Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
1983. augusztus 27. Létjogosultan és tekintéllyel Csaknem egy évtizede már, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megalakultak a szakszervezetek. Az új szakszervezeti szervek 1974 óta politikai rangot, tekintélyt vívtak ki maguknak, önállóan, kezdeményezően. egyre inkább működési területük sajátosságaihoz alkalmazkodva képviselik és védik az alkalmazotti érdekeket, nevelik és mozgósítják tagságukat a közös feladatok megoldására. Nagy politikai, erkölcsi tökét jelent, hogy munkájukkal váltak a szövetkezeti mozgalom szerves, vonzóerőt jelentő részévé. Tevékenységükben — éves munkaprogramjaik szerint — központi helyet kap a termelés segítése, hiszen az alkalmazottak alapvető érdekei is a minél hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodást követelik meg. Bekapcsolódnak az éves- és középtávú tervek kialakításába, részt vállalnak végrehajtásukban. E célt jól szolgálja többek között: a különféle verseny- és termelési mozgalmak együttes szervezése a szövetkezeti versenybizottságokkal, a társadalmi munka, a betakarítás kampánymunkáira mozgósítás, a hatékonyság, az anyag- és energiatakarékosság, az érdekeltség fokozása. Megkülönböztetetten foglalkoznak a szakszervezeti tagság szociális ügyeivel. Nagyjából 30 és 100 ezer forint közötti ösz- szegből rendszeres és alkalmi segélyben részesítik a rászorulókat, beteg dolgozóikat. A nagycsaládosokat 300—500 forintos tanszersegéllyel.'Télapó- és karácsanyi ajándékcsomaggal támogatják. Népszerűek a lakásépítést elősegítő kölcsönök. Kedvezményes telekvásárlást, építőanyagot, szállítójárművet és munkagépet biztosítanak. Általában javult az üdültetési lehetőség. Több helyen feszültségforrást jelentett azonban, hogy a kettős tagok egy része a szövetkezettől és a szakszervezettől egy időben részesült kedvezményben, ugyanakkor némelyeknek jogos igényét sem tudták kielégíteni. Ennek megszüntetésére helyi kezdeményezés született a munkahelyi és szak- szervezeti lehetőségek összehangolt felhasználására a szak- szervezet égisze alatt. Sokszínű, változatos a sport- és kulturális tevékenységbe kapcsolódásuk. E versenyek, rendezvények szervezésétől, a múzeum- és színházlátogatáson át, szakosztályok működéséig terjed. Természetesen mindenhol nagy gondot fordítanak a szakszervezet belső életének, munkaterv szerinti szervezésére. A szakszervezeti bizottságok általában 2—3 havonta, a főbizalmik, bizalmik évente 2—4 alkalommal, a szakszervezeti csoportok másfél kéthavonta és szükség szerint tanácskoznak. Taggyűlést évente hívnak össze. Helyes gyakorlat, hogy szb-ülésekre a főbizálmiakat, helyenként a bizalmiakat is meghívják. Az általában kedvező tapasztalatok gondot is jelentenek. Különösen ott, ahol nem tudtak megfelelően alkalmazkodni a sajátos működési feltételekhez. Ez többek között indokolatlan párhuzamosságot is okoz a szakszervezet és a szövetkezeti bizottságok működéseben. Nem ismerik fel a szakszervezet érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciójából fakadó feladatokat. Van ahol a belső szervezeti feladatok öncélúvá, formálissá válnak, s a tevékenység csupán bélyegeladásra korlátozódik. A termelőszövetkezeti szakszervezeti mozgalom megerősödéséhez meghatározóan járultak hozzá az irányító járási és nagyközségi pártbizottságok, a termelőhelyi pártszervek, alapszervezetek. A határozat megjelenésekor aktív felvilágosító, meggyőző és operatív szervezőmunkával segítették a MEDOSZ-t, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-politikai vezetését a szakszervezeti szervek létrehozásában. A későbbiekben a pártirányítás elvi-politikai jellege vált meghatározóvá. A pártalapszervezetek szükség szerint, de legalább az éves beszámoló taggyűléseken, a szövetkezeti pártszervek egy-két évente, megtárgyalják a tapasztalatokat és tennivalókat. A testületek a munkát összességében rendben lévőnek, folyamatosan fejlődőnek ítélték. A hangsúlyt többnyire a minőségi fejlesztésre helyezték. A párttestületek állásfoglalásai e területen is mindenekelőtt a szakszervezetekben dolgozó kommunisták révén valósulnak meg. A pártmegbízatással tevékenykedő párttagok többségének a munkáját a kezdeményezés jellemzi. Képviselik a párt politikáját, jelentős szerepet vállalnak a megfelelő helyi politikai légkör alakításában, a különféle intézkedések megértetésében, elfogadtatásában. Nehezíti a munkát, amikor a szakszervezet elmulasztja felkészíteni és elküldeni képviselőjét a szakszervezeti fórumra, illetve nem hívja meg a szak- szervezeti tisztviselőket a szakszervezeti tagságot is érintő témák testületi vitáira, elhanyagolják a pártmegbízatással a szakszervezetben dolgozó kommunisták felkészítését, beszámoltatását. Az elmúlt esztendőkben az illetékes pártszervek az irányító szakszervezeti szervekkel karöltve nagy gondot fordítottak a szakszervezeti munka megfelelő személyi feltételeinek megteremtésére. Ebből is adódik, hogy a szakszervezeti főbizalmik és bizalmik többsége felkészült a tisztségéből adódó feladatok ellátására. Ennek megfelelően fejlődik munkakapcsolatuk a középvezetőkkel és a közvetlen termelést irányítókkal. Hasznosnak bizonyult felkészítésük a jog- és a hatáskör gyakorlására. E szinteken azonban már sajnos sokan nem ismerik megfelelően a feladataikat, így nem tudják érdemben ellátni a tennivalóikat. Elsősorban ilyenkor szenved csorbát a jó partneri kapcsolat. A szakszervezeti és gazdasági vezetők között alapjában megnyugtató elvi és tartalmas gyakorlati együttműködés folyik. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szövetkezeti vezetők naponta a gazdasági feladatok elvégzésében és minden dolgozó közötti politikai munkában érzik a szakszervezet pótolhatatlan jelenlétét. Tehát nem csupán az alkalmazottak körében. Legfőbb érdemként említik, hogy elősegítik a szövetkezeti demokratizmus fejlesztését, erősítik a vezetők demokratizmusát, a termelési feladatok megoldását. Az eddigi tapasztalatok alapján most az a fontos, hogy az irányító pártszervek a szövetkezeti pártszervekkel együtt törekedjenek a sajátos politikai tennivalók differenciáltabb megjelölésére. Ahol indokolt, küldjenek több felkészült párttagot szakszervezeti munkára, gondoskodjanak a pártmegbízatások érdemi ellátásáról. Helyes, ha az illetékes pártszervek saját hatáskörükben és a MEDOSZ bevonásával továbbra is szorgalmazzák a szakszervezeti tisztségviselők, főként a bizalmik és reszortosok politikai képzését, továbbképzését. Minden alapjuk megvan arra, hogy ahol szükséges, lépjenek fel a helyenként még ma is jelentkező olyan demoralizáló nézetekkel szemben, amelyek a termelőszövetkezetekben működő szakszervezeti szervek létjogosultságát kétségesnek és vitathatónak igyekeznek beállítani. Csaknem egy évtized eredményei — a gondok ellenére is — jövőbemutatóan tanúskodnak ugyanis hasznosságukról, szükségességükről. DR. ARATÖ ANDRÁS Képújság 5 Erőpróba. Itt még nem dőlt el semmi. Emitt már igen.. magától is. Amikor e sorokat írom, még hétágra süt a nap. A meteorológiai intézet fülledt, meleg időt jósolt. A földeken összesodródott, száradó levelekkel sóvárogják a növények az esőt. Az csak nem akar megérkezni. Szenvednek a növények, de az embereket is próbára teszi a kánikula. Nekünk azért mégis könnyebb: enyhülést szerezhetünk strandok, tavak, folyók hűs vizében. Vidám fürdőzéseken készültek felvételeink is — búcsúzva a nyártól, mely most még makacsul tartja magát, de tudjuk, a mostani is az előzők sorsára jut. Czakó Sándor képriportja Aki nem akar menni... Variáció a témára ' Felüdülés ember módra Nyugalom, biztonság Nyár után — ősz előtt-- .......- .......................................................................... ...............- ...........__________________________ .... _____—_______ ^ ..........— .. ________ J aj, béka!
