Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983. szeptember 15. ^PÜJSÁG 3 Az exportról egy játék ürügyén Garázsjáték a garázsban ? A garázsjáték elkészült. Feladták a francia Monoret cégnek. Az átvette és ... A garázsjátékból nem lett ex­port. Ez idáig nem. De még lehet. A garázsjáték tökéletes. Az ember legszívesebben leülne a szőnyegre játszani. Pedig komoly dologról beszélgetünk Stróbl Józseffel, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet el­nökével. A játékról. És mi van ennél komolyabb dolog a világon? Aki nem tud ját­szani, az a komoly dolgokkal sem boldogul. Nem ülhetünk le a sző­nyegre ... Hát akkor csak nézzük a csodát. Az ősi játé­kot. A fát. Mert a fa volt mindenkor a játék, csak mos­tanában használjuk (gyere­keink) az élettelen műanya­gokat. A garázsjáték egy harminc- szor-harminc centiméternyi kocka. Egyetlen mozdulattal kibontható. És akkor jön a csoda: a gőzmozdony, a tank­autó, a Forma—I-es világbaj­noki kocsik, a hótoló, meg minden, ami elfér egy ilyen dobozban. Tavasszal láttam a játékot és a varázsa még ma is tart. így voltak vele a nürnbergi nemzetközi játékkiállításon a nagy játékforgalmazó cégek képviselői is. „Ez a játék kell!” — mondták. És rögtön keresték a kapcsolatokat, szerződést ígértek, ha lesz ter­mék a garázsjátékból. A ki­állító a budapesti Csillag Ipa­ri Szövetkezet volt, illetve a KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat. A Csillag Szövetkezet azon­ban nem rendelkezett feles­leges kapacitással, és így ott, rögtön a helyszínen partnert kerestek. A Gemenc szövet­kezet vállalta a kooperációt. Erről Stróbl József a követ­kezőket mondja: — Megegyeztünk, hogy a budapesti szövetkezet készíti a garázsjáték esztergályos­munkáit, mi pedig a többi fa­munkát. Jó üzletnek ígérke­zett, természetesen belevág­tunk. Az ötven darabos .min­taszériát el is küldtük a fran­cia cégnek, de végül is nem jött be az üzlet. Fél évvel később... Tamás Ervinné, a KONSU­MEX Külkereskedelmi Válla­lat főosztályvezetője először visszakérdez: — Ki mondta, hogy a ga­rázsjátékból nem lesz export? — Ezt senki, de a kiállítá­son tapasztalt siker után 1983-ban nem lett belőle ex­port. — Ez így igaz — mondja a főosztályvezető. — De part­nerünk, a francia keráMMdő- ház képviselője ígénete^rett, hogy 1984-ben, amernlhyaen a gazdasági helyzet is úgy ála­kul, rendel a játékból, mert továbbra is ötletesnek és jó kivitelűnek tartja. — Tehát nem hazai baklö­vés lett a gátja az üzletnek? — Erről szó sincs. A Mobil­garázs formavédelemmel ren­delkező termék. Mi is ötletes­nek tartjuk, a Csillag szövet­kezet sem állt le a termékkel, mert újabb és újabb, már to­vábbfejlesztett garázsjátéko­kat fejlesztett ki a feltaláló­val együtt. Ismét Stróbl Józsefnél: — Nagyon jó lehetőségünk lenne a svéd IKEA cégnél 10—20—30 ezer nyugágy gyár­tására. Nyereséges termék lenne, de nem tudunk sze­rezni a nyugágyhoz hazai vásznat. Pedig csak így lenne érdemes exportálni, mert ha importból szerezzük be a vásznat, akkor már nem ér­tünk el eredményt. Az ilyen termékeket csak szezonban lehet értékesíteni, de a hazai gyártók még csak pontos idő­pontot sem mondanak, hogy mikor szállítanak. „Talán a negyedik, vagy a jövő évi első negyedévben” — mondják, de az ilyen ígéretre nem lehet szerződést kötni. A fentiekről beszél a kül­kereskedelmi vállalat képvi­selője is. — Sokszor van alapanyag- probléma. Hiába lenne vala­mire rendelés, ha azt nem tudjuk gyorsan és rugalmasan szállítani. — Pedig azt mondjuk, hogy a kis üzemek alkalmasab­bak leginkább az export nö­velésére. — Mi is így gondoljuk. Fa­ipari szövetkezeteink rendkí­vül jól felkészültek, de spe­cifikus gépeik vannak. így ők sem tudnak mindig gyorsan reagálni. Hatvanezer cikkel foglalkozunk, és négyszáz ha­zai partnerünk van, de na­gyon sokszor kell segítséget nyújtanunk egy-egy termék­nél, hogy egyáltalán alap­anyagot tudjanak időben sze­rezni partnereink. — Azt mondják Tolna me­gyében többen is, hogy elő­ször könnyű szerződést köt­ni, de másodszor már nem. Mi ennek az oka? — Kifogástalan árut kell küldeni először. Sajnos, ez­zel többször bajba jutunk. Valahogy nem érzik hazai partnereink, hogy egy-egy kis üzlet megszűnése milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Mert soha sém a cég kerül nehéz helyzetbe, hanem az ország, mert azt mondják: a magyarok küldtek rossz mi­nőséget. Világkereskedelem­ről beszélünk, és azt hisszük, hogy az óriási, pedig csak egy szűk világ: pillanatok alatt elterjed, hogy melyik cég a megbízhatatlan, vagy jobbik esetben megbízha­tó... A tolnaiakról A Gemenc Ipari Szövet­kezet munkájával elégedett a KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat. Dicsérik őket. Mert Tolnán tudják, mi az üzleti becsület... — Az IKEA svéd cég ka­talógusában szerepel a Ge­menc szövetkezet és ez ran­gos dolog — mondja Tamás Ervinné. Természetes, bennünket továbbra is a garázsjáték — hivatalos nevén a Mobilga­rázs — érdekel. Habár egy kitérő erejéig beszámolunk arról, hogy a tolnai szövet­kezet 1983-ban kétmillió fo­És mikor kerül le a kérdőjel? rinttal tudta növelni export­ját. Az idén meghaladják a 17 millió forint bevételt nem rubel elszámolású piacon. Előbbre is léptek, mert a fenyőbak exportjában a ma­gasabb feldolgozási fokú fes­tett változatot gyártják. Mel­lette edény- és kanáltartóból is exportálnak 20—30 ezer darabot, ami új termék és a múlt évben fejlesztették ki. — Mi lesz a garázsjáték sorsa? — Nem került „garázsba”, csak időlegesen ... Hamaro­san bemutatjuk a svéd IKEA cégnek is, és várjuk, hogy 1984-ben már ebből is ren­delnek. Az üzlet göröngyös. Egy- egy termék eladása sokszor ütközik nehézségbe és nem mindig a külföldi partner lép vissza. Hiába a rugalmas alkalmazkodási készség, ha itthon nem találjuk meg az alapanyaggyártók és kész­termék-exportálók között az összhangot. Mert alapanyag nélkül senki sem tud expor­tálni még akkor sem. ha világraszóló találmánnyal jelentkezik. A garázsiáték nem emiatt került időlegesen „garázsba”, de jelen pillanatban ott van, pedig jó “üzlet lehetett volna belőle. Természetesen azt is tudni kell, hogy az érdeklődés még nem rendelés. Az üzlethez megfelelő világhangulat is kell... még a játéküzletben is. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Megfelelő a vetőmag- és az alkatrészellátás az őszi munkákhoz A száraz, napsütéses idő meggyorsította az őszi beta­karításé növények érését. Legelőbbre a silókukorica betakarítása jár, az összes mennyiség 80 százalékát el­szállították a földekről. A napraforgó 75—77 százalékát aratták le, a szójának pedig a 40 százalékát. A burgonya felszedésében a kisgazdasá­gok valamivel előbbre járnak a nagyüzemeknél, összességé­ben a termés 25 százaléka ke­rült ki a földből. A cukorrépa szedését egyelőre a déli me­gyékben kezdték csak meg. Mind nagyobb erőket fordí­tanak az alma szüretelésére, e munka 10—12 százalékát végezték el, amíg a szőlőszü­ret a kezdetén áll. A napi el­látás, illetve az ipari üzemek igénye szerint szedik a zöld­ségfélék közül a paradicso­mot, zöldpaprikát. A munkákhoz általában megfelelő a gép-, alkatrész-, vetőmag- és műtrágyaellátás, bár az összes műtrágyából — szállítási gondok miatt — Győr-Sopron, Somogy és Csongrád megyében kevesebb áll rendelkezésre az igények­nél. A hiányt azonban mono. műtrágyákkal pótolhatják a gazdaságok. A foszforműtrá- gya-ellátás is helyenként aka­dozik. Alkatrészből jobb az ellátás, mint tavaly ősszel volt, dacára, hogy most a szá­raz, kemény talajok miatt jobban igénybe vett gépeken gyakrabban szükséges cserél­ni egyes elemeket. (MTI) Öntözésről, gépekről, tervekről III. A jövő : automatizálás, programozott esőztetés Az előző két riportban a teljesség igénye nélkül te­kintettük át a harminc évet, szóltunk a gondokról, sike­rekről, a fejlesztési osztály, illetőleg a MEZŐGÉP egész kollektívája tevékenységéről. Ügy is bemutattuk a múltat, amely a jövőt elénk rajzolja. Ám részletesebben kell szólni a tervekről, amelyek három pontban foglalhatók össze: hatékonyság, a növek­vő anyagárak ellenére szin­ten maradni a termelési költ­ségekkel, és az automatizálás fokozása. Mindhárom témában jelen­tős előrehaladás történt. A kevesebb anyag beépítése egy berendezésbe már jó úton van. AZ ÖBA. amely egy sze­zonban 41 hektárnyi terüle­tet tud öntözni, három alka­lommal hatvan milliméter csapadékkiszórási teljesít­ménnyel 5200 kiló. A TUR­BÓMAT 90 36 hektárt öntöz, de ez az idényteljesítmény 2860 kiló összsúlyú géppel történik, kevesebb energia felhasználásával. A JAT 110- es idényteljesítménye pedig 62 hektár, ennek a gépnek a vezetékcsövek átmérőjének növelése, a HTM egyszerűsí­tése, a használhatóság kiter­jesztése. És az újdonság, amelyet már bemutattak, s erről bővebben is lehet szól­ni : a HTM műbőrtömlős be­rendezés, amelyet rét-legelő öntözésére fejlesztettek ki. Ebben a témában szorosan együttműködtek a győri Gra­boplast műanyaggyárral. Itt az volt a cél, hogy alacso­nyabb nyomáson lássák el vízzel a réteket, legelőket, úgy, hogy szórófejet ne kell­jen szerelni, ugyanakkor a műbőrtömlők kiterítése tény­legesen gyorsabbá válik, könnyű kezelhetősége miatt. Ehhez fémet nem használ­nak. Még a csatlakozókat is műanyagból gyártották, a szórófej pedig egy olyan lyuk a tömlőn, amelyet ösz- szehegesztés előtt belülről, kívülről megerősítettek. A rétek öntözésénél ugyanis a vízelborítás a lényeges, nem a szórás, lévén ezek a terü­letek szinte vízszintesen fek­vők. A Pajtás nevű berende­zés 450—480 köbméter vizet tud kijuttatni óránként. Ez a legújabb berendezés, néhány helyen — Kisújszállás kör­nyékén és a Hanságban — már használják, ott ahol a tömegtakarmány-termesztés- ben előbbre kell lépni. A MÉM is támogatta ezt a fej­lesztő munkát. A Szekszárdi Mezőgép Vállalatnak igen jó a kapcsolata a tudományos intézményekkel. A mezőtúri főiskola vízgépészeti szaka, a MÉM Műszaki Intézet, a MEFI szakemberei szinte ba­rátokká váltak a fejlesztő munka során az elmúlt évek­ben, mint ahogy már koráb­ban utaltunk a diósgyőri gép­gyárral való szoros együtt­működésre is. PÁLKOVACS JENŐ súlya 3500 kiló. Természete­sen az árban is visszajön a nagyobb teljesítményre való törekvés, mert a most beépí­tésre kerülő új szerkezetek, alkatrészek nagyobb sorozat­ban készülnek, a kutatások alapján kisebb önsúlyú egy- egy részegység, és mindezek mellett a fő, hogy hazai anyagból, alkatrészekből áll össze egy új berendezés, te­hát már a jövő gépei. Az ÖMA beruházási költ­sége egy hektárra vetítve 14 699 forint, a HTM-é pedig 5400 forint. A jövőben több gépet is tudnának gyártani, felkészül­tek a várható igénynöveke­désre. Az évi félezer beren­dezés legyártása sem volna, gond, a mostani száz-száz- hússzal szemben. Az ala­csony számú szériagyártás itt sem gazdaságos. A jövőben fontos feladat­nak tartják a rendszeres és tervszerű fejlesztési munka mellett a szervizszolgálat ki_ terjesztését, sokoldalúságá­nak növelését. Ennek érde­kében rendezik a bemutató­kat is. Tehát elvisznek egy gazdaságba próbagépet, fel­állítják és meghívják arról a földrajzi területről a „számba jöhető” gazdaságok vezetőit, hogy nézzék meg, mi a jövő az öntözőgépek­ben. A bemutatók nem nagy tömegeket mozgatók, mert az a tapasztalat, hogy a kisebb létszámú .csoporttal jobban lehet szót érteni — és az el­hangzó véleményekhez iga­zodnak a tervezők, gyártók, piackutatók. Nem volt, s a jövőben sem tartanak olyan bemutatót, ahol a fejlesztési mérnökök ne vennének részt. Rendszeresen ott vannak a területi — Szeged, Pécs — vásárokon és a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Hat olyan berendezés ter­ve van már a fejlesztők asz­talán, amelyek igen rövid idő alatt gyártásra foghatók vol­nának. Természetesen ezek­ről az újdonságokról még nem lehet részletesen írni, tá­jékoztatni a közönséget. Az újdonságokról csak ennyit: automatizálás, a víz­A TURBÓMAT 90-et már úgy készítik, hogy az automati­ka irányítja a vízkijuttatás idejét és a helyét is Magajáró öntöző, a csövet lefekteti, majd nagy intenzitás­sal szórja ki a vizet. Ha a beprogramozott területen a kí­vánt mennyiségű vizet kijuttatta, akkor a gép automati­kusan a tábla végére vonul, kihajtja a tömlőt, csörlőjével pedig megkezdi a berendezés Üzembe állítását Rétek, legelők öntözésére fejlesztették ki a műbőrtömlős öntözőberendezést, amelynek üzemeltetéséhez egy Bar nyomású víz is elégséges.

Next

/
Thumbnails
Contents