Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. augusztus 6. ^NÉPÚJSÁG 3 Az üzemi pártvezetőség tárgyalta Gazdasági munkaközösségek a TOTÉV-nál A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­latnál is vállalati gazdasági munkaközösségek alakultak a múlt évben. A több mint egy év tapasztalatai már elegendőek voltak ahhoz, hogy a vállalat .pártvezetősé­ge áttekintse, hogyan mű­ködnek ezek a GMK-k, mi­lyen eredménnyel segítik a vállalat előtt álló feladatok megoldását, milyen problé­mák merültek fel működé­sükkel kapcsolatban, és ho­gyan kell foglalkoztatni őket a további években. A kisvállalkozásokkal kap­csolatban 1-980-ban születtek meg az első magas szintű párt- és állami határozatok, majd 1981. őszén számos jog­szabály jelent meg, amelyek 1982. januárjától léptek élet­be. Ezek célja: a bővülő és egyre sokrétűbbé váló szük­ségleteket mennyiségi össze­tételben és minőségben jól kielégíteni, bekapcsolni a gazdaság vérkeringésébe a potenciálisan rendelkezésre álló többlet-erőforrásokat, lehetővé tenni mind az álla­mi vállalatoknál, mind a szö­vetkezeteknél (ez utóbbiak közül a mezőgazdasági té- eszekben a háztáji gazdál­kodás már évtizedek óta ezt szolgálja), hogy a dolgozók, a rendes munkaidőn túl is termelőtevékenységet folytat­hassanak. A vállalatnál 1982. január­jában hozták létre a munka­bizottságot a kisvállalkozások szervezésére, vállalaton be­lüli szakemberekből. Kiala­kult az egységes álláspont, miszerint a vállalkozási for­mák közül a vállalati gazda­sági munkaközösségek meg­szervezését szorgalmazzák. Termelési tanácskozáson is­mertették az új vállalkozási formát, melynek eredménye­ként április 28-ától 3 VGM kezdte meg működését, víz- vezetékszerélő- bádogos, la­katos és Villanyszerelő szak­mákban, 25 dolgozóval. Majd alakultak a közösségek fes- tő-mázoló, tapétázó, közmű­Űj, nagy teljesítményű gabonavetési technológiát dolgozott ki a MÉM Műszaki Intézete a Rába Gépgyárral és a KITE termelési rend­szerrel együttműködve. A gabonavetés átfogó rendsze­rét alakították ki, mégpedig úgy, hogy a termést megala­pozó munkához már nincsen szükség fizikai erőkifejtésre; gépekre, kiszolgáló berende­zésekre bízták a gépesítés láncából eddig kimaradt mű­veleteket. A szakemberek abból in­dultak ki, hogy a gabonater­mesztés élőmunka-szükség­letének hozzávetőleg tizenöt százalékát fordítják még mindig a vetésre, még abban az esetben is, ha korszerű gépet alkalmaznak. A vető­berendezés feltöltését, továb­bá az egymást követő műve­letek tökéletes összehangolá­sát ugyanis csak részben si­került megoldani, ezért a leg­többször nem nélkülözhetik még ma sem a kézi munkát. Az intézet — részben kül­földi tapasztalatok .alapján — a technológia teljes folya­matát gépesítette, mégpedig olyan sikerrel, hogy a terme­lékenység a hagyományos módszerekhez képest három­szorosára nőtt. Megállapítot­és mélyépítő, ács-állványozó, gépészeti és gépjavító szak­mákban is, az év végén már 8 GMK működött, 59 fővel. Igazgatói utasításban sza­bályozták a kisvállalkozások működtetését, biztosítva a .jo­gi eljárásokat, a könyvviteli elszámolást. A vállalat és a VGM-ek részéről megálla­podásban rögzítik a munka­végzés feltételeit. Évi meg­határozott keretösszegben ál­lapítják meg a munkavégzés lehetőségét, előírva, hogy a közösség tevékenységét csak a -vállalati munkarendben meghatározott munkaidőn kí­vül végezheti. A vállalat biz­tosítja a munkavégzéshez szükséges anyagi, technikai feltételeket. Meghatározták az elszámolás, mun'kadíj elvi kérdéseit, a munkaátadás-át- vétel és a fizetés módját. Konkrét munkára minden esetben külön vállalkozási szerződés készül, amelyet a vállalat igazgatója hagy jó­vá. A VGM-ek kapacitását szinte teljes egészében vál­lalati munkákon végzett, műszakilag jól elhatárolható feladatok töltik k'i. Ha a vál­lalat nem tud biztosítani munkát számukra, jogosul­tak idegen megrendelő .részé­re — előzetes engedéllyel — m-unkát végezni, amiért a vállalat tartozik teljes anyagi és erkölcsi felelősséggel. A munkaközösségek azonban ezzel a lehetőséggel az elmúlt időszakban alig éltek, tevé­kenységük túlnyomó többsé­gét a vállalatnak, illetve a vállalat által kivitelezett éoítk ezéseken. f e lú ií t ásó k o n végezték. Itt problémát okoz, hogy a többnyire maximált áras építési-szerelési díjak nem fedezik a vállalattal szemben a GMK által érvé­nyesített összegeket, lévén a kisioari árak. amelyeket a GMK „felszámláz”, sok eset­ben magasabbak. ,A nártve- zetőség álláspontja szerint ez a gyakorlat nem követhető, hiszen a vállalati nyereséget nem csökkentheti a gazdasá­ták azt is, hogy a vetés mi­nősége kifogástalan, mivel a géprendszer a mag földbe he­lyezése után zárja, tömöríti a talajt, és igen nagy pontos­sággal teszi helyére a szapo­rító anyagot. További előny — aim'i egyébként a termésho­zamokra is jótékony hatás­sal van —, hogy a vetéssel egy időiben kerül sor az első műtrágyázásra és a taláj fer- tőtltenítésére is. Az új rendszerben a von­tató három összekapcsolt Rá­ba IH 6200-as vetőgépet húz, ez a „vonta” .12,8 méter szé­lességben valósággal ontja a magokat a talajba. A vetőgé­pet mechanikus szerkezetek­kel töltik fel, ezúttal már el­maradhat a nehéz zSákolási munka. A munkát egyetlen ember, a traktoros irányítja; műszerekkel, automatikus be­rendezésekkel végzi munká­ját. A korszerű megoldást a megfelelő adottságokkal ren­delkező gazdaságokban al­kalmazhatják. A hármas kap­csolás megvalósításához ugyanis legalább nyolcvan- száz hektáros táblákra van szükség, és arra, hogy a gép hosszirányban 800—1000 mé­tert haladhasson. gi munkaközösségek műkö­dése. 'Figyelembe veendő az is, hogy bár a VGM-'k meg­térítik a vállalat által adott anyagok értékét, eszköz- és műhelyhasználatért térítést fizetnek, de még így sem vi­selnek akkora terhet, mint a kívülálló kisiparos. Az el­lentmondást eddig és most is úgy hidalják át, hogy maximált áras munkáknál csak határidőcsúszás, kapa­citáshiány, vagy egyéb kény­szerítő körülmények követ­keztében vonják be a kivi­telezésbe a kisvállalkozáso­kat. További gondot okoz, hogy minden vállalat vagy szövetkezet részére végzett kisipari szolgáltatás forgalmi- adó-fcöteles, így a 'kisipari ár mellett még .forgalmi adó is terheli a vállalatot a VGM- es munkáknál. Nehézséget okoz a hivatalos munkaidőn kívüli betonellátást, építő­ipari gépeket és gépkezelőket biztosítani. A kiszolgálásban részt vevő dolgozók vállalati bért és túlóradíjat kapnak, a VGM-ek pedig a vállalkozás szerinti jövedelmet élvezik. Többletmunka adódik a műszaki előkészítésben, a számvitelben és a terhelés­irányításban is, az ebben résztvevők többletjöbedelem- re nem számíthatnak. A vállalat számára előnyö­sebb lenne, ha a vállalati jö­vedelemszabályozási rend­szerben a kötelező munka­időn túli munka nem számí­tana !be a bérszínvonalba, ám erre most nincs lehetőség, így a kisvállalkozásokat kell úgy foglalkoztatni, hogy a dolgozók is megtalálják szá­mításukat, a vállalat is. A pártvezetőség álláspont­ja az, hogy továbbra i's szük­ség van a V'GM-ekre, különö­sen azért, mert az építőipar­ban egyre jobban előtérbe kerülnék a tatarozási, fenn­tartási jellegű munkák a vál­lalat tevékenységében. Ám szükség van a felmerült kü­lönböző problémák megoldá­sára is. J. J. Magyar gyógyszer Venezuelában Űj magyar gyógyszer gyár­tását kezdték meg Venezue­lában. A NOVEX RT. által értékesített eljárással olyan gyógyszer nyerhető, amely a korábbi, hasonló termékek­nél lényegesen hosszabb ide­ig képes a gyomor túlzott savmennyiségének közömbö­sítésére. .Az új Antaöid Retard elne­vezésű készítményt a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében dolgozták ki, és jelenleg már az Egyesült Államokban, Nagy-Britan- niában, Kanadában és Ausztráliában adtak rá sza­badalmat. Elsőnek a vene­zuelai Polinac C. A. gyógy­szergyárral kötött licenc­szerződést a NOVEX — ez egyúttal az egyetlen magyar szabadalom alapján gyártott gyógyszerkészítmény Vene­zuelában. A .gyártásról to­vábbi külföldi cégekkel foly­nak a tárgyalások. Vetés - fizikai munka nélkül Oj szöiiöde Szövődét hoz létre a Zala megyei Mihályién a Kőbá­nyai Tex'tilművek keszthelyi gyára korábbi telepének bő­vítésével. A részleg mintegy tízmillió forintba kerül. Az 1300 négyzetméter alapterü­letű csarnokban már folynak a belső szerelési munkálatok. összesen nyolcvan Picanel típusú gépet helyeznek majd üzembe itt, közülük negy­ven — a tervek szerint — két hónap múlva megkezdi a termelést, a többit a jövő év elején állítják munkába. A masinákon mintás, tarkán szőtt széles anyagok készít­hetők, amelyekre nagy szük­sége van a konfekcióiparnak. Az új szövődéből évente 4,5 —5 millió négyzetméternyi, jó minőségű termék kerül majd ki, a bővítéssel a mun­kakörülmények is jelentősen javulnak Mihályfán: a szö- vőcsarnokban klímaberende­zést szerelnek fel. HÉTRŐL HÍRRŐL HÉTRE HÍRRE Az 1983. év 30. hetének utolsó két nap­ja, valamint a 31. hét első négy napja meglehetősen bőséges hírekkel, esemé­nyekkel látott el bennünket. Van miből válogatni, szokásunk szerint e rovatban a lapunkban megjelent hírekkel kapcso­latban mondjuk el későbbi gondolatain­kat, véleményünket. Csak címszavakban Soroljuk fel, miről is lesz az alábbiakban szó: 1. Közúti közelkedési balesetek, 2. Az úttörőmozgalom 35 éves, 3. A községek, városok lakóinak ellátása, 4. A házi konzerválás, 5. A totó. Kezdjük a mindannyiunkat annyira lázban tartó időjárással, mert ehhez sok egyebet is vissza tudok vezetni. Minde­nekelőtt: az évszázad legforróbb júliusa megviselt mindenkit. Embert, állatot, gé­pet — és főleg az emberek idegrendszerét. Az is a szokásos heti események közé tar­tozik, hogy okulásképpen rendszeresen közöljük a közlekedési baleseteket. De az a tény — rövid tudósításban írtunk róla —, hogy az idén az első .félévben félszáz közlekedési szerencsétlenséggel több volt mint a megelőző év azonos időszakában —, ez már több mint elgondolkodtató. Rib- ling Ferenc, a. megyei közlekedésbizton­sági tanács elnöke azt fogalmazta meg — a tanácskozásról szóló tudósításból kiima- radt —,, hogy immár a szó, a nevelés, a rábeszélés, az agitáció kevésnek tűnik. A rendőrségi szákembereknek, közlekedés- szerv ezőknők, és a gépjárművezetőket vizsgáztatóknak kell szigorúbban, eljárni. S e szigorról azért is el kell gondolkodni, mert valamennyiünk érdekéről van szó. Arról, hogy a már ismert balesetveszélyes gócokat mielőbb felszámolják, hogy a rendőrök azokat büntessék, akik vétkez­nek a KRESZ ellen, s ne a percre tiltott helyen megálló járművezetőre vadássza­nak, netán, hagyjanak fel azzal, hogy a szekszárdi Skála előtt a még el nem ké­szült úttesten „gyűjtsék” a „bevételt”. Igazság szerint a növekvő balesetek szá­mát oda is visszavezetem, hogy a sok frontátvonulás nagyon megviseli az embe­reket. .Részletes tudósításunk olvasása után azon tűnődtem, hogy vajon hány ezer Tolna megyei fiatal tanulta meg Csille­bércen. a .kommunista, ifjúsági .szervezet irányítását, az úttörőmozgalom, célját, en­nék szervezését, és az évek során az ott „végzett” — tehát valamilyen tanfolya­mon vagy táborozáson részt vett — fia­talok .most úgy negyven éven felül mi­lyen számvetést készítenek a tanultak hasznosításáról. A mozgalom terebélyese- dése az úttörők sokasága a 'bizonyíték ar­ra, hogy legtöbben nem hiába töltenek el heteket a szép városban. A harmincötödik születésnapod is pereg­tek a dobok az úttörő városban A hét .többször is visszatérő témája a falvak, városok ellátása Megmondom őszintén, van olyan érzésem, hogy a ta­nácstörvény idevonatkozó passzusát a he­lyi államhatalmi szervek nem tudják tel­jes egészében érvényre juttatni — a la­kosság érdekében. A helyi tanácsi szerv felelős azért, .hogy az ellátás jó legyen. „Hatalma” van a tanácsnak, hogy befo­lyásolja, utasítsa a kiskereskedelmi egy­ségeket, maszek kereskedőket, kistermelő­ket a jobb ellátás érdekében. Persze, tör­ténik intézkedés. Ezúttal a paksiakat tud­nám példaképül állítani. Jól emlékezem a hatvanas évek végére, amikor még én voltam az „ügyeletes” atomos újságíró, a munkások ellátása sze­gény-siralmas volt, majd ezt követte egy mennyiségi megugrás: az üzleteket meg- tömték áruval, bódékat nyitottak, utcai árusoknak adtak engedélyt, pecsenyesütők sora nyitott boltot, — s most a minőségi változásnak vagyunk tanúi Pakson, .Kor­szerűen felszerelt üzletekkel, bő áruvá­lasztékkal, figyelmes, kulturált kiszolgá­lással állnak a vásárlók rendelkezésére. Ez a minőségi változás a tekintetben is fo­lyik, hogy csak olyan üzletek megnyitá­sára — azaz tervezésére és építésére — adnak engedélyt, .amelyik a városképbe il­Pakson a lakosságot ellátó üzletek már nem bódék, képünk a korszerű szolgáltató kombihát egy részéről készült. ük. Amelyek méltók az atomvároshoz ... Ezzel kapcsolatban el kell mondani: aiz el­műt hetekben meglehetősen sok vita volt arról, hogy engedjék-e a zöldségesboltokat kipakolni az utcára Szekszárdim, úgy, mint Pécsett, Kaposvárott, vagy éppen a fővárosiban. Engedték, a kezdeményezés bevált, a lakosság szereti az „utcai zöld­ségeseket”. Csak adjunk a jövőben még gyorsabban biztatást, támogatást a vállal­kozóiknak ... A hasznát mi, a vásárlók él­vezzük, s ha még azt. is elérjük, hogy a zöldségesekből sok.lesz, legyen így! Lesz konkurrencia, ez pedig remélem, olcsóbb árakat eredményez, mert időjárás ide vagy oda eső, aszály, iszap, vilh'ar stb.... Húsz forintot kérni egy kiló paprikáért? ■Melyik munkásasiszony főz ebből négyta­gú családjának este lecsót?! o .E témához, kapcsolódik az is hogy a konzervgyárakba beköszöntött a szezon. S örömmel mondhatom azt is, hogy most nem úgy, mint tavaly — van, ecet, szalicil,, celofán, fűszer, cukor, lehet a gyümölcsöt otthon is befőzni. Mert jól tudjuk ám, mi újságírók is, hogy az uborkát általában savanyítják, a gyümölcsöt pedig befőzzük. Az uborkát esetleg dunsztoljuk, mint sa­vanyúság azonban ténylegesen a kamrák­ba kerül, még ha nem is mindannyian tu­dunk és szoktunk eltenni uborkát. Egyéb­ként ezzel kapcsolatban kell elmondani, hogy a szekszárdi és más városi piacokra a termelő,szövetkezetek nem nagy igye­kezettel hoznak árut. Még azt sem, ami a konzervgyáriból kimarad. Volt arra is .példa, hogy a Paksi Konzervgyár küldött a „saját” városi piacára borsót, babot — no de ez csepp volt a tengeriben. Az vi­szont tény, hogy a meglévő gyümölcsárak nem nagyon ösztönöznek a befőzésre — hacsak nem használnak ki a háziasszonyok olyan lehetőséget, hogy elmennek a gaz­daságokba gyümölcsöt szedni. így a gyü­mölcs, amit leszednek, a közös útján ke­rül a feldolgozó gyáriba, de a szedő is szinte filléreikért vásárolhat belőle — pél­dául Hátán — a szedés mennyiségének arányában. lÉs végül — sajnos, nem utoljára — né­hány mondat erejéig! szólunk ,a totóról. Szólni kell róla, azért is, mert ez a futball szégyene! Szólni kell róla, mert hazánk­ban, aki bűnt követ el, az büntetést ér­demel. 'És még valami, ami most jutott eszem­be: iszonyatos, nehéz, fárasztó, idegölő munkát végeztek ebben az ügyben nyomo­zók, ügyészek, s végeznek most a bírák. PALKOVACS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents