Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 15. Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Zánka Nyári tábori mérleg Ünnepélyes, felejthetetlen pillanat minden táborozáson a zászlófelvonás A balatoni úttörővárosból augusztus 22-én utazott el az 1983. évi nyári táborozok utolsó turnusa, 3 ezer úttörőgárdista pajtás. Az idén nyáron 29 országból 776 külföldi gyerek nyaralt Zánkán. A 15 ezer nyaraló magyar pajtás között ott volt az a 600 Tolna megyei úttörő is, akik egész évi jó mozgalmi munkájuk jutalmául lehettek az úttörőváros lakói. A nyáron Zánkán nyaraló úttörőket az öt kéthetes turnusban érdeklődésüknek, otthoni csapataikban betöltött tisztségüknek megfelelő különböző szaktáborok várták. A programok sikeres lebonyolításában az úttörőváros munkatársain kívül jelentős tevékenységet fejtettek ki a szolgálatellátó úttörők; bábegyüttesek, díszítők, fotósok, meteorológusok, postások, riporterek, táncegyüttesek, vízi úttörők, zenekarok. Munkájukkal, színvonalas műsoraikkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a táborozó gyerekek számára szép emlékként marad az 1983-as zánkai nyár. Az első turnusban, amely június 18-án kezdődött, az úttörőcsapatok sport- és túrafelelősei táboroztak a legnagyobb számban. Ekkor érkeztek az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott iskolai gyermekkórusok is, akik az „Éneklő ifjúság” szaktáborba kaptak meghívást. A Balaton és tájának óvásában figyelmet ér. demlő eredményeket elért úttörőket a környezetvédelmi szaktábor, az eszperantista gyerekeket pedig az eszperantó nyelvi tábor várta. A filmművészet iránt érdeklődő úttörők igényei szerint állították össze filmszemleszaktábor programsorozatát. Ebben az évben került sor első ízben a kisegítő iskolák úttörőinek, valamint a hallássérült gyerekek táboroztatására is, amely ugyancsak az első turnusban volt. A július 2-án nyitott második turnusban zajlottak le az úttörők XIX. sakkolimpiájának a döntői. A területi versenyeken indult mintegy 60 000 gyerekből a legjobb 120 került az olimpiai döntőbe. A szaktáborok lakói között voltak a Magyar Televízió által meghirdetett „Pályán maradni” sportversenyének nyertes úttörői is, a „Barátom a múzeum”, a „Barátom a fénykép” közösségi játékokon eredményesen szerepelt pajtások, továbbá a gyermek-néptáric- együttesek legkiválóbb képviselői. Az elmúlt évi jó tapasztalatok alapján ismét az úttörőváros adott otthont a tudományos technikai úttörőszemle egyéni pályázatát nyert pajtásainak, akik változatos szakprogramokon — a sok vidám játék mellett — fejleszthették tovább tudásukat. A második turnusban az úttörőtanács-titkárok táboroztak a legnagyobb számban. Számukra az önkormányzati tevékenység részletes ismertetése és gyakoroltatása, az úttörőtanács fórumainak működtetése kiemelt program volt a táborozás so. 'rán. A harmadik turnusban, amely július 17-én kezdődött, ugyancsak az úttörőtanács-titkárok szaktábora volt a legnépesebb. Közel kétezren fejleszthették tovább ismereteiket az úttörőtanács működéséről, a tanácstitkár feladatairól, kötelességeiről, jogairól, lehetőségük nyílt megvitatni az 1982—83-es úttörőévi tapasztalatokat, találkozhattak az úttörőszövetség vezetőivel, a mozgalom veteránjaival, adatokat gyűjt- hettek a magyar úttörőmozgalom történetéről, a nemzetközi gyermekmozgalomról; részt vehettek a gyermekközösségek munkájának tervezésében, lebonyolításé, bán, értékelésében. A