Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 14. Állandósul a válság Kedd esti kommentárunk. Ismét rendőrsortűz volt a válasz a tiltakozásra Pakisztán Szind tartományának egyik kis városában. Ez már a sokadik alkalom, hogy a rendőrség a legvéresebb eszközhöz folyamodik a csillapodni nem akaró tömegelégedetlenség letörésére. Minthogy idestova egy hónapja tart a tiltakozó hullám, amely tehát nem tekinthető már sem véletlennek, sem pedig gyorsan múló állapotnak. Hat esztendő múltán a katonai uralom akkor is válságban van, ha a jelenlegi vezetésnek — mint nem először Ziaul Hak tábornok uralmának történetében — a mézesmadzag és a husáng együttes alkalmazásával ismét sikerülne átvergődni a kritikus szakaszon. Ezúttal a mézesmadzag a választások kilátásba helyezése, legkésőbb 1985 márciusáig. Sőt, a tábornokelnök a napokban már azt pedzegette, hogy esetleg előbbre hozzák az időpontot. Ziaul Hak hat évi kormányzása azonban igen óvatossá tette a betiltott pártokat az államfő minden, normalizálást sejtető ígéretével szemben. Különösebb illúziók nem lehetnek, mert Ziaul Hak sosem rejtette véka alá: a választásokkal saját hatalmát akarja törvényesíteni. S akkor még mindig nincs szó a hat éve érvényes rendkívüli állapot feloldásáról, a demokratikus szabadságjogok helyreállításáról. Az elnök mindaddig nem veszti el magabiztosságát, ameddig a gazdaságilag és politikailag legfontosabb országrész, Pandzsáb nem forrong, továbbá ha — az előzővel összefüggően — számíthat a legszervezettebb és legfegyelmezettebb hatalmi központra, a hadseregre. A jövő megjósolhatatlansága miatt általában a történelmi múltból szoktak hasonlatosságot keresni. Például Bhutto, volt polgári elnök hatalmának megrendülése is szórványos városi tüntetésekkel kezdődött, amelyek dagadtak, s fél év múltán feloldhatatlan, országos válsággá mélyültek. Lehet, hogy most is ilyen folyamat kezdetén áll Pakisztán? A rendszer sorsa nemcsak a hatalom birtokosainak fontos, hanem mindazoknak a külső erőknek, amelyek Pakisztánt tekintik szövetségesüknek Közép- és Dél-Ázsia felbolydult térségében. GYŐRI SÁNDOR A libanoni válságról tárgyal az Arab Liga Inniszban Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt főtitkára hétfőn sürgette az arab országokat, hogy „határozottan támogassák a libanoni hazafias erőket, akik bátran szembeszálllnak az arab haza létét fenyegető újabb hadjárattal”. Ezt a líbiai rádió jelentette, amelynek adását Párizsban vették. A fripold rádió szerint a jelenleg Líbiában tartózkodó drúz vezető helytelenítette, hogy — mint ő fogalmazott — az. arabok hallgatnak, amikor az amerikaiak és a franciák támogatását élvezve a falan- gista hatóságok keresztes- hadjána'tot indítottak a muzulmánok és a libanoni hazafias erők ellen. A szírdai-szaudi-drúz tervezet támogatását sürgette az arab országoktól Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára hétfőn Tuniszban. A szervezet tanácsának ülésszakát megnyitva Klibi arra hívta fel a libanoni konfliktusban érintett feleket, hogy vegyék fel ismét a párbeszéd fonalát, és tegyenek lépéseket az országban uralkodó helyzet orvoslására. Olaszország vadászrepülőgépeket küld Bejrutban állomásozó egységeinek támogatására. A gépek ciprusi támaszpontról felszállva biztosítják a légd fedezetet. Eközben a La Stampa megbízható Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hétfőn a Szovjetunió ellene szavazott annak az amerikai kezdeményezésű határozattervezetnek, amely — név szerinti említése nélkül — a Szovjetuniót ítélte volna el a dél-koreai repülőgép-incidens miatt. Az Egyesült Államok így sikertelenül próbálkozott azzal, hogy a Biztonsági Tanácsban keresztülvigye a határozati javaslatot. forrásra hivatkozva, kedden hírt adott arról, hogy az Egyesült Államok katonai akciót készít elő Libanonban. Az olasz kabinet úgy döntött, hogy továbbra is a libanoni válság politikai megoldását szorgalmazza, és nem kívánja csapatait megbízni a mostanitól eltérő feladattal. Mindamellett „minden rendelkezésre álló eszközzel” szavatolni kívánja a nyugati négyhatalmi erők kötelékébe tartozó olasz egységek .,biztonságát”. E bejelentésről szólva a sajtó rámutat, hogy a kormány ugyanazt a kockázatos utat járja, mint a négyhatalmi erők más alakulatait kiküldő amerikai, francia és angol kormány. A minisztertanácsi közleményből kitűnik, hogy a kabinet további 153 milliárd lírát szavazott meg a libanoni katonai vállalkozás pénzügyi .fedezetére. Noha hivatalosan ismét a rendfenntartó tevékenységet hangsúlyozzák, politikai körökben rámutatnak: Olaszország minőségi változtatást hajt végre bejrúti egységeinél. Lapvélemények szerint a libanoni válság szempontjából is fontos lehet Bettino Craxi kormányfő és Giulio Andreotti külügyminiszter ezen a héten esedékes párizsi és londoni tárgyalása. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint nemlegesen szavazott a dél-koreai repülőgép megsemmisítését elítélő határozati javaslatra Lengyelország képviselője is; Kína, Guyana, Nicaragua, és Zimbabwe küldötte tartózkodott a szavazástól. A határozattervezet elfogadása mellett volt az Egyesült Államokon kívül Franciaország, Jordánia, Málta, Hollandia, Pakisztán, Togo, Nagy-Britannia és Zaire. Reagan elnök felhatalmazta a nyugati négyhatalmi erők kötelékében Libanonban állomásozó amerikai csapatokat a nehéztüzérség és a légierő bevetésére arra az esetre, ha támadás érné a tengerész- gyalogosok állásait. A The Washington Post hírmagyarázói szerint ez az intézkedés veszélyesen fokozza a libanoni szembenállást, és mindenekelőtt az amerikai hadihajóknak biztosít lehetőséget a Szíriái állások bombázására. Az Egyesült Államok hadihajó-csoportosítása hétfőn újabb négy hajóval, az amerikai katonai legénységi állomány pedig kétezer tengerészgyalogossal egészült ki. Róbert McFarlane, az amerikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottja az intézkedéseket azzal a kijelentéssel indokolta, hogy az Egyesült Államoknak a térségben „megbízható szövetségesnek” kell mutatkoznia. Korábban a washingtoni diplomácia kizárólag a nyugati négyhatalmi erők részeként Bejrútba küldött amerikai tengerész- gyalogosok védelmére hivatkozott. A döntés meghozatalában részt vett William P. Clark nemzetbiztonsági tanácsadó, George Shultz külügyminiszter és Caspar Weinberger hadügyminiszter. A hétfői szavazásra azután került sor, hogy a múlt pénteken a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok nem tudta megszerezni a kellő támogatást a Szovjetuniót elítélő határozattervezethez. Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország és Nagy-Britannia által megfogalmazott eredeti javaslat után a mostani, „tompítot- tabb” tervezetet sem sikerült azonban határozattá emeltetnie Washingtonnak. PANORÁMA BUDAPEST A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács meghívására Abu Majzer, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja, a palesztin béketanács elnöke augusztus 21—szeptember 11. között látogatást tett hazánkban. Abu Majzert fogadta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. GENF Kedden teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. KABUL Több mint száz afgán ellenforradalmár Kabul tartományában jelentkezett a biztonsági szerveknél és átadta fegyvereit — jelentette a Bakhtar afganisztáni hír- ügynökség. BECS II. János Pál pápa kedd délután ausztriai látogatásáról hazautazott Rómába. Az egyházfő az osztrák katolikusok országos találkozója alkalmából töltött 72 órát az országban. A rendezvényeken a pápa összesen 17 beszédet tartott, amelyekben lényegében változatlanul fogalmazta meg már ismert nézeteit a római katolikus egyház, illetve a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. HAMBURG Az egyik legnagyobb nyugatnémet hajógyár, a Ho- waldtswerke Deutsche Werft Ag. hamburgi telepét hétfőn megszállták a gyár munkásai. Akciójukkal a tervezett nagyarányú munkáselbocsátások ellen tiltakoztak. A világválság hatására súlyos gondokkal küzdő nyugatnémet hajógyár 11 ezer munkásából négyezret tervez a közeljövőben az utcára tenni; ebből kétezret a hamburgi telepről. Hamburgban mintegy háromezren tüntettek a hajógyári munkáselbocsátások ellen. Vasutassztrájk A belga vasutasok múlt hét végén „vadsztrájkként” indult munkabeszüntetése egyre jobban terjed más közlekedési dolgozók és a közhivatalok körében is. A vasutasok eleinte csak szórványosan léptek sztrájkba a Martens-kormány jövőre tervezett költségvetési takarékossági intézkedései ellen. A kormány ugyanis takarékossági intézkedésként meg akarja szüntetni az állami alkalmazottak kétévenként esedékes kötelező béremelését, és megszüntet számos pótlékot. A szakszervezetek nem támogatták a vasutasok megmozdulását, amely azonban ennek ellenére teret nyert; Belgiumban a hét elejére lényegében megbénult az egész vasúti forgalom az országban, súlyos fennakadások keletkeztek az áthaladó nemzetközi vasúti forgalomban. Kedden sztrájkba léptek a brüsszeli városi közlekedési vállalat dolgozói is, leállítva az autóbusz- és metró járatokat. A vasúti közlekedés megbénulása a , lakosságot érő kellemetlenség mellett súlyos veszteségeket okoz a termelő vállalatoknak is, mivel a dolgozók jelentős hányada ingázó, s vonattal jár munkahelyére. A sztrájk hatalmas közlekedési dugókat okoz Brüsszelben és a többi városban. Akadozik sokhelyütt a postaforgalom is. A BT napirendjén a repülőgép-incidens Szuperhadgyakorlat Közép-Amerikában ■agy fenyő - másodszor Az eddigi legnagyobb szabású közép-amerikai hadgyakorlat kezdődött meg augusztusban Hondurasbah. Már a harci alakulatok felvonulása is hosszú heteket vett igénybe, maguk a manőverek pedig jó fél évig elhúzódnak és csak 1984 elején fejeződnek be. A páratlan méretű erődemonstrációkban 6 ezer hon- durasi és — a legutolsó adatok szerint — mintegy 10 ezer amerikai katona vesz részt. Az amerikai vezetés már a hadgyakorlat kezdetekor megfélemlítő flottafelvonulást rendezett. A Ran- ger repülőgép-anyahajóval az élen hét másik hadihajó, egy cirkáló, három romboló, egy fregatt, egy gyorsnaszád és egy üzemanyagtöltő hajó sorakozott fel Nicaragua csendes-óceáni parti vizeinek határán. A hadgyakorlatra a Karib-tengerre rendelték földközi-tengeri bázisáról a Coral Sea anyahajót is. Tucatnyi kísérőjéhez csatlakoznak a hondurasi flotta kisebb hajói. A földön, vízen, levegőben folyó összehangolt hadmozdulatok ürügyén amerikai szakértők felügyelete alatt a legmodernebb katonai infrastruktúra épül ki az ország több körzetében, köztük utak, távközlési hálózat, radarrendszer, leszállópályák. Reagan amerikai elnök beszédeiben ugyanakkor igyekezett csökkenteni az erőfitogtatás jelentőségét. Normális méretű „rutingyakorlatként” emlegette a „Nagy fenyő—2” fedőnevű manőversorozatot. Holott már a februárban megrendezett „Big Pine—1” is hatalmas erőket mozgatott meg, pedig akkor „mindössze” 7 ezer amerikai zöldsapkást irányítottak a térségbe. Ügy tűnik, a hagyományosan kiemelten kezelt Panama-csatorna övezete mellett az Egyesült Államok egyre inkább kulcsszerepet szán Hondurasnak közép-amerikai stratégiai terveiben. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ország Nicaragua és Salvador között, vagyis a robbanásveszélyes válsággóc középpontjában fekszik. Kiváló felvonulási terepnek kínálkozik tehát egy esetleges Ni- caragua-ellenes agresszióra — nem véletlen az sem, hogy épp e hosszú és nehezen ellenőrizhető határvidéken építették ki a somozista ellenforradalmárok is bázisaikat. Innen a térség összes katonai mozgása nyomon követhető, legfőképp az, érkeznek-e fegyverszállítmányok Nicaraguából a salvadori gerillák számára. Honduras politikai példát is kínál arra, hogyan kellene kinéznie Washington szája íze szerint egy közép-amerikai demokráciának. Hiszen Roberto Suazo Córdova hondurasi elnök (jobbra) üdvözli Vessey tábornokot, az amerikai haderő vezérkari főnökét Tegucigalpában 1981-ben választásokat tartottak, s a fegyveres erők visszavonultak a kaszárnyába. Igaz, a polgári elnök, Roberto Suazo Córdova és a nemzetgyűlés azóta is csak másodlagos szerepet játszik a szálakat a háttérből mozgató hadseregvezetés mellett. A polgári politikusok — még ha egyes esetekben nem nézik is igazán jó szemmel, hogyan válik az ország szinte megerősített katonai bázissá —, végül mindig meghajolnak a tábornokok érvei előtt. A végeredmény: az USA-nagy- követség, a CIA-kirendeltség és a dúzzadó létszámú tanácsadói gárda befolyása egyre nő, s lasan a panamai főparancsnoksággal vetekedő központ épül ki Közép-Amerika Haiti után legszegényebb államában. Washington a karibi térség Kuba mellett fő veszély- forrásának kikiáltott Nicaragua megfélemlítését szolgáló gyakorlattal egy időben igyekszik néha békülési hajlandóságát is demonstrálni. Ezért indult többször is tár- gyalókörútra Richard Stone, az elnök különmegbízottja. S a Kissinger-bizottság fontos diplomáciai eseményként beharangozott kinevezésére is nagyjából a hadgyakorlatok kezdetét jelző flottafelvonuláskor került sor. Az egykori külpolitika-mágus vezetésével alakult csoport feladata egy hosszú távú és következetes közép-amerikai politika kidolgozása lenne. ELEKES ÉVA Amerikai katonai szakértő segíti a kiképzést a somozista ellenforradalmárok egy ik hondurasi bázisán Amerikai katonák szállnak helikopterre a San Pedro Sula-i támaszponton a hadgyakorlat egyik bevetésén
