Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

A bukaresti Ilfov Tervező Intézet készíti a lakóházak, a szociális és kulturális, ipari és agrotechnikai épületek, hidak, utak építéséhez szükséges dokumentációt. 1983. szeptember 17. ^PÜJSÁG 9 Űjlakónegyed Aradon Lengyelország Magyar módszerek a zeneoktatásban A közelmúltban bensőséges ünnepség színhelye volt a varsói magyar nagykövetség. Kodály zenéjének és peda­gógiai módszereinek népsze­rűsítésében szerzett érdemei­kért Kodály-emlékérmet és oklevelet adtak át lengyel ze­netanárok egy csoportjának, A magyar módszerek elter­jesztéséért igen sokat tett az elmúlt években a lengyel ze- Zenepedagógiai Intézet, amelynek igazgatója dr. Vojciech Jankowski a követ­kezőket mondotta az INTER- PRESS tudósítójának: — Intézetünk lépést tart az európai zeneoktatással. Külö­nösen nagy figyelmet fordí­tunk a zeneoktatás magyar módszerére. Érdemes meg­említeni, hogy a halláskész­ség és a ritmusérzék fejlesz­tésével kapcsolatban igen je­lentős tanulmányok születtek intézetünkben. E témakörben készített fontos tudományos elemzést a nálunk dolgozó Esztényi Szabolcs zeneszerző, intézetünk munkatársával, Barbara Turskával. Zenemű­vészeti főiskola-közi intéz­mény lévén, kiterjedt didak­tikai tevékenységet is folyta­tunk. Elsősorban a zeneisko­lai pedagógusok számára szervezünk különféle szimpozionokat, vitaesteket és továbbképző tanfolyamo­kat. — Jómagam is több szak­könyvet írtam ebben a téma­körben. „A zeneiskolák kí­sérleti reformja” című köny­vemben részletesen foglal­koztam a Kodály-féle zene­oktatási koncepcióval. Ter­mészetesen nem én voltam az egyetlen Lengyelországban aki Kodállyal foglalkozott. A nagy zeneszerzőről nálunk is számos tanulmány, elemzés jelent meg neves esztéták, ze­neszerzők és zenepedagógu­sok tollából. Ennek ellenére a Kodály-módszereket nép­szerűsítő írások hosszú ideig csak elméleti síkon maradtak. Hiányoztak a gyakorlati ta­pasztalatok. A helyzet a hat­vanas években változott meg. Ekkoriban jutottam el én is Magyarországra, ahol két he­tet töltöttem, hogy megismer­jem Kodály módszerét. Kol­légáimmal több alkalommal jártam Kecskeméten és Esz­tergomban is. 1979-ben meg­jelent „A humanista aspek­tusok Kodály koncepciójá­ban” című tanulmány, ame­lyet a most kitüntetett Ka- tarzyna Dadak-Kozicka írt, s amely Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. A népzenekutató Dadak-Kozic­ka a Kodály-módszer egyik leghívebb népszerűsítője és terjesztője. — A magyar zenepedagó­giai tapasztalatok iránt élénk érdeklődés volt az előzménye annak, hogy 1982. decemberé­ben megalakítottuk a Ko- dály-kört, amelynek vezetőjé­vé engem választottak. A körben jelenleg 20 lengyel zeneművész és pedagógus te­vékenykedik. Csoportunk tag­ja Barbara Kaminska, aki ez év szeptemberére szervezte meg Zakopánéban a Kodály- szemináriumot, amelyre ma­gyar kollégákat is várunk. A szeminárium célja, hogy a ze­netanárok körében népszerű­sítsük a Kodály-módszert. KNDK ' Jó ital a szindokszu A KNDK területén több helyen fakadnak olyan forrá­sok, amelyekből kiváló ás­ványvizeket palackoznak. Kö­zülük a legértékesebb a Dél- Phenjan tartományban talál­ható Szindok-hegyi gyógyfor­rás vize, a szindokszu (szin- doki víz). A hidrogénion tartalmú szindokszu egy literje 0,02 milligramm vasat, 0,0003 milligramm rezet, 0,0007 milligramm molibdént, 0,6 milligramm potassiumot, 0,3 milligramm nátriumot és csekélyebb mennyiségben fluort, cinket, mangánt, alu­míniumot tartalmaz. A szindokszu elsősorban általános regeneráló hatása miatt kedvelt ital, de elősegí­ti az emésztést is. Mongólia KGST­együtt működés Mongólia legfontosabb KGST-partnere a Szovjet­unió. Egyedül a VII. ötéves tervidőszakban — 1976—1980 között — több, mint 200 gyár és bányaüzem, köztük Ázsia legnagyobb ércbányászati vállalkozása, az erdeneti kombinát kiépítésében, üze­meltetésében segítettek szov- . jet szakemberek. A mostani tervidőszakban tovább foly­tatódik a hasznos együttmű­ködés, a többi között a mező- gazdasági gépgyártás hazai tárgyi és személyi feltételei­nek megteremtésével. Az iparosításban sokoldalú segítséget kapnak Csehszlo­vákiától is. Példa erre a dar- hani cementmű, a bőr- és ci­pőgyárak, de több más léte­sítmény, így az ulánbátori klinika is. A faipar, a téglagyártás gyors ütemű fejlődése lengyel szakemberek munkáját dicsé­ri. A melegházi zöldségter­mesztést bolgár irányítással honosították meg Mongóliá- ban-„ A bolgárok a korszerű mezőgazdasági módszerek át­adása mellett több ipari üzem építésében is segédkeztek Rövidesen megkezdi műkö­dését a MONGOLBULGAR- METALL nevű közös vállal­kozás. Részt vállal a testvérorszá­got segítő közös akciókból a Magyar Népköztársaság is. Többek között az ulánbátori ruhagyár a szonginói biokom­binát, a darhani húscsoma­golóüzem, a harhorini ma­lom megépítését és az ott dolgozók kiképzését vállalták a magyar szakemberek. Nagyszabású lakásépítés Romániában A szandanszki e gészségügyi iskola A gyűjteményt egy kéteme­letes épület kilenc helyiségé­ben tették közszemlére. A múzeumban a forradalomnak mintegy 1700 emléke látható, köztük nyomdászszenszámok a forradalmi sajtó idejéből. Bukarest északi részén, a repülőtér közelében épül a város legújabb lakónegyede. Bár az első kapavágás csak májusban történt, még az idén 700 lakást, valamint be­vásárló és szolgáltató közpon­tot adnak át. A városnegyed 30 ezer bukarestinek ad majd otthont. A kormányzatnak az a cél­ja, hogy 1990-ig az ország minden polgára jó lakásban lakjék. Ebben az évtizedben Romániában mintegy két és fél millió lakás felépítését ter­vezik. Az ország a felszaba­dulás óta folyamatosan törek­szik arra, hogy a múltból örökölt lakásnyomort felszá­molja és emberhez méltó ott­honokhoz juttassa a dolgozó­kat. 1944 és 1981 között nem kevesebb, mint 4,1 millió új lakást építettek. Ez a 22,5 millió lakosú országban 15 millió ember életkörülményét változtatta meg. A múltban Románia lakosságának több­sége primitív vályogházak­ban, víz, csatornázás és vil­lany nélkül lakott. Ma a für­dőszoba, a gyermekszoba és az erkély mindennapos. Az 1981—85-ös ötéves terv 1,1 millió új lakás felépítését irányozta elő, túlnyomóan a városokban _ és a munkásne­gyedekben. Az iparosítás eredményeként 1965 és 1980 között 33,7 százalékról 52 szá­zalékra nőtt a városlakók száma. Mindez hatalmas fel­adat elé állítja az építészeket. Nemcsak gyorsabban, de szebben akarnak építkezni. A tervezők arra hogy a városok és a mindennapi élet szem­pontjából is megfeleljenek az igényeknek. Egyes városok­ban, például Temesváron arra törekednek, hogy a ha­gyományos épületeket meg­őrizzék, felújítsák és a fog­híjakat olyan házakkal épít­sék be, amelyek megfelelnek a város karakterének. Az építők mind több előre­gyártott elemet használnak, és igyekeznek iparszerűen dolgozni. Nagy figyelmet for­dítanak az épületek földren­gés-biztonságára. Ez nem cso­da, hiszen a 1977. március 4-i földrengéskor Romániában 32897 lakás semmisült meg, illetve rongálódott meg sú­lyosan. A Földrengéskutató Intézet és az építő vállalatok szorosan együttműködnek. A leningrádi állami optikai intézetben Jurij Gyeniszjuk- nak, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjának irányításával a munkatársak egy csoportja eredményesen dolgozik a hologramok, vagyis a térhatású ábrák elő­állítási módszerének tökélete­sítésén. Ez a módszer új táv­latokat ígér az emberi tevé­kenység különböző területein. A holografikus ábrázolás sajátosságai abban rejlenek, hogy a <" hologramokat az alábbi séma alapján nyerik: lézersugár — felvételi tárgy — fotoemulzóival bevont le­mez. Jurij Gyeniszjuk a három- dimenziós hologramok elő­állítási módjának kifejlesz­tője. A színes ábrák, amelye­ket a világon első ízben az ő módszerével kaptak, a tárgy jelenlétének teljes illúzióját keltik. A tárgy mélységben is szemügyre vehető, külön­böző oldalakról. A leningrádi tudósok kuta­tásai az intézet munkájának egyik újabb fontos irányává váltak, felkeltették más or­szágok tudósainak figyelmét is. Az állami optikai intézet­ben sajátos művészeti holog­ráfiái múzeumot hoztak lét­re. Itt szkíta aranytárgyak, Vietnarii A Forradalmi Múzeum A legutóbbi három évben százezrek keresték fel Ho Si Minh-város Forradalmi Mú­zeumát. Ha a gyerek néhányszor tüsszent — á legtöbb szülő már aggódni kezd. Ha pedig komoly beteg és kórházba kell feküdnie, azonnal pánik­ba esik. Még akkor is, ha az orvosok biztos gyógyulást ígérnek, a kérdések egész se­rege tolul fel a képkeletében. Mennyi tanulási időt veszít a gyerek, nem marad-e el a tanulásban korosztályától? Mindebben az úgynevezett egészségügyi iskolák nyújta­nak segítséget a bolgár szü­lőknek. 1963-ban 26 volt, 1983-ban már 47 ilyen műkö­dik a különböző üdülő-köz­pontokban, amelyekben több mint 6000 gyerek tanul és gyógyul egyszerre. Az egész­ségügyi iskolákba a gyerme­keket díjmentesen, teljes el­látással veszik fel. A tanin­tézetekbe kórházból vagy sza­natóriumból jönnek a fiúk és a leányok. A cél a betegség következményeinek leküzdé­se és a tanulási lemaradás pótlása. Az oktatási program könnyített. A tanórák időtar­tamát 10 perccel csökkentik, a szüneteket meghosszabbít­ják. A pedagógusok feleltetés helyett inkább beszélgetnek, megvitatják az anyagot. Figyelmet érdemel az a gyakorlat is, hogy a növendé­kek megfelelő szakoktatásban részesülnek. A haszkovói gyógyfürdők melletti iskolá­ban például, ahol szív- és reumatikus megbetegedése­ket kezelnek, közgazdasági technikum működik. A var- seci egészségügyi iskolában cukorbetegeket, szív- és ér­betegeket, reumásokat gyó­gyítanak. Szintén közgazdasá­gi technikum nyílt. A szan­danszki üdülőközpont iskolá­jában allergiás megbetegedé­sekben szenvedő gyermekeket kezelnek. A felsorolást sokáig lehetne folytatni. Egy dolog azonban mindenhol közös: ezekben az iskolákban ráter­mett szakemberek gondos­kodnak a gyermekekről. J. Gyeniszjuk, a Szovjet Tudományos Akadémia Lenin- és Állami díjjal kitüntetett levelező tagja hologramot készít. régi ezüsledények, szobrok képmásait mutatják be. A leningrádi intézet nem az egyetlen olyan intézmény az országban, ahol e tudo­mányággal foglalkoznak. Re­mek hologramokat készí­tettek például a moszkvai film- és fényképészeti tudo­mányos kutatóintézet mun­katársai a fegyverteremnek és a legrégibb orosz múzeumnak az anyagáról, ahol az V—XX. században Oroszországban, Nyugat-Európában és egy sor keleti országban készült dí­szítő- és alkalmazott művé­szeti tárgyakat őriznek. Több tudományos kutató- intézet tudósai és szakértői nemcsak a holográfia alap- problémáit dolgozták ki, ha­nem perspektíváit is — hasz­nosításra a technikában, az orvostudományban, a min­dennapi életben. A holográfia csodái A mindennapi életben is hasznosítják

Next

/
Thumbnails
Contents