Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám
1983. szeptember 16. rtlÉPÜJSÁG 3 A vezetők utánpótlásáról Bátaszéki Vázkerámiagyár — beruházás I. Tervszerű kiválasztással Megfelelő rangot vívott ki a pártszervek, alapszervezetek általános politikai életében az a tevékenység, amelyet kádermunkának nevezünk. Különösen az elmúlt egy évtized alatt, amióta a párt Központi Bizottsága az 1973. november 28-i határozatában átfogóan áttekintette az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Az e határozat nyomán született intézkedések hatására vált tervszerűbbé és tudatosabbá a káderpolitikai tevékenység, az alapelveknek a gyakorlatba átvitt érvényesítése és a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A megyék káderállománya ösz- szességében megfelel a növekvő követelményeknek. A vezetők döntő többsége meggyőződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politikáját. Legtöbbjük politikai műveltsége, látóköre megfelel a követelményeknek és irányító munkájukban a demokratikus vezetői stílus érvényesül. Általánosságban véve a gyakorlat tükrözi azt az elvet, hogy harmonikusan dolgozzék együtt az irányítók idősebb, tapasztaltabb és a fiatal nemzedéke. SZERVEZETTEBB FELKÉSZÍTÉS A kádermunka fejlesztésében a Központi Bizottság határozata egyik legfontosabb feladatnak tartja az utánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tételét. Ennek érdekében kötelezte a megyei, városi jogú pártbizottságokat, az országos jellegű állami, gazdasági és szövetkezeti szerveket, hogy rendszeresítsék az öt évre szóló káderutánpótlási és képzési terveket. Ez a kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy szervezetté tegyük a tehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, képzését, felkészítését irányító funkció betöltésére, mindenekelőtt a munkások, a nők és fiatalok körében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a káderutánpótlási tervek ezt figyelembe veszi. A hatáskört gyakorló pártszervek és a nagy tapasztalatú gazdasági vezetők teljesítik ezt az alapvetően fontos feladatukat: kinevelik a megfelelő utódokat, örvendetes, hogy a megyékben az utóbbi öt év alatt több ezren belső előléptetés útján kerültek önálló vezetői beosztásba. A cserék: és kiválasztások természetesen még nem problémamentesek. Tapasztalható, hogy az illetékes pártszervek, vezetők nem eléggé ismerik azt a kört, amelyből a legmegfelelőbb személy vezető funkcióba kerülhet. Előfordul, hogy azért nem esik a választás a saját kádertartalékra, a helyettesre, mert ismerik annak a gyengéit is. Ezért inkább idegenből visznek oda kádert, akit pedig esetleg csak a minősítése, sokszor nem is mindig őszinte információ alapján választanak ki. Feltétlenül indokolt, hogy a pártalapszervezetek, a vezetői alsóbb szint is bátrabban hívja fel a figyelmet a számításba vehető tehetséges káderekre. Találkoztunk olyan esettel is, amikor viszont a jó, alkalmas helyetteseket, a jó munkaerőt „elrejtették”, igyekeztek eltitkolni az első számú vezetők, nehogy máshova nevezzék ki, mert nekik is szükségük volt a tehetséges emberekre. A káderutánpótlás kérdésével a megyékben az is indokolja az intenzívebb törődést, hogy a hagyományosan sok lányt és asszonyt foglalkoztató iparágakban — mint ' a könnyűipar, konzervipar — a vezetők között aránytalanul kevés a nő. Másik ide tartozó indok, hogy a gazdasági, az államigazgatási és az igazságügyi területen sok vezető nyűgdíjkorhatár előtt áll. Ezért itt is a vezetés folyamatosságának biztosítása döntő fontosságú kérdés. A megyékben sok az ipari telephely, gyáregység. A kádermozgás viszonylag magas a trösztökön, nagyvállalatokon belül. Elengedhetetlenül szükséges ezért is, hogy az itteni vezetést a helyben kinevelt káderekből biztosítsák. Változatlanul előtérben áll, hogy a vezetésre alkalmas, politikailag felkészült, üzemi tapasztalatokkal rendelkező fizikai munkások, nők és fiatalok nagyobb számban kerüljenek felelős posztokra, örvendetes, hogy a megyék üzemeiben ezzel kapcsolatban egyre inkább számos jó példával találkozhatunk. * BELSŐ ELŐLÉPTETÉSEK Több tényező akadályozza — az eredmények mellett is — még mindig a káderutánpótlási tervek sikerét. Helyenként a pártszervek, párt- szervezetek nem elég következetesen állnak ki amellett, hogy a saját kádertartalékaikat állíthassák funkcióba, így a kívülről indokolatlanul hozott káderek kinevezése akadályozza a helyiek előbbre lépését. Előfordul az is, hogy egyes vezetők szakmai féltésből nem támogatják megfelelően a tehetséges utódokat. Főleg ipari üzemekben tapasztalható, hogy a vezetői munkával járó nagyobb felelősség, esetenként az alacsonyabb jövedelem, vagy a továbbképzéstől való idegengedés miatt nehezen lehet találni alkalmas embert az alsóbb szintű vezetői posztokra is, például művezetőknek. A vezetők munkájának elbírálásánál helyes volna fontos elemként tekinteni, hogy miként fejlődnek mellettük a káderek, menhyire biztosított náluk az utánpótlás. Körültekintő kiválasztással lehet biztosítani, hogy a vezetők utánpótlásának egyik természetes forrását a helyetteseik jelentsék. A megbízatások átgondolt alkalmazásával, a képzéssel, a közéletben való részvétel megteremtésével segíthető a káderek fejlődése. Ez mindenképpen vezetői feladat és kötelesség, ami igen sok helyen az eddiginél nagyobb felelősséget követel meg. MUNKA KÖZBENI NEVELÉS A pártszervezeteknek is meg van ebben a teendőjük. Gyakorlati munkájukban a Politikai Bizottság 1979. októberi határozatának kell érvényt szerezniük, amely az indokolt kádercserékről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szükségletekkel összhangban idejében és tervszerűen kell megoldani. Természetesen azzal a céllal, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ez a határozat is világosan utal az utánpótlás felkészítésében arra, hogy fokozni kell a vezetők felelősségét, és a káderek munka közbeni nevelésére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ennek fontos eszköze, hogy mindenütt időben és reálisan készüljenek a minősítések. Nagymértékben elősegíti mindezek eredményes érvényesítését, ha az oktatásban nagyobb szerepet kap a szocialista vezetéstudomány, a vezetőkészség fejlesztése. Kitűzött társadalmi céljaink minél gyorsabb és jobb elérése a helyes kádermunkán is múlik, amely a párt- szervezetek kiemelt feladatai közé tartozik. Az eddiginél is nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal és a szubjektív megítélések háttérbe szorításával léphetünk előre e téren, hogy mindenki képessége a leghatásosabban bontakozhasson ki a közös ügy szolgálatában. DR. ARATÖ ANDRÁS Tanácsi intézmények gazdálkodása (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város tanácsának harmadik negyedévi ülésén többek között a tanácsi intézmények ellátottsága, a gazdálkodás hatékonysága szerepelt. Nagy Jenőné osztályvezető készítette a beszámolót, amely megállapította, hogy a városi tanács 15 intézménye gazdálkodásában a mértéktartást és a takarékosságot igyekezett ■megvalósítani. Mindezek mellett az ellátási színvonalban sem az előző évben, sem ebben az évben számottevő előrelépés nem történt. A gazdálkodó szervek csupán a szintentartásra törekedtek. E napirendi ponthoz a városi népi ellenőrzési bizottság készített kiegészítő tájékoztatót. Vizsgálataik, tapasztalataik alapján több javaslatot terjesztettek a tanács elé, amelyeket a testület határozatra emelt. Ezt követően az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét és további feladatait tekintették át. A minden részletre kiterjedő beszámolóhoz többen hozzászóltak, és értékes felvetéseikkel segítették az elkövetkező időszak feladatainak meghatározásában. A tanácsülés bejelentések megtárgyalásával ért véget. Magyarszéki Endre VB-ülés Bonyhádon A Bonyhád városi Tanács Végrehajtó Bizottságának teg- -napi ülésén Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke számolt be az áfész kereskedelmi és vendéglátóipari lakosság ellátó tevékenységéről. A testület megállapította, hogy az élelmiszerellátás a városban és környékén .megfelelő volt, más területen egyes cikkek tartós hiánya zavarta a folyamatos ellátást. Az üzlethálózat bővítése és a felszereltség javítása enyhítette a zsúfoltságot, kultúráltabb vásárlási körülményeket teremtett. Javultak a személyi feltételek, de néhány egységben még mindig nagy a cserélődés és ez negatívan hat a tevékenységre. A vendéglátóipari egységeknél dinamikusan növekedett az ételforgalom, ezen belül a saját készítésű ételek forgalma. Alkoholmentes italokból 3.2 százalékkal nőtt a fogyasztás. A szövetkezet pénzügyi lehetőségeinek megfelelően javították az egységek felszereltségét, kultúráltságát. Ezt követően dr. Szigeth Ferenc, a Szekszárdi Járás- bíróság elnöke adott tájékoztatót a bíróság működésének tapasztalatairól. A vb tagjai megállapították, hogy a Bony. hadi Járásbíróság megszűnését követően a volt bonyhádi járás területén az ítélkezési munkában fennakadás nem volt, az ügyek elintézése színvonalasan történik. Tóth István, az MHSZ városi titkára, az MHSZ helyi szervezetének tevékenységéről adott tájékoztatót. Százmillió forint az egységcsomagolásra Nylonban a falazóblokk. Aki két hónapja járt Bá- taszéken, s ennek előtte is koptatta idegeit, ürítgette pénztárcáját, tanúm arra, hogy a gyárban s körzetében nem volt rend. Törmelékhalmok százköbméteíei csúfították el a gyárudvart, a külső területeket, és tucatnyi ember foglalkozott a kemencéből kikerülő különféle építőanyag rendezésével. Pontosabban arról volt szó, hogy a szubjektív és objektív okok miatt a selejt igen magas volt. Így hiába égettek ki naponta mondjuk kilencven-száz köbméternyi építőtestet, különböző méretben, típusban, fajtában, amikor sok alkalommal a húsz százalékot is meghaladta a selejt. Tehát a gyártás, szárítás, égetés, és az e munka- műveletekkel kapcsolatos összes szállítási költség húsz, néha magasabb százaléka is hiábavaló volt, tehát gazdaságtalan volt a termelés. Az ÉVM, a bank, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat és a tröszt elhatározta a gyár korszerűsítését, Olosz gépegységet vásároltak, amely csaknem ötven méter hosszú, igen bonyolult vezérlésű, de már pontosan, gazdaságosan dolgozó termelőüzem. Mert üzemnek kell nevezni a gépsort az üzemen belül. A gép a kemencéből kikerülő építőanyagot szedi le az égetőkocsiról, hordja fel az egységesítő szalagra, itt rendezik, valahogy úgy, mint a vasúti gurítóvágányokon a vagonokat, és elmés szerkezet a favázon lévő falazóanyagot bebugyolálja erős műanyag fóliába. Innen az üzemből ugyancsak szállító- rendszer viszi ki a nagy csarnokból, ahol újabb gép fogadja, ez az egységcsomagból hármat egyszerre, de egyenként is tud rakodtatni — elviszi a tárolóhelyre, vagy éppen tehergépkocsira. NINCS TÖRÉS, ALIG VAN SELEJT A drága gép, tehát az egységcsomagot készítő Moran- do-rendszer két műszakban, de egyben, sőt háromban is működtethető, ahogyan a termelésszervezés előírja. A géprendszer már két hónapja üzemel — a szakemberek nagy megelégedésére. Természetesen a magas szakképzettséget igénylő gép kiszolgálásához az embereket is ki kellett képezni. A bátaszéki vázkerámia- gyárban és környékén száz- nyolcvan fokos fordulat történt. Az üzeni területén alig- alig látni egy-egy eltörött béléstestet, poroton téglát. A gépek ugyanis már olyan pompásan megfogják a hatalmas rakatokat, — béléstestből negyvenet raknak egységcsomagba —, hogy nem roppan össze a vázkerámia, mint az még elég gyakran előfordult a gép üzembe állításának első hetében. (Folytatjuk.) PALKOVACS JENŐ Fotó: GOTTVALD Kétszázmillió forintot költenek el Bátaszéken a vázkerámiagyár korszerűsítésére. Ez az új gyár máris megkereste építési költségét, ám az idővel, a korral haladni kell, az elavult gépeket ki kell cserélni, a technológiát megújítani. Két tudósításunk erről szól. Az egységcsomagoló negyven béléstestet küld a fóliázó géphez Csaknem öt ven méter hosszú a gépsor Fóliaruhába öltöztetik a vázkerámiát A gyár udvarán rend van, gépek rakják az árut tehergépkocsikra
