Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. augusztus 27. tsÉPÜJSÁG 3 Szekszárd Fogadóórák a lakóterületi pártszervezetekben Tekintélyes számú — kö­zel félezer — párttagot tömö­rítenék Szekszárdon a lakó- területi pártszervezetek. Zö­mük nyugdíjas, akiknek egy része beteges, már nem ve­het részt aktívan a pártélet­ben, á.m sokan vannak, akik ma is aktívak, különösen azok, akik munkáséveik­ben állami, gazdasági, vagy párttisztséget töltöttek be. Csakhogy most nem a mun­kahelyen, hanem lakóterüle­tükön tevékenykednek. Hét alapszervezet műkö­dik a lakóterületeken. Ta­valy ősszel alakult meg Szek­szárdon a lakóterületi párt­vezetőség, amely összefogja, irányítja ezt a hét alapszer­vezetet. Szükség volt erre, hiszen nagyjából hasonló t problémákkal küszködnek ezek a pártszervezetek, mun­kamódszerük is részben eltér az üzemi, hivatali pártszer­vezetekétől. Ennek megfele­lően alakították ki a pártve­zetőség reszortjait is. Van köztük panaszügyi megbízott, népfront-összekötő és szoci­ális felelős. E funkciók az üzemi, hivatali pártszerveze­tekben nincsenek. Hasonló­an ez utóbbiakhoz, működik a lakóterületi pártvezetőség­ben nőfelelős, tömegszerveze­ti felelős, agitációs és pro­paganda felelős és ter.nésze- tesen titkár és titkárhelyet­tes. Tagjai a pártvezetőség­nek az alapszervi titkárok is. A pártvezetőség havonta ülésezik. Napirendre tűzte már többek közt a tagság ak­tivitását, a taggyűlések láto­gatottságát, az áprilisi KB határozatból adódó feladato­kat, a pártvezetőség munka- módszerét, munkastílusát, a helyi politika alakításának helyzetet és feladatait. Leg­utóbb az alapszervezetekben rendszeresített fogadóórák ta­pasztalataival foglalkozott. A lakóterületi párttagok egy részében — a negyven- ötös-negyvennyolcas pártta­gokban — még él a nosztalgia az akkori idők iránt, amikor pezsgett az élet a párthelyi­ségekben, szinte minden es­te összejöttek párttagok, be­szélgettek, vitatkoztak, poli­tizáltak. Ma ezt célul kitűzni nem lehet, hiszen az embe- -ek — pártonkívüliek, párt­tagok egyaránt — otthonuk­ban értesülnek nemcsak az újságokból, hanem rádióból- televízióból a legfrissebb bél­és külpolitikai eseményekről, a hírközlő szervek kommen­tálják is ezeket (a negyve­nes években televízió nem volt. rádió sem mindenkinek). Másrészt, ott vannak az üze­mi pártszervezetek, .működ­nek a tömegszervezetek. „Marad” a lakóterületi párt­szervek részére a vezetőségi ülés és a taggyűlés — ese­tenként a pártnap — és a ta­gok hivatalos pártügyeinek — átjelentkezés stb. —, vala­mint a párttagok és a lakos­ság bejelentéseinek, esetle­ges panaszainak intézése. Ez utóbbiak megvalósítására rendszeresítették a párthelyi­ségekben a fogadóórákat. A kép változatos. Abban egységes, hogy csaknem min­denütt rendszeresen megtart­ják a fogadóórákat, ám ezek látogatottsága eltérő. A Wo- sinsky lakótelep pártszer­vezetének fogadóóráján — csütörtökönként tartják dé­lután 3-tól 5-ig, nemcsak a soros ügyeletes vezetőségi tag van ott, többen is a ve­zetőségből, meghányják-ve- tik a legfrissebb híreket, a körzet lakosságát foglalkoz­tató problémákat, gyakran keresik fel a párthelyiségst környékbeli pártonkívüliek is ügyes-bajos dolgaikkal, de főként közérdekű bejelenté­seikkel. Az illető csaknem mindig választ kap, és ha az üg- elintézhető, intézkedik is a vezetőség, vagy a titkár. Jönnek a jelzések, hogy itt és itt felbontották az utat, az aszfaltot és már három hete nyitva van. Vagy betakar­ták, és ottmaradt a törmelék, telefon a városgazdálkodá­si vállalatnak, és az eset­ben is, ha nem a vál­lalat hagyta ott a szeme­tet. elszállítja. Nemrég egy fiatal lány édesanyja jött. A lány — mivel előző évben si­kertelenül felvételizett a fő­iskolán, most újra jelentke­zett. A pártszervezet javasla­ta is kellene, ám már nem tartozik az iskola köteléké­be, melyik pártszervezethez forduljon? Szerencsére a la­kóterületi alapszervezeti ve­zetőség egyik tagja ismerte az illető családot, így nyu­godt lelkiismerettel aláírhat­ták a javaslatot. Előfordul, hogy a kereskedelmi ellátás hiányosságait jelenti be va­laki, ilyenkor is megtörténik az intézkedés. Az északi városkörzet párt­helyisége egy szutenénban van, ez nemigen alkalmas ar­ra, hogy ott rendszeresen fo­gadóórát tartsanak. Boros Fe­renc párttitkár — egyébként ő a megye legidősebb párttitká­ra — mindennap délután 2-től 3 óráig — a lakásán fogadja a pártszervezethez forduló­kat. „Forgalma” elég nagy, ritkán van olyan nap, hogy ne keresnék fel. A pártszer­vezet aktivitására jellemző, hogy több — a lakosság által sürgetett — szolgáltató léte­sítmény megvalósítását szor­galmazta • eredményesen. Egyébként ezek közé tartozik az, ami a közeljövőben oldó­dik meg: fiók-postahivatal és párthelyiség lesz a volt áfész- irodaépületben. Ugyancsak a pártszervezet kezdeményez­te — a lakosság kívánságára —, hogy a megszüntetett fut- ballpálya helyén fiók-piacot létesítsenek, ami talán reali­zálódik a jövőben. A Hermán Ottó lakóterü­leti pártszervezetben kedden este 2-től 7-ig tartják a fo­gadóórát. Itt is gyakorta ke­resik fel a környékbeliek a pártszervezetet, főleg helyi problémákkal, de néha olyan jelzéssel is, hogy szociális se­gélyre lenne szüksége vala­kinek. A szőlőhegyi pártszer­vezet nem tart fogadóórát, ám mindenki — nemcsak az itt élő párttagok, hanem a pártonkívüliek is — ismerik Aranyos István párttitkárt és helyettesét, akiket bármikor megtalálnak. A pártszerve­zetnek tekintélye van, mivel sok olyan intézkedésben volt kezdeményező, ami a lakos­ság jobb ellátását szolgálja. A vezetőség állást foglalt, hogy továbbra is fenn kell tartani a fogadóórákat, az a célravezető, ha a vezetőségi tagok felváltva tartják az ügyeletet, a párttitkár ne vál­lalja — lévén sok egyéb el­foglaltsága. Ám helyeselhe­tő, ha nemcsak az ügyeletes van ott, hanem más vezető­ségi tagok, aktivisták. Ne ölt­sön a rendszer csak hivatalos jelleget, a fogadóóra kiváló­an alkalmas beszélgetésekre, légyen szó akár kül- és bel­politikai kérdésekről, vagy helyi problémákról. Szükség van arra is, amit a déli vá­roskörzetben eredményesen alkalmaznak. Itt ugyanis ügyeleti naplót rendszeresí­tettek, bevezetik a párttag, vagy pártonkívüli „látogató” bejelentését és természetesen az intézkedést is. J. J. Megjelent a statisztikai évkönyv A Statisztikái Klilaidló Válla­lat gonidozááában megjelenít a Statisztikái évkönyv lég­ii jjaibb kötete, amély aiz 1982- es adiaitoikialt tartalmazza. A KSIH szerkesztésében készült kiladiviány oéljla a szakembe­rek és a közrvléllemény tájé­koztatása a hiazánlk élleitíéne legjellemzőbb murtatószá- mokról és azok változásáról. Az évlkönyiv képeit ad a né- pesslág számáról és összetéte­léről1, a népmiazgalam és a foglalkoz’t|alMttság alakulásé - rlól, gazdasági eredményeink­ről, s a .szárnak tükrözik va­lamennyi népgazdasági ága­zat tevékenységét. Külön fie- jeaatiék foglalkoznak a lakos­ság étatkörülllméhyaiviel, ,a jö­vedelmek és a fogyasztás ala- kulásán túl a szödiális ellá­tottsággal, az egészségügyi szolgáltatásokkal, a lakás­helyzettel.. A kötet a környe­zetvédelemiről, az Oktatásról, a tudományos kutatásról, a közművelődésiről és a sport­ról, valamint az iigaZságszól- gáltaltiásriól, a báliésetök ala­kulásáról és időjánásunfcitál is érdekes adatokat közöl. A, statisztika startot az or­szág lakainak száma tavlaly január elsején 10 müMió 711 ezer volt. Budapest és a vi­déki városok lakossága nö­vekedett a megelőző évhez képest, a községeké azanlban csökkent, valamelyest mér­séklődött a házasságkötések száma, növekedett viszont a házasulánidók átlagos életsko­ra, mind a férfilaknál, mind a nőknél. A válási statisztika tovább emelkedett, s a leg­több házasság ott bomlott fel, áhol mind a férj, minid a fe­leség 25—29 éves. A férfiak­nál és a nőknél egylaránit nö­vekedett a születéskor várha­tó élettiarltlam, az 1982-íben 'született fiúk életesélye 66,2, a lányoké 73,7 év. Az ország laklásálllomá- mányról ez év eleji adatokat közöl a statisztika. Eszerint 3 millió 725 ezer lakás van aiz országban, 25,6 százalékuk egy, 48,9 százalékúik kettő, 25,5 százalékúk pedig három és ennél több szabás. A fel­mérés sZerlint száz rnumlkás- háztaritálSbain 96 hűtőgép, 98 mosógép, 86 cenlMífiugla, 86 porszívó, 128 kerékpár, 156 rádió, 111 televízió és 33 sze­mélygépkocsi található. Az adatok nem sokkal férnék el a faiúsi cslaládótaban, a ket­tős jövedelmű háztartások­ban, illetve a szellemi fog­lalkozású családokban sem. Ez utóbbiaknál mlagalSalbb a személygépkocsiik, illietive a hr'radásfecfhnikatt eszközök szátala. A nyugdíjas csalá­dok több minit fele is ren­delkezik az alapvető tartós fogyasztási cikkekkel, bár járműiből és a szórakoztató iiplar oilkkéilbőJ kevesebb ta­lálható nálúk, mint az áktív dolgozók családjaiban. Az egészségügyi ellátás ja­vulását mufátjla, hogy minid Budapestien, mind vidéken növekedett a tízezer lakosra jutó orvosok száma, bár az egészségügyi intézmények mintegy 30 ezer orvosi állá­sának 5,5 százaléka még mindig betöltetlen. A kórházi ágyak száma megközelíti a százezret, egy év alátlt több mint kétezerrel növekedett. A heveny fertő­ző megbetegedések közül a járványos gyermekbénulás és a diftéria tavaly már egyet­len áldozatot sem szedett, az előző éviben ugytanis mindkét betegséget egy-iegy gyermek még megkapta. Jélenltiősen csökkent a hastífusz, a fer­tőző májgyulladás, a kanya­ró, Valamelyest az agyhártya­gyulladás száma. Ugyaniak­kor tavaly a megelőző évi­nél többen kaptak sZailmo- mellózüst és vérhást, ami a hathatós megelőzésre is fel­hívja a figyelmet. Az országos közúthálózat az elmúlt érvben nem növe­kedett számottevően, a mi­nőségi változást mutatja azonihah, hogy csökkent a másodrendű, viszont növe­kedett az elsőrendű főutak száma1, s ezen belül 22 kilo­méterrel hosszabb llett 'az autópálya-hálőzát A gép­jármű ^-állomány megközelíti a 2 milliót, s az előző érvhez képest Valamennyi járműtí­pus száma emelkedett, a 125 köbcentiméternél kilsebb mo­torok kivé tieflióviel. HÉTRŐL HÍRRŐL Az idei szünidő utolsó hete az ünnep­ségekről szóló tudósítással kezdődött. Ré­gi szép szokásunk, hogy az ünnepeket ösz- szekapcsoljuk különféle létesítmények avatásával. Tolna megye augusztus 20-a alkalmából is gazdagodott, szépült. Lett új sütőüzem, felavatták Szekszárdon Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész leg­újabb alkotását és madocsán a művelődé­si házat, emléktáblát helyeztek el Tolnán. Nálunk nem történt meg, hogy a létesít­ményt csak felavatták, átadták, de az üzembe helyezés, birtokbavétel későbbre maradt. Máskor előfordult már errefelé is, hogy az ünneplők elvonulása után ismét jöttek az építők, szerelők, hogy pótolják a hiányokat, mivel munkájukat kizárólag az ünnepség miatt szakították meg. Most nem így volt, ezért jó szívvel beszélhetünk gazdagodásról. Most is előfordul, hogy a közvélemény egy kisebbik része úgy véle­kedik, minek Szekszárdra új szobor, ha nincs elég tanterem. Ez, meg az is, előbb, és jobban kellene. Ezért sem árt ismét el­mondani, hogy a kultúra, a szépség is ér­ték, még ha nem is lehet megenni, és anyagiakban csak a ráfordítás fejezhető ki. Az sem igaz, hogy másra kell pénz, ugyanis az más pénz, és pontosan kultu­rális célra tervezték felhasználását. Ha mindent csak anyagi haszna vagy használ­hatósága alapián ítélnénk meg, akkor előbb-utóbb visszafordulna egy folyamat és hamarosan egy fillér sem jutna „ha­szontalan” célokra, hiszen „akinek tíz ru­hája van, venne tizenegyediket is”. Lehet mindennap drága ételeket enni és már­kás italokat inni. Kérdés, hogy ez az út vezet-e egy valóban magasabb életszín­vonalhoz, az élet minőségének emeléséhez, vagy éppen nagyon szegények lennénk vé­gül is, ha csak az anyagias szemlélet irá­nyítaná életünket. Nyári programok Szerencsére a fenti csupán elméleti vita, mert a gyakorlatban nem állt le a köz- művelődés, újabb létesítményeink is szé­pen működnek. Hírt adtunk a héten a paksi nyári esték sorozat befejező darab­járól. Folyamatosan figyelemmel kísértük a nyáron egy azonos ne\jű rendezvényt szépülő nagyközségünkből Tolnáról. Ko­molyzenei hangversenysorozat volt Szek­szárdon a régi megyeháza udvarán. A töb­bi nagyközségben, így Simontornyán és Dunaföldváron is gazdag volt a nyári kí­nálat, az országos táborok jóvoltából is. Szép műsort adott a közönségnek Hőgyé- szen a népzenei tábor. Az idén nem mond­hatjuk, hogy a közművelődésben uborka- szezont jelent a nyár. Mindehhez még nyugodtan hozzászámít­hatjuk a napközik kulturális kínálatát és KISZ-programjait. A nyáron is folytató­dott a dombori nyár sorozata, bár inkább szórakoztató, mint kulturális rendezvé­nyekkel. Igaz viszont, hogy a kultúrált szórakozás is fontos. És ha már itt tartunk a fiataloknak szóló pop-koncertekben sem volt hiány, még akkor sem, ha a fiatalok ezek számát kevésnek találják. Vannak, akik a koncert szó használatát sem tartják egészen megfelelőnek, ezekre a rendezvé­nyekre, javasolják helyette inkább a ban- záj kifejezést. Nyár-zárónak még hátra van a megyei KISZ-bizottság és az Express Utazási Iroda szeptember 10-i szekszárdi vegyes kínálata. Lesz abban nemzetközi karateverseny, pop-banzáj és fellépnek amatőr művészeti együttesek is. Az aszály ás enyhítése A legtöbb szó a héten mégis az esőről esett, amiből viszont most is kevés esett. Vidéki útjaink során gyakran találkoztunk búsuló termelőszövetkezeti tagokkal és vezetőkkel. Szinte mindenütt pontosan, napra megmondják az emberek, hogy mi­kor volt utoljára eső. Szerencsére megyénk nem aszályos vidék, ritka, hogy ilyen ke­vés legyen a csapadék mint az idén. Most is ott számottevő és látható a pusztulás, ahol a talaj homokos, tehát a víztartó ké­pessége alacsony. Nagyon kevés volt az eső Szedrestől Pálfáig, beleértve Paksot, hasonló a helyzet Madocsa, Dunaföldvár, Bölcske és Tamási környékén. Ez utóbbi összesítés már a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályáról szár­mazik, ahol Magyar János főelőadó tájé­koztatást adott a megyei helyzetről. A jú­lius 24-i vihar és jégkár a mezőgazdaság­ban nyolcvanmillió forint kárt okozott. Ezt az ágazat még elviselte volna, az aszály viszont a legszerényebb számítások szerint is, háromszázmillió forintra növelte az ár­bevétel elmaradását. Ez már minden két­séget kizáróan az év végi eredményekre is hatással lesz. A csapadék hiánya a cukor­répa, a szálas takarmányok és a kukorica terméseredményeit csökkenti leginkább. Mintegy 30 ezer tonna szálas takarmány hiányzik, ugyanis a második és harmadik kaszálás már a szárazság idejére esett. Mivel a gazdaságok vezetői látták a helyzetet, minden eddiginél nagyobb terű­HÉTRE HÍRRE Tömörítik a szilázst Pusztahencsén letet használtak fel másodvetésre. A me­gyében összesen több mint kilencezer hek­tárra vetettek szuperkorai kukoricahibri­det, hajdinát, cirokféléket és tifont, az utóbbi egy tökféle takarmánynövény. A probléma az, hogy ennek a vetésnek több mint fele kiégett és az összes szálas takar­mány beltartalmi értéke jelentősen elma­rad más évekétől. Amikor a megyei taná­cson beszélgettünk, még nem volt ismere­tes a közben nyilvánosságra került közpon­ti intézkedés, tehát csak arról lehetett szó, hogy a gazdaságok maguk mit tehetnek. Ezeket a tennivalókat Váncsa Jenő minisz­ter így foglalta össze: „Az időjárási szélső­ségek elleni küzdelemben nyilvánvalóan rövidebb távon, a most következő hetek­ben, hónapokban is sok tennivaló adódik. Ezek közül igen lényeges: még az aszály által leginkább sújtott nagyüzemekben is gondoskodni kell az idei gazdálkodás fo­lyamatos menetéről, a jövő évi termés gon­dos, alapos előkészítéséről... A tervezett­nél kevesebb tömegtakarmány pótlása mel­léktermékekkel, az öntözés lehetőségeinek még jobb hasznosítása, a jövedelmet pótló mezőgazdasági és egyéb közhasznú tevé­kenységek további bővítése mind-mind se­gíthet mérsékelni a kárt, javíthat a gazda­ságok év végi pénzügyi mérlegén.” Közben megjelent a központi szervek intézkedése az aszálykárok pénzügyi ren­dezéséről. A rendelkezés lényege, hogy a megyei tanács illetékes osztálya dönthet, a gaz­daságok kérelmei alapján, a gabonatermő területek földadójának mérsékléséről. A kár becslését is elvégezhetik, dönthetnek arról is, hogy az egyes üzemekben a ga­bonán és a kukoricán kívül más, 25 szá­zaléknál nagyobb mértékben károsodott kapásnövények területére is kiterjesztik az adókedvezményt. A nyereségcsökkenés pótlására is hoztak pénzügyi irltézkedése- ket, itt is a 25 százaléknál nagyobb kár a feltétel. A tartalékalappal nem .rendelkező gazdaságok kérhetnek fedezetet a Közös Támogatási Alapból. Év végén is lehető­ség lesz a pénzügyi rendezésre az aszály miatt veszteséges gazdaságokban. Erre húsz százaléknál nagyobb hozamérték­csökkenés ad- lehetőséget. Mindkét eset­ben a viszonyítási alap az előző három év termés, illetve eredményátlaga. Konténer a konzervgyárban Mint erről is beszámoltunk, a konzerv­gyárban is érezhető volt a szárazság hatá­sa, de sikerül úrrá lenni a nehézségeken. A gyár termékszerkezete ugyanis lehetővé teszi, hogy amit vesztettek a főzelékfélé­ken, azt pótolják gyümölcsből. Piaca sze­rencsére mindkettőnek van. Mindenütt terjed a konténeres szállítás, ami lényegesen kényelmesebb, gyorsabb, mint a hagyományos formák. Könnyebb annyival is, hogy a konténerek rakodása is gépesíthető. A konzervgyár főmérnöke elmondta, hogy ez a módszer még olcsóbb is mint a hagyományos megoldás. Konténeres rakodás a Paksi Konzervgyár udvarán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents