Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
1983. szeptember 15. ^PÜJSÁG 3 Az exportról egy játék ürügyén Garázsjáték a garázsban ? A garázsjáték elkészült. Feladták a francia Monoret cégnek. Az átvette és ... A garázsjátékból nem lett export. Ez idáig nem. De még lehet. A garázsjáték tökéletes. Az ember legszívesebben leülne a szőnyegre játszani. Pedig komoly dologról beszélgetünk Stróbl Józseffel, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet elnökével. A játékról. És mi van ennél komolyabb dolog a világon? Aki nem tud játszani, az a komoly dolgokkal sem boldogul. Nem ülhetünk le a szőnyegre ... Hát akkor csak nézzük a csodát. Az ősi játékot. A fát. Mert a fa volt mindenkor a játék, csak mostanában használjuk (gyerekeink) az élettelen műanyagokat. A garázsjáték egy harminc- szor-harminc centiméternyi kocka. Egyetlen mozdulattal kibontható. És akkor jön a csoda: a gőzmozdony, a tankautó, a Forma—I-es világbajnoki kocsik, a hótoló, meg minden, ami elfér egy ilyen dobozban. Tavasszal láttam a játékot és a varázsa még ma is tart. így voltak vele a nürnbergi nemzetközi játékkiállításon a nagy játékforgalmazó cégek képviselői is. „Ez a játék kell!” — mondták. És rögtön keresték a kapcsolatokat, szerződést ígértek, ha lesz termék a garázsjátékból. A kiállító a budapesti Csillag Ipari Szövetkezet volt, illetve a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat. A Csillag Szövetkezet azonban nem rendelkezett felesleges kapacitással, és így ott, rögtön a helyszínen partnert kerestek. A Gemenc szövetkezet vállalta a kooperációt. Erről Stróbl József a következőket mondja: — Megegyeztünk, hogy a budapesti szövetkezet készíti a garázsjáték esztergályosmunkáit, mi pedig a többi famunkát. Jó üzletnek ígérkezett, természetesen belevágtunk. Az ötven darabos .mintaszériát el is küldtük a francia cégnek, de végül is nem jött be az üzlet. Fél évvel később... Tamás Ervinné, a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője először visszakérdez: — Ki mondta, hogy a garázsjátékból nem lesz export? — Ezt senki, de a kiállításon tapasztalt siker után 1983-ban nem lett belőle export. — Ez így igaz — mondja a főosztályvezető. — De partnerünk, a francia keráMMdő- ház képviselője ígénete^rett, hogy 1984-ben, amernlhyaen a gazdasági helyzet is úgy álakul, rendel a játékból, mert továbbra is ötletesnek és jó kivitelűnek tartja. — Tehát nem hazai baklövés lett a gátja az üzletnek? — Erről szó sincs. A Mobilgarázs formavédelemmel rendelkező termék. Mi is ötletesnek tartjuk, a Csillag szövetkezet sem állt le a termékkel, mert újabb és újabb, már továbbfejlesztett garázsjátékokat fejlesztett ki a feltalálóval együtt. Ismét Stróbl Józsefnél: — Nagyon jó lehetőségünk lenne a svéd IKEA cégnél 10—20—30 ezer nyugágy gyártására. Nyereséges termék lenne, de nem tudunk szerezni a nyugágyhoz hazai vásznat. Pedig csak így lenne érdemes exportálni, mert ha importból szerezzük be a vásznat, akkor már nem értünk el eredményt. Az ilyen termékeket csak szezonban lehet értékesíteni, de a hazai gyártók még csak pontos időpontot sem mondanak, hogy mikor szállítanak. „Talán a negyedik, vagy a jövő évi első negyedévben” — mondják, de az ilyen ígéretre nem lehet szerződést kötni. A fentiekről beszél a külkereskedelmi vállalat képviselője is. — Sokszor van alapanyag- probléma. Hiába lenne valamire rendelés, ha azt nem tudjuk gyorsan és rugalmasan szállítani. — Pedig azt mondjuk, hogy a kis üzemek alkalmasabbak leginkább az export növelésére. — Mi is így gondoljuk. Faipari szövetkezeteink rendkívül jól felkészültek, de specifikus gépeik vannak. így ők sem tudnak mindig gyorsan reagálni. Hatvanezer cikkel foglalkozunk, és négyszáz hazai partnerünk van, de nagyon sokszor kell segítséget nyújtanunk egy-egy terméknél, hogy egyáltalán alapanyagot tudjanak időben szerezni partnereink. — Azt mondják Tolna megyében többen is, hogy először könnyű szerződést kötni, de másodszor már nem. Mi ennek az oka? — Kifogástalan árut kell küldeni először. Sajnos, ezzel többször bajba jutunk. Valahogy