Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

1983. szeptember 16. rtlÉPÜJSÁG 3 A vezetők utánpótlásáról Bátaszéki Vázkerámiagyár — beruházás I. Tervszerű kiválasztással Megfelelő rangot vívott ki a pártszervek, alapszerveze­tek általános politikai életé­ben az a tevékenység, ame­lyet kádermunkának neve­zünk. Különösen az elmúlt egy évtized alatt, amióta a párt Központi Bizottsága az 1973. november 28-i határo­zatában átfogóan áttekintette az ezzel kapcsolatos kérdé­seket. Az e határozat nyo­mán született intézkedések hatására vált tervszerűbbé és tudatosabbá a káderpoli­tikai tevékenység, az alapel­veknek a gyakorlatba átvitt érvényesítése és a végrehaj­tás folyamatos ellenőrzése. A megyék káderállománya ösz- szességében megfelel a nö­vekvő követelményeknek. A vezetők döntő többsége meg­győződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politiká­ját. Legtöbbjük politikai mű­veltsége, látóköre megfelel a követelményeknek és irányí­tó munkájukban a demokra­tikus vezetői stílus érvénye­sül. Általánosságban véve a gyakorlat tükrözi azt az el­vet, hogy harmonikusan dol­gozzék együtt az irányítók idősebb, tapasztaltabb és a fiatal nemzedéke. SZERVEZETTEBB FELKÉSZÍTÉS A kádermunka fejlesztésé­ben a Központi Bizottság ha­tározata egyik legfontosabb feladatnak tartja az utánpót­lás tervszerűbbé, szervezet­tebbé tételét. Ennek érdeké­ben kötelezte a megyei, vá­rosi jogú pártbizottságokat, az országos jellegű állami, gazdasági és szövetkezeti szerveket, hogy rendszeresít­sék az öt évre szóló káder­utánpótlási és képzési terve­ket. Ez a kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy szerve­zetté tegyük a tehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, kép­zését, felkészítését irányító funkció betöltésére, minde­nekelőtt a munkások, a nők és fiatalok körében. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a káderutánpótlási ter­vek ezt figyelembe veszi. A hatáskört gyakorló pártszer­vek és a nagy tapasztalatú gazdasági vezetők teljesítik ezt az alapvetően fontos fel­adatukat: kinevelik a meg­felelő utódokat, örvendetes, hogy a megyékben az utób­bi öt év alatt több ezren bel­ső előléptetés útján kerültek önálló vezetői beosztásba. A cserék: és kiválasztások természetesen még nem problémamentesek. Tapasz­talható, hogy az illetékes pártszervek, vezetők nem eléggé ismerik azt a kört, amelyből a legmegfelelőbb személy vezető funkcióba ke­rülhet. Előfordul, hogy azért nem esik a választás a saját kádertartalékra, a helyettes­re, mert ismerik annak a gyengéit is. Ezért inkább idegenből visznek oda ká­dert, akit pedig esetleg csak a minősítése, sokszor nem is mindig őszinte információ alapján választanak ki. Fel­tétlenül indokolt, hogy a pártalapszervezetek, a veze­tői alsóbb szint is bátrabban hívja fel a figyelmet a szá­mításba vehető tehetséges káderekre. Találkoztunk olyan esettel is, amikor vi­szont a jó, alkalmas helyet­teseket, a jó munkaerőt „elrejtették”, igyekeztek el­titkolni az első számú veze­tők, nehogy máshova nevez­zék ki, mert nekik is szük­ségük volt a tehetséges em­berekre. A káderutánpótlás kérdé­sével a megyékben az is in­dokolja az intenzívebb törő­dést, hogy a hagyományosan sok lányt és asszonyt foglal­koztató iparágakban — mint ' a könnyűipar, konzervipar — a vezetők között aránytala­nul kevés a nő. Másik ide tartozó indok, hogy a gazda­sági, az államigazgatási és az igazságügyi területen sok ve­zető nyűgdíjkorhatár előtt áll. Ezért itt is a vezetés fo­lyamatosságának biztosítása döntő fontosságú kérdés. A megyékben sok az ipari te­lephely, gyáregység. A káder­mozgás viszonylag magas a trösztökön, nagyvállalatokon belül. Elengedhetetlenül szükséges ezért is, hogy az itteni vezetést a helyben ki­nevelt káderekből biztosít­sák. Változatlanul előtérben áll, hogy a vezetésre alkal­mas, politikailag felkészült, üzemi tapasztalatokkal ren­delkező fizikai munkások, nők és fiatalok nagyobb számban kerüljenek felelős posztokra, örvendetes, hogy a megyék üzemeiben ezzel kapcsolatban egyre inkább számos jó példával találkoz­hatunk. * BELSŐ ELŐLÉPTETÉSEK Több tényező akadályozza — az eredmények mellett is — még mindig a káderután­pótlási tervek sikerét. He­lyenként a pártszervek, párt- szervezetek nem elég követ­kezetesen állnak ki amellett, hogy a saját kádertartalékai­kat állíthassák funkcióba, így a kívülről indokolatlanul hozott káderek kinevezése akadályozza a helyiek előbb­re lépését. Előfordul az is, hogy egyes vezetők szakmai féltésből nem támogatják megfelelően a tehetséges utó­dokat. Főleg ipari üzemek­ben tapasztalható, hogy a ve­zetői munkával járó nagyobb felelősség, esetenként az ala­csonyabb jövedelem, vagy a továbbképzéstől való ide­gengedés miatt nehezen le­het találni alkalmas embert az alsóbb szintű vezetői posztokra is, például műve­zetőknek. A vezetők munkájának el­bírálásánál helyes volna fon­tos elemként tekinteni, hogy miként fejlődnek mellettük a káderek, menhyire biztosított náluk az utánpótlás. Körül­tekintő kiválasztással lehet biztosítani, hogy a vezetők utánpótlásának egyik termé­szetes forrását a helyettese­ik jelentsék. A megbízatások átgondolt alkalmazásával, a képzéssel, a közéletben való részvétel megteremtésével segíthető a káderek fejlődé­se. Ez mindenképpen vezetői feladat és kötelesség, ami igen sok helyen az eddiginél nagyobb felelősséget követel meg. MUNKA KÖZBENI NEVELÉS A pártszervezeteknek is meg van ebben a teendőjük. Gyakorlati munkájukban a Politikai Bizottság 1979. ok­tóberi határozatának kell ér­vényt szerezniük, amely az indokolt kádercserékről úgy intézkedik, hogy a társadal­mi szükségletekkel összhang­ban idejében és tervszerűen kell megoldani. Természete­sen azzal a céllal, hogy ja­vuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ez a ha­tározat is világosan utal az utánpótlás felkészítésében arra, hogy fokozni kell a ve­zetők felelősségét, és a káde­rek munka közbeni nevelésé­re is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ennek fontos esz­köze, hogy mindenütt időben és reálisan készüljenek a mi­nősítések. Nagymértékben elősegíti mindezek eredmé­nyes érvényesítését, ha az oktatásban nagyobb szerepet kap a szocialista vezetéstu­domány, a vezetőkészség fej­lesztése. Kitűzött társadalmi célja­ink minél gyorsabb és jobb elérése a helyes kádermun­kán is múlik, amely a párt- szervezetek kiemelt felada­tai közé tartozik. Az eddigi­nél is nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal és a szub­jektív megítélések háttérbe szorításával léphetünk előre e téren, hogy mindenki ké­pessége a leghatásosabban bontakozhasson ki a közös ügy szolgálatában. DR. ARATÖ ANDRÁS Tanácsi intézmények gazdálkodása (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város tanácsának harmadik negyedévi ülésén többek között a tanácsi intéz­mények ellátottsága, a gazdál­kodás hatékonysága szere­pelt. Nagy Jenőné osztályvezető készítette a beszámolót, amely megállapította, hogy a városi tanács 15 intézménye gazdál­kodásában a mértéktartást és a takarékosságot igyekezett ■megvalósítani. Mindezek mel­lett az ellátási színvonalban sem az előző évben, sem eb­ben az évben számottevő előrelépés nem történt. A gazdálkodó szervek csupán a szintentartásra törekedtek. E napirendi ponthoz a városi népi ellenőrzési bizottság ké­szített kiegészítő tájékoztatót. Vizsgálataik, tapasztalataik alapján több javaslatot ter­jesztettek a tanács elé, ame­lyeket a testület határozatra emelt. Ezt követően az ifjúsági törvény végrehajtásának hely­zetét és további feladatait te­kintették át. A minden rész­letre kiterjedő beszámolóhoz többen hozzászóltak, és érté­kes felvetéseikkel segítették az elkövetkező időszak fel­adatainak meghatározásában. A tanácsülés bejelentések megtárgyalásával ért véget. Magyarszéki Endre VB-ülés Bonyhádon A Bonyhád városi Tanács Végrehajtó Bizottságának teg- -napi ülésén Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke számolt be az áfész kereskedelmi és ven­déglátóipari lakosság ellátó tevékenységéről. A testület megállapította, hogy az élel­miszerellátás a városban és környékén .megfelelő volt, más területen egyes cikkek tartós hiánya zavarta a folya­matos ellátást. Az üzletháló­zat bővítése és a felszereltség javítása enyhítette a zsúfolt­ságot, kultúráltabb vásárlási körülményeket teremtett. Ja­vultak a személyi feltételek, de néhány egységben még mindig nagy a cserélődés és ez negatívan hat a tevékeny­ségre. A vendéglátóipari egységek­nél dinamikusan növekedett az ételforgalom, ezen belül a saját készítésű ételek forgal­ma. Alkoholmentes italokból 3.2 százalékkal nőtt a fogyasz­tás. A szövetkezet pénzügyi lehetőségeinek megfelelően javították az egységek fel­szereltségét, kultúráltságát. Ezt követően dr. Szigeth Ferenc, a Szekszárdi Járás- bíróság elnöke adott tájékoz­tatót a bíróság működésének tapasztalatairól. A vb tagjai megállapították, hogy a Bony. hadi Járásbíróság megszűné­sét követően a volt bonyhádi járás területén az ítélkezési munkában fennakadás nem volt, az ügyek elintézése szín­vonalasan történik. Tóth István, az MHSZ vá­rosi titkára, az MHSZ helyi szervezetének tevékenységé­ről adott tájékoztatót. Százmillió forint az egységcsomagolásra Nylonban a falazóblokk. Aki két hónapja járt Bá- taszéken, s ennek előtte is koptatta idegeit, ürítgette pénztárcáját, tanúm arra, hogy a gyárban s körzetében nem volt rend. Törmelékhal­mok százköbméteíei csúfí­tották el a gyárudvart, a kül­ső területeket, és tucatnyi ember foglalkozott a kemen­céből kikerülő különféle épí­tőanyag rendezésével. Pontosabban arról volt szó, hogy a szubjektív és ob­jektív okok miatt a selejt igen magas volt. Így hiába égettek ki naponta mondjuk kilencven-száz köbméternyi építőtestet, különböző méret­ben, típusban, fajtában, ami­kor sok alkalommal a húsz százalékot is meghaladta a selejt. Tehát a gyártás, szá­rítás, égetés, és az e munka- műveletekkel kapcsolatos összes szállítási költség húsz, néha magasabb százaléka is hiábavaló volt, tehát gazda­ságtalan volt a termelés. Az ÉVM, a bank, a Bara­nya—Tolna megyei Téglaipa­ri Vállalat és a tröszt elha­tározta a gyár korszerűsíté­sét, Olosz gépegységet vásá­roltak, amely csaknem ötven méter hosszú, igen bonyolult vezérlésű, de már pontosan, gazdaságosan dolgozó terme­lőüzem. Mert üzemnek kell nevezni a gépsort az üze­men belül. A gép a kemencéből kike­rülő építőanyagot szedi le az égetőkocsiról, hordja fel az egységesítő szalagra, itt rendezik, valahogy úgy, mint a vasúti gurítóvágányokon a vagonokat, és elmés szerke­zet a favázon lévő falazó­anyagot bebugyolálja erős műanyag fóliába. Innen az üzemből ugyancsak szállító- rendszer viszi ki a nagy csar­nokból, ahol újabb gép fo­gadja, ez az egységcsomagból hármat egyszerre, de egyen­ként is tud rakodtatni — el­viszi a tárolóhelyre, vagy ép­pen tehergépkocsira. NINCS TÖRÉS, ALIG VAN SELEJT A drága gép, tehát az egy­ségcsomagot készítő Moran- do-rendszer két műszakban, de egyben, sőt háromban is működtethető, ahogyan a termelésszervezés előírja. A géprendszer már két hónap­ja üzemel — a szakemberek nagy megelégedésére. Természetesen a magas szakképzettséget igénylő gép kiszolgálásához az embereket is ki kellett képezni. A bátaszéki vázkerámia- gyárban és környékén száz- nyolcvan fokos fordulat tör­tént. Az üzeni területén alig- alig látni egy-egy eltörött béléstestet, poroton téglát. A gépek ugyanis már olyan pompásan megfogják a ha­talmas rakatokat, — bélés­testből negyvenet raknak egységcsomagba —, hogy nem roppan össze a vázke­rámia, mint az még elég gyakran előfordult a gép üzembe állításának első he­tében. (Folytatjuk.) PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD Kétszázmillió forintot költenek el Bátaszéken a vázkerámiagyár korszerű­sítésére. Ez az új gyár máris megkereste építési költségét, ám az idővel, a korral haladni kell, az el­avult gépeket ki kell cse­rélni, a technológiát meg­újítani. Két tudósításunk erről szól. Az egységcsomagoló negyven béléstestet küld a fóliázó géphez Csaknem öt ven méter hosszú a gépsor Fóliaruhába öltöztetik a vázkerámiát A gyár udvarán rend van, gépek rakják az árut tehergépkocsikra

Next

/
Thumbnails
Contents