Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-12 / 190. szám

/ 2 ^ÉPÜJSÁG 1983. augusztus 12. Liciü Gelli, a P-2 vezére eltűnt genfi börtönéből lAz In.terpool nyomoz Licio Gelli', az olasz P—2 szabad­kőműves páholy „.nagymes­tere” után., aki szerdán, rej­télyes körülmények között tűnt el genfi börtönéből. Az olasz hatóságok előzőleg kérték Gelli kiadatását an­nak megállapítására, milyen felelősség terheli, a legna­gyobb olasz magánbank, a milánói Baoco Ambrosiano összeomlásáért. Legújabb hí­rek szerint arezzói, lakásából szerdán eltűnt felesége, Van­da Gelli is. Két fiának és két lányának szintén nyoma veszett. Sokan feltételezik, hogy Gellit elrabolták bör­tönzárkájából, hogy így te­gyék lehetetlenné vezető olasz politikusokhoz fűződő Moszkvai tiltakozás Amerikai provokáció szovjet hajó ellen A Szovjetunió küllügyimi- niisztJériuima csütörtökön az Egyesült Államok moszkvai nagykovetségéhéz eljuttatott jegyzékben tiltakozott az el­len, hogy az amerikai hadi- tengerészet egységéi a Osen- das-őceánon, a közép-ameri­kai térség közelében provo­kációkat követtek el ' az „AleksZandr Uiljanov” nevű szovjet kereskedelmi hajó ellen. A szabad tengerhajózás ál­talánosan elismert normáit megsértve, az Egyesült Álla­mok haditengerészetéhez tar­tozó két torpedóromlboló és egy fregatt megközelítette a szovjet hajót és megengedhe­tetlen kérdéseket tett fed. Emellett egy helikopterről, amely az egyik torpedórom­boló fedélzetéről szállt fel, légiiéivé teleket készítettek a szokásos kereskedelmi for­galmat lebonyolító szovjet hajóról. kapcsolatainak pontos kide­rítését. * (Huszadrangú, idétlen ,ponyvaregénybe illő képek: lyuk egy genifi börtön, v-aské- rjtésén; pizsamába öltözte­tett bábu; vérnyomok és, dn- jekcióstű; dollármilliók és milliárd dolláros csalások; hamis útlevelek és maszkí­rozott csirkefogók; titokzatos összeesküvés, kettős játékot játszó titkosszolgálatok; megbukott politikusok és korrupt vatikáni bankárok; eltűnt feleség, halott bankár egy londoni (híd szerkezetén — mindezek a Propaganda Due, avagy P—2 — egy tit­kos szervezet tevékenységét jelző kulcsszavak. 'Nigériában ismét Áthajt Shéhu Shagari eddigi elnököt választották államfővé — je­lentette be szerda este az or­szágos választási bizottság. A szombaton megrendezett sza­vazáson Shagari pártja, a Ni­gériái Nemzeti Párt, amely­nek színedben az elnök in­dult, 12 millió szavazatot ka­pott, az összes szavazatok 47 százalékát. A rivális párt, a Nigériai Egységpárt, s élén fő ellenfele, Qba'femli Awoilowo, 7,8 millió szavazatot kapott, az összes szavazatok 30,8 szá­zalékát. Hírügynökségek emlékez­tetnek, hogy Shagari az olaj­termelő Nigériában egy év óta bevezetett szigorító gaz­dasági intézkedések ellenére most sokkal nagyobb arány­ban győzött az ellenzékkel szemben, mint 1979-ben, a legutóbbi választáson. Aillhajii Shehu Shagari 1925. február 25-én született Nigé­ria északnyugati részén, a nagyapja által alapított Sha- garí faluban. Hazájában szerzett bölcsészdiplomát ta­nárszakon. Politikai pályafu­tását 1954-ben kezdte, amikor És még egy dolog: 1983-at írunk, amikor az olasz poli­tikai élet minden, .ponyvare- gényíró képzeletét felülmúló képességgel — a valóságot produkálta. (Teljesen, mindegy, hogy Licio Gellit, a P—2 szabad­kőműves páholy nagymeste­rét elrabolták-e a gerfi szu­perbiztosnak hitt börtönből, vagy jószántából szökött meg. Ügy hírlik — de ezt még ma sem meri,senki tel­jes bizonyossággal állítani —, hogy Gelli kezében, futot­tak össze az 1981-ben lelep­lezett titokzatos, politikai, gazdasági és katonai össze­esküvés szálai. Az újjáválasztott elnök a képviselőház tagja lett. Az ország Nagy-ÍBnitannliától el­nyert függetlensége után, 1961-től 1975-ig többféle mi­niszteri tisztséget viselt, fő­ként gazdasági területen. Amikor 1979-ben, 13 éves ka­tonai kormányzás után a hadsereg visszaadta a hatal­mat a polgári erőknek, Sha­gari köztársasági elnök lett. Nigériai választások Shagari ismét elnök PANORÁMA Yb-ülés Bonyhádon MOSZKVA ,Egy hordozórakétáival há­rom, műholdat, a Kozmosz,— 1490-et, il49il-et és 1492-t ál­lítottak pályára szerdán a Szovjetunióból. A „hármas iker” az űrrepülés egyes olyan, elemei, és készülékei kidolgozásénak kikísérlete­zésére szolgál, amelyek szov­jet polgári repülőgépek és tengerjáró hajók helyzet- meghatározására szolgálnak. VARSÓ 'Ohristopher Dodd ameri­kai szenátor elutazása, előtt a varsói, repülőtéren, találko­zott a Lengyel Népköztársa­ságban akkreditált külföldi újságírókkal. „Látogatásom célja — mondotta, — az volt, hogy ismerkedjem, a lengyel- orsízági helyzettel. Ehhez hozzásegítettek a vezetés képviselőivel való találkozá­sok,”. ,E találkozók legfontosabb témáját a (Lengyelország vo­natkozásában elrendelt gaz­dasági korlátozások képezték — folytatta a szenátor. A Lengyel Népköztársaság kormánya értésre adta, bogy a korlátozások haladéktalan visszavonását kívánja és az utóbbi hónapokban minden, lehetségesét megtett ennek érdekében,, beleértve a szük­ségé llapo t m eg sz,ü n t etését. (Dodd szenátor nyilatkoza­tában, elismerte, hogy „a korlátozások terheit valójá­ban nemcsak a kormány, ,hanem a lengyel né,p is vi­seli”. LONDON .Négy Szaúd-Aráfoiában dolgozó brit állampolgárt másfél, évtől, négy évig terje­dő szabadságvesztésre és, 240- től 600-ig terjedő botütésre ítéltek a szaúdi hatóságok wihiskyvel való tiltott ke­reskedelem, miatt. Az isz­lám .törvények értelmében Szaúd-Arábiában szeszes ital puszta birtoklása is bűncse­lekménynek számít. A négy brit 8620 palack whiskyt csempészett be az országba, amit a feketepiacon egyen­ként 105 dollárért akartak eladná. Tegnap ülést tartott a Bonyhád városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Ezen az ülésen Sebestyén Lajos mű­száki osztályvezető számolt be a testületnek az építés- felügyeleti és az építésügyi hatósági ellenőrzés tapaszta­latairól. A műszaki osztály az éven­kénti ellenőrzési programját a Tolna megyei Tanács V. B. ékv-osZtályáVal egyeztetve alakítja ki. Tavaly és az idén is 12—12 ellenőrzést határoz­tak meg. 1982-:ben tizenkét ■kisiparosnál, 1983-ban öt kis­iparosnál és hat építőipari egységben jártak. Az építőipari részlegekkel rendelkező termelőszövetke­zetek személyi és tárgyi fel­tételei a vizsgált kivitelezé­sekhez biztosítottak voltak. Az ellenőrzött építőipari kisiparosok 1979. és 1981. óta végeznék —- működési enge­dély alapján — építőipari te­vékenységet. Az általuk fel­épített épületek, létesítmé­nyek szerkezete és minősége megfelelt az előírásoknak. In­tézkedést igénylő hiányossá­got együk kisiparosnál sem tapasztaltak. iA végrehajtó bizottság a la­kossági építkezések gyakor­latát is áttekintette. Az épí­tési engedélyezés alatt lévő és a használatbavételi enge­dély kiadása előtt minden esetben fényképfelvételeket készítenek, így is ellenőrizve az előírások betartását. Emel­lett még az építkezés folya­mán is tartanak ellenőrzést, és megelőző szemléket. Ezek eredményéként 1981- ben nyolc építési "'engedély nélküli építő ügyében jártak el, 1982-ben ötvenhat esetben. A végrehajtó bizottság az augusztus 29-1 tanácsülés elő­készítésével is foglalkozott. Kitüntetés Regolics István átadja a kitüntetést Tóth Lászlónak A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat tanácster­mében, kis ünnepség kere­tében, az II. országos' 'munka- védelmi vándorgyűlés szer­vezőinek kitüntetéseket ad­tak át. Horváth (Béla, a SZOT munkavédelmi osztá­lyának helyettes vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Regolics István, az “ÉVM munkavédelmi osz- tályevzetője átadta az Épí­tésügyi iMinisztériium kitün­tetését Tóth László munka­védelmi előadónak. Villányi József igazgató .vállalati ki­váló dolgozó kitüntetést adott át 'Magyar János elekt­romos megbízottnak és igaz­gatói' dicsérő Oklevélben ré­szesült Herendi Zoltán mun­kavédelmi előadó és Mécséi János elektromos megbízott. További 7 dolgozó pénzjuta­lomban részesült. Ezután .Horváth József,, az SZMT vezető titkára kö­szönte meg ,a vállalat kollek­tívájának munkáját, melyet e rangos rendezvény sikeré­ért tettek. Több évtizedes tanulság (II.) Egy plusz kétszer fél Egy B—1-es hadászati bombázó 29,5 milliárd dollár Az amerikai fegyverkezési politikában időről időre ter­mészetesen feiibükkanfak kü­lönböző stratégiai doktrínák, amelyek heves vitákat váltot­tak ki. Másrészt: hullámzás völt tapasztalható az ameri­kai fegyverkezés ütemében, mégpedig aszerint, hogy a Pentagon vezetőinek szemlé­lete és a hadiipar érdeke mit indokolt. Valahányszor egy igazán nagyszabású új fegy­verkezési kurzus kezdődött, ezt mindig a Szovjetunió ál­lítólagos „fölényének” han­goztatásával indokolták. Te­hát azzal, hogy az egyensúly megbomlott és Amerikának „rá kell lépnie a gázpedálra”. A „RAKÉTA-SZAKADÉK” Történelmileg leglátványo­sabb példája volt ennék az úgynevezett „ralkéta-szaka- dék” elmélete, amellyel Ken­nedy elnök érvelt, amikor a hatvanas évek elején válasz­tási harcát folytatta. Utóbb háború? maga Kennedy ismerte be, hogy ez csak választási célra használt manipulációs érv volt. Az eredménye? A Kenne- dy-kormányzat néhány évé­ben lényegesen emelkedtek a fegyverkezési kiadások: a bruttó társadalmi össztermék kilenc százalékát költötték fegyverkezésre, míg az előző elnök, Eisenlhower alatt csak hat százalékot. Ez az arány a vietnami háború idején tíz százalékra emelkedett, majd hullámvölgy következett az amerikai fegyverkezési poli­tikában. Garter elnökké vá­lasztásakor .az Egyesült Álla­mok bruttó társadalmi ter­mékének 4,5 százalékát fordí­totta fegyverkezésre. A lélegzetvételnyi szünet nem tartott sokáig. Oarter el­nökségének második évétől, 1978-tól kezdve következete­sen emelte a fegyverkezési ki­adásokat. A korábbi, elsősor­ban a rakétákra hivatkozó „szakadék-elmélettel” szem­ben Oarter mindenekelőtt a Perzsa-öböl és az olajufak veszélyeztetettségére hivat­kozott, s az amerikai stra­tégia iráni vereségére. En­nek megfelelően a Oarter- korszakban nem annyira a nukleáris erők feiduzZaisztá- sa került napirendre, hanem inkább a modern technoló­giával ellátott rohlatmihiadosz- tályok és általában a hagyo­mányos fegyverek fejleszté­se. Az ákkori stratégiai elkép­zelés a „másfél háború dokt­rínája” nevet Viselte. Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államóknlak elméletben ké­pesnek kell lennie egy időben egy nagyszabású szovjetelle­nes katonai konfliktus, vala­mint egy feltételezhetően Ázsiában, illetve a Perzsa- öböl körzetében vívott’ regio­nális háború lefolytatására. Pénzügyi szempontból ez azt jelentétte, hogy Oarter utolsó, 1981-ne vonatkozó költségvetése az előző évihez képest már 5,4 százalékos nö­vekedést hozott. Ugyaniakkor Washingtonból arra kötelez­ték az Egyesült Államok európai szövetségeséit, hogy minden NATO-orsZág reál­értékben (tehát az infláoiát nem számítva) évenként leg­alább három százalékkal emelje katonái kiadásait. Vé­gül, de nem utolsósorban: már Oarter elnökségi idősza­kában, 1979-ben megszületett A NATO-niak az a határoza­ta, amelynek alapján most Reagan az esztendő Végén el akarja helyezni Nyugat-'Euró­pában az új amerikai köze­pes hatótávolságú rakétáikat. 1600 íMILLIÁRD DOLLÁR(!) Mindebből kitűnik: az ame­rikai fegyverkezési hajsza legújabb szakasza nem egy­szerűen Reagan személyéhez kötődik, hanem egy sokkal mélyebb stratégiai döntés eredménye. Reagan annyiban hozott újat, hogy mintegy második kiadásiban megismé­telte a Kennedy által egyszer már felhasznált maniipullatív érvet a Szovjetunió állítóla­gos „fölényéről”. Erre egysze­rűen azért volt szükség, hogy a Canter-üdőszatabain megadott „kezdősebességet” fej lehes­sen gyorsítani. A Reagan-kormánynak kezdettől fogva az volt az alapkövetelése, hogy a fegy­verkezési kiadást évente reál­értékben 8—10 százalékkal növeljék. A most futó költ­ségvetési éviben tízszázalékos ez a növekedés, s az ameri­kai bruttó társadalmi összter­mék hat százalékát költik fegyverkezésre. Wteinibenger amerikai hadügyminiszter 1988-ig terjedő ötéves tervé­ben azt követeli, hogy a ka­tonai kiadásoknak a bruttó társadalmi, termékhez mért arányát fokozatosan nyolc százalék fölé kell emeflnd. Ami az öt év alatt fegyver­kezésre költendő 1600 milli­árd (!) dollár mögött meghú­zódik, az egy új katonai dokt- rínia. A Oarter nidőszák „más­fél háborújával” szemben Weinberger az „egy plusz két­szer fél háború” doktrínájá­nak híve. Ennek a lényege az, hogy az Egyesült Államok egy időben tudjon lefolytat­ni egy szovjetellenes háborút, valamint két regionális hábo­rút. Az egyliket a feltételezé­sek szerint a Perzsa-öböl mentén, a másikait: vagy a Csendes-óceán, vagy Latin- Amerika térségében. KI A .FELELŐS? Az amerikai fegyverkezési politika felsorolt változásai és hullámzásai természetesen összefüggésben vannak a kü­lönböző amerikai érdekcso­portok küzdelmeivel és nem utolsósorban a négyévenként megismétlődő elnökválasztási harc sajátos taktikai követel­ményeivel. A lényegen azon­ban nem változtatnak. Neve­zetesen azon, hogy 1945 óta a fegyverkezési verseny kü­lönböző fordulatai és szaka­szai során az amerikai kato­napolitika mindig a kezde­ményező szerepében lépett fél. így rnimdegyiik szakasz­ban a Pentagont terhelte a felelősség a fegyverkezési verseny kiéleződéséért. Nincs másként most sem. (—ie—) Amerikai tengerészgyalogosok partraszállási manővere a Perzsa-öbölben

Next

/
Thumbnails
Contents