Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

a Képújság 1983. szeptember 16. W #■ POLGÁRI VEDELEM h önvédelmi szervezetek prancsnekainak felkészítése kasz bemutatója volt; sérül­tek felkutatása, elsősegélyben részesítése, segélyhelyre szál­lítása. Hasonló gyakorlati be. mutató volt a tüzek lokali­zálása, oltása. A foglalkozásokon részt vettek az úttörők is: gyako­rolták az elsősegélynyújtást, valamint a tüzek oltását. A törzsfoglalkozások elmé­leti, gyakorlati része egya­ránt jól szolgálta a községek és az üzemek polgári védel­mi parancsnokságainak fel­készítését, feladataik jobb ellátását. A foglalkozások előkészítéséhez, levezetéséhez nagy segítséget adtak a nagy- mányoki tanács és az apar- hanti Búzavirág Tsz polgári védelmi parancsnokságai. A városi parancsnokság célja, hogy az eddig elért eredmé­nyekre, tapasztalatokra tá­maszkodva, további elméleti és gyakorlati támogatást ad­jon a községi, az üzemi pa­rancsnokságoknak, feladataik mind jobb ellátásához. NAGY ZOLTÁN Kiképzési tervünknek meg­felelően Bonyhád polgári vé­delmi parancsnoksága a vá­roskörnyéki községek, a vá­ros és környéke üzemeinek önvédelmi parancsnokságai részére törzsfoglalkozást tar­tott. A törzsfoglalkozásnak az volt a célja, hogy a köz­ségek, az üzemek parancs­nokságait felkészítse a veze­tés feladataira békés és há­borús körülmények között, il­letve esetleges elemi csapá­sok elhárításában való rész­vételre. A községi parancsnoki ál­lomány részére Nagymányo- kon, míg az üzemek parancs­noki állományának Aparhan- ton tartottuk a törzsfoglalko­zásokat. A törzsfoglalkozásokon megjelent Ezer Mihály, a vá­rosi tanács elnöke, Dávid Lajos, a városi pártbizottság munkatársa, Szabó László rendőr őrnagy, a városi ka­pitányság veaetője, Donáth Dénes, a munkásőrség városi parancsnoka, a megyei pol­gári védelmi parancsnoksá­got Pintér László őrnagy képviselte. A törzsfoglalkozásokon fel­dolgozták a polgári védelmi szervezetek alkalmazási ké­szenlétbe helyezésének fel­adatait, azonkívül a politikai helyettesek feladatait, az agi- tációs, a propagandamunká­ban. Dr. Kovács Elemér belgyó­gyász főorvos előadást tar­tott az égési sérülések osz­Felkészülés a tűzoltáshoz tályozásáról, az elsősegély- nyújtás feladatairól. Nagy figyelemmel kísérték Ince József, nagyközségi vb- titkár előadását, amely a na­pi tanácsi munka feladatai­ról, annak a polgári védelmi feladatokkal összehangolásá­ról adott gyakorlati mód­szert. Az előadásokat gyakorlati bemutatók követték. Az egyik az egészségügyi sza­Szakszerűen ellátják a sérülteket Tűzoltás az úttörők segítségével Kiképzés Fürgéd község a tamási já­rás legkisebb lélekszámú te­lepülései közé tartozik. A la­kosság kis létszáma ellenére a községi polgári védelmi parancsnokság nagy gondot fordít minden évben a kikép­zések tervezésére, megszer­vezésére, irányítására és végrehajtására. Kiemelten foglalkoznak az egészségügyi szakszolgálati alegység ki­képzésével. A lakosságra szervezett önálló elsősegély- nyújtó szakasz példamutató helytállását tanúsítja többek között az is, hogy a Vöröske­reszt által meghirdetett cen­tenáriumi versenyen 1982 év­ben a megyei 6. helyezést ér­ték el. Az idei első félévre terve­zett kiképzést a Magyar Vö­röskereszt Országos Végre­hajtó Bizottsága elnökének intézkedése és a járási egész­ségügyi szakszolgálat pa­rancsnokának kiképzési pa­rancsában foglaltak szerint végrehajtották. Homor Jó- zsefné szakaszparancsnok a foglalkozás alapvető céljának tekintette annak elérését, hogy a személyi állomány megismerje az egyéni védő­Fürgédén felszereléseket és a szükség­védőeszközöket, begyakorol­ja azok használatát, elsajátít­sa a karbantartásukhoz szük­séges alapvető ismereteket, gyakorolja a védőeszközök használatát a feladatok vég­rehajtása közben. Fokozott gondossággal, méret szerint választották ki a légzésvédő, a bőrvédő eszközöket, annak érdekében, hogy mindenki a megfelelő méretű gázálarc­cal, munkaruhával rendel­kezzen. Az újonnan beosztottak létszámára tekintettel bemu­tatták, gyakorolták az első­segélynyújtás alapvető fel­adatait, a különféle kötözési módokat. A kiképzést ellen­őrző járási és községi elöl­járók megállapították, hogy a nagy hőség ellenére az egész személyi állomány fegyelme­zetten hajtotta végre felada­tát, elsajátította az egyéni védelem alapvető ismereteit, megismerte azokat az elsőse­gélynyújtási feladatokat, amelyek a szakaszra rendkí­vüli körülmények között há­rulnak. BALÁZS SÁNDOR A sérültvivők gyakorolják a gázálarc használatát A különböző kötözési módok alkalmazása Átfogó tevékenység nyugalmunk érdekében > Beszélgetés dr. Berki Mihály vezérőrnaggyal, a pv országos törzsparancsnokával Dir. Berki Mihály vezérőr­nagyot, a polgári védelem or­szágos törzsparancsnokát be­szélgetésre kértük. Eleget tett kérésünknek. A téma nyu­galmunk védelme, értékeink megóvása, elemi és háborús csapás után túlélés biztosítá­sa volt. Ebben fontos, döntő szerepe van a polgári véde­lem jól szervezett, életünk és munkánk minden területét átfogó pv-szakalegységeknek. — A szervezett védelem több mint harmincéves múlt­ra tekint vissza. Miként ér­tékeli ön, vezérőrnagy elv­társ az utóbbi évek eredmé­nyeit a pv-kiképzésben? — Harminc évvel ezelőtt és a megalakulást követő évek­ben szervezetünk a kezdet nehézségeivel birkózott. A kiképzés elsősorban az akko­ri hivatásos állományra kor­látozódott. Az állandó, hiva­tásos állomány kialakítása volt a legfontosabb tenniva­lónk. Az 1950-es évek vége, a 60-as esztendő eleje jelen­tette számunkra az átfogó ki­képzés megszervezését, és az 1970-es évek végétől már ar­ról beszélhetünk, hogy a pol­gári védelem tevékenysége megfelelő, egyes helyeken jó, sőt, kiváló. A lakosság ered­ményesen együttműködik ve­lünk, időt és fáradtságot nem sajnál a felkészülésre, a ki­képzésre, a gyakorlatokra. — Példát is említene? — Szívesen! A Szolnok, a Békés, a Hajdú és a Tolna megyei gyakorlatok igazol­ják az általános megállapí­tást, és tükörképét adják an­nak a munkának, amit ide­haza és külföldön is elismer­nek. Természetesen nem sze­retnék rózsaszínű képet fes­teni. Vannak gondjaink. De terveink éppen ezek megszün­tetését szolgálják. Ha példát kíván: új felszereléseket bo­csátunk a szakszolgálatok rendelkezésére, új tankönyve­ket adunk az iskoláknak és az üzemeknek, és ezzel egy- időben a régi, már elavult ki­képzési eszközöket, anyago­kat bevonjuk. — Ma már a közvélemény­ben jól ismert, és elismert, hogy a pv szervezete béke­időben is eredményesen védi, óvja értékeinket. Mennyiben érzékelhető ez a kiképzési programban? — Feladatunk kettős. Elő­ször is a kiképzési program abból indul ki, hogy a béké­ben jelentkező tennivalókat maradéktalanul ellássuk. Se­gítsük a katasztrófa-sújtotta területeken a mentést, a kö­vetkezmények megelőzését, felszámolását. A közelmúlt­ban kaptam levelet egy bu­dapesti szálloda igazgatójától, aki köszönetét mondott, mert ha a dolgozóit nem képezték volna ki a polgári védelem szervezetében, akkor a szál­loda leégett, megsemmisült volna. De gondolom, a fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek ve­zérigazgatója is jó vélemény­nyel van szervezetünkről. Hi­szen több alkalommal is bi­zonyították a szakalegységek a gyors közbeavatkozásukkal, jó felkészültségükkel, hogy képesek, tudnak segíteni a bajban. Ezzel korántsem me­rítettük ki a békés tevékeny­séget. Most nem hivatkozom Békéscsabára, de tudom, másutt is, egy-egy pv-gya- korlat során milliókat érő munkát végeztek szakalegy­ségeink, 'miközben gyarapítot­ták a helyi értékeket, gyako­rolták a felkészülést a pol­gári védelem másik feladatá­ra. Bármilyen külső támadás során ezek a szakalegységek képesek a békeidőben elsajá­tított ismereteket a lakosság védelmében alkalmazni. — Az utóbbi években több, sikeres gyakorlat folyt le. Ezek előkészítésére kiképzési bázisokat, gyakorlópályákat hoztak létre. Mit vár ezektől az országos parancsnokság? — Fontos kérdés. Hiszen nemcsak a szakalegységek ál­lományát és a hivatásosokat képezzük ki folyamatosan és visszatérően, hanem foglalko­zunk a pedagógusokkal, fia­talokkal is. Ezért ezeket a gyakorlópályákat, bázisokat a jövőben használják fel még jobban a honvédelmet, a pol­gári védelmet oktató pedagó­gusok gyakorlati képzésére, de időről időre hozzák el ide a fiataljainkat is. Itt rendez­zenek számukra előadásokat, bemutatókkal. Nagyon jó len­ne, ha az üzemekben is meg­szerveznék az egyes szak- szolgálatok számára a gya­korló bázisok rendszeres igénybevételét. — A szeptembertől kezdődő őszi-tavaszi kiképzést elége­detten vette tudomásul a köz­vélemény. Milyen céllal ala­kították ki a kiképzési idő­szakot? # — Az utóbbi időben, mond­hatom, években, több vezető­től kaptuk a javaslatot: Vál­toztassunk a kiképzési idősza­kon. Alkalmazkodjunk az élet más területeihez, ahol a kiképzés, az oktatás szeptem­berben kezdődik, és a követ­kező év őszéig tart. így van ez az iskolákban, ahol már helyet kapott a honvédelmi, a polgári védelmi oktatás, de a párt-, a szakszervezeti és a KlSZ-oktatásban is. Tehát most egy régi igényt, kérést elégítünk ki szeptembertől. — Hol tartunk ma a kikép­zésben? Mennyire képes a szervezet megfelelni a párt­ás az állami határozatoknak? — Elmondhatom, mert ép­pen Békés megyében, de má­sutt is elmondták elöljáróik­nak a szocialista országok polgári védelmét irányító ve­zetők, hogy nálunk jól szer­vezett a lakosság és az üzemi dolgozók kiképzése, oktatása, felkészítése. Mindebben elő­kelő helyet foglalunk el a szo­cialista országok között. Mindez annak egyenes kö­vetkezménye, hogy igyek­szünk eleget tenni a párt- és az állami határozatoknak. Hol kell még előbbre lépnünk? Az ifjúság honvédelmi felké­szítésében, és ezen belül a polgári védelmi oktatásban. Ne feledjük el, hogy a pol­gári védelem is része a haza Alkotmányunkban megfogal­mazott védelmének, ami va­lamennyiünk kötelessége. Már csak azért ds, mert a polgári védelem az állampolgárok biztonságát szolgálja. — Köszönöm a beszélgetést! gAldonyiBéla

Next

/
Thumbnails
Contents