nem érzik hazai partnereink, hogy egy-egy kis üzlet megszűnése milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Mert soha sém a cég kerül nehéz helyzetbe, hanem az ország, mert azt mondják: a magyarok küldtek rossz minőséget. Világkereskedelemről beszélünk, és azt hisszük, hogy az óriási, pedig csak egy szűk világ: pillanatok alatt elterjed, hogy melyik cég a megbízhatatlan, vagy jobbik esetben megbízható... A tolnaiakról A Gemenc Ipari Szövetkezet munkájával elégedett a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat. Dicsérik őket. Mert Tolnán tudják, mi az üzleti becsület... — Az IKEA svéd cég katalógusában szerepel a Gemenc szövetkezet és ez rangos dolog — mondja Tamás Ervinné. Természetes, bennünket továbbra is a garázsjáték — hivatalos nevén a Mobilgarázs — érdekel. Habár egy kitérő erejéig beszámolunk arról, hogy a tolnai szövetkezet 1983-ban kétmillió foÉs mikor kerül le a kérdőjel? rinttal tudta növelni exportját. Az idén meghaladják a 17 millió forint bevételt nem rubel elszámolású piacon. Előbbre is léptek, mert a fenyőbak exportjában a magasabb feldolgozási fokú festett változatot gyártják. Mellette edény- és kanáltartóból is exportálnak 20—30 ezer darabot, ami új termék és a múlt évben fejlesztették ki. — Mi lesz a garázsjáték sorsa? — Nem került „garázsba”, csak időlegesen ... Hamarosan bemutatjuk a svéd IKEA cégnek is, és várjuk, hogy 1984-ben már ebből is rendelnek. Az üzlet göröngyös. Egy- egy termék eladása sokszor ütközik nehézségbe és nem mindig a külföldi partner lép vissza. Hiába a rugalmas alkalmazkodási készség, ha itthon nem találjuk meg az alapanyaggyártók és késztermék-exportálók között az összhangot. Mert alapanyag nélkül senki sem tud exportálni még akkor sem. ha világraszóló találmánnyal jelentkezik. A garázsiáték nem emiatt került időlegesen „garázsba”, de jelen pillanatban ott van, pedig jó “üzlet lehetett volna belőle. Természetesen azt is tudni kell, hogy az érdeklődés még nem rendelés. Az üzlethez megfelelő világhangulat is kell... még a játéküzletben is. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Megfelelő a vetőmag- és az alkatrészellátás az őszi munkákhoz A száraz, napsütéses idő meggyorsította az őszi betakarításé növények érését. Legelőbbre a silókukorica betakarítása jár, az összes mennyiség 80 százalékát elszállították a földekről. A napraforgó 75—77 százalékát aratták le, a szójának pedig a 40 százalékát. A burgonya felszedésében a kisgazdaságok valamivel előbbre járnak a nagyüzemeknél, összességében a termés 25 százaléka került ki a földből. A cukorrépa szedését egyelőre a déli megyékben kezdték csak meg. Mind nagyobb erőket fordítanak az alma szüretelésére, e munka 10—12 százalékát végezték el, amíg a szőlőszüret a kezdetén áll. A napi ellátás, illetve az ipari üzemek igénye szerint szedik a zöldségfélék közül a paradicsomot, zöldpaprikát. A munkákhoz általában megfelelő a gép-, alkatrész-, vetőmag- és műtrágyaellátás, bár az összes műtrágyából — szállítási gondok miatt — Győr-Sopron, Somogy és Csongrád megyében kevesebb áll rendelkezésre az igényeknél. A hiányt azonban mono. műtrágyákkal pótolhatják a gazdaságok. A foszforműtrá- gya-ellátás is helyenként akadozik. Alkatrészből jobb az ellátás, mint tavaly ősszel volt, dacára, hogy most a száraz, kemény talajok miatt jobban igénybe vett gépeken gyakrabban szükséges cserélni egyes elemeket. (MTI) Öntözésről, gépekről, tervekről III. A jövő : automatizálás, programozott esőztetés Az előző két riportban a teljesség igénye nélkül tekintettük át a harminc évet, szóltunk a gondokról, sikerekről, a fejlesztési osztály, illetőleg a MEZŐGÉP egész kollektívája tevékenységéről. Ügy is bemutattuk a múltat, amely a jövőt elénk rajzolja. Ám részletesebben kell szólni a tervekről, amelyek három pontban foglalhatók össze: hatékonyság, a növekvő anyagárak ellenére szinten maradni a termelési költségekkel, és az automatizálás fokozása. Mindhárom témában jelentős előrehaladás történt. A kevesebb anyag beépítése egy berendezésbe már jó úton van. AZ ÖBA. amely egy szezonban 41 hektárnyi területet tud öntözni, három alkalommal hatvan milliméter csapadékkiszórási teljesítménnyel 5200 kiló. A TURBÓMAT 90 36 hektárt öntöz, de ez az idényteljesítmény 2860 kiló összsúlyú géppel történik, kevesebb energia felhasználásával. A JAT 110- es idényteljesítménye pedig 62 hektár, ennek a gépnek a vezetékcsövek átmérőjének növelése, a HTM egyszerűsítése, a használhatóság kiterjesztése. És az újdonság, amelyet már bemutattak, s erről bővebben is lehet szólni : a HTM műbőrtömlős berendezés, amelyet rét-legelő öntözésére fejlesztettek ki. Ebben a témában szorosan együttműködtek a győri Graboplast műanyaggyárral. Itt az volt a cél, hogy alacsonyabb nyomáson lássák el vízzel a réteket, legelőket, úgy, hogy szórófejet ne kelljen szerelni, ugyanakkor a műbőrtömlők kiterítése ténylegesen gyorsabbá válik, könnyű kezelhetősége miatt. Ehhez fémet nem használnak. Még a csatlakozókat is műanyagból gyártották, a szórófej pedig egy olyan lyuk a tömlőn, amelyet ösz- szehegesztés előtt belülről, kívülről megerősítettek. A rétek öntözésénél ugyanis a vízelborítás a lényeges, nem a szórás, lévén ezek a területek szinte vízszintesen fekvők. A Pajtás nevű berendezés 450—480 köbméter vizet tud kijuttatni óránként. Ez a legújabb berendezés, néhány helyen — Kisújszállás környékén és a Hanságban — már használják, ott ahol a tömegtakarmány-termesztés- ben előbbre kell lépni. A MÉM is támogatta ezt a fejlesztő munkát. A Szekszárdi Mezőgép Vállalatnak igen jó a kapcsolata a tudományos intézményekkel. A mezőtúri főiskola vízgépészeti szaka, a MÉM Műszaki Intézet, a MEFI szakemberei szinte barátokká váltak a fejlesztő munka során az elmúlt években, mint ahogy már korábban utaltunk a diósgyőri gépgyárral való szoros együttműködésre is. PÁLKOVACS JENŐ súlya 3500 kiló. Természetesen az árban is visszajön a nagyobb teljesítményre való törekvés, mert a most beépítésre kerülő új szerkezetek, alkatrészek nagyobb sorozatban készülnek, a kutatások alapján kisebb önsúlyú egy- egy részegység, és mindezek mellett a fő, hogy hazai anyagból, alkatrészekből áll össze egy új berendezés, tehát már a jövő gépei. Az ÖMA beruházási költsége egy hektárra vetítve 14 699 forint, a HTM-é pedig 5400 forint. A jövőben több gépet is tudnának gyártani, felkészültek a várható igénynövekedésre. Az évi félezer berendezés legyártása sem volna, gond, a mostani száz-száz- hússzal szemben. Az alacsony számú szériagyártás itt sem gazdaságos. A jövőben fontos feladatnak tartják a rendszeres és tervszerű fejlesztési munka mellett a szervizszolgálat ki_ terjesztését, sokoldalúságának növelését. Ennek érdekében rendezik a bemutatókat is. Tehát elvisznek egy gazdaságba próbagépet, felállítják és meghívják arról a földrajzi területről a „számba jöhető” gazdaságok vezetőit, hogy nézzék meg, mi a jövő az öntözőgépekben. A bemutatók nem nagy tömegeket mozgatók, mert az a tapasztalat, hogy a kisebb létszámú .csoporttal jobban lehet szót érteni — és az elhangzó véleményekhez igazodnak a tervezők, gyártók, piackutatók. Nem volt, s a jövőben sem tartanak olyan bemutatót, ahol a fejlesztési mérnökök ne vennének részt. Rendszeresen ott vannak a területi — Szeged, Pécs — vásárokon és a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Hat olyan berendezés terve van már a fejlesztők asztalán, amelyek igen rövid idő alatt gyártásra foghatók volnának. Természetesen ezekről az újdonságokról még nem lehet részletesen írni, tájékoztatni a közönséget. Az újdonságokról csak ennyit: automatizálás, a vízA TURBÓMAT 90-et már úgy készítik, hogy az automatika irányítja a vízkijuttatás idejét és a helyét is Magajáró öntöző, a csövet lefekteti, majd nagy intenzitással szórja ki a vizet. Ha a beprogramozott területen a kívánt mennyiségű vizet kijuttatta, akkor a gép automatikusan a tábla végére vonul, kihajtja a tömlőt, csörlőjével pedig megkezdi a berendezés Üzembe állítását Rétek, legelők öntözésére fejlesztették ki a műbőrtömlős öntözőberendezést, amelynek üzemeltetéséhez egy Bar nyomású víz is elégséges.
