a drúz- szocialistapárti tábor vezetője élesen elítélte a közvetlen amerikai beavatkozást és figyelmeztetett: „Ha folytatódik a közvetlen amerikai beavatkozás, amely megakadályoz bennünket Szűk el- Garb elfoglalásában, senki sem korlátozhatja azt a jogunkat, hogy palesztin vagy más szövetségeseinkhez forduljunk támogatásért”. ENSZ-küldöttségnek arra a kérdésére válaszolt, vajon „helyes-e az ENSZ központját olyan országban működtetni, amely nem tudja teljesíteni kötelezettségét és biztosítani a megfelelő feltételeket a tagországok képviselőinek részvételéhez”. Lichenstein előtt már John Hughes, a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy ha: a New York-i helyi hatóságok nem tiltják ki a szovjet külügyminiszter gépét a város repülőtereiről, ezt maga a kormányzat tette volna meg. (Folytatás az 1. oldalról) tos az országaink közötti folyamatos együttműködés és véleménycsere. Mindkét fél világosan kinyilvánította elkötelezettségét az európai, a világbéke és a nemzetközi biztonság iránt, s kölcsönös készségét kétoldalú kapcsolataink további erősítésére, valamint a nemzetközi színtéren való folyamatos részvételre. Az alelinök kifejezte meggyőződését, hogy magyar partnereivel sokat tettek a két ország között .meglévő szívélyes és folyamatos kontaktus fenntartása érdekében. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezek az erőfeszítések mindkét részről folytatódnak majd és további, együttműködéshez vezetnek — tette hozzá. George Bush — hangsúlyozva, hogy látogatása hozzájárult Magyarország jobb megismeréséhez, a magyar nép érdekeinek megértéséhez — köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kérdésekre válaszolva az alelnök kifejtette: a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásai nyomán szélesebb, árnyaltabb képet alkotott magának Magyarországról. Megismételte: kölcsönös az a szándék, hogy a kapcsolatok — különösen a kereskedelmi kapcsolatok — terén fejlődés következzék be. — Eszmecserét folytattunk arról, hogyan lehet ezt megvalósítani, s úgy gondolom, hogy a megoldást a jobb megértés, a jobb megismerés jelenti — mondotta. Kitért arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok bővítésének útját a kereskedelem kiszélesítésében látja. Nincs szükség arra, hogy e területen kölcsönösen bármiféle különleges engedményeket tegyünk — hangoztatta, kifejtve, hogy a piaci kapcsolatok érvényesülése segíti elő a kereskedelmi kontaktusok bővülését. Bátorító- nak érzem az eddigi fejlődést — mondotta. Egy másik kérdésre válaszolva az alel- nölk kijelentette: bízik abban, hogy a jövőben mód nyílhat a legnagyobb kedvezmény elvének folyamatos érvényesítésére. (Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás jelenleg évenként határoz arról, érvényesítse-e ezt az elvet Magyarországgal kapcsolatban.) Miként az alelnök elmondotta, budapesti megbeszélésein e kérdésről részletes eszmecserét folytattak. Az MTI tudósítóinak kérdésére válaszolva George Bush elismerte: a nagyhatalmak között fennálló, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában jelenleg mutatkozó feszültség következtében a kis országok isi kárt szenvednek. „Az USA arra törekszik, hogy e feszültség minél kevésbé befolyásolja ezeknek az államoknak a helyzetét. Ez a feszültség egyébként ma nagyobb, mint bárki is szeretné” — mondotta a többi között. Az amerikai alelnök egy kérdésre válaszolva elmondotta: levelet hozott Reagan elnöktől Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. A levél tartalmát nem ismertette, de elmondotta: az amerikai elnök az Egyesült Államok együttműködési szándékáról biztosította az Elnöki Tanács elnökét, és utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai folyamatosan javulnak. „Nem diplomáciai formulát használok — hangsúlyozta George Bush —, hanem őszintén jelentem ki, hogy megbeszéléseink, amelyeket a magyar vezetőkkel folytattunk, valóban igen jók voltak. Voltak nézetkülönbségeink, de ezeket őszintén vitattuk meg. Olyan nyíltságot tapasztaltam, amely számomra ösztönző, s feltétlenül tájékoztatom minderről országunk elnökét.” Az alelnök elmondotta: mind ez ideig nem született döntés arról, hogy Reagan elnök indul-e az 1984-es választáson, azonban ez nagyon valószínű. Ebben az esetben változatlanul ő lesz az alel- nökjelölt. Egy kérdésre reagálva George Bush elismerően szólt azokról a magyar származású amerikaiakról, akik hozzájárultak az Egyesült Államok tudományának, gazdaságának, kultúrájának fejlődéséhez, egyúttal a két nép kapcsolatainak ápolásához is. Annak a nézetnek adott kifejezést, hogy a bővülő tudományos és kulturális csere mindkét ország javát szolgálja, s egyszersmind elősegíti az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak fejlődését is. Hivatalos magyarországi látogatását befejezve délután elutazott hazánkból az Amerikai Egyeesült Államok al- elnöke. George Busht és kíséretét katonai tiszteletadással búcsúztatták a magyar és amerikai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Az alelnök fogadta a búcsúztatására felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd felcsendült a magyar és az amerikai himnusz. Ezután George Bush — Lázár György társaságában — elhaladt a díszszázad arcvonala előtt, majd az amerikai alelnöktől és kíséretének tagjaitól elköszönt Marjai József, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert, és az ünnepélyes búcsúztatásra megjelent több más magyar közéleti vezető. Az elutazásnál jelen volt Harry E. Bergold, valamint Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőgép lépcsőjénél Lázár György és felesége szívélyes búcsút vett George Bushtól és feleségétől, s néhány perccel később az alelnök különgépe a magasba emelkedett. ENSZ-közgyűlés Hollai Imre beszéde
