Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 16. Közvetítési kísérlet a libanoni polgárháború megfékezésére (Folytatás az 1. oldalról) banoni tűzszünet megvalósí­tását. Abdel Halim Haddam Szí­riái külügyminiszter— bej­rúti értesülések szerint — szemére vetette Róbert McFarlane-nak, hogy az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozással fe­nyegetőzik abban a pilla­natban, amikor párbeszédet kezd Damaszkusszal. Az al- Baath című lap az amerikai ágyúnaszád-diplomáciát el­ítélve azzal vádolta Washing­tont, hogy a_ nemzeti megbé­kélés és a politikai rendezés elutasítására ösztönzi a liba­noni kormányt. Mint ismere­tes, a Libanonban állomáso­zó amerikai tengerészgyalo­gosok közvetlen felhatalma­zást kaptak a légierő és a haditengerészeti tüzérség szükség szerinti bevetésére. Valid Dzsumblatt damasz­kuszi nyilatkozatában nyo­matékosan figyelmeztette Washingtont, hogy a vietna­mi és a kambodzsai hibát megismételve ne avatkozzék be Libanon belügyeibe. Dzsumblatt közölte, hogy a haladó, hazafias erőket tö­mörítő Nemzeti Megmentési Front kész a nemzeti párbe­szédre, de a hadsereg nem kaphat szerepet a belső konf­liktus megoldásában. Az an-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a szaú- di vezetést nyugtalanítja a saját erőfeszítéseit veszé­lyeztető amerikai beavatko­zás és katonai fenyegetés. Az Arab-öböl sajtója élesen bí­rálja, Szíria ellen irányuló lépésnek minősíti a Libanon­ba küldött amerikai csapatok hatáskörének legutóbbi kibő­vítését. A libanoni hadsereg va­dászbombázói csütörtök haj­nalban megfélemlítő, illetve felderítő célzatú mélyrepülé­seket hajtottak végre Nyu­gat-Bej rút és a drúz hegyvi­dék légterében. Egyes hírek szerint a gépek a hetek óta lezárt bejrúti nemzetközi re­pülőtérről szálltak fel. * A La Spezia-i támaszpont­ról csütörtökön a Közel-Ke­letre vezényelték az olasz hadiflotta egyik torpedórom­bolóját; a helikoptereket is szállító „Ardito” a nyugati négyhatalmi erők köteléké­ben libanoni szolgálatot tel­jesítő olasz alakulat támo­gatására hivatott. Az L'Unitá csütörtöki ve­zércikkében megállapította, hogy világosan le kell szö­gezni: Olaszország nem vál­lalhat közösséget a Reagan- kormányzat politikájával. Egyben felhívta a figyelmet az _elnök legutóbbi döntésé­nek veszélyére. (A Libanon­ban állomásozó tengerészgya­logság felhatalmazást kapott a légierő és a haditengeré­szeti tüzérség szükség szerint való bevetésére). Az OKP lapja rámutat, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tudomásul ven­ni a libanoni valóságot; az amerikai flotta jelenléte csökkentette a tárgyalások lehetőségét. Az úgynevezett rendfenntartó alakulat nem­csak elvesztette eredeti cél­ját, hanem az a veszély is fenyeget, hogy intervenciós erővé válik. Az EGK-parlament államszövetségi terve Nagy többséggel fogadták el a nyugat-európai közös­ség parlamentjében azt a tervet, amelyet egy „nyugat­európai államszövetség” lé­tesítésére dolgozott ki egy különbizottság Altiero Spi- nelli vezetésével. Az olasz független baloldali szenátort az OKP listáján választották meg. A tervezet egy jöven­dő szerződés fő vonalait vá­zolja. Az EGK-t létrehozó római szerződést felváltani hivatott új, 142 cikkelyből álló szerződés erős „nemze­tek fölötti” hatáskörökkel ruházná fel a létesítendő ál­lamszövetséget; erősítené a főbizottság és a parlament hatáskörét a kormányokkal szemben, többségi döntése­ket írna elő a miniszteri ta­nácsba, közös pénzpolitikát teremtene, nemzetek fölötti ügynökségekre bízna gazda­sági kulcságazatokat és fej­lesztési irányokat, kiterjesz­tené a külpolitikai egyezte­tést és az együttműködést biztonsági kérdésekre. A parlament 201:37 arány­ban (72 tartózkodással) fo­gadta el a két éve készülő tervezetet. Ennek nyomán a bizottság most végleges for­mába öntheti jövő február­ra. PANORÁMA BUDAPEST Az Elnöki Tanács kijelöl­te az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttséget, amelynek vezetője dr. Várkonyi Péter külügyminiszter. * A szakszervezetek káder­munkájának időszerű kérdé­seivel és fejlesztésének fel­adataival foglalkozott csütör­töki ülésén a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. Szor­galmazták a szakszervezetek kádermunkájának további korszerűsítését és erről állás- foglalást fogadtak el. KAPOSVÁR Az MSZMP Somogy me­gyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen Kle- novics Imrét megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. GENF Genfben tegnap teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. JERUZSÁLEM Csütörtökön lemondott Menahem Begin, Izrael mi­niszterelnöke. Esélyes utóda a 67 éves Jichak Samir kül­ügyminiszter, a Herut Párt hivatalos jelöltje. ANKARA Törökországban halálra ítélték a „Forradalmi ös­vény” elnevezésű szélsőbal- oldali csoport öt tagját. Az Adanában most véget ért perben összesen másfél szá­zan álltak a bíróság előtt. Camp Dávid öt éve Csütörtök esti kommentárunk. Dávid táborának elárvult ösvényein ki emlékezik meg az ötödik évfordulóról? Történelmi mértékkel márve szinte tegnap volt, hogy ott — az amerikai Camp Dávid elnöki nyaralótelepén — biciklizett reggelente Carter amerikai elnök — a következő elnökválasztáson megbu­kott —, ott sétált komoran pipázva Szadat egyiptomi el­nök — már nincs az élők sorában —, s a nyakkendőjét egy pillanatra meg nem lazító, kifogástalan úriember, Be­gin izraeli kormányfő — épp e napokban válik meg tiszt­ségétől. 1978. szeptember 17-én írták alá e szereplők a Camp David-i néven ismertté vált egyezményeket, amelyek megalapozták Egyiptom és Izrael békekötését, és alko­tóik ígérete szerint hivatva voltak békét hozni az egész Közel-Keletnek. Fordulópont volt ez az egyezményrendszer. Lezárta a közel-keleti erőviszonyok gyökeres átalakítására irányuló amerikai—izraeli törekvés felkészülési időszakát azzal, hogy jogi formába öntötte Egyiptom évekkel korábban kezdődött elszakadását a Szovjetunió támogatására szá­mító, Izrael-ellenes arab tábortól. Egyszersmind a kezde­tét jelentette annak a máig is tartó folyamatnak, amely­nek eredményeként a közel-keleti egyensúlyrendszer meg­változtatására irányuló törekvés mind konkrétabb formát ölt. A Sínai-félszigetről való lemondás fejében az Egye­sült Államok majdnem a kétszeresére növelte az eltelt öt év alatt az Izraelnek adott segélyeit. S hátában a semle­gesített Egyiptomot tudva, Izrael azóta ismét keményebb csapásokat mérhetett az arab hadállásokra. A tavaly óta tartó szakasz célja Libanon, „második Egyiptommá” té­tele: ezzel Szíria és a PFSZ számára akarják lehetetlen­né tenni az arab harc fo8#fatását. Az arab érdekekre még csapással az Egyesült Álla­mok a Szovjetunió elszigetelésére törekszik — ezt Wa­shingtonban mindig hangsúlyozzák is. Így a Camp David-i egyezményrendszer és következményei — a közel-keleti vonatkozásokon túl — jól illeszkednek a fegyverkezési verseny erőltetését, az embargópolitikát és a féktelen uszítást is magába foglaló általános szovjetellenes ame­rikai stratégia keretei közé. Camp Davidben szép jelszavak hangzottak el a kö­zel-keleti népek egyhamar beköszöntő barátságáról, az iz­raeli vállalkozó szellem, az arab tőke és a nyugati tech­nológia egyesítésétől várható fényes jövőről is, Ebből má­ra még Egyiptom és Izrael együttműködése sem valósult meg maradéktalanul. A többi közel-keleti fronton pedig teljesen semmibe veszik az arab népek érdekeit, így a Camp-David-i „vízió” végképp csak az újabb háborúk receptje — a három főszereplő távozása után is. MÉSZÁROS GYÖRGY Hetven óra Helsinkiben I. Igaz barátok között Magyar nyelvű prospektus Xurkuról — Turkuban Szinte biztos, hogy bárki magyar, aki eljut Finnor­szágba, érkezése után rögtön a velünk közös vanásokat kezdi keresni. Akárcsak az észak-európai ország lakói, ha hozzánk látogatnak. Az egyik legszebb élményem Hel­sinkiben éppen az volt, hogy a finnek milyen komolyan — nagyon komolyan! — veszik az ősi rokonságot. MAGYAR-RAJONGÓK — Mi, finnek nagyon sze­retjük a magyarokat — mondta Anneli Aarika- Szrok, a Finn—Magyar Bará­ti Társaság titkára. — Ezért nyíltabbak, kedvesebbek va­gyunk velük. Én magam el­fogult is vagyok, hiszen ti­zenhárom esztendőt, a leg­szebb éveimet töltöttem Ma­gyarországon. Amikor haza­jöttem, nem szűnt meg ez a jó viszony. Itt a társaságnál napi kapcsolatban állok a magyarokkal, s az a mun­kám, ami igazán szívem sze­rint való: a finn—magyar barátság ápolásán, fejleszté­sén dolgozom immár huszon­két éve. Jó tudni, hogy ez alatt az idő alatt hétről har­minchatra nőtt a helyi szer­vezeteink száma. A társaság­nak 5300 tagja van, s nincs olyan helyi szervezet, ahol ne akadna néhány fanatikus magyar-rajongó, aki erején felül vállal, dolgozik ezért az ügyért, társadalmi munká­ban. Alkalmam volt találkozni Heikki Koskival, a Finn— Magyar Baráti Társaság el­nökével is, akiben ugyancsak igaz barátunkat ismerhettem meg. Halkszavú, szerény em­ber. Megható volt hallgatni, ahogy a barátságunk min­dennapjairól beszélt: — Tudja, én azt szeret­ném, ha minden finn leg­alább egyszer ellátogatna Magyarországra. Akkor érez- né-tapasztalná azt, amit jó­magam már tizenegyszer át­éltem: a magyarok vendég­szeretetét, közvetlenségét és azt, hogy köztünk milyen könnyen, milyen természe­tességgel szövődnek a barát­ság szálai. A legfontosabb azonban, hogy nagyon ha­sonlóan vélekedünk fontos dolgokról. Nemcsak a rokoni kapcsolatokról, hanem a ba­rátságról, a békéről. Még Po­ri polgármestere voltam, amikor 1973-ban Eger test­vérvárosunk lett, s nemsoká­ra nagyszerű találkozásom volt a várossal, lakóival. Az­után sportolók, művészek, tu­risták, aki tehette, útra kelt, Pori egy finn szaunát is aján­dékozott az egrieknek. Né­hány gazdasági megállapo­dás is létrejött a két város üzemei között. Jelenleg 17 finn és 17 ma­gyar várost köt össze ilyen kapcsolat. Az első testvérvá­rosi egyezség 1956-ban Pécs és Lahti között született. Az­tán 1964 és 1974 között hét­hét, 1977-től pedig kilenc-ki- lenc város talált egymásra. Az idén Szombathely és Lap- peenranta. Júniusban a mis­kolciak vendégeskedtek Tam­perében, augusztusban a sze­gediek mutatkoztak be a tur- kui vásáron. VÁROS-TESTVÉREK — A Finn—Magyar Baráti Társaság munkájának a mo­torját jelentik ezek a testvér- városi kapcsolatok. De van más is, amiről feltétlenül be­szélnünk kell — folytatta lel­kesen Anneli Aarika-Szrok. — Társaságunk október 10- én lesz 33 éves. Hosszú utat tett meg, szép eredményekkel büszkélkedhet. így csak a közelmúltból: Helsinkiben 1980-ban avatták fel a Ma­gyar Kulturális és Tudomá­nyos Központot, s itt mi is szép otthonhoz jutottunk. Évente négyszer jélenik meg az újságunk, amelyben a tár­saság tevékenységével fog­lalkozunk, s betekintést nyúj­tunk a magyarországi esemé­nyekbe. Bekapcsolódtunk a Bartók-, a Kodály-év rendez­vénysorozatába, és hasonló­képpen készülünk a Liszt-év­re. Szeptember végén látjuk vendégül a híres Pécsi Balet­tet, de még az ősszel magyar operaénekesek is fellépnek nálunk. A magyar Hazafias Népfronttal közösen minden harmadik esztendőben ba­rátsági hetet rendezünk Ma­gyarországon és Finnország­ban. A következő 1985-ben lesz. Mivel az az esztendő nemzetközi ifjúsági év lesz, úgy gondoljuk, nekünk is a fiatalok ismerkedését kell segítenünk. Jövő őszre úgy­nevezett magyar csomagot állítunk össze a finn iskolák részére, amiből megismerhe­tik összetartozásunkat, a mai Magyarország életét, mun­káját. Kezdő, haladó és tár­salgási szinten ősztől tava­szig magyar nyelvórákat szervezünk. KALEVALA — ÖTÖDSZÖR Különösen aktuális téma volt Helsinkiben ottjártam- kor a finn—magyar kulturá­lis együttműködés. Akkor ülésezett az a bizottság, amelynek tagjai a két nép kulturális együttműködésé­nek eredményeit foglalják közös kötetbe. A Magyar Népköztársaság első kultu­rális megállapodása volt tő­kés állammal az az 1959-ben kötött egyezmény, amelyet ma is példaként emlegetnek világszerte. Jaakko Nummi- nen kulturális államtitkárt, a szerkesztő bizottság finn cso­portjának vezetőjét erről az együttműködésről kérdez­tem: — Szoros és intenzív kap­csolatok kötnek bennünket össze. Rendszeresek a tudó­sok, művészek találkozói, sok finn kórus járt Magyarorszá­gon, sok magyar muzsikus nálunk. De sokrétűek az em­beri kapcsolatok is. Nem rit­ka a finn—magyar házasság. Csak azt sajnálom, hogy az első közös filmünk, a Vám­mentes házasság, amely eh­hez a témához kapcsolódott, nem a legszerencsésebb alap­állásban közelített a kérdés­hez. Kívánom, hogy létrejöj­jön egy maradandó magyar— finn filmalkotás is. — Egyébként 1985-ben ün­nepeljük — folytatta — a Kalevala megszületésének 150. évfordulóját. Szeretnénk, ha külföldön, így Magyaror­szágon is lennének megem­lékezések. A Kalavalát több­ször fordították már ma- gyara, mint bármelyik más nyelvre. Négy teljes fordítá­sa van, több részletét külön is átültették magyarra, s tu­domásom szerint most készül az ötödik teljes fordítás. Tud­ja, mi a legérdekesebb? Az afrikai pulari nyelvre ma­gyarról fordították le nem­zeti eposzunkat. Szóval el­látnak feladatokkal a ma­gyar—finn kapcsolatok, de én szívesen csinálom. A finn—magyar kapcsolat a finn társadalomnak nagyon sokat jelent — ezzel a gondo­lattal fejezte be a beszélge­tést az államtitkár, s hozzá­tette: — Jó érzés tudni, hogy Közép-Európában nemcsak közeli rokonaink vannak, akikkel szoros szálak kötnek bennünket földrészünk szívé­hez, hanem hűséges társaink is a békéért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott harcban. KOCSI MARGIT (Következik: 2. Erőműtől a Vükig). 3. vuosiherta________________________Julfcaisija: SUOM1-UNKAR1 SEURA _______________________2/kesakuu 1982 S UURET KULTTUURITAPAHTUMAT yhteistyösopimukseen Budapestissa A Finn—Magyar Baráti Társaság újságjának első oldala A helsinki fesztivál vendége volt az Universitas Együttes

Next

/
Thumbnails
Contents