Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 198. szám ARA: 1,40 Ft iMrt.í. augusztus Kenu. Mai számunkból TV-NAPLÖ (4. old.) SZEKSZARD—SZOLNOK 2-1 (5. old.) ÜJ SEBESSÉGI REKORD ÖCSÉNYBEN (6. old.) HARMINCÉVES A NÉPSTADION (6. old.) Alkotmánynapi ünnepségek Gazdag, színes program az országban, a megyében Gazdag ptírgram várta az országnak szinte minden helységében az alkotmány­napi ünnepségek résztvevőit. Szombaton az Országház épülete előtt több ezer ér­deklődő jelenlétében tartották meg a ha­gyományos tisztavató ünnepséget. Ott volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továbbá társadalmi és politikai életünk több más személyisége. A honvédelmi miniszter parancsának fel­olvasása után az ifjú tisztek fogadalmat tettek. Ezt követően Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter mon­dott beszédet. Az egyik leglátványosabb augusztus 20-i esemény ezúttal is a ha­gyományos vízi- és légiparádé volt Buda­pesten. Tíz- és tízezrek nézték végig az esti tűzijátékot. Az ünnep jó alkalom volt ar­ra is, hogy a városok és falvak lakói ta­lálkozzanak pártunk és kormányunk egy- egy felelős vezetőjével. Az alkotmánynapi nagygyűlések közül kiemelkedett a szent- gotthádi, a sárvári, az ópusztaszeri, a ba- latonszárszói, a karcagi, a balassagyarma­ti és a karosai. Ezekről lapunk második oldalán számolunk tye. Művelődésiház-avatás Madocsán Többszörös ünnepünk au­gusztus 20-a. Az alkotmány ünnepién emlékezünk meg nemcsak az 1949. augusztus 20-i eseményről, amikor az országgyűlés törvénybe ik­tatta alkotmányunkat, h‘a- nem az államalapító I. István királyról, és ez a nap Hagyo­mányosán az új kenyér ün­nepe is. Madocsán azonban még két „ünnepelnirValó” volt. Kereken harminc évvel ez­előtt avatták a falu központ­jában az egylkori kocsmaépü­letből átalakított művelődési házat, most pedig ismét mű­velődési háziat avattak: az egész község összefogásával elkészült az új, a mai igé­nyeknek megfelelő kulturális központ. Két évvel ezelőtt volt együtt a pénz —1 négyszáz- ezer forint' — a községi könyvtár építéséhez, lévén ez a nagyon fontos és a maldo- osailak áltat igencsak látoga­tott közművelődési intéz­mény elavult, szűkös hellyen. Akkor jelentkezett a fővárosi Diamantt Ipari Szövetkezet, munkaalkalmat kínálva a m adócsalóknak, és ehhez he­lyiséget is .kért. Ekkor szüle­tett az ötlet:, eladni a régi, ugyancsak „kinőtt” művelő­dési házat, az érte kapott pénzt megtoldva a tenmelő- szörvetkezet támogatásával, igénybe véve a megyei tanács általi ajánlott .pénzt és mind­ezt több minit megduplázva a társadalmi munkával, új mű­velődési házat építeni. 1,2 milliót kapták a házért, 700 ezret ajánlott fel saját fej­lesztési állapjából a terme­lőszövetkezet, 400 ezret adott a megyei tanács.. A téesz vállalta a sok gépi munkát, a szocialista brigádok adták a kézierőt. De részt vett az építkezésben a falu apraja- niagyja. A kisiparosoktól az iskolásokig — az előbbiek főként szakmunkával, az utóbbiak a cserepezésnél se­gítettek. Az idei alkotmány­ünnepre elkészült a művelő­dési ház. A moziépületet „tol­dották meg” színpaddal — a mozi nézőtere egyben a szín­padé is —, kialakítottak két öltözőt, nagytermet, és a já­rás legtága'sabb könyvtár- helyiségét, olvasótermet, klubhelyiséget, fotólabort... az épület értéke mintegy 6—7 millió forint. Az ünnepséget szombaton délelőtt tartották. Dr. Kardos János állatorvos, községi népfrontbizottsági titkár kö­szöntötte a résztvevőket, a köiZSég lakosságát, az elnök­ségben helyet foglaló K. Papp Józsefét, a megyei pártbi­zottság első titkárát, István Józsefet, a megyei tanács el­nökhelyettesiét, majd Kovács Istvánná: tanácséi nők nyitot­ta meg a nagygyűlést, köszö­netét mondott a szép és gyors, jó miinőSégű munkáért az abban részt vevőknek. Jstván József ünnepi be­szédében szólt az alkotmány jelentőségéről, az államalapí­tó I. István királyról, az al­kotmánynak ama részéről, melynék szellemében vált augusztüs 20-a a népművelők napjává is. — Madocsán — mondta — a művelődési ott­hon avatása teszi különlege­sen jelessé ezt a napot. Az országos ünnepi hangulaton túl a madocSaiak emlékeze­tében és szívében 1983. au­gusztus 20-ia egyet jelent az­zal a happál, amikor a kul­túra méltó otthonra talál a községben. Itt, Madocsán, ahol a népművelés különbö­ző formái, de különösen az ailikotó népművészet, a tánc, a dal szeretete és művelése mindenkinek vele született adománya, joggal áhított vágy és igény volt az új mű­velődési otthon felépítése. E cél érdekében fogott össze a község szülötte: a tervező, az építők: a lakosság, sok-sok társadalmi munkát áldozva, s fogtak össze a különböző szervek — köztük elsősorban a téesz és a tanács, hogy össze­adják forintjaikat. Kívánom, hogy olyan élet töltse meg a termeket, miint amilyen se­rény munkálkodással, sóik szorgos kéz közreműködésé­vel épültek e falak. Találjon kényelmes otthonra a Földesi Jani bádsli által vezetett or­szágos, s nem túlzás monda­ni, világhírű együttes. Talál­janak életkorúknak megfe­lelő elfoglaltságot az óvodá­sok, az általános iskolások, járjanak ide szórakozni a fiatal háZa'soik, keressék fel gyakorta az életük delén já­rók, s szeretettől, megbecsü­léstől övezve leljék meg kedvüket az idősébb gene­ráció tagijai is. Az ünnepi beszéd után K. Papp József megszegte az új kenyeret, mlajd az ünnepsé­get követő műsorban fellé­pett a rhadocsai népi együt­tes, valamint a Borsodból az ünnepre érkezett — és a madocsáiiakkal már régóta kapcsolatot tartó ecsédi nép- táncegyüttes. 'Délután szüreti felvonulás­sal és bállal folytatódott a madoosuiak ünnepi program­ja. István József ünnepi beszéde Munkás-paraszt találkozók 1 Smura János turbinaüzemi művezető (bal oldalt), aki az atomerőmű-lakótelepen lakik, nemrég lett kerttulajdonos ; is. A szőlőtelepítéshez kér és kap tanácsot Keller János­tól. Az alkótmányünnepi ren­dezvények között évről évre megtartják a ma már hagyo­mányos munkás-paraszt ta­lálkozókat is. Üzemek kül­döttségei látogatnak el a termelőszövetkezetekbe, vagy fordítva. Miniden ipari üzem­nek megvan a ,partnere” már évek óta és a látogatás fel­váltva, egyik évben a téesz, a következőben az ipari üzem a vendéglátó. Most is megrendezték a ta­lálkozókat, ismerkedtek, ba­rátkozták, tájékozódtak egy­más eredményeiről, gondjai­ról. Szekszárdiról a Fővárosi Öra- és Sfcszeripari Vállalat üezmének dolgozói látogattak el az őcSényi téesztoe, a Ga- bonaforgalimi és Malomipa­ri Vállalat küldöttsége Decs- re. A Volán Vállalat a sió- agárdi SióVöllgye Tsz küldött­ségét látta Vendégül. Báta- széken a Férő ipari Szövetke­zetbe látogatták a Búzaka­lász Tsz tagjai, a Duna föld­vári Kendergyárba a helyi Alkotmány Tsz küldöttségét látták vendégül, Dunaszent- györgyön a VERTESZ egyik szocialista brigádját. Dombó­váron az Alkotmány Tsz és a Dáng Gépgyár, Valamint a kaposszekesöi termelőszövet­kezet és a Csavaripari Válla­lat rendezett munlkás-paraszt találkozót, Bonylhádon a cipő­gyárba látogatták a teveli termelőszövetkezet, a zo- mánlcárugyórfoa pedig a Pan­nónia Tsz tagjai. A paksi termelőszövetke­zetek már évről évre az atomerőmű építőivel, illetve Rajzverseny és utcabál Domboriban Fadd nagyközségben au­gusztus 19-én este ünnepi gyűlés keretében emlékeztek meg az alkotmány évforduló­járól. A művelődési házban rendezett emlékezésen a köz­ség termelőszövetkezetének, konzerv- és dohányüzemének dolgozói vettek részt. Gáti Bálint a Hazafias Népfront községi bizottságának titká­ra mondott ünnepi köszöntőt Másnap sportrendezvénye­ken vettek részt a munkahe­lyek szocialista brigádjai. Domboriban augusztus 19- én zárult a faddi művelődési ház és a megyei KlSZ-bizott- ság közös rendezvénysoroza­ta, amely az üdülők szórako­zását szolgálta. Ezen a délu­tánon rajzversenyt hirdettek gyermekek részére. Az úttö­rőtábor melletti szabadtéri színpadon pedig fővárosi .mű­vészek szórakoztatták a szín­pad előtti gyepre települt kö­zönséget, táncdalokkal, ope­rettrészletekkel, paródiával. A tamási Hangár együttes koncertje után utcabállal zá­rult a Dombori Nyár 1983-as évre tervezett programja. most már üzemeltetőivel is, rendezik meg a találkozót. A Szabadság Tsz a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, az Aranykalász Tsz a 22. ,sz. Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozóit, a halászati szövetke­zet a Paksi Atomerőmű Vál­lalát karbantartási főosztá­lyát hívta meg. A Duna men­ti Egyesülés Termelőszövet­kezet a Paksi Atomerőmű Vállalat küldöttségét látta vendégül. Rlilba Titbor, a szö­vetkezet párt titkára üdvözlte a vendégeket, matjd Baoh Fe­renc elnök tájékoztatta őket a szövetkezet fejlődéséről, eredményeiről, gondjairól. Ezután ellátogattak a szövet­Gróf Széchenyi István az 1825. évi pozsonyi országgyű­lésen lépett robbanásszerűen a közéletbe. Kezdeményező, szervező, és fejlesztő keze nyomát a tudományos akadé­miától a selyemgyártásig, szinte minden területen meg­találjuk. Nagy jelentőségű vízgazdálkodási szervező te­vékenysége is. Tolna község­be is a Duna szabályozásá­nak ügyében jutott el 1830. júniusában. E nap emlékére táblát helyeztek el a MSV Tolnai Fonógyárának arany­koszorús szocialista brigádja, a Marx utcai 1-es számú ház falán, augusztus 20rán déle­lőtt. kezet szőlészetébe. A FAV- osoknak ugyanis külön kí­vánsága volt, hogy megte­kinthessék az újtelepítésű szőlőt, informálódjanak, mi­velhogy a legtöbbjük végle­gesen Pakson telepedett le, és nemesük lakástulajdono­sok már, vagy leendő kert-, illetve szőlőtulajdonosok is, miivel úigy vélik, ily módon válnak teljesen paksiakká. Ehhez pedig ismerni kell a telepítés, a művelés „forté­lyait”, amelyekbe a helyszí­nen is, majd a biráitói vadász- háznál!, ebéd közben is kész­ségesen avatta be őket Kel­ler János, a szövetkezet fő­kertésze. Az ünnepségen a Himnusz elhangzása után Kiss István, a Széchenyi brigád vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Halász Aranka színmű­vésznő Arany János Széche­nyihez írott gondolatait tol­mácsolta. Ezután Faggyas István, a tolnai fonógyár igazgatója leplezte le az em­léktáblát. Dr. Környei Attila, a Széchenyi Múzeum igaz­gatója mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepség részt­vevői ezután megtekintették a fonógalériában rendezett Széchenyi emlékkiállítást és a régi tolnai hajósdinasztiák „nosztalgiakiállítását”. Emléktábla Széchenyinek A ház homlokzata az avatok kai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents