Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-28 / 203. szám
a Képújság 1983. augusztus 28. Hosszú-rövidvölgy A Hosszú-rövidvölgyi lakók az alábbi kérdésekre kerestek választ: „Miért nincs közvilágítás a Kápolna tértől a Hosszú-rövidvölgyi elágazóig? Lesz-e új útburkolat? A Volán-autóbusz csak akkor jönne fel az elágazóig. Cserélik a vízvezetéket a Bartina és a Remete utcában. Mi is szeretnénk fürdőszobát. Tovább hozzák-e a vízvezetéket? Ha a tanácsi költségből nem jön tovább, legalább azt vállalja a tanács, hogy költségünkre a vezetéket tovább hozatja. Ez szervezés kérdése.” A választ Kovács János, a Szekszárd városi Tanács elnöke adta: A Kápolna tértől a Hosszú- rövidvölgyi elágazóig a meglévő kisfeszültségű elosztó- hálózat nem közvetlenül az út mellett, hanem a telkeken halad keresztül. Ezért az út közvilágítását csaK úgy lehetne megoldani, ha a meglévő elosztóhálózattal közel párhuzamosan egy új kisfeszültségű hálózatot építtetnénk ki. Az új hálózat tervezését műszaki osztályunk a DÉDÁSZ-nál megrendeli, anyagi fedezet hiányában azonban várhatóan csak a tervidőszak végén kerülhet sor a kivitelezésre, áthelyezésre. A meglévő közvilágítási lámpatestek esetenkénti meghibásodását közvetlenül az üzemeltető DÉDÁSZ Üzemigazgatóságnak kell bejelenteni. Jelenleg a Kápolna tértől az elágazóig terméskő, úgynevezett sárrázó burkolat van. Ennek megtartása a továbbiakban is indokolt. A Volán 11. számú Vállalattal történt egyeztetés alapján a terméskő burkolat megfelel a helyi járatú buszforgalom beindításához. Ehhez a Hosz- szú-rövidvölgyi útelágazásnál egy fordulóhely kialakítása szükséges, melynek kivitelezését a Szekszárd—Paksi Vízitársulat várhatóan ebben az évben elvégzi. Telefonszámunk: 16-211 A ivóvízhálózat kiépítésére anyagi fedezettel nem rendelkezünk. Amennyiben a lakók (tulajdonosok) a levelükben leírtak alapján vállalják a hálózat kivitelezésének költségeit, úgy műszaki osztályunk a lebontást szívesen elvégzi. A munkák előkészítéséhez szükséges a hálózat kiviteli tervének az érintett tulajdonosok által történő elkészíttetése, valamint a tervben szereplő költségvetés alapján a költségvállaló nyilatkozat megtétele.” Játszótér A szekszárdi Körösi Csorna Sándor utcai lakók kérdése: „Az újságban olvastuk, hogy a Gróf Pál utcai lakótelepen játszóteret építenek. Ez a lakótelep 6—^ éves, a Hermán Ottó és a Mérey pedig már 10 éves. Miért nem a régebbi lakótelepen építenek előbb játszóteret?” Rápolti Árpád, a Szekszárd városi Tanács elnökhelyettese válaszolt az olvasóink kérdésére: „Mindkét parképítést — a Gróf Pál utcait és a Mérey lakótelepi Mikszáth-park építését — 1983-ra ütemeztük. Nemcsak a Gróf Pál utcai, hanem a Mikszáth-park építése is elkezdődött: jelenleg a tereprendezéssel kapcsolatos földszállítást végezteti a városi tanács. A park építésére a Hazafias Népfront városi bizottsága társadalmi munkát szervez. A Népfront tájékoztatóján és a tanácstagi beszámolón résztvevők értesültek a tervezett parképítésről. Ez ideig a honvédség végzett társadalmi munkát. A Szekszárd—Paksi Vízitársulat, valamint a Paksi Volán Vállalat kedvezményesen végzi a földszállítást. Kérjük a Körösi Csorna Sándor utca lakóit, hogy kísérjék figyelemmel a Hazafias Népfront mozgósító akcióit és vegyenek részt a lakótelepükön létesülő park építésében; a tanácsi pénzeszközök ugyanis a földmunkák elvégzésén kívül csak a játszószerek megvásárlására elegendők”. Tanszervásárlási segély A Szekszárdi Húsipari Vállalat egyik dolgozója az alábbiakról érdeklődött: „Kinek jár tanszervásárlási segély, kérni kell-e? Esetleg van-e erre valamilyen kormány- rendelet?” IZsók Fábián, az Éllellmezés- iipairt Dolgozók Sziaikszerveze- te Tolnia miegyteii BiZottSágá- na kltliitikiáila válaszolt az ér- delkiliődSkiniek. „A szalkszervezetii .alliaipszer- vezatéknék segélyezésre keit keret áll rendelkezésre. Az egyik a fiéjlkrvöta állapján képezhető jóléti és kiuilituinálliiis álláp segélykerete, ,a méíSiik a szaikszerVezeti tagok tagdíjaiból allapsaeövezeteiknél maradit úgynevezett csopontva- gyan segélyezési kerek, e. Sziüllési és temetési segélyt kivéve egyéb segély ^adható”, tehált a dolligozórtak kérnie kelli, vagy ha közrvetllen munkahelyen dolgozó aktivista, kéademléhyezélSáre történik a Segélyezés. iÁlHalmli jogszabály a szák- szenvezati segélyezést és a beiskolázási segélyezést nem szábályozzia: Komkrjéltlan a Szekszárdi Húsipart Válila- TaitmáJl 1983óban a jóléti alapból 100 000 fariint, a osópart- yagyonlból pedig 182 000 forint áll a dolgozók rendiefllke- zéSáre. A panaszbejelentés időpontjáig .a kienettidkibőű — jóléti1 alapból 92 900 forintot használtak fel, ebből 70 fő részére 44100 fariint az úgynevezett beiskolázási segély. A osopartvagyonból feUhialsznál- talk 74 300 forintot, ebből 22 fő részére 12 900 farinlt ösz- szegben flizJettek ki beiskolázási .segélytt. Az állapszervezeteik né] laiz elfogadott segélyezési szabályzat szerint jártaik ed segélyezés odaítélésében. Szabályzatuk szeriint a beiskolázási segélyt a dolgozónak kell kérnie és miniden év július hónapjában kél a szak- szervezeti bizottság melilétt tevékenykedő segélyezési albizottsághoz eljuttatni, hogy az augusztus első hetében történő segélyezési elbírálás időben megtörténjen. Minden beérkezett kérelmeit elbírálnák, az elutasított kérelmeikéit indokoljak, ás értesítik a kérelmezőt az elutasítás okáról.” A kenyér Egy szekszárdi olvasónk leveléből: „Először is azzal kezdeném, hogy már nagyon sokszor foglalkoztak az újságok a kenyérrel, de sajnos semmi változás nem történt. Pénteken kenyeret vásároltam és szombaton már ehetetlen volt, büdös és ragadt a késhez. Nem kellene három-négyféle kenyér, elég lenne csak egyféle, de az jó és később is ehető legyen.” Szabó József, a Tolna megyei Sütőipari Vállalat igazgatója vizsgálta meg a panaszt: „A panaszos által küldött termék 1/2 kg-os, zsemlevekni vizes tésztából készült. A terméket kovász nélkül közvetlen tésztavetéssel készítjük. A termék eltarthatósági ideje — az MSZ 11917/4/75. számú szabvány szerint — 24 óra. A vásárló által beküldött egv szelet kenyérből, annak hibáját érzékszervileg utólag megállapítani nem lehetett. A vásárló által közölt minőségi kifogással egyetértünk, ugyanis a talajbaktérium (bacilus suptilis) nyúló- dást idéz elő, ha a napi átlag- hőmérséklet 26 Celsius fok felett van. Csak a savanyúbb kovász adagolásával tudunk védekezni ellene. A vásárlás időpontjában szintén magas volt a hőmérséklet és ez jelentősen hozzájárult a termék gyorsabb romlásához.” Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács JT 1029/1983. (VII. 28.) szám alatt határo- V|i. zatot hozott efiyes JT nyugellátások és a •• • ■■•* házastársi pótlék emeléséről, a határozat végrehajtási rendelkezéseit pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsának 2/1983. (VII. 28.) SZOT számú szabályzata állapította meg. A határozat szerint összegükre tekintet nélkül havi 200 forinttal kell emelni a) az 1959. január 1. előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat, továbbá b) az 1967. január 1. előtti időponttól a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjáról jogszabályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakat. A határozatban megjelölt más esetekben az emelés összege 150, illetve 100 forint, több nyugellátás tekintetében pedig rögzíti a határozat, hogy azt legfeljebb havi 2800 forintra kell emelni. A házastársi pótlékot — a határozatban megjelölt esetekben — havi 100 forinttal kell emelni. Az emelt ellátásokat első alkalommal — külön kérelem nélkül — 1983. szeptember hónapban kell kifizetni. A határozat rendelkezéseinek végrehajtását megállapító, már hivatkozott SZOT szabályzatból kiemelendőnek tartjuk, hogy a havi 2800 forint nyugdíjösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a nyugellátással együtt folyósított kivételes ellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot, a családi DÓtlékot, a gyermek után járó jövedelempótlékot, a saját jogú nyugdíj megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási betegség alapján folyósított járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, valamint a nem társadalom- biztosítási jogszabály alapián folyósított juttatást és ellátást. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi számában jelent meg és 1983. év szeptember hó 1. napján lép,, illetve az MT határozat a kihirdetése napján (VII. 28-án) lépett hatályba. Ugyanitt jelent meg 3 művelődési miniszternek a szakmunkásképző iskolai tanulókkal köthető tanulmányi szerződések egyes kérdéseiről szóló 18/1983. (VII. 28.) MM számú rendelete, amely szerint tanulmányi szerződést a tanuló — tanulmányi eredményére, szociális körülményeire és a tanult szakmára való tekintet nélkül — elsősorban a felvételében érdekelt vállalattal köthet, más vállalattal csak akkor, ha a felvételében érdekelt vállalat nem kíván vele szerződést kötni. Tudni kell, hogy a társadalmi ösztöndíj alapösztöndíjból, valamint tanulmányi pótlékból állhat, a vállalat pedig szerződéskötés esetén alapösztöndíjat köteles fizetni. Ezenfelül — ha a tanuló tanulmányi eredménye közepes vagy annál jobb — tanulmányi pótlék fizetésére is kötelességet vállalhat. Indokolatlan munkaügyi viták elkerülése érdekében is kihangsúlyozzuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint nem tekinthető szerződésszegésnek ha a szakmunkás a tanulmányi szerződés alapján létrejött munkaviszonyát a szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt azért szüntette meg, mert a vállalat nem a szak- képzettségének megfelelő munkakörben, illetőleg munkával foglalkoztatta. A rendelet kihirdetése napján — 1983. VII. 28-án —-hatályba lépett. A Pénzügyi Közlöny idei 12. számában olvasható a pénzügyminiszternek az áruátadásnál, illetőleg átvételnél közreműködő tanácsi megbízottak díjazásáról szóló utasítása, amely szerint az ilyen körben esetenként foglalkoztatott tanácsi megbízottak óránként 20, illetőleg, ha lakóhelyével (munkahelyével) nem azonos helységben fejti ki közreműködését, foglalkoztatási idejétől függetlenül napi 150 forint díjazás illeti meg. Kihansúlyo- zandó, hogy a foglalkoztatás után kifizetett összeg tiszteletdíjnak minősül, amely jövedelemadóköteles. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Selmecbányáról Sopronba 175 éves a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem ' Főleg a termőhely jelző, vadon élő fajok gyűjtése a cél Magyarországon Sopron az erdő- és faipari mérnökképzés egyetlen helyszíne. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem azonban nemcsak múltjára, gazdag hagyományaira lehet büszke, hanem európai viszonylatban páratlanul gazdag botanikus kertjére is. Idézzük fel röviden, hogy miként született újjá Sopronban a volt Selmecbányái akadémia botanikus kertje, több mint fél évszázad munkája nyomán. 1808-ban Selmecbányán Wilkens Henrik Dávid, az első erdész-tanár előterjesztést tett a császári és királyi udvari kamarának botanikus kert engedélyezésére. Az engedélyt végül is 1835-ben Fe- istmentel Rudolf kapta meg. Ekkor jött létre 3,5 katasztrá- lis holdon a hazai erdészeti felsőoktatás első botanikus kertje. 1838-ban az Akadémia megvásárolta az úgynevezett „Fortuna házat” és annak kertjét. Ez lett a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia kertjének egyik része, az „alsó kert”. A rendszeres telepítés 1868ban indult meg Illés Nándor, később Fekete Lajos irányításával. 1880-ban itt, és a később vásárolt „felső-kert”- ben 264 fenyő, közel félezer lombfa-féleség, 110 hidegházi és 38 melegházi növény volt. Az egykori telepítés egy része ma is látható Selmecbányán. A főiskola újjászervezésével egy időben a katonaiskolához tartozó 17,2 katasztrális hold területű kertben megkezdődött az új erdészeti botanikus kert létesítése, Fehér Dániel professzor tervei alapján, amint a krónika feljegyzi: „... nagy ambícióval, de csekély anyagi segítséggel.” Hét év leforgása alatt mintegy 1300 új növényfajt sikerült megtelepíteni, melyek egyharmada fás növény volt. Kezdetben a csemeték nagy részét helyben nevelték, később külföldi cserekapcsolatok (Bécs, Berlin, Finnország, Norvégia, Japán) és vásárlás útján is sok növény került a kertbe. Ettől kezdve szinte évente szerveztek gyűjtőuta- kat a Schneebergbe, a Raxra, az Irottkőre, ahonnan minden alkalommal gazdag havasi növénykollekcióval tértek vissza. Minden tenyésztett növényfajra kiterjedő törzskönyvet fektettek fel, a növényeket jeltáblákkal látták el. A növénytani tanszék (1925- től intézet) széles körű kutatómunkát végzett, köztük jelentősek az erdei- és lucfenyővel beállított származási kísérletek. A második világháború előtti évek krónikájához tartozik, hogy a meleg égövi növények teleltetésére három üvegházat1 szereltek fel. Az Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertjét pár éve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi területté nyilvánította. B. J. A kertet parksze rűen alakítják ki ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 sí