vízi úttörők szaktáborába azok a hetedik osztályos gyerekek kaptak meghívást, akik a vízi úttörőélet legszorgalmasabb, legeredményesebb pajtásai. A részükre szervezett balatoni csónaktúrák bizonyára felejthetetlen élményként maradnak meg. Ebben a turnusban táboroztak a gyermekrádió, a Pajtás, az Iránytű című úttörőlapok pályázatának a nyertesei, legjobb helyezettjei, valamint az úttörők „Barátság nemzetközi négytusa” versenyének résztvevői, akiknek az úttörőváros adott pihentető, az izgalmas versenyeket sok játékkal, szórakozással levezető otthont. A nemzetközi tábor a negyedik turnusban, július 30- án nyitotta kapuit. Afrika, Ázsia, Európa, Latin-Ameri- ka országaiból 33 gyermek- szervezet küldte el képviselőit a kéthetes táborozásra. A béke és barátság szellemében meghirdetett nagy találkozón a külföldi meghívottakon kívül magyar gyerekek is részt vettek, ők a kiváló őrsöket, közösségeket képviselték, illetve a turnusban táboroztak a képző- és az iparművészettel foglalkozó úttörők. A programok közül kiemelkedett az augusztus ötö- diki „vidám zánkai vásár”, amikor a reggeli zenés ébresztőtől este kilenc óráig a gyerekek igazi vásári hangulatban, sok vidám játékkal tölthették napjukat. Emlékezetes marad mindenki számára az augusztus hatodiki békenap eseménysorozata, melyen a gyerekek politikai dalok előadásával, a saját készítésű transzparensekkel való felvonulással, és a világ népeihez szóló felhívással fejezték ki a béke melletti kiállásukat. Augusztus hetedikén került sor a művészetek napjára — a rajzolás, festés, korongozás, batikolás, lino- metszés, agyagmintázás neves művészekkel való közös művelésére. A nyár utolsó, ötödik turnusában, augusztus 15-én kezdődött az Úttörő Gárda szaktábora. A meghívott honvéd, határőr, munkásőr, tűzoltó, egészségügyi és közlekedési úttörőgárdisták a két hét alatt játékos és „komoly” programok keretében ismerkedtek meg — a szakterületüknek megfelelő — legkorszerűbb technikai eszközök, kel is. A közkedvelt, izgalmas járőrversenyeken, akadályversenyeken, vetélkedőkön a gyerekeknek alkalmuk nyílt bátorságuk, ügyességük, eddig szerzett tudásuk bizonyítására. A nyári szaktáborok nemcsak az úttörőmozgalmi, a különböző úttörőtisztségek ellátását szolgáló ismeretek bővítését segítették elő, hanem a színes, vidám programok, a balatoni csónakázás, hajózás, strandolás és a vízi játékok nyújtotta örömök, valamint a Balaton-felvidé- ken való barangolások egyben feledhetetlen élményt is nyújtottak minden táborozó gyerek számára. Elcsendesedett az úttörőváros, elnéptelenedtek a sportpályák, a strandok, az erdei ösvények, s egyelőre a gyerekek kedvelt dala sem hangzik fel: „...zánkai nyár üzenete száll, szerte a világba vigye a madár, s mondja el, hogy szép hazánkban mindig mosolyog a nyár.” Most az úttörőváros munkatársai — rövid pihenő után — készülnek a szeptember 23-tól kezdődő 28 napos tisztségviselő-képző táborok pajtásainak a fogadására. A legvonzóbbak a vízi programok Aki akart, választhatott... Gazdag nyári programot szerveztek tanulóik számára a bonyhádi általános iskolások. A bélatelepi úttörőtábor az idén nyáron ismét a két iskola diákjaitól volt hangos. Helyet kaptak itt a Freiberg- ből érkezett gyermekek is, a vörösmartysok német nemzetiségi csoportja pedig az NDK-beli testvériskolánál vendégszerepeit. A bonyhádi kisdobosok ismét Tengelicen táboroztak, a 2. sz. Általános Iskola legügyesebb kisiskolásai Velencén túráztak. A másik iskola úttörői a Hajdúság és a Bakony vándortábor turistajeleit követték. Mindkét iskolából számos tanuló jutott el az ország különböző pontjain rendezett/ szaktáborokba. Egész évi kitartó munka volt a feltétele annak, hogy a gyerekek eljussanak a művészeti, képzőművész-, sport-, KRESZ-, honismereti és egyéb táborokba. Az iskolák nevelői törekedtek arra, hogy azok a gyerekek, akik nyáron sem tudják szüleikkel együtt tölteni a szabad idejüket, a nyári napköziben jól érezzék magukat. A foglalkozásokat jól előkészítették, és kirándulásokkal tették változatossá. Immár hagyomány, hogy Bonyhád két iskolája közösen szervezi meg a nyári napközis tábort Váralján. A négy hétig tartó táborozásra a nevelők alaposan felkészültek, a társszervektől pedig sok segítséget kaptak. Az összehangolt munkának köszönhető, hogy a változatos program nagyon megnyerte a gyermekek tetszését. Minden további méltatás helyett hadd idézzem Kucselata Ildikó, a Művelődési Minisztérium munkatársának a napközis tábori naplóba írt szavait: „Mit mondhatok, ami szívből jövő és őszinte szó? Nem véletlen, hogy meghosszabbítottam még egy nappal az ittlétem. Bár most és itt lennék gyerek! Ilyen körülmények között, ilyen pedagógusokkal. Jól gondolták a minisztériumban, hogy ezt a példát másoknak is követni kell.” HANGYÁLJÁNOS tudósító Felelősség és továbblépés Uttöröivezeftölc tanácskozásai Felkészülés az országos konferenciára Pakson szombaton megkezdődött az úttörővezetők------------------járási-városi tanácskozásainak sora. Ezt követően minden hét végén területenként beszélik meg a járási-városi úttörőelnökségek beszámolóinak alapján, hogy hol is tart most a mozgalom. A csapatok 14 éven felüli vezetőik részvételével még az elmúlt tanév végén — májusban — megtartották értekezleteiket, ahol értékelték a négy évvel ezelőtt, 1978. decemberében elfogadott határozataik megvalósításának helyzetét. A helyi konkrét értékelésen kívül megvitatták az úttörőszövetség országos tanácsának Felelősség és továbblépés című levelét. A levélben a tanács a rövid helyzetelemzés mellett egy sor, a továbblépést szolgáló kérdést tesz fel. A kérdések teljes megválaszolására majd az úttörővezetők Vili. országos konferenciája lesz illetékes. A csapatok lefolyt tanácskozásainak hangvétele kritikus volt, de nem panaszkodó. Általában reálisan értékelték az elmúlt időszak eredményeit, és látják, melyek azok a pontok a mozgalomban, ahol előbbre kell és lehet is lépni a gyerekek, a jövő érdekében. A megbeszélések három nagy témakört öleltek fel. Az első és legnagyobb a mozgalom nevelőmunkája volt. Ez a feladat nyilván nem is kezelhető külön, hiszen az iskola és a mozgalom egész életét átfogó tevékenység és cél is. A hazafias nevelés terén nem elégedettek az eredményekkel az úttörővezetők. Ügy látják, hogy a hazához, a szülőföldhöz való érzelmi kötődés nem elég erős a gyerekekben. A szimbólumok használata, a hagyományok ismerete gyakran csak formális. Annak ellenére így van ez, hogy gazdagodott az együttműködés a fegyveres testületekkel, és a Vöröskereszt lelkes aktivistáival. Mégis például a nyolcadik osztály elvégzése után kevesen lépnek be az Ifjú Gárdába. A hazafias neveléstől elválaszthatatlan az internacionalizmus, ennek elmélyítésében nagy szerepet játszanak a hazai nemzetközi táborok és külföldi cserelátogatások. A munkára nevelésben is vannak eredmények, de a csapatok vezetői úgy látják, hogy a gyerekek nem veszik ki otthon a részüket a családi munkamegosztásból, a családi nevelés és az iskolai ezen a területen még sok munkát jelent, annak ellenére, hogy az országos társadalmi munkaakciókban Tolna megye jó eredményeket ért el. A kurdi úttörőcsapat például évek óta az elsők között van a hasznos hulladékok gyűjtésében. Tolna megye egésze pedig az országos versenyben negyedik helyezést ért el, megelőzve ezzel sok megyét. A tanulási fegyelem is lazulóban van, amit az is mutat, hogy az ilyen jellegű feladatvállalások kevés szerepet kapnak az őrsök munkájában. Üj kérdéseket, problémákat vet fel a mozgalom számára is az öt tanítási napos hét, és a szabad idő hasznos eltöltése. A nyári programok a hagyományok szerint bonyolódnak a különféle táborokban. Az idén nyáron a Tolna megyei kisdobosok és az úttörők egyharmada részt vett valamilyen táborozásban. Ügy tűnik, a tanítási idő megrövidülése elveszi az energiát a kulturális versenyek, vetélkedők szervezésétől, ez lehet az egyik oka, hogy ezek népszerűsége az utóbbi két évben visszaesett. A hét végi és a lakóterületi szabadidős tevékenység új formáit még nem sikerült megtalálni. Legalábbis általánosítható formában még nem, de helyenként vannak érdekes és hasznos kísérletek. Az úttörőcsapatok munkáját mindjobban az önállóság jellemzi, légköre demokratikus, amit mi sem bizonyít jobban, mint ahogy a csapatszintű megbeszélések előtt sokféle formában kikérték a gyerekek véleményét is az úttörőmozgalomról. Talán a leginkább közérdeklődésre számot tartó téma a mozgalom nyitottsága, társadalmi kapcsolatai, hiszen ebben minden felnőtt, aki átérzi a gyerekek iránti felelősséget, ideje és lehetőségei szerint részt vehet. Részt vehet, mint patronáló brigád tagja, mint szülő, sőt még ezt megelőzően mint ifivezető, vagy KISZ-tag kapcsolódhat a mozgalomhoz. E témakör váltotta ki a legnagyobb vitát a csapatok értekezletén is. Tény, hogy kevesebb ma az ifivezető, mint volt néhány évvel ezelőtt. Következik ez a szabad idő átrendezéséből és a közép- iskolások napi tanulmányi idejének megnövekedéséből is. A legtöbben úgy vélik, hogy a csapatoknak maguknak kell kinevelni a saját ifivezetőiket, és megköszönni az alkalmi részvételt is a csapatok munkájában. Szép eredményeket hozott az üzemekkel, szocialista brigádokkal való kapcsolat. Evek óta megoldatlan probléma az átmenet az úttörő- mozgalomból a KISZ-be. A törés csak sokkal jobb együttműködés, élő kapcsolat segítségével szüntethető meg. Az úttörőmozgalom a KISZ segítsége nélkül nem képes az úttörőket felkészíteni a KlSZ-munkára. A szervezeti so^ érdekes részproblémája és í -------■—----- -sorra került a csapatok megbeszélés ein. Ezek között kapott helyet például: amíg a gyerekek az úttörőmozgalomban megszokták, hogy a szervezethez való tartozás ünnepélyes fogadalom formájában valósul meg, addig a KISZ-tagság olyan hétköznapi esemény, aminek nincsenek ünnepi formái. Több helyen javasolták ennek megváltoztatását. Ez persze csak elhatározás kérdése, hiszen például Bonyhádon már tavaly megszervezték a fegyveres erők napján a nyolcadikosok ünnepélyes KISZ-fogadalomtételét. Másutt, más alkalmakkor is sor kerül esetenként hasonló rendezvényre. A járási-városi konferenciákon ez alkalommal nem választják újjá az elnökséget, csak a küldötteket választják meg a megyei konferenciára, az elnökségek újjáválasztása a közigazgatási átszervezés után kerül sorra.
