Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. augusztus 27. "NÉPÚJSÁG 9 Románia gyógyfürdői Sok éve már, hogy a ro­mán Aslan professzornő gyógyszerét, az öregedést gátló Gerovitalt megismerte a viliág. Most a román sajtó újabb jelentős orvosi fölfe­dezéséről számol be: egy ne­ves temesvári orvos hatásos reuma elleni szert kísérlete­zett ki, a Biocil-szérumot, amellyel injekció, cseppek, tabletták vagy kenőcsök for­májában hatásosan kezelik a beteg ízületeket. A Bdocil- kezeüést most fokozatosán bevezetik a romániai gyógy­fürdőkben. 'A turisták előtt jól ismer­tek a román tengerpart vagy hegyvidék szépségei, de ke­vésbé tudnák arról, hogy az ország bővelkedik gyógyha­tású hőforrásokban is. Top- lica, Szováta, Clandc Mondá­vá, Herkuilesfürdő, Buzdás, Algyógy, Félix-ifündő és a többiek egyre több gyógyulni vágyó bel- és külföldi láto­gatót vonzanak. ÜJ SZÁLLODÁK A Temes megyei turisztikai hivatal vezetője, Grozescu Ioan erről így beszél: — Megyénk nem bővelke­dik hegyvidéki üdülőkben, kirándulóhelyekben, annál in­kább hévizekben. Nem csoda hát, hogy egyre inkább előny" ben részesítjük a gyógyturiz- must. A buzfiási és kalácsai gyógyközpontok melllett az el­következő években szeret­nénk Temesvárt is fürdővá­rossá alakítani. A bőséges termálvíz-források lehetővé teszik ezt. Terveink szerint négyszázszemélyes gyógy­szálló épül a Bega-parti vá­rosban. Buziáson még az idén impozáns 400 férőhe­lyes szállodát adunk át. Für­dő- és üdülőtelepeinken újább szállók, menedék- és kempingházaik építésével nö­veljük az elszállásolási ka­pacitást. ÖNELLÁTÓ üdülök A Temes megyei gyógyfür­dőkön és üdülőtelepeken alaposan felkészülitek a ven­dégek fogadására. A zökke­nőmentes ellátás biztosítása végett több egység ráállt az álillait'tartásra és a zöldségter­mesztésre, az önellátó gazdál­kodásra. A buziási gyógyfür­dő vállalat mellékgazdlasá- gában például év Végéig négyszázra növelik a sertés­állományt. Harminc hektá­ron kertészkednek, hogy a fürdőtelep kantinjai és étter­mei számára zöldséget és fő­zelékfélét juttassanak. Ezt teszik egyébként Kalácsa- fürdőn is, ahol az idén már Buziásfiirdő. Gondozott parkok is hozzájárulnak a zavar­talan pihenéshez, gyógyuláshoz. (Fotók: ECN—EFS—KS) Herkulesfürdő, Cserna-part az egész zöldségszülkségletet Saját termelésből fedezik, es a sertéshús nagyobb részét saját tenyésztésből teremtik elő. ORVOSI KEZELÉS — Minden lehetőséget ki­használunk, hogy a figyel­mes gyógykezelés mellett a fürdővendégeknek kényelmes elszállásolást, böSéges és vál­tozatos étkeróst biztosítsunk — hangsúlyozta Izgireanu Nicolae, a buziási gyógyfürdő vállalat igazgatója. — Na­ponta mintegy 3000 gyógyke­zelésre kerül sor, ebből a meleg fürdő, motetta, paraffi- nos pakolás, masszírozás, aerozolos kezelés, hidro- és fizikoterápia, gyógytorna sem hiányzik. Újdonságként említhetem, hogy bevezettük és eredményesen alkalmaz­zuk az akupunktúrás kezelést. Ugyanakkor négy orvosi rendelőnkben Biooiil Forté­val kezeljük a betegeket. A kitűnő gyógyszer feltalálója, a neves temesvári orvos gya­kori vendége Buziásmak, ilyenkor maga kezeli, gyó­gyítja, állítja talpra a rászo­rultakat. A fürdővendégek száma egyre növekszik, a meglévő szállodákban, pavi­lonokban nem tudunk min­denkit elhelyezni, 750 bel­földi üdülő elszáhásodá&ána kötöttünk szerződést a város lakóival. A most épülő máso­dik fürdőköapontunik átadá­sával 700—800 hellyel nö­vekszik fürdővállalatunk vendégfogadó képessége. GÁTI ISTVÁN Obszervatórium a szajáni Százéves főszakács Szemjon Grisin nemrégi­ben töltötte be századik életévét. Ebből a nem cse­kély időből kilenc évtizedet a szakácsmesterségnek ál­dozott. Moszkvába falusi legény­ként 1893-ban jött és pin­cérfiú lett a Prága étterem­ben. Az elmúlt kilencven esztendő alatt mindenféle beosztása volt már a moszk­vai éttermekben, az utóbbi néhány évtizedben pedig fő­szakács a belváros egyik falatozójában. Szemjon Grisinnek a sok hosszú évtized alatt voltak híres vendégei is. Amire még ma is büszke, hogy egy napon — ha jól emlékszik, úgy 80 évvel ezelőtt — Lev Tolsztoj mondott szívélyes, dicsérő szavakat a finom vacsoráért a Prága étterem­ben. — Ne siessenek a búcsúz­tatással — szokta mondani. — Addig akarok dolgozni, amíg meglesz a százéves munkaviszonyom. Már csak nyolc év Van hátrál APN—KS A Niap és a Föld körüli kozmikus térség tudománya szibériai előretolt állomásá­nak nevezik a Szovjet Tudo­mányos Akadémia szibériai tagozatának a Föld mágne­sességével, az ionoszféra ku­tatásával és a rádióhullámok terjedésével foglalkozó Inté­zetét. Az irtoutszfci területen, a sZajáni hegyekben működik a napobszervatórium. Itt a A Szovjet Tudományos Akadémia Központi Botani­kus Kertjének faiskolája 20 kaniadai fenyőcsemetét adott át a Nyiugaft-Szilbéria déli ré­szén fekvő kamerovód erdő- gazdaságnak. A csemetéket azokból a magokból nevel­horízontáJJis .teleszkópok mel­lett megtalálható minden olyan műszer, amely a nap­korona forgása és az evdu- ciójla, továbbá a napfoltok­ban előfoirduló mágneses me­zők tanulmányozásához szük­séges. A szajáni előhegyek­ben állították fel a felső lég­köri szél- és hullámfolyama- tok tanulmányozására szol­gáló, az ionoszfóráról Vissza­verődő rádiójeleket rögzítő berendezést. Kozmikus facsemeték fék, amelyeket a Szojuz— Apolló szovjet—amerikai kö­zös űrkísérlet során kaptak a szovjet űrhajósok. A fák hegyekben IA kutatások köre az inté­zet kísérleti tudományos bá­zisának kiszélesedésével és korszerűsítésével együtt fo­kozatosan bővül. A műszerek és berendezések túlnyomó részét szibériai kutatók fej­lesztették és gyártották. Nem­zetközi elismerést kaptak a többi között a több külföldi O'bszerVatóriuimban is elhe­lyezett nap-magnSItográfok. APN—KS fejlődését Kamerovóban tu­dományos vizsgálatokkal kí­sérik figyelemmel. A magok 1976. március 13- án értek földet és az akadé­miai Botanikus Kert faisko­lájában hamarosan kicsíráz­tak. , Rádióteleszkópok a hegy lábánál I »________________________________. Feleannyi áramút fogyaszt a tv A minszki „Horizont” gyár konstruktőrei új színét tv- készülék-modellt fejlesztettek ki, amelynek sorozatgyártása már megkezdődött. A hagyo­mányos képernyőméret (61 cm) megtartása mellett az új készülék mérete és súlya a korábbinál kisebb, a legfon­tosabb azonban, hogy fele­annyi energiát fogyaszt, mint a korábbi színes tv-készülé- kek. Annak érzékeltetésére, hogy mit jelent ez a szovjet népgazdaság szempontjából lássuk a következő adatokat. Jelenleg a lakosság 75 millió tv-készülékkel rendelkezik. Ehhez évente átlag újabb 7 millió készülék vásárlása já­rul. Ha a moszkvai tv meg­kezdi egy népszerű filmsoro­zat újabb részének a közvetí­tését, az egységes energia- rendszer diszpécserei néhány pillanaton belül két bratszki erőmű teljesítményének meg­felelő (4,5 millió kilowatt) ki­egészítő áramforrást kényte­lenek bekapcsolni. Összessé­gében a szovjet lakosság nap­jainkban megközelítőleg egy- milliárd- különféle háztartási cikkel rendelkezik, amelyek közül igen soknak magas a fo­gyasztása. Komfortbeli, orvosi és biztonsági megfontolások­ból például egyre több gáz­tűzhelyet cserélnek villany- tűzhelyre. Ottó Lacisz szovjet közgazdász számítása szerint egyetlen moszkvai lakóne­gyed háziasszonyai minimum annyi villamos energiát hasz­nálnak fel, .mint az „Arktika” atomjégtörő emlékezetes re­kordot döntő Északi-sarki út­ja során. (Az Arktika teljesít­ménye 75 ezer LE.) Éppen ezért a Szovjetunió­ban napjainkban igen nagy figyelmet fordítanak az ener­giatakarékos háztartási esz­közök gyártására. A fűtő­anyag- és energetikai tartalé­kok 1985-re tervezett megta­karítása (több mint 200 millió tonna fűtőanyagérték az 1980- as évhez viszonyítva), egyenlő az ország kitermelésének és villamosáramtermelésének 10 százalékával, más szóval a vi­lág teljes villamosenergiater­melésének 2 százalékával. LEONYID KORENYEV A gazdálkodás új teltételei a mezőgazdaságban Az SZKP Központi bizott­sága április közepén kibőví­tett ülést tartott, amelyen fe­lülvizsgálták a mezőgazdaság fejlesztésének és az Élelmi­szerprogram végrehajtásának legaktuálisabb kérdéseit. Az APN tudósítója felkérte Anatolij Csubarovot, a Szov­jetunió földművelésügyi mi­niszterhelyettesét, ismertesse, hogyan és milyen módsze­rekkel halad az Élelmiszer­program megvalósítása. — Az SZKP KB 1982. no­vemberi plénuma után hozott intézkedések kedvező hatása megmutatkozott a népgazda­ság minden ágazatában. Jobb lett a munkastílus, fokozódott a határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzése, szilárdabb lett az állami terv-, techno­lógiai és munkafegyelem. Most további intézkedéseket dolgozunk ki a tervezés javí­tására, a gazdasági mecha­nizmus tökéletesítésére, olyan gazdasági felételek megte- remtéésére, hogy azok ösztö­nözzék a dolgozó kollektívák érdekeltségét a termelés növe­lésében, a minőség javításá­ban. Az új gazdasági feltétele­ket három síkban szeretném körvonalazni. Az első: hatékonyabban kell alkalmazni a gazdaság- irányítás azon módszereit, amelyek a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasá­gi termelés növelésére irá­nyulnak, fokozzák a mező- gazdasági árutermelést, vagy­is végeredményben az élelmi­szerkészletek jelentős gyara­podását segítik elő. Ez év január elsejétől az állami felvásárlási árak lé­nyegesen emelkedtek, és ez minden alapvető mezőgazda- sági terméket érint — a gabo­nát, a húst, a tejet, a cukor­répát, a burgonyát, a zöldsé­get stb. Másrészt a gazdaságok hi­telezési rendszere szigorúbbá válik, szigorúbb lett a pénzü­gyi fegyelem, a kolhozok és szovhozok most maguk fede­zik a kiadásaikat a termé­nyek eladásából származó jö­vedelmükből, a termelés bő­vítését is a saját eszközeik­ből finanszírozzák. A második: befejezéséhez közeledik a mezőgazdaság és az agráripar irányításának re­formja. Az irányítás új szer­vei — az agráripari egyesülé­sek — minden szinten — ke­rületek, területek, autonóm köztársaságok — megalakul­tak és már munkához láttak. Az adott területen minden gazdaság és az őket kiszolgá­ló vállalat és szervezet egy- egy agráripari egyesüléshez tartozik. Az egyesüléshez tar­toznak azok az üzemek is, amelyek gépekkel, műtrágyá­val, energiával stb. látják el a falvakat, ill. szállítással, táro­lással, feldolgozással és a me­zőgazdasági termékek értéke­sítésével foglalkoznak. — Beszélhetünk ezzel kap­csolatban a .mezőgazdaság irányításának centralizációjá­ról? — Természetesen centrali­zációról is szó van, de inkább a szorosabb együttműködés­ről és koordinációról beszél­hetünk — ez közelebb van a dolog lényegéhez. Ugyanak­kor rá kell mutatnunk a most kibontakozó folyamat fontos sajátosságaira. Először, a kol­hozok és szovhozok szerveze­ti-gazdasági önállósága az agráripari egyesülésen belül nem csökken, ellenkezőleg, növekszik. Másodszor, az ag­ráripari egyesüléshez tartozó, minden más, a mezőgazdaság­hoz kapcsolódó vállalatnak és szervezetnek attól függ majd a jövedelme, hogy tevé­kenységük hatása hogyan mutatkozik meg a kolhozok és szovhozok növekvő terme­lésében. És végül, a harmadik: ja­vul a munkaszervezés és a bérezés. Itt elsősorban a brigádelszámolás rendszerére utalnék. 1983 elejére a nö­vénytermesztésben dolgozó brigádok, csoportok 10, az ál­lattenyésztésben dolgozó bri­gádok, csoportok 5 százaléka állt át a brigádelszámolás rendszerére. Ebben az eszten­dőben már gyorsan növek­szik a brigádelszámolásban dolgozó kollektívák száma. — Az elmúlt évek tapasz­talata azt mutatja, hogy a brigádelszámolási rendszer­ben dolgozó csoportoknál a rájuk bízott földterületen mintegy 20 százalékkal több volt a termés, mint a korábbi gyakorlat során, amikor a fi­zetség független volt a telje­sítménytől. Ma sem könnyű a helyzet a mezőgazdaságban, hiszen most is itt volt a száraz ősz, télen kevés volt a hó, a ta­vasz meg rendkívül hamar és barátságosan köszöntött ránk — kevés volt tehát a csapa­dék. Mégis, arra számítunk, hogy az új gazdálkodás új feltételei már ebben az esz­tendőben érezhető javuláshoz vezetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents