Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 23. Alkotmány napi nagygyűlések Németh Károly: Belső helyzetünk kieiysnsiílyozott Alkotmányunk napján kapott városi rangot a fennállásának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd. A magyar. az osztrák, és a jugoszláv határ mentén fekvő nagy múltú településen szombaton ünnepi alakuló tanácsülést tartottak, ahol megválasztották a városi tanács vezetőit, tisztségviselőit, bizottságait. Ugyancsak ünnepi eseménnyel — alapkőletétellel — folytatódott az augusztus . 20-i program: a Rába Vagon- ' és Gépgyár Szentgotthárdon épít új üzemet. A tervek szerint két, két és fél év alatt, mintegy 750 millió forint költséggel létesülő gyárban főként mezőgazdasági talajművelő gépeket, gépegységeket készítenek .majd. Az alapkövet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth Ede, a Rába vezérigazgatója helyezte el. Ezután a város szabadtéri színpadánál tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi tanács elnökének megnyitója utón Németh Károly mondott beszédet. Németh Károly országunk helyzetéről, feladatainkról szólva hangsúlyozta: — Pártunk központi bizottsága áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan vizsgálta a XII. kongresszus óta elvégzett munkát, benne saját tevékenységét, s jó határozatokat hozott, reális,» megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. Mindez a széles tömegek egyetértésével és támogatásával találkozott. Népünk, figyelve a nagyvilág zajló eseményeire, a nemzetközi élet feszültségeire, a hazánk számára immár tartósnak bizonyuló nehéz külső gazdasági körülményekre, kellően értékelni tudja, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyzete kiegyensúlyozott. Országunk stabilitása, amely pártunknak és népünknek közös nagy vívmánya, szilárd pilléreken nyugszik. Megőrzése és erősítése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal. Az alkotmányos feltételek biztosítottak a közügy^ket érintő és a vitát is magában foglaló, felelős véleménynyilvánításhoz, a közös gondolkodást igénylő, alkotó szellemű munkához. — Mindnyájan tapasztaljuk. hogy politikánkat nehezebb feltételek között valósítjuk meg, mint amire három évvel ezelőtt — a kongresszus idején — előre számítani lehetett. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt megnyilvánuló bizalom, a szocialista célokban töretlenül kifejeződő nemzeti egység átsegíti az országot azokon a gondokon és nehézségeken, amelyek az általános világgazdasági hely/ zetből adódóan a mi hazánkat sem kerülik el. — Reálisan értékeljük az eredményeket, nem félünk gyengeségeink feltárásától sem, Feladatainkat a tényekkel szembesítjük, és azokat elemezve ellenőrizzük önmagunkat. Nem élünk gondtalanul. Számon tartjuk a kielégítésre váró jogos igényeket. Tudjuk, hogy vannak még nehéz körülmények között élő családok, emberek. Azt azonban jó érzéssel mondhatjuk, hogy a mi országunkban az egyes ember gondja a párt, a kormány, a társadalom gondja is. — A nehezebb feladatok megoldása, a töretlen szocialista fejlődés azt kívánja, hogy mindenki teljesítse kötelességét. igyekezzék többet tenni, tudósa, tehetsége legjavát adva jobban, eredményesebben dolgozni — hangoztatta a továbbiakban a központi bizottság titkára. — Politikánk együttes alakítása és megvalósítása, az ország előtt álló nem könnyű feladatok megoldása mindenkire személy szerint külön- külön is kötelezettségeket ró. Ezt követően Németh Károly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó László tanácselnöknek. A megye városainak nevében Illés Imre, Körmend város tanácsának elnöke üdvözölte az ünneplőket. Sarlós István: Célunk a világ békéjének tartós biztosítása Sárvár tizenhatezer lakosa nemcsak alkotmányunk születésnapiját, hanem a várossá avatás 15. évfordulóját is ünnepelte szombaton. ■A várparkban politikai nagygyűlést rendeztek, Sarlós István, ,az iMSZIMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter tanács el nüikhelyettese mondott ünnepi beszédet. Elsőként Sárvár ország- gyűlési képviselőfjeként a tizenöt esztendeje várossá nyilvánított történelmi település 'fejlődéséről, ott* szerzett tapasztalatairól szólt, köszöntve a jubiláló sárváriakat, majd augusztus 20-a, jelentőségét méltatta. Ezután rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet alakulásáról. . — Napjaink meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető nemzetközi összképéből három., az átlagosnál nagyobb jelentőségű vonulat emelkedik ki — mondta. — Az egyik *a fegyverkezési hajsza, amely mögött azok iaz imperialista törekvések [húzódnak meg, amelyeknek (közvetlen, érdékük a katonai erőfölény elérése, olyan tö- -rekvések tehát, amelyek a Fégszögesöbb ellentétben áll- ■fíak a népek legalapvetőbb Vidékeivel. iA másik ilyen vo- bülat a háborús tűzfészkeké, a Közel-Kelettől Afrikán át Közáp-IAimerikáig, amelyhez az országok közötti, kívülről 'szított fegyveres, összeütközés éppúgy hozzá tartozik, minit a független államok elleni nyílt vagy burkolt beavatkozás, súlyosan megsértve ezzel a népek politikai ás gazdasági függetlenségét, az országok nemzeti önállóságát. Harmadik vonulatként a — sajnos — eredménytelen tárgyalásokat említem. Genfiben vagy Becsben, — a Szovjetunió és a szocialista országok legőszintébb törekvései ellenére — alig észlelhető némi haladás, iha egyáltalán észlelhető-, s éppígy hajótörést szenvednek azok a józan javaslatok, amelyek révén tartós nyugvás alakulhatna ki, Irak és, Irán között, Libanonban, Csádban vagy Nicaraguában, illetve Közép- Ameriika más országaiban, vagy éppenséggel az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ügyében. IA szónok a továbbiakban a Szovjetunió, és a szocialista országok erőfeszítéseit méltatta, amelyekkel a nemzetközi. feszültség csökkentését, az atomháború veszélyének elhárítását, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését szorgalmazzák. Hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk alapvetően azonosul ezekkel az erőfeszítésekkel, majd így folytatta: történelmi tapasztalat, hogy aki támadni akar, •aki magára meri vállalni a támadó fél szerepét, az a* siker reményében teszi ezt, mert számít a megtámadott fél felkészületlenségére, a meglepetésszerű támadás okozta zűrzavarra. ;A mi esetünkben azonban erről szó sem. lehet. A Varsói Szerződés tagországai — élükön a Szovjetunióval — saját védelmi szintjüket olyan fokon tartják, hogy serúmiifajta támadás ne veszélyeztethesse a szocialista közösség népeinek békés építőmunkáját, a 'létező szocializmus eddig elért vláigtörténelimi jeelntősé- gű eredményeit. Minden támadásra tudunk úgy válaszolni hogy az eleve kudarcra legyen ítélve. Tárgyalási készségünk, hajlamunk a párbeszédre nem a gyengeség jele, nem a bátortalanság megnyilatkozása, (hanem a készség a feszültségek feloldására és hajlam a világ békéjének tartás biztosítására. Ismerjük a velünk szemben állók ipropagandagépeze- ténék ^mestermunkáit”. Ha a szocialista Kuba testvéri segítséget nyújt egy, a szocializmus útjára lépő afrikai országnak, az a térség 'békéjét veszélyeztető beavatkozás a „belügyeklbe”. Ha Magyar- országon, néhány tucatnyi ember szocialista rendünkkel ellentétes tartalmú röpcédulát osztogat, s belügyi szerveink közbeavatkoznak és lefoglalják az illegálisan előállított röpcédulákat, az a személyi szabadság megsértése, a legelemibb szabadság- jogok lábbal tiprása. De ha washingtoni vagy chicagói asszonyok tüntetnek a, béke mellett és e „rendbontásért” megbilincselve visznek el százakat, az rendben lévő dolog, S' az arról készült fényképek nem kerülnek a világlapok címoldalára. lA nagygyűlést követően a város különböző pontjain egész napos szórakoztató programok várták a sárváriakat. Méhes Lajos: Legjobb tudósunk szerint dolgozzunk-A Csongrád megyei dolgozók központi alkotmányniapi ünnepségét szombaton az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékparkban tartották meg. iMéhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartott ünnepi bestédet. IA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a kormány nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. — Az ország e napon a mezőgazdaság .erőfeszítése és áldozatvállalása előtt tiszteleg, s a munikás-paralszt összefogást is köszönti, amely ma már jóval több a terrnészetes egymásrautialságnál, s régóta más, mint egyszerű cserekapcsolat. Ez a szövetség meghatározó alapjá a magyarság nemzeti láének, s egyben szilárd fundámen- tuma á Mami'S ágú nfc nlak is. így fonódik Inaimonilkius egységbe augusztus 20. szimbólumában a munka tisztelete és a történelem, az új kenyér megbecsülése az országálapí- tó István király emlékével és az ország legelső tényleges alkotmánya törvénybe iktatásának korszakos jelentőségével — mondotta elöljáróban. Méhes. Lajos egyebek között szólt az időszerű gazdasági feladatokról, az ipar szerepéről, az ipar és mezőgazdaság kapcsolatairól: — Napjainkban a magunk elé állított gazdaságpolitikai oélotk, a nélkülözhetetlen alkalmazkodás a körülményekhez azt igényli, hogy módosítsunk gazdaságunk működésén. Ha helyt akarunk állni a nehezedő világgazdasági feltételeik közepette, ha meg akarjuk őrizni gazdaságunk teljesítőiképességét és elért életszínvonalunkat, akkor gazdasági tevékenységünk homlokterébe a versenyképességet kell állítanunk. Nem mindegy, hogy mit, miikor, hogyan, milyen minőségben, mennyiért gyártunk, hogy mennyire figyelünk a piacra, a nemzetközi munkamegosztásra. Ez a gazdaság különböző - területéin, de különösen az iparban új kérdésék elé állít bennünket. A magyar munkás, paraszt, értelmiség tehetsége, tudása, szorgalma a nemzeti vagyon része. A párt és a kormány fő törekvése, hogy a dolgozó, az alkotó emberek tehetségét, tenni akarását, kezdeményezését, felelősségét az ország javadnak gyarapításában eredményesebben kamatoztassa. Ehhez millióik együttes akariata, legjobb tudása szerinti munkájla kell. Ez a szándékunk, ezt bátorítjuk, amikor olyan intézkedéseket hozunk, hogy osak azt ismerje el nyereségben, jövedelemben, bérben a társadalom, ami érték. A nemzetközi és a hazai összehasonlításban alacsony értékű munka semmilyen cíPozsgay Imre: Augusztus 20. a jeles Balatonszárszón, a negyvenven esztendővel ezelőtt 'lezajlott miunlkás-paraszt-ér- telim'IiSégi találkozó színhelyén — a haladó erők antifasiszta összefogásának fontos eseményére is emlékezve — rendeztek szombaton alkot- mánynlapi nagygyűlést. Az ünnepségen jelen volt a siófoki járás ipari, mezőgazda- sági üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek több mint ezer dolgozója; Somogy megye párt,- állami és társadalmi szerveinek vezetői, s a szárszói konferencia több egykori résztvevője is. A nagygyűlés kezdete előtt megkoszorúzták a szárszói csárda falán, az 1943-as tanácskozás emlékét hirdető táblát. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20. a népfrontpolitikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegék, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — hangsúlyozta bevezetőiben. E változatlan lényeget gazdagítva azonban az idei ünnep tartalmát kiteljesíti néhány új kezdeményezés és szép évforduló is. — A legfontosabb éppen az alkotmányhoz kapcsolódik. Az utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes formájúkat. Amit mondtunk, azaz, ' hogy egy humanista szellemű politika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapjain megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. mén nem kaphat kíméletet, még kevésbé anyagi előnyt, kiegyenlítést, társadalmi el- . ismerést. Ez szocáOMislta eszméink megvalósításának mai követelménye. Ez munkáspo- litlilkia, s ez a társadalom érdeke is. A szocialista fejlődés a gazdasági teljesítmények növekedését követeli meg. Ma tehát az osZtályér- dak az ösztönzéshez, a tudás- és teljestímé.nyfcülönbs'égek jobb elismeréséhez, a munka szerinti elosztás elvének köve tkeze te sébb é r vénye sí té s é - hez fűződik. — A munikásoisztály, a dolgozó nép elsősorban abban érdekelt, hogy felgyorsuljanak gazdaságunk átalakulási folyamatai, hogy a magyar népgazdaság, a magyar ipar és a mezőgazdaság megedződve, a jövő versenyére is felkészülten kerüljön ki a jelenlegi, nehéz fejlődési szakaszból. iAz alapok ehhez adva vannak. A szocializmus építésének eddigi időszakában az ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át. Az aktív keresőik egyihiarmiadát foglalkoztatja; az elmúlt évben az ipar állította elő a nemzeti jövedelem 45 százalékát. A népgazdasági export háromnegyede ipari termék. 'A szocialista iparoisításnak, az ipar gyors fejlődésének nagy szerepe volt abban, hogy a gazdasági átalakul] ássál együtt hazánk társadalma is gyökeresen átformálódott. Megváltozott a falu arculata, a mezőgazdasági termelésre is az iparszert! szervezés jellemző, az ipari fejlődésnek is köszönhető, hogy a falun élő emberek életkörülményei olyan jelentősen javultak. A kiét szövetséges osztály egymásrautaltságának történelmi bizonyítéka ez. A naggyűllés után színes, változatos, kulturális szórakoztató műsor következett. nemzeti egység napja — Ehelyt, az 1983-as alkot- mányrtapon feliidézzük újkori történelmünk egyik fontos eseményét iis. Az 1943-as szárszói konferencia 40. évfordulójára emlékezünk. Szárszó nem előzmény nélkül való. Egyik kiemelkedő állomás abban a harcban, amelyet az ország haladó erő1! és emberséges gondolkodói már a 30-as években elkezdtek egy népei lenes rendszer ellen, a beké megvédésért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresők nemzeti egységének kifejezője volt, de mégis olyan fórum, amelynek résztvevői közül az előrelátóik a felszabadulás utáni demokrácia és a szociális haladás programját is felvázolták. Tisztelettel emlékezünk e találkozóra azért, mert — a résztvevők közötti nagy ideológiai, politikai nézetkülönbségeik ellenére tartalma és iránya antifasiszta volt és az országot ki akarta vezetni az akkor már láthatóan vesztes háborúból. — A dolgozó osztályok, rétegék szövetsége, együttműködése az elmúlt évtizedekben beépült rendszerünk alapjaiba — mondotta a továbbiakban. Ezt a szövetséget őrizni kell és a naponta változó helyzetben újra meg újra .megteremteni a felnövekvő generációk bekapcsolásával. iDéllután a nagyközségi tanács székházában megnyitották Bérei László fotókiállítását, amely az 1943-as találkozónak állít emléket. A konferencia mintegy hatszáz résztvevője között a képeken ■ látható Erdei Ferenc, Darvas József, Németh László, Nagy István és Veres Péter. Az alkotmányhapi program keretében bemutatták a 43-’as szárszói konferenciát fölelevenítő dokumentumfil- met is. Gyenes András: A béke fejlődésünk biztosítéka Az alkotmány napját köszöntő Szolnok megyei központi ünnepséget szombaton Karcagon tartották. Ünnepi beszédet Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott. Gyenes András világpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta: — A nemzetközi helyzet éleződése, a nukleáris fegyverkezésből származó veszélyek szerte a világon erőteljes fellépésre ösztönzik a békéért aggódó embereket. A kapitalista és a szocialista országokban egyaránt soha nem látott méretű megmozdulásoknak lehetünk ta- túi. Erősödtek azok a törekvések is, amelyek a békéért küzdő erők nemzetközi összefogását, a közös cselekvést célozzák. Ezek sorában különösen fontos esemény volt a júniusban Prágában tartott világtalálkozó, amely „A békéért, az életért, az atomháború elkerüléséért" jelszóval került megrendezésre. iA béke • védelmének, az esztelen háborúk megakadályozásának meghatározó ereje napjainkban a szocialista országok katonai, védelmi felikészültsége, a békére és az értelmes együttműködésre törékivő nemzetközi magatartása. Békéért küzdenek a világ haladó erői, a béke- mozgaltmatóban résztvevő emberek tömegei. — Augusz tus húszadika országunk népe számára olyan ünnep, amelyhez államalapításunk, a második világháború utáni „új honfoglalásunk”, az új kenyér fogalmai társulnak. Ezek egyértelműen az alkotás, az élet fogalmai, amelyek arra emlékeztetnek bennünket, hogy országunk olyan időkben fejlődött, gyarapodott sóikat, amikor a béke áldásait élvezhette, és sohasem fenyegette nagyobb veszély a létét, mint a háborúk idéjién. Ma is csak « béke lehet h azánk továbbfejlődésének biztosítéka — hangsúlyozta befejezésül Gyenes András. Markója Imre: Markója Imre: Alapvető törekvésünk a demokrácia fejlesztése 'Balassagyarmat a palóc- ligeti szabadtéri színpadon szombaton délelőtt az alkotmánynapi munkás-paraszt- batárőr találkozó kezdetére már mintegy 'háromezren — városiak és a környékbeli települések lakói — gyűltek össze, Dr. iMar'kój'a Imre igazságügymiiniszter beszédében szólt szocialista építő- munkánk feladatairól, a társadalmi viszonyok fejlesztésével összefüggő tennivalókról, 'külön kitérve arra, hugy rendszerünk .lényegéből következően alapvető politikai törekvéseink közé tartozik a demokrácia állandó fejlesztése. Hangsúlyozta: — Nem beszélhetünk demokráciáról ott, ahol a politika és a politikai gyakorlat nem áll maradéktalanul a nép érdekeinek szolgálatában., s nem jellemzője a teljes nyíltság és őszinteség. Választási rendszerünk reformjának leglényegesebb eleme az, ‘hogy a jeiölőgyű- lések érdemi szerepének erősítésével, valamint a kettős, illetve a többes jelölés kötelező bevezetésével .állampolgáraink nagyobb lehetőségek birtokába jutnak az őket képviselő legalkalmasabb személyek kiválasztásában, illetve megválasztásában.
