Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1983. augusztus 3. KÉPÚJSÁG 3 A vállalkozás belső feltételei (II.) Biztató kezdeményezések Szegedi ifjúsági napok *83 Színes programok három napon át A vásáron sok a nézelődő, kevés a vevő Mennyire önállóak a vál­lalati központoktól területil­leg is elkülönült vidéki gyá­raik? Egyelőre még „az egyiütit sírunk, együtt neve­tünk” a jellemző és kevés helyen mondhatják el: aho­gyan mi dolgozunk, gazdál­kodunk, úgy élünk, úgy fej­lődhetünk. A Magyar Hűtő­ipari Vállalat 10 gyára már mem a nagykalapból kapja, hanem a saját maga részére termeli a 'bérfejlesztést és az érdekeltségi alapokat. A he­lyileg képződött részesedési alap 75 százaléka példád1! az adott gyáriban marad, a további 25 százalék felhasz­nálásáról pedig a vállalati igazgatótanács, illetve a bi­zalmi testület dönt. A fej­lesztési alapnak — termé­szetesen a közös kötelezett­ségeik teljesítése után — a fele a 10 gyáré, a másik fele versenypályázatok alapján nyerhető el. A gyári vezetők prémiuma és jutalma a hű­tőházak eredményeitől füg­gően szintén erőteljesen dif­ferenciált. A gyárak a gazdálkodás ügyeiben érdekeltségükkel összhangban nagy hatáskör­rel döntenek, önállóan ter­veznék, mérleget készítenek, az exportról vagy a belföl­di értékesítésről határoznak. A vállalati osztályok tevé­kenysége — az. ellenőrzést kivéve — egyre inkább ta­nácsadó, koordináló, -segítő jellegű A központi műszaki, gyártmány- és gyártás-fej­lesztő részlegek üzleti ala­pon., vállalkozási formákban dolgoznak. A Magyar Hűtőipari Vál­lalat belső mechanizmusa már-imár ideális. Működé­séről nem mondhatjuk el -ugyanazt. A mirelittermékek nyomott ára, alacsony nye- reiségszintje — a .mérsékelt hazai és külpiia-cii 'kereslet — fékezi a gyárak érdekeltsé­gét, a teljesítmények és jö­vedelmek tényleges differen­ciálását. Említhető még néhány kö­vetekre méltó példa: A Baijad Finomposztógyór ■fővárosi leányvállalata úgy .tart lépést a legújabb divat­irányzatokkal (.s kiszolgál butikoka.t, magáhkis-ipar os o- kát), hogy a nyers szövetet a budapesti üzemekben rövid úton -a legkeresettebb divat- sziíinekre festi, bedolgozóikat foglalkoztat és így tovább. iMi-nidéhlbez nagyfokú önál tó­Az Egészségügyi Miniszté­riumban megkezdték a komp­lex rehabilitációs rendszer tervének kidolgozását. A Mi­nisztertanács nemrég hozott határozata szerint a Pénz­ügyminisztériummal, a SZOT-tal, valamint más ál­lami, tömeg- és társadalmi szervezetekkel együtt korsze­rűsítik a rokkantság elbírá­lása maik elveit, formáit. E munika során a szákem­berek figyelembe veszik mind a hazai, mind a külföl­di tapasztalatokat. Előirá­nyozzák többek között a re­habilitációs bizottságok ha­táskörének bővítését, azt, hogy azok szakvéleményt mondjanak az érintett dol­gozók munkaképességének várható alakulásáról, fog­lalkoztathatóságának felté­teleiről már az orvosi reha­bilitáció időszakában. Így elősegítik, hogy a megválto­zott muhka'képességűek mi­előbb egészségi állapotuknak ság (például .szerződéskötési jog), hatásos érdekeltség és felelős ség szükség e-s. A Hajtóművek és -Festő- berendezések Gyárában a fő­vállalkozásra egy-egy nagy .megrendelés, komplett szál­lító- és festőrendszer gyártá­sára, a belső és külső koope­ráció szervezésiére létesülnek nagy hatáskörű önálló szer­vezetek. A Taurusban úgy­nevezett terraékigazgatósá- gok alakultak a kemping­cikkek, légrugók s-tb. gyár­tásának szervezésére, a fej­lesztéstől aiz értékesítésig át­fogják az innováció teljes fo­lyamatát. A Pamutnyomó- i.pa-ri Vállalatnál különböző termékcsoportokra szerve­zett, -úgynevezett üzleti kö­rök képeznek önelszámoló egységeiket, bevételeikből fe­dezik kiadásaikat és a nye­reség határozott növelésében érdekeltek-. A fővállalkozások, a ter­mék igazgat óságo'k, az üzleti körök -közös jellemzője, hogy rendelés-, azaz- piaccenitriku- sak, a szükségletek rugal­mas, hatékony kielégítésére vállalkoznak, s áttörik, le­bontják a -merev, hierarchi­kus. szervezeti korlátokat, hatalmi viszonyokat. Felté­telezik, hogy -a gyáraik, -az üzemek nagyfokú önállósá­got élveznék, -s határozottan érdekeltek a jövedelmező munkában^ a kezdeménye­zésben, a kockázatvállalás­ban. Az új szervezetek a meglévő formák és struktú­rák kérlelhetetlen bírálatát, a bürokrácia leépítését, új, hatékony érdekeltségi viszo­nyok kialakítását célozzák. A kereskedelmi .igazgatók nem vállalják el hivatalból az adott feladat megoldását, hanem megfelelő vállalkozá­si formákat, érdekeltségi rendszereket, kezdeményező- kész embereket keresnek és találtalak -egy-egy feladat gyors, r-uga.lmas, gazdaságos megoldására. Miért akad szembetűnően kevés kereskedelmi és ve­zérigazgató, aíki kellő ön- és helyismerettel képes lemon­dani hatalma egy részéről, kezdeményezve úij, a hierar­chián kívül álló érdekeltsé­gi centrumok •kialakítását? Aligha lehet munkahelyi de­mokráciáról, az alkotó- és kezdeményezőkészség klte- -rebély-esedésiéről szólni ott, ahol központilag döntenek megfelelő munkát vállalhas­sanak. Előreláthatóan a kö­vetkező év végéig készítik el a komplex rehabilitáció rendszerének tervét, ame­lyet a Minisztertanács elé terjesztenek. E rendszernek megfelelően módosítják majd a társadalombiztosítási jog­szabályokat, a keresetkiiegé- szítés, a vállalati pénzügyi kedvezmények rendszerét. A minisztertanácsi határo­zat más pontjait már teljesí­tették: július 1-től a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek tagjai ugyanazokban a rehabilitációs kedvezmények­ben részesülnek, mint ami­lyenekben a vállalati dolgo­zók, vagyis jövedelemlki-egé- szí-tést, átmeneti és rendsze­res’ szociális járadékot kap­hatnak. Elkészült a jelenle­ginél pontosabb, részletesebb információrendszer, amelyet a következő év januárjától alkalmaznak a rehabilitáció nyilvántartására és statiszti­kai elemzésére. az üzemek, a műhelyek és a művezetők bérfejlesztéséről, jut a 1 teázásuk .mér téké r ől. Vajon a vállakózásra felké­szült, az önállósításra érett, kezdeményező helyi vezetők száma korlátozott, avagy in­kább az igazgatók, -a .vezér­ig az gatók túlságosan, szűk- ikeblűek? Esetenként szub­jektív feltételek, a szemé­lyes készségek, a felkészült­ség hiányoznak, ám az ob­jektív tényezők, a lényeges változásokat kikén ysz e r í t ő körülmények szintén kiala­kulatlanok, az érdekeltségi viszonyok fejletlenek. Ezért amikor létrehoznak új szer­vezeti jogi kereteket, példá­ul leányvállalatokat, a gya­korlatibban nem élnek az új lehetőségekkel. Kettős ikötésűek a vállala­tok. Egyrészt fölfelé igazo­ldó, a.z államigazgatási és a .társ a-d-a 1 mi -po 11 tikad h.i.e r a-r - obiétól függő szervezetek. .Másrészt hatnak a vállalat működésére, .szervezettségé­re, a beLső tényezők, a kü­lönböző szintű kollektívák, illetve a konkrét gazdasági viszonyok. (Az érdekeltségi és kiénysizermechanizmusok stb.) E kettős kötésből a fel­felé, a kifelé igazodás, az -egyértelmű, a határozott. A befelé, a lefelé tett gesztusok is -inkább a fenti elvárások­hoz alkalmazkodnak, s több­nyire formálisak. „Mondják -meg, mit ikell tenni”, halljuk -gyakran. Sok iv-ezető miég ma is részletek­be menő szabályokat, pontos vég r eh ajit ás i utas-í t ás ok a t, kész belső irányítási szerve­zeti modelleket vár lentről. Valójában nincsenek minde­nütt egyformán, jól alkal­mazható receptek. A kéz öt ujj-a is más és -más. A belső irányítási- rendszer elemei — a tervezési, a döntési, a-z in­formációs, az elszámolási, a-z érdekeltségi, az ellenőrzési, ■a szervezeti mechanizmusok — hasonlóképpen különböző­ek, mégis csak együtt és ösz- szehangolt-ain, bonyolult, sok­oldalú kölcsönhatásiban ér­vényesülhető ek. A jó példák, a változatos tapasztala tok, ha jelenleg még elszigeteltek is, jelzik a lehetőségeket, -az öntevé­kenység, a helyi kezdemé­nyezés termékenyítő hatását. KOVÁCS jözsef, az MSZMP -KB munkatársa Bortároló­építés Kevés a bortároló, az el­múlt években is gondot oko­zott a termés elhelyezése. A gazdaságok évek óta csa-k ki­sebb fejlesztési programok­ra vállalkoznak, a tárolók beruházási költsége ugyanis meglehetősen magas és .a he­lyi pénzalapok gyakran szű­kösek. A hiányzó tárolók pótlása az idén országszerte megkezdődött; az üzemeket pályázati rendszer alapján — állami támogatásban részesí­tik, a központi pénzforrással mintegy kiegészítik a helyi erőt. A korábbi elképzelések szerint az üzemek 300 ezer hektoliter bor befogadására a-likial-mlas létesítményeket építették volna központi se­gítséggel. A pályázaton nagyszámú gazdaság és tár­sulás jelezte építési szándé­kát, és azt, hogy nagyobb anyagi erővel járul hozzá a gyorsított beruházási prog­ram sikeréhez. Ennek nyo­mán 500 ezer hektoliterre emelték az 1983. évi tároló- építési program keretét, és ezzel enyhítik az idén ősz­szel várhatóan ismét jelent­kező pin-cészeti gondokat. A Kelet-magyarországi Borászati Társulás 54 ezer hektó ital elhelyezését oldja még a gyorsütemű beruhá­zással. a Bala-tonboglári Ál­lami Gazdaság 40 ezer héktós tartályrendszert épít. Ű.iabb létesítményekkel bővíti pin­cészetét a keceli és a csá- szártöl-téisii tsz. és a Móri Ál­lami Gazdaság. Olyan színes volt a forga­tag Szegeden, hogy az ember beleszédült. Az utcákon majdhogynem csak sasszéz- via lehetett haladni. A parkok tele fiatalokkal, akik élmény­re, és három napnyi szabad­ságra vágyva érkeztek Osong- rád megye fővárosába. Ér­keztek... Igen. Ki hogyan. Az első napon július 29-én 3500 fiatalt hoztak a szervezett já­ratok Szegedre az ország minden részéből, de sokan — a becslések szerint több, miint ezren — jöttek egy-egy há­lózsákkal, pléddel, vagy sá­toriapai, hogy ezekbe bele- cslavlarodva töltsék — és töl­tötték is — az éjszakát va­lamelyik park gyepén. Hogy ezen illik-e megbotránkozni ? Nem hinném. És nem azért, mert a mondás szerint a fia­talság bolondság... Hanem azért fölösleges a háborgás, mert a fiúk és lányok több­sége a három napot nem a reniten-sked-és jegyében töl­tötte, hainém mindenki igye­kezett a számára legtöbb él­ményt nyújtó programon részt venni. Persze voltak rendbontók is (hol nincse­nek), de a jellemző nem ez volt. 'Nézzük röviden a tizenhe­tedik szegedi ifjúsági nápo-k kínálatát — azzal a meg­jegyzéssel, hogy megyénkből az Express két autóbuszt in­dított Szegedre, az egyik a Húsipari Váltadat, a másik pedig a Bonyhádi Költségve­tési üzem KISZ-eseit vitte. Persze raj tűik kívül mlég „maszekban” igen sokan lá­togattak Szegedre. A miagyar turistákon kívül lengyel, bolgár, francia fiatalok is vendégeskedtek: az ifjúsági napokon. Tehát a progra­mok: elsősorban a Tisz-a-par- ton, a Móra-parkban, és az új szegedi szabadtéri szí npa­don zajlottak, de számtalan rendezvénynek a-dtak helyet különböző üzemek, vállala- tök, intézmények kultúr- és kluíbterméi. Szombaton már a kora reg­geli órákban vásártérré ala­kult a Szédhenyi tér. Felso­rakoztak a sátrak, s a meg­hívott fazekasok, fafaragók, mézesbábosok közüli ki-ki a mestersiégénelk címerével állt, ült, a j'árdászegiély mel­letti tarka ponyvák alatt. Akadt itt[karikaturista fe, a'ki néhány forintért, „fájdalom- mentesen” megörökítette modelljének portréját. Bőr­díszművesek, ötvösök is árul­tak egymás mellett. Sok volt az értékes, szép munka. Mégis ami a kelendőbb voilt, azokat kevésbé lehetett ebbe a kategóriába sorolni. Völták könyvikereskedők is. Egyikük úgy dél körül kissé rezignál- tan mondta: — Nagyobb forgalomra -számítottunk. Talán ezeröt­száz forintnyit árultunk A gyermekköny-veket, valamint ■a Szegedet és környékét be­mutatókat vették inkább. Egy ponyván láthattuk a Népművelésli Propaganda Iroda kiadványait és a szí­nes posztereket, fényvissza­verő matricákat. Ezek közül az utóbbi kettő örvendett na­gyobb népszerűségnek. A vásár forgatagában egy pádon három fiatal üldögélt. Előttük tömött hátizsákok voltak. Fáradtnak látszottak. Mint kiderült, az éjszákét egy 10 emeletes épület lép­csőházának legfelső szintjén töltötte közülük az egyik fiú és a lány. Ők nem az Ex­press Iroda vendégeként utaztak — (kiesi a viliág) — Paksról. A mellettük ülő fiú megigazította vállára omló haját, és alig hallhatóan mondta: — Az én munkahelyem ugyancsak csendes, és már nagyon vágytam egy kis nyüzsgésre, lármára. Én az emberekben nem bízom, ezért nem is álltam k-i stopolni, hanem a menetrend szerinti au tóbuisz j ára-ttal érk eztem. — Hol dolgozik? — A pécsi székesegyházban vagyok „teremőr”. Vigyázok a rendre.. A Móra Múzeum előtti szö­kőkút körül fiatalok hever­tek, sütkéreztek. Egyikük fürdő-nadrágban beugrott a nagynyomású sugarak közé, ficánkolt, hűsítette magát a többiek szórakoztatására, irigykedésére. A múzeum mögötti park­ban az egyik bokor árnyé­kában négy fiatál nyújtózott. Kiderült, ez volt éjszakai szállásuk is. Miskolcról ér­keztek, stoppal jöttek. Egyi­küknél 1000, a másiknál 800, a harmadiknál 900 forint köl­tőpénz volt. Ebből szállásra nem tellett. Inkább szabad bokrot kerestek, igaz, a szállodák már zsúfolták vol­tak... Egy idős, szemüveges, vé­kony ember egyik kezében szögesbottal papírhulltladé- kot gyűjtögetett. Karján pi­ros karszálag, sárga felirat­tal : PARKŐR. — Mit szól az ifjúsági ta­lálkozóhoz? — Talán kevesebb a részeg, mint tavaly volt. — nézett föl gyanakodva. — Nem zavarja, hogy a bokrok, meg a fák tövében hevernék a fiatalok egész nap, egész éjijei? — Engem nem. Tavaly itt voltak azok a „csövesök”, akikor azt mondták, hogy jobb, h'a nem szólok nekik, mert ki tudja... Nem szólok én most sem, megvan az én dolgom, szödögetöm a papíro­sokat, aztán majd csak vége lösz ennek is...-Aki ebben a forgatagban megpróbált ismerőst keresni, biztosan talált is, mint ahogy mi is. — Nekem tetszik ez a nyüzsgés. — mondta szek­szárdi pediagóguSismerősünlk a találkozásunkkor. Jó, hogy van az országban egy olyan hely, ah-ol legalább évente egyszer összegyűlhetnek ily módon is a fiatalok. Számuk­ra most az a fontos, hogy lássák egymást. Egyetlen megjegyzés vi­szont idekívánkozik: A programok között elmélyült szórakozást nyújtó alig volt található, i-hkább eltolódott a -könnyű zenés műfaj-ók Irá­nyába. Ezért talán kár, hi­szen fiataljaink igénye jóval sokrétűbb. A szegedi ifjúsági találko­zó talán leglátványosabb és legnagyobb tömeget vonzó programja volt a karnevál, ami szombaton délután 5 óra­kor kezdődött. A feldíszített, szellemes jeleneteket „cipe­lő” hatalmas teherautók, — amelyek a szegedi vállalatok KlSZ-szervezetei-nek ötletei­vel voltaik „megrakva” — ugyancsak a Tisza-parton ha­ladtak végig, vagy ötvenezer néző előtt. Mi a fenti be­tongátnál álltunk. Mellet­tünk lefelé tekingetve felki­áltott egy öt észtendő körüli fiúcska: — Anya! Nézd mennyi fej... És mind valakié! A háromnapos vidámság sok barátságot kovácsolt. Gyakran lehetett hallani, hogy: — Jövőre ugyanitt...! De majd lapot küldök! V. HORVÁTH MARIA DECSI KISS JÁNOS Fotó: NAGY LÁSZLÓ A karnevál nyitóképe j j^^plnilszér" terw;lf|§j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents