Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
1983. augusztus 13. e rtÉPÜJSÁG Románia A tudomány és a gazdaság hírei A konstancai tengerkutató intézet kísérleti telepet létesített a Sione-fó partján, latnában. A speciálisan, kialakított szaporító- és tenyész- tőmedencékibeni az intézet szakemberei és biológusai a halak és különböző gerinctelen állatok új tenyésztési technológiáit próbálják ki a gyakorialtban. A tó sós vizében. máris sikerült meghonosítaniuk a fogassüllőt, amelyből mintegy kétmillió hal'ivadékot telepítettek a .Marnaia és a Tasaul tavakba. * A gyulafehérvári Closca— 4 lakótelepen a tömbházak tetejére napelemeket szereltek, amelyek mintegy 450 lakás háztartási melegvíz- szükségletét biztosítják és évente 150 tonna tüzelőanyag megtakarítását teszik lehetővé. A megyeszékhely további 450 tömbházlakása számára is folyamatban van már a napelemek szerelése. A városgazdák elképzelése szerint a jelenlegi ötéves terv végéig a megye területén 1500 lakás háztartási melegvíz-szükségletét fogják fedezni napenergia segítségével, ami évi 500 tonna fűtőanyag megtakarítását eredményezi majd. « A temesvári Dinamó kisipari szövetkezet új közérdekű szolgáltatóegységet létesített a Fraim hűtőszekrények átalakítására. A szakemberek a kimustrált és nagy áramfogyasztó Framo- kat kompresszoros hűtő- szekrényekké vagy mélyhűtőkké alakítják át. A háztartási gép áramfogyasztása mindkét változat esetében a felére csökken. Forró tavak, patakok A Szovjetunió Tudományos és Technikai Állami Állandó Bizottsága, a Tervhivatal és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája jóváhagyta a nap-, a geotermikus- és a szélenergia fejlesztésének széles körű programját. Ennek a programnak a megvalósításában ötven minisztérium és hatóság alá tartozó több mint kétszáz tudományos-kutató és tervező- konstrulkitőr iiroda, vállalat és intézmény vesz részt. Tö TÜKRÉN SÜLT TOJÁS A Kamcsatka-félszigeten, a gejzírek völgyében szokatlan módon készített ételekkel vendégelhetik meg a látogatót, Így például olyan tojás- rántottával, amelynek a serpenyőjét nem tűzhelyre teszik, hanem a tó forró vizére, s három-négy perc múlva kész is a reggeli. Ugyanott, a gejzírek völgyében, olyan fürdőmedencében úszkálhatnak, ahol a víz hőmérséklete a medence egyik végében a forrás hőmérsékletéhez közeli, a másik végében viszont úszás közben hálóba ütköznek, mert távolabb a víz már veszélyesen forró. Magától értetődik, hogy senki sem melegíti forrásig a vizet a medencében. Ezen a különös vidéken önmaguk- tól forróak a patakok, a folyók, de még egész tavak is. Ezt a tulajdonságukat a szovjet energetikusok már régóta hasznosítják. Hosszú évek óta sikeresen dolgozik Kamcsatkán a pau- zseti hőerőmű, amelyben egyetlen gramm fűtőanyagot sem égetnek el. A hőerőmű kapacitása növekedik, Viszonylag nemrégiben helyezték üzembe a harmadik enerigablokkot. A forró vizet lakások fűtésére hasznosítják. 250 FOKON! Nyolcvan kilométerre Pet- ropavlovszktól, a Mutnovsz- kij vulkán körzetében újabb hatalmas hőforrás-lelőhelyet tártak fel. Az első fúrólyukak megmutatták, hogy a víz hőmérséklete eléri a 230—250 C-fokot. Itt majd egy kétszázezer kilowatt kapacitású termálvizes villany erőművet építenek. A föld alatt, szinte a „lábunk alatt” található ez az energiaforrás, amelynek készletei néhány ezerszer felülmúlják az összes ismert ásványi energiahordozó tartalékok hőtermelő képességét. Minél mélyebbre hatolunk ugyanis a Föld méhébe, annál magasabb lesz a hőmérséklet, ami átlagosan harminc méterenként egy fokkal emelkedik. Ha egyszerű számítást végzünk, akkor arra az eredményre jutunk, hogy körülbelül egy kilométer mélységben a víz már forró lehet, fgy is van ez földgolyónk sok helyén. De gyakran találhatók a Földön olyan körzetek, ahol a forró kőzetek a felszínhez jóval közelebb rakódnak le. Sok ilyen terület van a Szovjetunióban is, területének nagy részén 1—6 kilométerig terjedő mélységben találhatók a 180 —200 fokos izzó kőzetek, de Kamcsatkán, ahogy már mondtuk, a Föld felszínén még tavak is forrnak. FŰTÉS VÍZZEL A Szovjetunióban most széles körben tervezik geotermikus hőerőművek építését és sok már épülőfélben, is van. Geotermikus hőerőművet építenek Dagesztánban, Szfaiv.ro, polban, Kárpátalján, Kamcsatkán, Örményországban. Érdekesség hogy ai túlhevített vizek nagy részét nem elektromos energia termelésére fordítják, hanem házak fűtésére. Éppen ezért a geotermikus energia fel- használásának távlati programjában sajátos helyet foglal el a házak, az ipari és mezőgazdasági vállalatok, a melegházaik fűtésiére szolgáló cirkuláris rendszerek megteremtése. A szakemberek kiszámították, hogy egy két kútból álló blokk ihúsz-ötvenmillió kilokalória meleget is felhozhat óránként a Föld méhé- ből. Ez azt jelenti, hogy ez a hőmennyiség elegendő annyi ház ellátására, amelyekben tíz-tizenötezer ember él. A Szovjetunió déli körzeteiben viszont, ahol kevesebb hőre van szükség, akár húszezer lakás fűtésére is elegendő. A dagesz'táni és a sztavro- pol'i hőerőműveket a Tyeplo- elektrcjekt össz-szövetségi intézet rigai részlegének szakemberei tervezték. Ezek az erőművek a számítások szerint egyenként tízezer kilowatt teljesítményűek lesznek. Az első kutak majdnem 200 Celsius-fak hőmérsékletű és 70 atmoszféra nyomású forrásokat tártak fel. Kaphat-e az ember még valamit az ilyen kutaktól? Ügy tűnik, igen! A víz minden literje, amelyet a felszínre hozunk, a legkülönbözőbb kémiai alelemek sóiból mintegy 150 grammig terjedő mennyiséget tartalmaz. A leningrádi bányászati intézet tudósai moát speciális üzem tervének elkészítéséhez láttak hozzá. Itt kioldják majd a víziből a sókat, hiszen az ember gyakran ezeket a sókat jóvál nagyobb nehézségek árán nyeri. HŐERŐMŰVEK SORA Néha maga a természet szállítja egészen egyszerűen az ajándékokat. Nem mesz- szire Kujiaszúla településtől a geológusok négy és fél ezer méter mélységben a forró termálvíz egész tengerét fedezték fel. A szakemberek feltételezik, hogy ezek a készletek a geotermikus hőerőművek egész sorát működtethetik, egymillió kilowatt ossz-kapaeitással. SZ. SZLIPCSENKO Hévízzel fűtött növénytermesztő kombinát Petropavlovszkban Olaj- és földgázipar Csehszlovákia Haydn „távírójától” az automata telefonközpontig A Szovjetunióban, állandóan fejlődik aiz olajipar, noha a növekedés üteme ma már csökkenő tendenciát mutat. Fejlődési tendencia alatt azonban nemcsak mennyiségi mutatókat, de a minőségi értékeket is mérlegelni kell. A hetvenes évek első felében az olajipar még évente 27 millió tonnával növelte a termelést, a hetvenes évek végén már csak 23 millió tonnával, ebben a jelenlegi ötéves tervidőszakban pedig már csupán 5 millió tonnával. Ami a földgázt illeti, 1985- ben a terv 600—640 milliárd köbmétert irányoz elő. Ezen belül Nyugat-Szibéria 330— 370 milliárd köbmétert termel iPozsonyban az egykori Grassalkovidh -p al o tálban működött a XVII. század végén Joséph Haydn, a zeneszerző, aki hosszú éveken át az Esterházy család szolgálatában állt. A róla feljegyzett történetek szerint szabad idejében akusztikai kísérletekkel foglalkozott, s 1787- ben megszerkesztett egy komplex optikai távírórend- szert és kidolgozta annak akusztikai változatát is. Nem csoda, hogy ezek után 1796- ban megírta operáját a távíróról. Az opera néhány részletét zárt körű arisztokrata közönség előtt mutatta be. Sajnos, a zenemű nem maradt fenn, s a megtartott előadásról sincs hitelt érdemlő bizonyíték. Ma mindössze csak annyit tudunk, hogy a dalművet megírta. A múlt században ebben a palotában lakott Habsburg Frigyes is, aki a művészetek és a természettudományok mecénása volt. Figyelemmel kisérte a közép-európai vas- úthálózat építését ős a telefon fejlődését. Palotájában 1877 októberében szerelték fel az első háTom telefon- készüléket. Európában a gyakorlatban ekkor használták először a telefont. A legújabb ismeretek szerint azonlban már e három készülék előtt is működött telefon, mégpedig 1863-ban a bécsi egyetemen. Ez a német Philipp Reis szerkesztette kezdetleges készülék bizonyos távolságra továbbította a hangjeleket és a zenei hangokat. Szlovákiában 1883-ban kezdték meg az első telefon- központ építését, s 1884 júniusában helyezték üzembe. Kezdetben 12—15 állomást kapcsoltak rá, noha kapacitása 50 állomásra volt alkalmas. Az első városközi kapcsolatot Budapesttel teremtették meg 1893-ban. A telefonszámok szerinti hívást 1901-től vezették be. A századforduló táján kezdődött meg a szlovák városok telefonhálózatának kiépítése. Az automatizálás korszaka 1940-ben indult. Az egyik központban Rotary berendezést szereltek fel, amelyre már 6 ezer állomást kapcsolhattak. Napjainkban Pozsonyból 27 európai államba lehetséges az automata telefonkapcsolás. Szlovákiában jelenleg 923 ezer 600 telefonállomás működik, ebből 347 ezer 39 magánelőfizetőké. Egy kaspi-tangeri fúróhely Mongólia - képekben Ma már korszerű gépekkel készítik a híres népi lábbelit, a gutult, a gyártási mód azonban sok-sok évszázadra tekint vissza. Mongóliában az utóbbi években gyorsan fejlődött a köny- nyűipar. Ez a kép a főváros, Ulánbátor egyik modern textilgyárában készült. A mongol nép nagy gonddal őrzi-ápolja hagyományait. Ezek közé tartozik az íjászverseny is, amelyen idősebbek és fiatalok egyaránt szívesen vesznek részt. Mongóliában igen nagy a szerepe az állattenyésztésnek. A hazánknál tizenhétszer nagyobb szocialista ország területén mintegy 24 millió állatot — lovat, birkát, kecskét, tevét és jakot — tenyésztenek. A lakosság száma viszont mindössze egymillió. Így aligha meglepő, hogy a mongolok fogyasztják a legtöbb húst a világon. Az állatokat természetesen más célokra is felhasználják. A képen: az ország északi részéről tevekaraván szállítja a fát az ipari központokba.
