Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

1983. szeptember 17. Képújság 5 Diákok őszi munkán Kétféle „státusban", több alkalommal is résztvet- — tem az őszi mezőgazdasági munkákban, a megtermelt és a lakosság ellátásához, az export növe­léséhez szükséges nagy mennyiségű termés betakarítá- ban. Diákként, majd pedagógusként zöldséget, gyü­mölcsöt, cukorrépát, napraforgót, kukoricát, szőlőt szedtünk, s munkánkkal segítettük a gazdaságokat, hogy az egész évi szorgos munka gyümölcse mielőbb a megfelelő helyre kerüljön. Emlékszem, minden tan­évkezdés után azt kérdezgettük egymástól és tanára­inktól, hogy mikor megyünk már dolgozni. Aztán min­dig eljött ennek is az ideje. Dolgos, de mégis vidám napokban. Aztán lovaskocsikra, később pótkocsis von- keztünk az öreg alma mater udvarán, mint azokban a napokban. Aztán lovaskocsikra, később pótkocsis von­tatókra, majd még később teherautókra szállva vidám énekszóval’ „vonultunk” ki a mezőre. Aztán elkezdő­dött a munka, a verseny. Gyerekként még nem tudtam, de később felnőttként tudatosult bennem, hogy a tanév oktatási rendjébe szervesen illeszkedő őszi betakarítási munka a fiatalok munkára nevelését szolgálja. Mivel munkára nevelni csak munkával lehet, ezért kapott helyet az oktatási rendben az őszi betakarítási munka is. Mielőtt bárki nosztalgiával vádolna, elmondom, hogy mindez nem a diákkor, a diákévek visszasírááa ürü­gyén jutott eszembe. Nem, még akkor sem, ha néha én is hajlamos vagyok a nosztalgiázásra. Csupán azért ke­rült mindez elő, mert ismét ősz van, ismét elérkezett a betakarítás ideje, s az összetorlódó mezőgazdasági mun­kák miatt ismét mozgósítanak minden munkaerőt. Az idén is igény van a diákok munkájára, mert jól jön minden segítő kéz. Tolna megye mezőgazdasági üzemei a tavalyi évhez hasonlóan most is igényt tartanak a tanulóifjúság mun­kájára. Az előzetes felmérések alapján több mint 16 ezer fiatal — 7—8. osztályos általános iskolás, középfo­kú tanintézeti diák és tanítóképzős főiskolai hallgató — dolgozik majd a nagyüzemekben. Zöldséget, gyümöl­csöt szednek, de főleg a szüreti munkákban segédkez­nek. Sok mezőgazdasági üzem és oktatási intézmény kö­zött már több éves múltra visszatekintő jó együttmű­ködés alakult ki. Kölcsönösen segítik egymás munkáját, s ebből a segítségből kölcsönösen hasznot húznak. A népgazdaság és a fiatalok érdekei is megkövetelik, hogy az irányító szervek, valamint az üzemek és isko­lák alaposabban készítsék elő, szervezzék meg a diákok foglalkoztatását és maradéktalanul szerezzenek érvényt a foglalkoztatást szabályzó rendelkezéseknek. Hogy állunk ezzel? A 11/1980 (IV. 25.) MüM—OM szá­mú rendelete szerint a mezőgazdasági üzemeknek min­den év március végéig be kell küldeni a diákmunka­erő iránti igényeket a Tolna megyei Tanács V. B. Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi osztályára, hogy az elő­készítést a művelődési, a munkaügyi osztállyal, a KISZ Tolna megyei Bizottságával, a megyei úttörőel­nökséggel, a szakszervezetek megyei képviseletével és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szö­vetségével együttműködve az előkészítést meg tudják oldani. Rendelet van tehát, csak sok helyütt nem isme­rik vagy elfelejtették a benne foglaltakat. Az idén a március 31-i határidőig csak a szekszárdi Aranyfürt Mgtsz jelentkezett igénnyel. A többi 32 nagyüzem utó­lagos felhívás után élt a lehetőséggel. Az említett ké­sés nagymértékben megnehezítette az iskolák kijelö­lését, a koordinálást. Magyarázat persze akad. A gaz­daságok szerint a jogszabály túl korai időpontot jelöl meg, mert márciusban még nincs lehetőség arra, hogy az üzem felmérje a várható termést, így igénybejelen­tése nem lehet elég reális. De az is előfordul(hat), hogy az üzemek nem veszik elég komolyan a jogszabályt. Külön gondot jelent az, hogy a kért munkaerő nem elegendő. Ez általában szeptemberben és októberben derül ki. Űjabb problémát vet fel, hogy a gazdaságok főként a környező iskolákra „specializálják” magukat és csak végső esetben hajlandók a tanulókat távolabb­ról is szállítani. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével — a miniszteri utasítás szerint — a közhasznú munká­ra fordítható idő öt napra korlátozódott, így az idő rö­vidsége gondot okozott. A szerződésekkel kapcsolatban is voltak az előző években hiányosságok. Ugyanaz a tsz ugyanazért a munkáért más-más bért állapított meg a náluk dolgozó iskoláknak. Több gazdaságban előfor­dult, hogy a szőlő betakarításához nem biztosítottak elég konténert. Így emelkedett az üres órák száma. En­nek kedvező voltában nem hiszünk. Néhány helyen el­húzódott a tanulók szállítása és így nem vált teljessé a munkanap. Szerződésbontásra is akadt példa az elmúlt években. Nemcsak az üzemek követtek el „szabályszegéseket”, hanem az egyes iskolák is azzal, hogy nem a megyei művelődési osztály által kijelölt gazdaságban dolgoz­tak. A negatív példák felsorolásához a jobbító szán- ----------2------- dék vezetett. A hiányosságok felszámo­lása természetesen közös ügy, melyet mindenkinek kö­telessége segíteni, vagy ha úgy tetszik, szolgálni. Ügy gondolom, és úgy is tudom, hogy nélkülözhetetlen a munkára nevelésben a tevékenység végeztetése mellett a szervezettség is. Márpedig ha egy fiatal elé negatív példát állítunk, akkor azt teszi magáévá, az alapján ítél és dolgozik majd a későbbiekben. Ahhoz pedig, hogy a negatívumokat megszüntessük, nagyobb odafigyelésre, nagyobb pontosságra van szükség. És még valami. A jogszabály nemcsak a „megyeiekre”, „járásiakra” vo­natkozik, hanem mindenkire. Bumeránghelyzet áll elő, ha a mások munkáját késleltetjük. Aztán azt sem sza­bad elfelejteni, hogy a diákokat foglalkoztató nagyü­zemek és az oktatási intézmények kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésének további erősítése eredmé­nyesen segíti a gazdasági és a nevelési céljaink megva­lósítását. Ezt, illetve ezeket kéne figyelembe venni már akkor, amikor a diákmunkára benyújtják az igé­nyeket. É KES LÁSZLÓ Légi mezőgazdászok A déli országhatártól a Dunaföldvár—Kecskemét vo­nalig és a villányi borvidék területén dolgoznak az őcsényi területi központhoz tartozó légi mezőgazdászok. Tizenhét brigád, kilenc heli­kopterrel, nyolc merev szár­nyú repülőgéppel egy év alatt 700 ezer hektár terüle­ten végzi el a műtrágyaszó­rást, a gyomirtást, a perme­tezést ... Az utóbbi években az őcsényi központ jelentő­sen fejlődött, új irányító- épületet vettek birtokba, az elmúlt hetekben pedig meg­kezdték a KA—26-os heli­kopterek ápolását és javítá­sát, ezeknek a gépeknek Öcsényben van a javító bá­zisa. Gottvald Károly képriportja A sebesség 120 kilométer óránként Találkozás a repülőtéren — 1 ...... 1 ' ' ............... ... I I I— | ■ || | ■ IM M otorellenőrzés a helikopteren Hangármunka Hordógurít&s rotorral ..............- .... . . ■— H a kell, vitorlázógépet is vontatnak Műszerbeállítás a pilótafülkében

Next

/
Thumbnails
Contents