Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

iVWUHHIIIIIIIH 1 983. szeptember 17. 8 NÉPÚJSÁG A cserepoveci kohászok Magyar részvétel a nemzetközi acélöntésben NDK Ultrahang a diagnosztikában Az ultrahang a terhes nők vizsgálatának bevált eszközé­vé vált az NDK-ban. A ber­lini Charité női klinikáján évente mintegy 15-20 ezer ultrahangos vizsgálatot vé­geznek terhes nőkön. Az ultrahangos vizsgálat nagy előnye, hogy nem okoz semmiféle károsodást a szer­vezetben, nem árt a csontok­nak, a szöveteknek, a méhnek és a magzatvíznek, és szük­ség szerint bármikor megis­mételhető. Az eljárás azon alapszik, hogy az ultrahang a test különböző sűrűségüjszö- veteiről különbözőképpen ve­rődik vissza. Így a testből visszaverődő ultrahang egy megvilágított képernyőre va­lósággal kirajzolja a magzat „visszhang-képét”. A korszerű vizsgálati mód­szerrel a terhesség már a ha­todik hétben teljes bizonyos­sággal felismerhető, továb­bá megállapítható az embrió nagysága és helyzete, később pedig a magzat súlya és kora is. Mindössze néhány perces vizsgálattal rendszeresen el­lenőrizhető a magzat fejlő­dése. A terhes nők kétharmadá­nál két-három ultrahangos vizsgálat teljesen elegendő. A többiek esetében viszont ja­vallott a többszöri kontroll, hogy az orvos teljes bizo­nyossággal megállapíthassa: fennáll-e valamilyen fejlődé­si rendelleneség a magzati életszakaszban, vagy sem. Természetesen az ultrahan­gos vizsgálat nem helyettesít­heti az orvost, de az tény, hogy az ikerterhességek és bizonyos fejlődési rendelle­nességek csak ultrahanggal mutathatók ki megbízhatóan, még a korai stádiumban. Az NDK Egészségügyi Mi­nisztériumának tervei szerint a jövőben valamennyi terhes nő esetében alkalmazzák az ultrahangos vizsgálatot. Ezzel csökkenthetik a csecsemőha­landóságot, amely jelenleg sem túl magas: 12 ezrelék. Érdekes térkép: a cserepo- veci kohógyárnak a negyve­nes évek végén készített első tervét mutatja. A Sekszna fe­lett rekordidő alatt nőttek ki a földből a gyár épülettömb­jei. s 1955. augusztusában már az első adag nyersvasat ol­vasztották. A legelső öfttecs- ből emléktáblát készítettek, amely ma a gyári múzeumot ékesíti. TESTVERI KAPCSOLATOK A kohóműben egy másik; már mai térkép is látható. Vörös nyilak sűrű hálózata Cserepovectől a világ külön­böző pontjai felé mutatnak. Sztanyiszlav Omatszkij, a külföldi kapcsolatok irodájá­nak vezetője a következőket mondta: — Kohászati kombinátunk már régóta megosztja tapasz­talatait a szovjet és a külföl­di szakemberekkel. Csupán 1982-ben 118 külföldi küldött­ség és' csoport járt nálunk. A legaktívabb kapcsolatok a testvéri szocialista országok­ban dolgozó kollégáinkhoz fűznek bennünket. Kombiná­tunk egyebek között barát­sági és együttműködési szer­ződést kötött a magyar kohá­szati kombináttal Miskolcon. A kép teljességéhez még hoz­zátartozik, hogy a Cserepovecí Kohászati Kombinátban több­ször ülésezett a KGST acél- és vaskohászati együttműkö­dési bizottsága. A szovjet ál­lam megalakulása 60. évfor­dulójának tiszteletére rende­zett nemzetközi acélöntés résztvevői emlékül a Csere- poveci Kohászati Kombinát dolgozóinak adták olvasztár­sisakjukat és -zubbonyukat. Az ilyen acélöntések a test­vérországok kohászai barátsá­gának a jelképei. Pontosan dolgoztak a nemzetközi bri­gádok a magyarokkal együtt a bolgárok, a vietnami, ro­mán. csehszlovák és NDK- beli acélolvasztárok és henge­részek. Szovjet kollégáikkal együtt rekordidő — félóra — alatt végezték el az olvasz­tást. A 350 tonnás konverter elsőrendű minőségű acélt adott. Az öntés résztvevőinek a jelentése hangsúlyozta: „Mindent megteszünk azért, hogy az élenjáró tapasztalat a szocialista országok kohá­szainak közkincsévé váljék, hogy barátságunk olyan erős legyen, mint az általunk ol­vasztott acél...” ELŐNYŐS TAPASZTALATCSEREK — Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehet­tem a barátságot jelképező acélolvasztásban — mondta Hajnal János, a diósgyőri Lenin Kohászati Kombinát kohásza. — Annál is inkább, mivel erre testvérüzemünk­ben, a Cserepovecí Kohászati Kombinátban került sor. Ma­ga a kombinát óriási benyo­mást gyakorolt reám. Érdek­lődéssel ismerkedtem meg a termelési folyamatokkal, a technológiával, sok újat lát­tam és ismertem meg. Maguk a cserepovecí kohá­szok is mindig készek arra, hogy átvegyék a szocialista országokbeli kollégáik értékes tapasztalatait. Meghonosítá­suk, miként az eredmények mutatják, számos előnnyel, haszonnal jártak. Csupán az utóbbi néhány évben a szo­cialista országok kohóüzemei­ben szerzett műszaki és tech- no'ógiai újítások egymillió­nál több rubel értékű gazda­sági megtakarítást eredmé­nyeztek. Nagyolvasztó a Cserepovecí Kohászati Kombinátban Természetesen kellemes számunkra, hogy az élenjáró tapasztalatok iskolájának ne­veznek bennünket — tette még hozzá Ornatszkij. — Ez azonban sok mindenre köte­lez is. mivel a szovjet acél- és vaskohászat fejlesztésében — miként azt az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1982. évi novemberi plénuma hangsú­lyozta — még sok a rejtett tartalék. A Cserepoveci Acél- és Vaskohászati Özem technológiai folyamatainak vezérlőpultja OLCSÓBBAN, TÖBBET A cserepoveci kohászok jól tudják ezt. Az idei kötelezett­ségvállalásaikban a termelési technika és technológia töké­letesítésére egész sor komp­lex intézkedés szerepel. Egye­bek között elhatározták, hogy gazdaságosan bánnak a nyers­anyaggal és az energiahordo­zókkal. Ez lehetővé teszi, hogy a normával előírttal szemben az idén ötezer tonna egyezményes fűtőértékű tü­zelőanyagot és 15 millió ki­lowattóra villamos energiát takarítanak meg. A másodla­gos energiaforrások felhasz­nálása révén pedig lehetővé válik, hogy a kombinát tüze­lőanyag-szükségletének és vil- lamosenergia-szükségletének egyhanmad részét, hőenergia- szükségletének pedig mintegy 70 százalékát biztosítsák. Az állandó rekonstrukció és korszerűsítés, a meglévő agg­regátorok felhasználásának a javítása révén a Cserepoveci Kohászati Kombinát lépést tarthat az idővel: jelentősen növekszik a cserepoveci nyersvas mennyisége. ALEKSZEJ GLUHOVSZKIJ Csehszlovákia A természet gyógyszertára Az antik világ gyógyásza­tában nagy szerepük volt a gyógyfűveknek, azok külön­böző főzeteinek. Hippokra- tész, a híres görög orvos és természettudós, az ókori or­vostudomány egyik megalapí­tója 234 gyógyhatású növényt ismert és írt le. A kései utódok, a mai em­berek körében a vegyipar szédületes tempójú fejlődése éveiben az a gondolat vető­dött fel, vajon ez a „minden­ható” iparág nem teszi-e fe­leslegessé a „fűben-fában orvosság” elméletét és gya­korlatát? Napjainkban azon­ban megint egyre többen ke­resik, használják ezt a ki­apadhatatlan természeti for­rást, merítenek a „természet gyógyszertárából’*, úgyhogy a gyógynövény gyűjtése széles körű' felhasználása, termesz­tése, valóságos reneszánszát éli. A csehszlovák gyógyszer- ipar sok új terméke tartal­maz ilyen, a természetben előforduló hatóanyagokat. Az ország déli és keleti tájain, Szlovákiában nagy területen vadon nőnek az illóolajokat, alkaloidákat, más fontos anyagokat tartalmazó növé­nyek. Üjabban 35 fajtájuk hagyományos mezőgazdasági művelésbe került. Jól ter­meszthetők a hideget is tűrő, de napfényt, meleget kedvelő gyógynövényfajták. Az évi átlagosan 2000 napfényes óra segíti fejlődésüket. Csehszlovákiában 250-féle gyógynövényt tartanak szá­mon. Mintegy 150 fajtát je­lentős mennyiségben expor­tálnak — a „CHEMAPOL” vállalat közvetítésével — el­sősorban szocialista orszá­gokba. Szívesen vásárolják a csehszlovák gyógynövényeket Franciaországban, Dániában, Svédországban, Kanadában is. Keresett cikk — többek között — a martilapú, a me-^ zei csalán, a bodza, a vörös­here, a feketeribizli levele, az oroszlánfog, a fagyöngy, a ha­rangvirággyökér, a köldök­gyökér, s a valeriána alap­anyaga, a macskagyökér. Az utóbbi években különös figyelmet fordítanak a vető­mag termelésére és begyűj­tésére is. A „legnépszerűbb” — Cseh­szlovákiában nagy területen termesztett — gyógynövények a kamillavirág, a varjúköröm — más nevén anyarozs — és a pipacs. Kamillából évente 250 tonnát gyűjtenek be, amelynek nagyobb része: 150 tonna kivitelre kerül. Milyen a szovjet technológia? „John W. Kiser válasza: Jobb, mint azt gyakran feltételezik” John W. Kiser válasza: „Jobb, mint azt gyakran felté­telezik. Kiser úr meglehetősen illetékes az ügyben: foglalkozá­sára nézve amerikai szakértő, aki technológiákat közve­tít, s ráadásul az Egyesült Államok kormánya számára szakértői megbízatásoknak is eleget tesz. A címben fel­adott kérdésre két terjedelmes cikkben felelt, mégpedig az igen befolyásos, s a „Keleti Establihment” — az ame­rikai hagyományos tőkecsoportok érdekeit gyakran tük­röző napilap, a The Washington Fost hasábjain. Figye­lemre méltó, hogy a cikkeket a Párizsban megjelenő ame­rikai lap, az International Héráid Tribüné is érdemes­nek tartotta közölni, márpedig ez a lap nemcsak az Eu­rópában élő amerikaiaknak mindennapi olvasmánay, ha­nem olvasóinak tekintélyes hányada kerül ki az európai tőkés országok menedzserei, gazdasági szakemberei kö­zül. A szerkesztők véleménye tehát minden bizonnyal az olvasók érdeklődését is tükrözi. Kiser persze nem hízeleg a szovjet műszaki és termé­szettudományoknak, megírja, hogy korántsem minden te­rületen haladnak a tudomány és a technika élvonalában. (Egyébként éppen most mu­tatott rá a hiányosságokra az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács is, á technológiai fejlesztésről hozott közös határozatában.) De az amerikai szakértő éle­sen kikel azok ellen az elgon­dolások ellen, hogy a Szov­jetunió valamiféle műszaki­lag és tudományosan elma­radott ország lenne, amelyet a Nyugat gazdasági, különö­sen a technológia átadását tiltó szankciói egyenesen az összeomlás szélére sodorhat­nának. Nem lenne persze a mai Amerika állampolgára, ha ezt az állítást cáfoló első pél­dáját nem a katonai terület­ről hozná. „Ha a Szovjetunió olyan elmaradott, akkor ho­gyan tudott titániumból olyan tengeralattjárókat épí­teni, amelyek a víz alatt negyven mérföldes sebesség­gel haladnak, — gyorsabban, mint az amerikaiak” — írja cikkében nyilván arra gon­dolva, hogy az ilyen példa azonnal felhívja az olvasók figyelmét. A cikk azonban sokkalta inkább a békés tech­nológia kérdéseire koncent­rál, sok példát hoz fel annak bizonyítására, hogy azok a nyugati, köztük amerikai vállalatok is, amelyek szov­jet technológiákat alkalmaz­nak bizonyos gyártási folya­matokban és szovjet licence- ket vásároltak, a legkorsze­rűbb technológiához jutot­tak. „Nem szabad abban a hitben élnünk, hogy a Szov­jetunió reménytelenül elma­radott, a Nyugat aligha ta­nulhat tudósaitól, mérnökei­től, feltalálóitól — írja Kiser. Az amerikai szakértő által felsorolt lista igen tekinté­lyes. A Szovjetunió úttörő szerepet töltött és tölt be a lézertechnológia fejlesztésé­ben, a nagy energiájú ré­szecskék kutatásában, a koz­mikus technológiai vizsgála­tokban és új anyagoknak a világűrben történő előállítá­sában. Amerikai tudósok és vállalatok a szovjet kutatá­sok alapján tudtak olyan te­rületeken előrelépni, mint a korszerű mikroszámítógépek alapját jelentő chipek gyár­tása, egyes gyógyszerek ki- fejlesztése (szovjet licenceket vásárolt nem egy vezető amerikai vegyiüzem gyógy­szerek gyártására), korszerű kohászati technológiák al­kalmazása például az alumí­niumkohászatban, a folya­matos acélöntésben és má­sutt. A japán Mitsui bánya­konszern szovjet hidraulikus fejtési eljárásokkal dolgo­zik, mi több, ennek alapján kifejlesztett technológiáját más országoknak is eladta már. A nukleáris fúzióval kapcsolatos amerikai és ja­pán kutatások alapja a szov­jet Tokamak-rendszer. Mi több, még az amerikai fegy­veres erők is hasznot húznak a szovjet tudomány és tech­nológia eredményeiből — az amerikai légierő számára például az Universal Oil Products vállalat szovjet technológiai licenc felhasz­nálásával gyárt bizonyos be­rendezéseket ... Kiser következtetése: lehet, hogy a Reagan-kormányzat által alkalmazott szankciók valamelyest kárt okoznak a szovjet gazdaságnak — de vesztes az amerikai tudo­mány és technológia is: a szovjet tudomány és techno­lógia ugyanis sokat ajánlhat­na az Egyesüt Államoknak. Közismert tény, hogy a különböző embargók, gazda­sági szankciók fő vesztese eddig az amerikai gazdaság volt. Ezért kényszerült a Reagan-kormány — politikai szándékai ellenére — olyan intézkedésekre, mint a ga­bonaembargó feloldása, majd az új gabonaegyezmény meg­kötése, vagy a csőfektető gé­pek embargójának visszavo­nása. Kiser cikke arra utal, hogy az érdekelt amerikai körök más területeken is a normalizálást sürgetik a Fe­hér Ház jelenlegi lakójától. Aligha véletlen, hogy szinte a cikkel egy időben jelentet­te meg hasonló következteté­sekkel tanulmányát egy te­kintélyes amerikai tudomá­nyos kutató központ, amely a kongresszus egyik bizottsá­ga számára készített jelen­tést. Nyilván ez a követelés is közrejátszik abban, hogy — a hét végi jelentések sze­rint — a Reagan-kormány most ismét mérlegeli a tudo­mányos-műszaki kapcsolatok egyoldalú megszakításának felülvizsgálatát. KIS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents