Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

1983. augusztus 28. Képújság 3 Körkép, tanévkezdés előtt Korszerűsítették a fűtést, a világítást sok iskoíában ÚJ iskolák, bővítés, tatarozás megyeszerte Központi fűtés, világítás Az iisIkioiLálk kqrsaerű&íibése voQit ia nyáron a 'legjielentő- Sébb rnuríka, liegaHábtós a gyerekeik sztemipomltjiábóll, hi­szen, hia nem its új (tanterem­ben, de az eddiginél jdbib könüíményelk között kezdhe­tik meg a tanéviét sóik he­lyen. Kényszerhelyzet, hogy az energiatakarékosság miatt ki kélll cserélni az allajlkály- hálk'alt. A megyében emliatit seholl sem térnék vissza a szenieslkálylhária', hlaniem -aihol löhetséges, közipoiniti fűtést vetetnék be, nemiesalk az (is­kolákban, .hanem az óvodák­ban is. (Huszonegy imltézmény- ben fejeződött be ez a mun­ka, vágy készül ed a fűtési szezon kezdetéiig. Ezzel pár­huzamosan folyik a világítás javítása is összesen 18 intéz­ményben. A munkát nehezítették anyagi gondok, kivit eil'ezői kapacitás hiánya és a meg- rlövidüllt tanév is. Segített vi­szont a hatalmas táinSácMmi összefogás. Tevéiről! már szól­tunk, de hasonló összefogás voűlt Báltián és Iregszemosén i;s. Bétán .kát, Iregszömosón 3 tanterem lép be és szociális létesítmények, kisegítő helyi­ségekkel is korszerűsödnek az iskolák. Ugyancsak sok társadalmi munkát végeztek a szülők, a pedagógusok, ia szocialista brigádok és a KISZ-es fiatalok a fentieken kívül a szekszárdi új iskolá­ban és a IlI-asban is. E nél­kül hétfőn nem fogadná tisz­ta .iSkoda a gyerekekét. Sokait segítettek a községekben a tarmélőszövetkezetek is. Né- metkéren a volt napközis konyhából 3xl8-iás, úgyneve­zett kis tornatermeit .alakítot­tak kli. A faddi névéi őoittlhnn negyven haliiy&l bővült, és áttérnék az egész iSkola- tömbben a központi fűtésre. A székszárdi Garay Gimná­ziumiban áitálakütássai nyer­nék három tantermet, Bölcs- kjén kettőit. Sióagárdon, Fel­sőnyéken, NiagykónySiban, Ra- potssteküsőn jelentős anyagi áldozattól korszerű óvodai- iskolái konyhákat alakítot­ták ki, illetve fcorszerűsíitétták a meglévőket. Bíizannyail nem ez az összes bővítés, át­alakítás, apróbb munkáikat ennél lényegesen több helyen Végezték. A városokban házilagos építő- és szakipari brigádjának lelkiismeretes, precíz, a népi építészeti ha­gyományokat figyelembe ve­vő munkája lassan a befeje­zéséhez közeledik. Már csak a festők dolgoznak. Kezük nyomán kerül fel az úgyne­vezett svábkék szín az aj­tókra, ablakokra és a tornác karcsú faoszlopaira. Társadalmi munkafelaján­lást a lakosságtól nem kér­tek a tanács vezetői, hisz a brigád minden munkát el­végzett. Mégis voltak és van­nak segítők. Kemler Henrik helybeli ácsmester vállalta, hogy társadalmi munkában elkészíti a jellegzetes deszka- kerítést. A takarításban több idős néni segédkezett. Szak­mai tanácsokkal pedig dr. Imre Mária, a pécsi Janus Pannonius Múzeum népraj­zosa, aki Mecseknádasdon és Ófalun rendezett be tájhá­zat, látta el a gyönkieket. HÍMZÖMINTÁTÓL A GYŰJTEMÉNYIG Lackner Aladárt, a gyűj­temény tulajdonosát ezúttal hiába keressük a parókián. Felesége viszont örömmel vállalkozik arra, hogy kocsi­ba üljön velünk és megmu­tassa a házat. A hogy is kez­dődött? — kérdésre is ha­marosan- választ kapok. Lackner Aladárné díszítőmű­vészeti tanfolyamra járt, amikor hímzésmintákat kezdtek gyűjteni azért, hogy az eredeti mintát átvigyék, átmentsék a mai viseletre. A gyűjtés során előkerült há­rom murgai sváb hímzett férfiing is, amely más jelle­gű volt, mint amilyeneket addig ismertek. A kíváncsi­ság hatására, valamint Né­meth Pálné tanfolyamvezető és Varga Mariann vizsgázta­tó elnök javaslatára folytat­ták a gyűjtáS. Különböző vi­seleti darabok, főkötők ke­rültek hozzájuk. Caumann Alfréd brémai professzor, aki 1972-ben a Tolna megyei svábok kultúráját kutatva megnézte a gyűjteményt, újabb biztatást adott. Szapo­rodott a különböző bútorok, viseletek, használati tárgyak száma. Forrásul Belecska, Keszőhidegkút, Szárazd, Gyönk, Varsád, Kistormás, Kalaznó, Murga, Felsőnána, Kéty és Udvari értékei szol­gáltak. Ezekből annyi ösz- szegyűlt, hogy számukat majd csak az elhelyezés után tudják pontosan megmonda­ni. Addig azonban van még tennivaló. MI KERÜL A HÁZBA? A bejárati ajtó vaspántját levéve a döngölt padlójú, frissen sikált konyhába lé­pünk be. A század elején ké­szült ónmázas cserépkályhán akad meg a szemünk. Ké­sőbb megtudjuk, hogy ezt és a hátsó szobában lévő társát Simontornyán készí­tette egy Lukács nevezetű mester, aki olyan jó kály­hákat tudott készíteni, hogy sadlalmi iszenvezatók vetetőilt. Ünnepi beszédet Ribliiing Fe­renc monidött. Méltatta .a .te- veüiiak álidoizatos munkáját, amelynlék névén szép és kor­szerű ilslkoilát készítettek, s amely az oktatás ügyét min­den bizonnyal eredményesen flögjia szolgálni. (Az úttörők ünnepi műsora után a meg­jelentek átmentek az új iis­A TERVTŐL A MEGVALÓSULÁSIG (Folytatás az 1. oldalról) gye® tanács általános eltaökhellyelttieisiéít, Varjas Lászlót, a megyei pábtbizatit- ság osztáilyivezétő-ihelylette- Blét, Rrtosán Iísltvánlt, a bony­hádi városi párltíbizioititság tit­kárait és a wárasi (tanács el­nöklét, Ezer Mihláüyiti, - vala­mint a helyi gazdaságii ás itár­Gyönkön, a Táncsics utca 448. szám alatt rövidesen új funkciót kap egy parasztház. — A tornácos, egyszerű hom­lokzatú, csonkakontytetős, kis ablakos, zárt zsalugáte- res, két szobából és egy konyhából álló épület rövi­desen nevet is kap. Lehetne tójház, svábház, honismereti ház és még ki tudja, mi nem. Amikorra kell, addigra úgy­is eldöntik majd az illetéke­sek. A lényeg azonban az, hogy ebben az egy szál su­dár fenyő által őrzött pa­rasztházban helyezik majd el Lackner Aladár evangéli­kus lelkész gazdag nemzeti­ségi, helytörténeti anyagát. A Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztályának 200 ezer forintos'támogatása tette lehetővé, hogy tudtak vásárolni egy viszonylag ré­gebbi típusú, sváb jellegű parasztházat, amiben bizto­sítják a gyűjtemény állandó helyét. Az elmúlt év őszén 130 ezer forintért megvásá­rolták a Táncsics utcai há­zat és már decemberben megkezdték a felújítási mun­kákat. A nagyközségi tanács Körcsönyei József, a nagy­község tanácselnöke már várta érkezésünket, tudta, hogy a „Házról” akarunk ír­ni. Mégis, mintha el akarná kerülni most a beszélgetést, hivatkozva arra, hogy „ele­get írtak már róla!” De vé­gül is megered a szó. — Ügy másfél éve határoz­tuk el közösen a gyűjtővel, hogy a több kiállításon is sikerrel szerepelt és jelentős hírnevű Lackner-féle ma­gángyűjtemény maradjon meg a gyönki németségnek. Az eredetileg Keszőhidegkú- ton tárolt anyag — ami ne­hezen volt elérhető — kerül át most ide Gyünkre, ez ké­pezi a tájház törzsanyagát. kollía éllé, ahol ,a kapuiban Rilbliinig Ferenc elvágta laz avatászaillagiolt, mtaljd hiaszraá- íatna átadtia az új ,oktatási központot Sziauer János igaz­gatónak, iliíabve Kiss Milkllós hlélyi itánőiaselinölkmek. Ezután a vendégeik .Végiigjiáriták ;az új tantermieket, elismeréssel szótok a berendezésről, A szüllőik is végigjárták a .tan­termekéit, ,s a kíiszöíligállóhe- lyiiségéket is. Végül a tan­könyvek vásérliásáviaili, efosz- táááVail kezdődött; meg az új ofcitlaitási óv, egytben az új is- koUa élete Hevei nagyközség­ben.» Pusztahencsén a hét elején még tartott a napközis kony­ha bővítése és korszerűsítése Áthúzódó munka a d ecsi tanterembővítés A városokban nem enyhült a zsúfoltslág, a megyeszék­helyről imár szóltunk, de Dombóváron sem oldotta meg a gondokat az előző tanévben belépett új iskola. Üjdoimlbóv,árion az idén is párthölyiiségat vesznek igény­be, a következő ötéves terv­ben még nyolc tanteremről kall gondO(SÍkodini. Az Apá­czai Gimnáziumban a fűtés korszerűsítése a sürgető, de hiányzik hozzá hárommillió forint. iPákson az új iskola elegendő a BezerlédijHiisIkdlia bővítésével együtt. B'onyhá- dan a következő tanévre készüli el ,az új iákolia. Összességében tehát azt momdhatjük, hogy apró lépé­Gyünkön, táj házn előtt Lackner Aladárné és uno­kája a partba vájt konyha előtt Szekszárdon a Garay Gimnáziumban még folyik az átala­kítás, nem az építők hibájából... Ma a szülők, hóin ap a gyerekek... séldben ugyan, de halad a megye az (álltai,ánios iskolai gondok megoldása félé, kü­lönösen a községekben, olyan munkákkal is .amélyékriől itt nem esett szó, mert megvaló­sításuk nem esik egybe laz idei .tanév kezdeté vei, illetve az idei fűtési szezon indulá­sával. Ezeken a helyeken, például Tolnán és Faddoin iis a munkahelyek és a lakosság összefogása hoz szép eredmé­nyeket. A festett szekrény m ár őriz néhány kincset azok eljutottak a császári ud­varba is. Már helyére került a Nagyszékelyből származó, rejtett fiókos, 1856-ban ké­szült faliszekrény is. Itt kap­nak majd helyet a tálas szek­rény, az asztal, a vizespad, a különböző agyagedények és más konyhafelszerelési tár­gyak. Az első szoba beren­dezése a helyén van. Már csak a képeket kell helyük­re tenni. Festett, kék alapon virágmintás számozott búto­rok között találhatunk 1834- es, 1887-es szekrényeket, 1870-es ládát, festett sarok­padot, kékfestővel letakart ágyakat, és van még egy ré­gi láda, ami kísérőnk szerint valószínűleg a legöregebb bútordarab. Hamarosan he­lyükre kerülnek a kendervá­szon ingek, a bársonyból, selyemből, kékfestőből ké­szült, csipkével, gyönggyel, díszzsinórral díszített ruhák. Megvan a helye a pacsker- nek, kötött kapcáknak, klum­páknak és a virágmintás tu­tyinak is, mely utóbbinak az az egyik jellemzője, hogy a protestánsok csak elöl kö­töttek bele mintát, míg a ka­tolikusok körben díszítették. A hátsó szobába kerül majd az az egy-két bútor, ami az első szobába nem fér be. Vá­sárol a tanács üveges vitri­neket is, melyekben idősza­kos kiállításokat rendeznek majd. A régi istállóban a kenderfeldolgozás eszközeit, különböző szerszámokat, szö­véshez használt eszközöket, anyagokat helyeznek el. A fészer is régi funkcióját tel­jesíti. A partba vájt konyha üstházzal, kemencével, ra­kott tűzhelyével mutogatja magát. * Várhatóan szeptember 15— 20. között készül el a ház. Avatását hozzákapcsolják a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének őszi kongresszusát megelőző küldöttgyűléshez. ÉKES LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents