Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1983. augusztus 4. KÉPÚJSÁG 5 I ^ A dunaújvárosi papírgyár nyersanyaga a ■ ■ ■ ■ ■ szalma. Ebből készítenek szalmacellulózt, majd különféle papírárut. A gyár évente 60—65 ezer tonna szalmát használ fel. Fejér és Tolna megyéből 31 mezőgazdasági üzem áll kapcsolatban szerződéses alapon a dunaújvárosi gyárral. A búzatermesztés mellékterméke, tehát ipari nyersanyaggá válik, ezért is egyre nagyobb gondot fordítanak illetékes gazdasági szervek arra, hogy a nagy papírgyárnak egész évi nyersanyagszükségletét a körzetben termeljék meg. Az ipari szalma betakarítása A ház tetejére kerül A mezőgazdasági, üzemek többségében kétféle módon takarítják ,be a tarlóról a szalmát. A régi, hagyományos módszer, hogy viliázva, kocsikra rakják és a majorok közelében kazlakat építenek, az újiabb módszer a bálázás. Kezdetiben a 15—20 kg súlyú, tégla alakú bálázást vezették be, majd a 4—5 mázsa súlyú báláikat, illetőleg a körlbáláikat i:s kezdték készíteni. A szekszárdi növénytermesztési rendszer az ipari szalma betakarítására kidolgozott egy technológiát s a dunaújvárosi papírgyár térségében szervezi az üzemeket, az ipar nyersanyaggal való ellátására. IA szalma nagy távolságra való szállítása nem gazdaságos. Ezért csak az olyan üzemeket vonják be a rendszerbe, amelyek 30—40 km-.es körzetben vannak a papírgyárihoz. A gyár és a KSZE- rendszer olyan módszert dolgozott ki, amely gazdaságos, hasznára van a termelőüzemnek és a szalmát feldolgozó papírgyárnak is. A termelési rendszerbe eddig nyolc Tolna megyei gazdaságot vonták be; a du- naföldvári Aranykalász és az Alkotmány,, a bölcskei termelőszövetkezet, a Paksi Á. G., a Szekszárdi Á. G., a szekszárdi Arainyifürt és a paikslii Dunáimén ti Termelőszövetkezet tartozik a Szalun acél 1 elnevezésű rendszerihez, -Most folyik a tolnané- rnedi mezőgazidaásgi szövetkezet beszervezése a társaságihoz. Természetesen Fejér megyéből sokkal több termelőszövetkezet tartozik az ipari szalma felhasználását szervező társasághoz, sőt, Pest meeve és ©ács-Kiskun megye néhány gazdasága is részt vett abban a programiban, amelynek aiz a célja, hogy a Dunaújvárosi Papírgyárat minél olcsóbb nyersanyaggal lássák el. A nagybála betakarítására korszerű technológiát dolgoztak ki, ennek az ,a lényege, hogy minden munkát gépekkel tudnak elvégezni. A bálázót például egy ember kezeli, nincs szükség arra, hogy a t éhe r gépkocsikra kézzel rakják fel a bálákat, mert speciális homlokrakodókat szerkesztettek, s ezek öt hála magasságig tudják rakni a préselt .szalmát. (Leginkább a (Hess tón nagybálázó gépeket használják a szalma betakarítására. Egy-egy bála tömege 540— 580 kg között váltakozik. A ibála hosszúsága 240, magastág,a 127, szélessége 115 centiméter között váltakozik. iEgy-'egy bála kötözéséhez, mintegy 40 dkg műanyag zsinegre van szükség, a géphez csatlakozóan 90—450 kW teljesítményű tengelyhaitást kell biztosítani. A Rába traktorok alkalmasak ilyen bálázó üzemeltetésére. Oj abban, sikerrel próbálták ki a hazai gyártású kötözőieje,két is. mert a legtöbb probléma a teohnolóeiia folyamatában e szerkezetnél jelentkezett. Sajnos, igen súlyos balesetek is bekövetkeztek, mert a traktorokat kezelő személyek nem állítják le a gépet, amikor a kötözőfejet kell javítani. Az Üdén Tolna megyében két szerencsétlenség történt emiatt. Tolna megyében nyolc gazdaság működtet nagybálázó gépet Emeljünk ki kettőt, a ibölcskei Rákóczii, és a duna- ,földvári Alkotmány Termelőszövetkezetet. Az előbbi termelőszövetkezet 2405 bálát takarított be 457 hektárról. A dunaföldivári termelő- szövetkezet 2087 bálát 516 hektárról. A terület nagysága, valamint a bálák száma jelzi azt, hogy az idén jó üzlet volt a szalma .betakarítása, illetve az értékesítés a két szövetkezettől. Az is természetes, hogy a gazdaságok arra törekszenek, hogy a szalmaibetalkarítás gépeit miinél sokoldalúbban tudják használni, például az IFA W—50 tehergépkocsikat, és a hozzá csatlakoztató ugyancsak NDK-lbeli pótkocsit más mezőgazdasági termény szállítására is tudják alkalmazni. A gépes kocsin és a pótkocsin is 8—8 bálát lehet elhelyezni, természetesen biztonsági okokból a szállítmányt le kell kötözni. Történtek kísérletek arra is, hogy Skoda és 2IL tehergépkocsit; iis használnak bálaszállításra, de ezek e célra nem kifizetődőek. A papírgyárral kötött szerződések értelmében, a gazdaságokban tárolják a bálákat és a gyár programozása szerint küldik a nyersanyagot az év különböző szakaszaiban. Általában öt bálát raknak egymásra, ezt betakarják fóliáival, majd a fóliára kis bálákat tesznek, így a szalma a minőségét a bedolgozásiig megőrzi. A különféle gazdasági mutatók során kiderül az, hogy a szalmabetákaratás gépei a rend'felszedós, bálázás, bála- gyűjtés, a rakodás és kaza- lozás munkáját megbízhatóan,, gazdaságosan el tudják végezni,. A szekszárdi növénytermesztési rendszer gazdasági szakemberei az iMT.Z—80 tipusú traktorokat felszerelték különféle speciális bálafogó-, emelő-, szállító adapterekkel, A saját fejlesztést támogatta a MÉM Műszaki Intézet ,is. Ezeket az új gépeket már 2i—3 éve sikeresen alkalmazzák. így több nyugati eredetű kisegítő berendezést felváltottak hazai gyártásúakkal. Természetes az is, hogy a szalma- betakarítás gépei nem olcsók. Egy inagybálázó gép ára mégha,ladiiá a másfél millió forintot. ,A bálamarkolóval szerelt homlokrakodó ára 405 ezer forintba kerül. A szalma nem melléktermék! A szalma nem hulladék. a szalmát gazdaságosan fel lehet használni! Négy tonna hektáronként Tolna megyében valamivel több mint 60 ezer hektáron termesztenek olyan kalászos növényt — árpát, búzát, rozsot —, amely szalmát is ad. Hozzávetőleges becslések szerint körülbelül 4 tonna búzaszalma takarítható be 1 hektárról. Könnyen ki lehet számítani, hogy a megye gazdasági üzemeiben milyen nagy gond ilyen óriási meny- nyiségű szálas anyagnak a tárolása, illetőleg hasznosítása. Évszázadokon keresztül a rozs szalmája — azaz speciálisan kezelve a zsúp —, fontos tetőfedőanyag volt. A falusi házak legnagyobb részét rozsszalmával fedték be. mert ez kéznél volt, és nem kellett nagy szakértelem ahhoz, hogy a tetőre rakják, illetőleg bizonyos idő eltelte után cseréljék a zsúpot. Felvételünk a sza- kályi tájház zsupfedelé- nek készítésekor azt a pillanatot ábrázolja, amikor a mester gondosan elrendezi a földön a zsupkévéket, amelyek majd a gerincre kerülnek. Szalmával a bogár ellen Három hete Szekszárd határában az egyik gazda fogatával kiment, hogy a szövetkezet által elhagyott területen összegyűjtse a szalmát. A több mint 100 ezer forintot érő fogat a búzatábla közepén ált, olyan területről gyűjtötték a szalmát, ahol a bálázógép nem tudja ezt összeszedni. Rendkívül nagy forróság volt, a két lovat a szúnyogok, bogarak, 'bögölyök szinte ellepték, s védekezésül a gazda tüzet gyújtott a lovak szomszédságában, hogy a füst elriasz- sza az élősködőket. A <ká's boglyáról átkapott a tűz a tarlóra, a kocsira, és csák szerencsén múlott, hogy a két lovat ki tudták szabadítani a gumilkeres kocsi elől. A kocsi a szalmarakományá- val együtt elégett. Szalma a háztáji gazdaságoknak Tolna megye minden termelőszövetkezetében és állami gazdaságában nagy gondot fordítanák arra, hogy a háztáji gazdaságokat ellássák szalmával. A gyakorlat az, hogy a háztáji bizottság felméri a szövetkezet vagy iaz állami gazdaság területén, hogy mennyi sertés- és -szarvasmarhatartó kisgazdaság van, és előzetes jelentkezés alapján csekély térítés ellenében szállítják a kisbá- lát. A kisbálák ára szövetkezetektől függően eltérő, tudunk olyan esetről is, amikor 100 forintot kérnek egy báláért, de a legtöbb gazdaságban 15—20 forint az ára. Természetesen a fuvarköltség ezenfelül van. Gazdasági társaság Az egyre növekvő papírigényeket a hazai gyárak nem képesek kielégíteni, ezért behozatalra szorulunk. A papíripar évente körülbelül 227 ezer tonna cellulózt használ fel. Ennék 85—86 százaléka importból származik, sőt, annak több mint a felét tőkés országokból hozzuk be. Ráadásul a cellulóz világpiaci ára magas, meghaladja a tonnánkénti ötszáz dollárt! Ezért is volt jogos az aggodalma azóknak, akiik a dunaújvárosi szalima- cellulózgyár kihasználatlanságát nagy luxusnak vélték. Akkor, amikor hazánkban évente 3,5—5 millió tonna szalma terem, és a dunaújvárosi gyár nyersanyagigénye mindössze 55—65 ezer tonna. „Volt olyan év, amikor hónapokig, sőt 1980-ban fél évig leálltak a gépek szalmahiány miatt, és abban az évben 6 ezer tonna cellulóz termelésétől esett el a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára — tudtuk meg Bozsits Béla igazgatótól. A gyár 1962-ben épült, és azóta több kereskedelmi vállalattal volt szerződése. Eleinte a TÁSZI, majd a TSZKER, később a Fejér megyei ZÖLDÉRT Vállalat szállította a szalmát, azonban az ellátás sohasem volt egyenletes.” Amióta viszont megalakult a Szallmaeell, folyamatosain tudnak termelni. Ebben az egyszerű gazdasági társaságban a szalmát termelő Fejér és Tolna megyei gazdaságok fogtak ősze a KSZE növény- termelési rendszerrel, és a dunaújvárosi gyárral úgy, hogy a kereskedelmi vállalatot teljesen nélkülözni tudják. A gazdasági társaság létrejöttét a Papíripari Vállalat kezdeményezte, és a dunaújvárosi gyár lett a társulás gesztora. A szervezőmunkában első helyen kell megemlíteni a KSZE növénytermelési rendszert, hiszen nagy szerepet vállalt e gazdasági társaság megalapításában. A bábáskodásban részt vett Kiarsai László, a rendszer igazgatóhelyettese, aki szerint ahhoz, hogy létrejöjjön ez a társaság, először is az dpariszalma-termelés gépesítését kellett forradalmasítani. A mezőgazdasági üzemek érdeke az, hogy december 31-ig eladják termékeiket. Számukra nem mindegy, hogy a készletek vagy a realizált bevételek billentenek a mérlegen. Sajnos, a papíripar hitel hiányában nem tudja finanszírozni a készleteket, így a társaság tagjai közösen viselik ezt a terhet. A dunaújvárosi gyár távlati tervei között a felújítás és a káé paritás bővítése is szerepel. PÁLKOVACS JENŐ Ne égessék el Ezt a felvételt készíthettük volna a megye bármely részén, de őcsény határában kaptuk lencsevégre, amint a bálázott szalmát is meggyújtották. Nagy kár érte a gazdaságot, még akkor is, ha a képen látható szalmabálák azért lettek a tűz martalékává, mert a kötözőgép csak egy zsineget tudott rá hurkolni.
