Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

2 KÉPÚJSÁG 1983. augusztus 3. Nicaraguában PANORÁMA VARSÓ SA LA R T-szünet Reagan kiilönmegbízottja Richard Stone, az amerikai elnök közép-amerikai külön- megbízottja hétfőn rövid lá­togatást tett Nicaragua fővá­rosában, majd tíznapos kö­zép-amerikai körútja befejez­tével visszaérkezett Washing­tonba. Az amerikai diplomata Ma- naguában Dániel Ortegával, a nicaraguai kormányzó ta­nács koordinátorával és Mi- guel d’Escoto külügyminisz­terrel tárgyalt. A megbeszé­lésről nem hoztak nyilvános­ságra részleteket. Az AFP francia hírszolgálati iroda ér­tesülése szerint a nicaraguai vezetők a tárgyalások során a közép-amerikaíi vizeiken összpontosított hajóraj visz­szavonását követelték az Egyesült Államoktól. Stone a találkozó után adott nyilat­kozatában nagyon hasznos­nak minősítette managuai megbeszéléseit. * íRulhen Zaornora, a s alvadó- rí Forradalmi Demokratikus Front vezetője Richard Sto- ne-nal vasárnap Bogotában, lezajlott találkozóját pozitív, bár kis lépésként értékelte. A salvaid'ori !h'azafia.s erők képviselőije a nicaraguai ve­zetőkkel folytatott managuai tárgyalásai után nyilatkozott a sajtó képviselőinek. * A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztérium bejelentette, hogy az ország határtérségei­ben vívott harcok során 13 kormányellenes lázadó vesz­tette életét. A sandinista had­sereg katonái közül ketten es­tek el. * Befejezte bolíviai látoga­tását Claiuide Qheysson fran­cia külügyminiszter. Cheysi- son tárgyalásainak eredmé­nyeit összegező sajtóértekez­letén isméit bírálta az Egye­sült Államok közép -átmér iikai hadgyakorlatait. Kijelentet­te, hogy „elnyomással, heli­kopterekkel és gépfegyverek­kel neim lehet megoldani a térség és a harmadik világ problémáit”. Javaslat a BT előtt Világtalálkozó magyar orvosokkal Hétfőn New Yorkban húsz arab ország határozati javas­latot terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az egy héttel ezelőtt Hebronban végrehajtott palesztin-ellenes merénylet ügyében. A hatá­rozati javaslat — Izrael em­lítése nélkül — elítéli a me­rényletet, majd felszólítja Te) AiYiv támogatóit: ne nyújtsanak segítséget az iz­raeli településpolitiJka folyta­tásához. A Biztonsági Tanács három napja folyó vitájában az arab országok eredetileg olyan ha­tározati javaslatot készítet­tek elő, amely kimondottan Izraelt tette felelőssé a cisz- jordániai merényletért. Ettől azonban — az amerikai vétó­tól tartva — elálltak. Meg­figyelőik egyébként valószí­nűnek tartják, hogy Wa­shington az enyhített válto­zatot Sem fogadja el. Mint már ismeretes, egy héttel ezelőtt az Izrael által megszállt Hebronban álarcos fegyveresek — nyilvánvalóan izraeli telepesek — tüzet nyi­tottak az ottani iszlám egye­tem diákjaira. Három diák meghalt, harminc megsebe­sült. Afrika Afrika súlyos élelmezési gondokkal küszködik, s nem elképzelhetetlen, hogy a kö­vetkező években mát éh- séglázadásofcra is sor kerül­het a kontinensén. Egyre nő a szakadék a gyorsan szaporodó népesség és a csökkenő mezőgazdasági ter­melés között. Az, ENSZ (Élel­mezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júniusi ülésére készült jelentés Af­rika gondjait ilyen válsá­gosnak ítéli meg. A kataszt­rofális helyzet okai között termesz éti és gazdasági ere­detűek egyaránt találhatók. A tartós szárazság, 'az ál­latállományt tizedelő járvá­nyok, valamint a hatalmas sízavainnnatüizek káros hatá­sait a helytelen fejlesztési politika, az érintett afrikai országok hagyományos ex- portcáklkeinek árcsökkenése, a népesség évi 3—4 százalé­kos növekedése, a nemzet­közi segélyek csökkenése csak fokozza. Az egykor még önellátó kontinens a hatvanas évek elejiéin az élelimiiszerszükség- let 2 százalékát importálta, a hetvenes években az import- szükséglet már elérte a 10 százalékot, s becslések sze­rint 1985-re ez az arány meg­közelíti a 20 százalékot. Ez­zel párhuzamosan csökken az élelmis'zerfogyasztás, 1981- öen 8 százalékkal volt ki­sebb, mint egy évtizeddel ko­rábban. A gazdasági okok között első helyen említendő a (Folytatás az 1. oldalról) kit nem csalogattunk és csa­logatunk haza. Ellenkezőleg, azt mondjuk, hogy bármi­lyen okiból vagy bármikor ment is el valaki — legyen most jó állampolgára befo­gadó országának, amely ne­ki kenyeret ad, tartsa meg és tisztelje annak törvényeit és szokásait. Emellett termé­szetesen azt szeretnénk, ha nemcsák a kivándorlók, az emigráló generációk, hanem kint született utódaik is ro- konszenvet tanúsítanának hazánk iránt. Szentágotbái János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalál­kozójának jelentőségét. Be­jelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén külföldi tisztele­ti tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi Ka­ró linska Intézőt professzorát, a'ki úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológíá- ban és Lajtha Lászlót, a Manchesteri Christhie Hos- pital professzorát, akinek az legnagyobb helytelen fejlesztési politika. Ennék következményeként Afrika nemcsak a fejlett, de a fejlődő világítói' i:s elmaradt a modernizálás területén (Európá'ban 130 kg, Ázsiá­ban 24 kg, Affrilkíában 8 kg műtrágyát szórnék ki 1 ha földre évemként). A világ­gazdasági helyzet romlásá­nak hatására pl. még 1963- foan 5 tonna szizál érából le­hetett 1 traktort vásárolni, 1980-ban ugyanezen gépért már 28 tonna szizál árát kellett lefizetni. experimentális haematológia területén végzett kutatásai nemzetközi hírűek. Mindket­tejüknek átadta tiszteleti tagságuk dokumentumát. UgyanoSak átadták a ha­sonló okmányt a miagyar hu­mángenetikai társaság tisz­teleti tagjává választott Po­zsonyi József kanadai orvos- professzornak, aki a klini­kai genetikában ért el jelen­tős eredményeket. Ezután megkezdődött a vi­lágtalálkozó tudományos előadássorozata. Elsőiként Söhultiheisz Emil egészség- ügyi miniszter „Magyar or­vosok külföldön az évszáza­dok folyamán” címmel tar­tott előadást, majd Lajtha László a vérképző sejtekről, Klein György a karoiogenezis mechanizmuséról értekezett, s a további előadásokban a klinikai orvostudomány ma­gyarországi történetéről, a hazai népegészségügyről volt szó a plénumon. Délután különféle gyógyá­szati tárgykörökkel foglalko­zó szekcióülésekkel folytató­dott a tanácskozás. 'Ugyancsak a gazdasági helyzet romlásának követ­kezménye a kölcsönök és a segélyek megcsappanása is. A FAiO-jelentés nem ad az egész kontinensre vonatko­zó átfogó tervet la mezőgaz­daság fejlesztésére. Az egyes országok feladata az, hogy megtalálják a helyes arányo­kat az élelmiszertermelés fokozása, a hagyományos ex­portcikkek termelésének nö­velése, s a behozatal össze­tételének kialakításában. TERRA gondja A szükségállapot meg­szüntetésével egy időben ho­zott aimnesztiarendelet értel­mében Lengyelországban augusztus elsejéig 1800 sze­mélyt helyeztek szabadlábra. Az adatot a lengyel Igazság­ügy-minisztérium tette köz­zé. LONDON Margaret Thatcher brit kormányfő lemondta e hétre tervezett valamennyi hivata­los programját. Szembántal- mak miatt ugyanis orvosai egyhetes pihenést ajánlottak neki. Thatcher asszony jobb szemének ideghártyája, reti­nája sérült meg; kezelőorvo­sai szerint nem kizárt, hogy műtéti beavatkozásra lesz szükség. LUANDA Kedd esti kommentárunk. Egy rendkívül fontos szovjet—amerikai tárgyalási fó­rumon tegnap a külidöttslégvazetőik és a szakértőik elbúcsúz­tak egymástól Géniben. Kellemes pihenésit, jó nyaralást kí­vánt egymásnak iKarpo-v és Rowny, a SALART — más né­ven START — tárgyal ásóik szovjet és amerikai küldöttségé­nek vezetője, s októberiig elnapolták az eszmecseréket. Az álláspontok ezen a fórumon selm közeledtek egymás­hoz olyan mértékben, ahogyan azt a világ közvéleménye el­várná. Márpedig a télt, a kockázat igen nagy: iá SAILAiRT ugyahiis az úgynevezett nehéz rakéták, az interkontinentális ballisztikus célba juttató eszközök, a legfélelmetesebb tö­megpusztító fegyverek csökkentését tárgyalja. i(A másik genfi megbesizléléssorozat témája a közép-hatótávolságú ra­kéták, az úgynevezett eurcirakéták korlátozása.) (Amint azt a Frankfurter Allgemeine Zeitung a közel­múltban megállapította; a genfi SALAiRT-tárgyalások ame­rikai küldöttségvezetője — aki nyugállományú altábornagy — meglehetősen nehezítette a megállapodáshoz szükséges kompromisszum létrejöttét. Rowny, mint a lap írta, diplo­matához méltatlan magatartást tanúsított. Hasonló véle­mény alakult ki róla az 'amerikai kongresszus számos tag­jában is: újabban már Washingtoniban is bírálják maga­tartását. U'NITA-bandákat tettek ár­talmatlanná az angolai népi felszabadító fegyveres erőik (FAPLA) egységei Angola két tartományában. Az AN- GOP angolai hírügynökség jelentése szerint a helyi la­kosság is részt vett a bandi­ták elleni akciókban, és se­gítségével sikerült felszámol­ni az UNíTA több fegyveres osztagát. COLOMBO Sri Lankában a péntek es­te óta tartó viszonylagos nyu­galom ellenére a főváros, Colombo utcáin továbbra is a hadsereg járőrei cirkálnak. A helyzet normalizálódására utal azonban, hogy kedden reggel az állami hivatalok­ban megkezdődött a munka és a kereskedők ismét kinyi­tották üzleteiket. India déli részén, a 45 millió lakosú — és javarészt tamilok lakta — Tamil Nadiu államban ked­den reggel általános sztrájk kezdődött a Sri Lanka-d ese­mények miatt. A sztrájkot támogatja a helyi kormány­zat és az ellenzék is­iMárpedig a SAiLART nem lehet az amerikai belső ha­talmi .harc küzdőtere. Sajnos, az Egyesült Államok eddig vajmi kevés megértést tanúsított a szovjet javas,latokkal szemben. Ez- azt tükrözi, hogy Rowiny eleget tesz legfőbb pártfogóinak, a héják közt is vezető szerepet játszó köztár­sasági párti Helimsnek és a demokrata párti Jeckso innak, akik mindenfajta fegyverzeticsökkentiés esküdt ellenfelei. A Szovjetunió — vezető államférfiak nyilatkozataiból és szakértők cikkeiből ez világosan kiderül — arra törek­szik, hogy az egyenlőség elve alapján miinél 'alacsonyabb szinten jöjjön létre megállapodás a SAiLAÍRT-tárgyalásokon. Washington szeretné arra kényszeríteni szovjet tárgyalópart­nerét, hogy elsősorban a földi telepítésű interkontinentális bal Itat ikus rakéták számát csökkentsék. Cs akhogy ez hatal­mas előniyhöz juttatná az USA-it, miután a szovjet rakéták elöntő többsége szárazföldről indítható. Ezzel szemben az Egyesült Államok főleg 'tengeralattjárókról és nagy hatótá­volságú bombázókról fenyegeti, a Szovjetuniót. Októberiig most szünetel a SALART. A küldöttségek részletesen beszáhnolnak majd a kormányuknak a -végzett munkáról, s őszig megkapják instrukcióikat, a tárgyalások folytatását a. Ha az Egyesüli Államok valóban a leszerelés híve — amiről újabban néhány figyelemre méltó nyilatkoza­tot hallhattunk, olvashattunk —, akkor a Rowny vezette de­legáció kimutathatja jószándákát. Sajnos, az amerikai fél eddig adós maradt az előbbre lépéshez nélkülözhetetlen kompromisszumkereséssel. Az őszi fordulón kiderül majd, szándékában áll-e az egyenlőség alapján nyugvó megállapodás megkötése, vagy továbbra is ragaszkodik az egyodalú előnyök megszerzéséhez. Ha az utóbbi álláspont mellett dönt, elkerülhetetlen a fegyverke­zési verseny újabb, minden eddiginél súlyosabb veszedel­mekkel járó fordulója. Haderöcsökkentés Nyári szünet Becsben Ismét kiürült a bécsi Hof- burg bálterme, ahol immá­ron tíz éve folynak a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről szóló tárgyalások. Lezárult egy újabb forduló, a harmincadik, annak remé­nye nélkül, hogyha ezúttal nem is, de a legközelebbi tár­gyalási sorozatban aláírhat­ják a Közép-Európában állo­másozó szovjet és amerikai haderők arányos csökkenté­séről szóló első egyezményt. A bécsi Hofiburg termeit évek óta szorgalmasan láto­gató újságírók és megfigye­lők nemesák a szocialista or­szágok küldöttségeinél ta­pasztaltak türelmetlenséget: elvétve ugyan, de ismernek olyan NiATO-delegátusokat is, akik elképzelhetőnek tar­tanák a frissebb tárgyalási tempót. A 70-es évek Végére elért részeredmények — ak­kor — joggal kecsegtettek a közeli megyezés lehetőségé­vel és továbbra sem a szo­cialista országokon múlott, hogy a bécsi leszerelési fó­rum tíz évi munka utón is adós marad a kézzelfogható eredménnyel. (Ha az ökölvíváshoz hason­lóan a haderőcsökikentési tárgyalásokon is pontozná­nak, akkor a most lezárult fordulót fenntartás nélkül a Varsói Szerződéshez tartozó országok „menetének” te­kinthetnénk. Mint emlékeze­tes, az év elején, januáriban Prágában tanácskoztak a tagországok politikai és kato­nai vezetői és az ülésen be­hatóan foglalkoztak a bécsi tárgyalásokon kialakult zsák- utcaszerű helyzettel. A poli­tikai tanácskozó testület ki­dolgozta elvi álláspontját a tárgyalások holtpontról tör­ténő kimozdítására, négy szo­cialista ország — a Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlo­vákia és az NDK — küldött­ségei pedig hozzáláttak a minden korábbinál átfogóbb egyezménytervezet kidolgo­zásához. Az említett négy ország — a bécsi tárgyal ásóikon közvet­len jogkörrel részt vevő VSZ-tagállamok — június 23-án előterjesztett közös do­kumentuma részletes és az ellentétes álláspontokat ala­pul vevő kiegyensúlyozott ajánlásokat tartalmaz a meg­kötendő haderőesökkantési egyezményre vonatkozóan. A jelentős kompromisszumokat tartalmazó szocialista egyez­ménytervezet a kölcsönös biztonság elvén alapul, konk­rét megfogalmazásaiban pe­dig messzemenően figyelem­be veszi a nyugati fél koráb­bi kifogásait. Az 1973-ban kialakított közös céloknak megfelelően a szocialista or­szágok dokumentuma 700— 700 ezer főben kívánja rög­zíteni a szárazföldi haderők legfelső szintjét és egyik fél sem rendelkezhet 200—200 ezer főnél nagyobb létszámú légierővel. Az alapmandátum szerint a csökkentésnek ki kell ter­jednie a NATO és a Varsói Szerződés tagországai had­erőinek fegyverzetére is. A négy szocialista ország júni­us 24-i javaslata részletes és kiegyensúlyozott utalásokat tartalmaz a megkötendő egyezményekhez kapcsolódó kiegészítő- és ellenőrzési in­tézkedésekre vonatkozóan. Bécsi megfigyelők a „ke­leti” egyezménytervezetet át­fogónak és körültekintőnek minősítik, olyan munkaok­mánynak, amelynek alapján kialakítható lenne a kölcsö­nösen elfogadható haderő- csökkentési megállapodás. Nem véletlen, hogy a for­dulót lezáró ülésen a nyu­gati delegátusok zavartan kitértek az újságírók kérdé­sei elől, hiszen ők is sejtik: a szocialista országoktól alig­ha várhatnak további enged­ményeket, következtetéskép­pen nekik kell lépniük, ha nem akarják állandósítani az egyhelyben járást Bécsiben. Ha tartalmi nem is, de tak­tikai változás tapasztalható a nyugati magatartásiban. Az elmúlt üléseken mintha hát­térbe szorult volna a koráb­bi években általuk erőltetett terméketlen létszámvita, he­lyette a tervezett megállapo­dások ellenőrizhetetlenségére hivatkoznak és a kiegészítő- és ellenőrző intézkedések elégtelenségét tolják előtér­be. Most, hogy a tárgyalóasz­talon fekszik a szocialista or­szágok átfogó kompromisszu­mos javaslata, a nyugati fél lazítani próbál trágya! áói ma­gatartásán, olyan benyomást igyekszik kelteni, mintha Bécsben „mozogna” valami, és ebben nekik van szere­pük. Egyes NATO-országok immár „korlátozott előreha­ladásiról” beszélnek. Nem kizárt, hogy a takti­kai lépésváltás összefüggés­ben álil a NATO rakétaprog- ramjával, illetve az azzal szemben növekvő nemzetközi ellenállással. A valóság ehe­lyett Bécsben az, hogy a nyugati tárgyaló küldöttsé­gek 1979. óta semmit sem mó­dosítottak álláspontjukon, sőt, a fegyverzet terén vissza­léptek korábbi álláspontjuk­tól. A megegyezéshez politikai akaratra lenne szükség és — a tengerentúlról érkező jelzé­seket is számításiba véve — erre egyelőre aligha lehet számítani. SZABÖ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents