Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

1983. szeptember 17. ^fepÜJSAG 7 Mezőőrök, telepőrök portások Bátaszéki Vázkerámiagyár — beruházás II. Vagyonvédelem a téeszek ben A mezőgazdasági szövetke­zetek mindennapi életének szerves része a vagyonvéde­lem. Mint ahogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek IV. kongresszusán is szóba került: a szocialista vonások erősíté­se. a társadalmi tulajdon gya­rapítása és védelme a szövet­kezeti mozgalom kiemelt fel­adata. A téeszek vagyona évről évre gyarapodik megyénkben az állóeszközérték két év alatt 8,5 %-kal a készletérték pedig 14 százalékkal emelke­dett. Ezeknek az értékeknek a megőrzése, védelme vala­mennyi szövetkezetben meg­követeli a magasabb színvo­nalú szervezettséget, s a ta­gok, és vezetők felelősségét. Az üzemekben az ellenőrzés kettős: hisz létezik a belső úgynevezett tulajdonosi ellen­őrzés, valamint az állami tör­vényességi ellenőrzés. A szö­vetkezetek többségében kié­pült a tulajdonosi ellenőrzés, működik az ellenőrző bizott­ság, a rendészen, a belső el­lenőrön, a tűzrendészen kí­vül mezőőröket, telepőröket, éjjeliőröket, portásokat alkal­maznak, kiépült a társadalmi ellenőri, valamint az ügyele- tesi hálózat. A belső ellenőrzés szerve­zettsége, a vizsgálatok mély­sége és alapossága javuló ten­denciát mutat, de van ahol még mindig nem éri el a kí­vánt szintet. A hiányosságok feltárásá­ban aktívan közreműködik a TESZÖV is. Az ellenőrzési iroda dolgozói általános, utó. és célvizsgálatokat végeznek, s a hiányosságok megszünte­tésében aktivan közreműköd­nek. Jogi segítséget nyújta­nak a különböző szabályza­tok készítésénél, s gondos­kodnak az ellenőrző bizott­ságok tagjainak továbbkép­zéséről is. Ez évtől a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa mellett működő to­vábbképzési központ szerve­zésében • megkezdődött az el­lenőrző bizottságok elnökei­nek, tagjainak országos szin­tű továbbképzése. A tulajdonosi érdekeket szolgáló belső ellenőrzés két lényeges eleme a tagok által választott ellenőrző bjzottság valamint a vezetéshez szer­vesen kapcsolódó belső el­lenőri munka. Az ellenőrzés színvonala évről évre emel­kedik. Az ellenőrzési iroda a vizsgálatokba bevonja a téeszekben az ellenőrző bi­zottságok tagjait, akik nem kevés segítséget nyújtanak különösen a pénzügyi, szám­viteli munka területén. A szövetkezetek döntő többségében a belső ellenőri hálózatot kiépítették, munká­juk a gazdaságos működés, valamint a társadalmi tulaj­don szempontjából nagyon fontos területekre irányul. Esetenként előfordul, hogy a belső ellenőr által feltárt hi­bákat a kelleténél lasabban javítják ki. Az üzemrendészek beállí­tása még nem általános. Van­nak már jó példák is, ahol a rendészek munkája eredmé­nyes volt. További rendészek foglalkoztatása elsősorban ott ajánlatos, ahol az üzem nagy vagyonnal rendelkezik. A me­zőőrök, telepőrök éjjeliőrök munkáját a közös tulajdon megfelelő védelme érdeké­ben még tovább kell javíta­ni. A tűzrendészeti hálózat már korábban kialakult, s megfelelően funkcionál. Eredményes a megelőzés is, amit bizonyít az, hogy az el­múlt három évben közel azo­nos volt a tűzesetek száma. A külső ellenőrzések, me­lyet a megyei tanács, vala­mint a PM Bevételi Igazga­tósága végez, jól szolgálja a vagyonvédelem további meg­szilárdítását. Nagy segítséget jelentenek a meglévő hibák megszüntetésében azok az eseti és célvizsgálatok, ame­lyekbe az ügyészség, a rend­őrség, valamint a NEB ap­parátusa is bekapcsolódik. Az utóbbi időben a megye szövetkezeteiben jelentősen növekedett az állatlopások és állatelhullások száma, s ez az állatgondozók, az őrök ha­nyag munkájára, valamint az ellenőrzések ' elmulasztására is utal. Elszaporodtak a kihe­lyezett állattartással kapcso­latos visszaélések. Űjabban gondok jelentkeznek a faki­termeléssel, és a fa további hasznosításával. Mindezek ellenére megál­lapítható, hogy az utóbbi években jelentős előrelépés történt a vagyonvédelmi szervező munkában. Ez azt jelenti, hogy több bűncselek­ményre, lopásra derült fény. A társadalmi tulajdon védel­me, vagy a tulajdon ellen el­követett tjűncselekmények értékelése a köztudatban le­szűkült a lopásra. Nem min­denütt tartozik a tulajdon­védelemre például a jól szer­vezett munka, a gépek, az eszközök maximális kihasz­nálása, vagy éppen az ener­giatakarékosság. Nem ellen­őrzik az üzemanyag-fogyasz­tást, az anyagok, műtrágyák, gépek tárolása sem kielégí­tő. A közúti szállítás rendjét is szigorítani kellene, hisz aratás, betakarítás idején nem ritkán találunk az út mellett elhullott gabonát. Van tehát tennivaló még bőven. Mert tovább kell pél­dául javítani az utalványo­zás, a bizonylatok elszámolá­sának módját. S persze az sem mellékes, hogy a meg­felelő technikai berendezések rendelkezésükre álljanak mindazoknak, akik hivatal­ból vagy anélkül vigyáznak a közös vagyonára. A jövőben fontos feladatnak kell tekin­teni, hogy az érdekeltségi rendszer a vagyonvédelmi munkában jobban funkcio­náljon, és segítse minden tu­lajdonos a preventív védel­met. d­Százmillió forint a gáztüzelésre Kétszázmillió forintot költenek el Bátaszéken a vázkerámiagyár korszerű­sítésére. Ez az új gyár máris megkereste építési költségét, ám az idővel, a korral haladni kell, az el­avult gépeket ki kell cse­rélni, a technológiát meg­újítani. Két tudósításunk erről szól. Már láttuk a csövet. Lát­tuk a gyárhatáron kívül, a vasúti töltés község felőli ol­dalán azt a háromszáz milli­literes csőcsonkot, amelyről bevezették a gyárba a gázt „hozó” csövet. Ez a beruházás tulajdon­képpen nem került volna százmillió forintba, mert a Bátától idáig vezetett cső eredetileg csak 200 milliliter átmérőjű lett volna, ám a tá­volabbi programok érdekében nagyobb átbocsátóképességű csövet kellett a földbe fektet­Háromszáz milliméteres csőben jön az Alföldről a gáz. E csőcsonktól szerelik majd a csövet Bonyhád és Szek- szárd irányába. Mert erre a csőre „kap­csolják rá” Bonyhádot, és Szekszárdot is. Ezért a több­letköltség. Ami megtérül a Baranya megyei székhelyű vállalatnak, hiszen aki erre a Báta—Bátaszék közötti mintegy 14 kilométeres csőből akar gázt venni, a fogyasztás arányában kell fizetnie a csőfektetés költségéhez a téglaiparnak. Kiss Róbert főmérnök tá­jékoztatott bennünket a gáz­programról. E szerint október 10-ig (!) elkészítik a Siófoki Kőolajipari Vállalat, vala­mint a TÜKI szakemberei a fogadórészt. Itt a gyár terü­letén kívül lévő állomáson fogadják a gázt és osztják majd el, — természetesen gé­pek, — műszerek, az Alföldről érkező energiát. A gáz első begyújtása október 28-án vár­ható. — Ügy tervezzük — mond­ja Német Antal gyárvezető így lehet a kemencéhez ve­zetni tüzelés céljából. A gázprogram legnagyobb és első Tolna megyei beru­házása jó úton halad. Már a gyáron belül, a szárítóban, a kemenceüzemben is lefektet­ték. felszerelték a csöveket. A műszerek, ellenőrző be­rendezések stb. pedig készen érkeznek ide. Konténer jel­legű minden műszercsalád programozott egység. A kü­lönféle vállalatoknál, ahol az ezzel kapcsolatos munká­kat elvégzik, kész. „doboz­ban”, végeredményben kon­ténerféle házba szerelve hozzák őket, azokat csak rá kell állítani az előre elkészí­tett betonalapra, és hozzá­csatlakoztatni a gázvezeté­ket, az irányítás, vezérlés villamos berendezéseit mű­ködtető vezetékeket. A gázt nemcsak a vázke- rámia-gyártáshoz használ­ják, hanem á lakótelep há­zaihoz is elviszik. így a la­kások korszerű gázfűtést kapnak. E telephez a vezeték leágazását a múlt héten kezdték szerelni. Néhány adat a százmillió forintot „érő” gázprogram­ról: évente 13 millió köbmé­ter gázt használnak fel. Az eddigi százmillió forintos olajfelhasználás helyett — évente — az eltüzelt gáz ér­téke ötvenmillió forint kö­rül lesz. A beruházás két év alatt megtérül. PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD —, hogy megállás nélkül té­rünk át az olajról a gáztü­zelésre. A szerelő vállalatok mérnökei velünk egyeztet­ték a programot, úgyhogy nem lesz különösebb gond a gáz fogadásával. Már csak azért sem, mert több mint harminc embert kiképeztek a gázüzemeltetés­re. Így például elvitték őket a pécsi gázellátó központba, voltak Kaposvárott, Nagy­kanizsán, ahol már gázzal üzemeltetik a kemencéket, illetve szárítókat. A fogadóállomásig kész a vezeték. Most a gyáron be­lül, illetve a fogadóállomás szomszédságában kell olyan berendezést felszerelni, amely csökkenti a magas nyomáson — hatvan bar — érkező gázt. Ugyanis csak A Csőszerelőipari Vállalat emberei szerelik a gázvezetéket A fogadóállomást már bekerítették A kép jobb oldalán az olajfejtő állomás, balról a magasban gázt szállító cső látható

Next

/
Thumbnails
Contents