Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, (195. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 18., csütörtök vadkAr 750 HEKTÁRON (3. old.) EB BRONZÉREM (4. old.) A TÖRVÉNYRŐL (5. old.) PANASZOK A TANÁCSNÁL (5. old.) Egymásramutogatás helyett összefogás Az elmúlt évtizedekben Janus-arcú kép rajzolódott ki a honi építésügy produktumáról. Ha a közelmúltunk látványos eredményeivel akarunk büszkélkedni, többnyire az új városok, lakónegyedek egyikére kalauzoljuk el a látogatóinkat, megemlítve, hogy húsz év alatt másfél milliónyi új Lakást adtunk át, tehát új otthonba költözhetett csaknem a fele lakosság. S természetesen megmutatjuk vendégeinknek új gyárainkat, gyermekintézményeinket, a művelődési otthonainkat, a végre- valahára tető alá került új kórházainkat is. A Janus-arcú kettősséghez tartozik, hogy a munka- fegyelem lazaságaira, a hanyag munkára keresünk példát, ismét az építésügy jut először az eszünkbe. S mintha egészen más szemüvegen át néznénk az alkotásokat, ilyenkor már azt vesszük észre elsősorban, hogy rosszul zárnak az ablakok az új lakótelepen, silány a tapéta, gyakoriak az antihumánusan kicsiny lakószobák és így tovább. Ilyenkor persze, önkéntelenül feltesszük a kérdést: Vajon ki felel ezekért a hibákért? A választ valamennyien tudjuk. Az építők a tervezőket okolják, mondván: az ő rajzasztalukon jelentek meg először azok a kicsiny lakószobák, ők írták elő, hogy csak olcsóbb fajta tapétákat használhatnak, stb. A tervezők persze azonnal továbbadták a labdát, arra hivatkozva, hogy ők sem csodatévők, abból az összegből, amit nálunk egy lakásra szánnak a megrendelők, a beruházók, nem telik többre... S természetesen a beruházók sepi maradtak adósak a válasszal, azt felelve, hogy a világ egyetlen országa, társadalma sem tud annyit szánni az építkezésekre, mint amennyit a tervezők-kivitelezők igényelnének, mindenütt korlátozottak a keretek, s különben is, valljuk meg, elég drágán dolgozik nálunk az építőipar... Lánc, lánc, eszterlánc — valamennyien tudjuk, hogy évtizedeken át tartott ez az egymásramutogatás. Ami persze mindig a felelősség elhárításával társult, s ennek a kölcsönös hibakeresésnek mindig az állampolgár, végső fokon az ország látta a kárát. Valószínűleg az utóbbi évek új és nehezebb gazdasági helyzete, körülményei magyarázzák, hogy kezd kimenni a divatból az egymásramutogatás. Ma, amikor észrevehetően kevesebb a beruházás, aligha menne sokra az az építőipari vállalat, amely továbbra is „magas lóról” próbálna tárgyalni a tervezőkkel, a beruházókkal. A tervező vállalatok is jobban belátják, hogy nem boldogulhatnak az építők nélkül, ezért, amikor egy újabb építkezés terveit papírra vetik, jobban figyelembe veszik a velük partnerkapcsolatban álló kivitelező vállalat gépi felszereltségét, adottságait és lehetőségeit, mint azelőtt. S bár a beruházók, a megrendelők alkupozíciója, akaratérvényesítési lehetősége ma jobb, mint korábban, azért ennek is van határa. Mert bár ma valóban kevesebb a beruházás, s szolgálatkészebbek az építők, azért nincsenek kiszolgáltatott helyzetben. Ennél fogva a beruházónak ma sem fűződik érdeke ahhoz, 2 hogy halogassa a döntést, ne készítse elő idejében az >: építésre alkalmas területet, mert könnyen olyan választ ^ kaphat az építőktől: Igaz, hogy nincs annyi megrendelő- 2 sünk, mint azelőtt, de azért akad még másutt is! Mindezt napjainkban már az építésügy valamennyi | közreműködője tudja, s bár — ez természetes! — a tervegyeztető tárgyalásokon ma sem ritka az emelt hangú vita, a korábbi felelősségáthárítás helyett egyre in- ; Í kább érződik a kölcsönös megértés, a segítőikészség. Mintha mindenki a maga bőrén érzékelné, hogy a másik fél fogyatékosságait listába gyűjteni, azokat vég nélkül ■> sorolni zsákutca. Olyan zsákutca, amelybe betérni idő- | be és pénzbe kerül. . $ A nehezebb gazdasági körülményeken túl más fejlemények is az együttműködési hajlamot erősítették. Köz- I tűk például az is, hogy az elmúlt években elég sok ma- [ gyár építőmunkás dolgozott külföldön, vagy pedig valamelyik külföldi cég magyarországi építkezésén, így a saját szemével láthatta, tapasztalhatta: a munka csak akkor lehet folyamatos, jól szervezett, ha nem a hibakeresésre, hanem az akadályok mielőbbi elhárítására helyeződik a hangsúly. A már említett együttműködési készséget fejlesztik a mind jobban terjedő fővállalkozások is. A beruházók inkább egy-egy fővállalkozóval egyezkednek, mint az ilyen-olyan profilú építőipari vállalatok sokaságával. A fővállalkozó tárgyaljon az alvállalkozókkal, hiszen így szövetségesre tesz szert a beruházó. Így az alvállalkozók is jobban átérzik, hogy nem sokra mennek az egymásramutogatással, .mert a megálmodott épület csak akkor készülhet el idejében, ha valamennyien átérzik, hogy elsősorban a felelősségük kölcsönös. Az állampolgárok, az ország lakói nemcsak idejében, netán határidő előtt átadott épületeket, hanem jobb minőségű munkát is várnak az új szellem terjedésétől. Lényegesen rövidebb hibajegyzéket, kevesebb panaszra adó okot. Az idő lesz a döntőbíró. Az mutatja meg majd, hogy | a jobb együttműködési készség mennyire válik anyagi | erővé. FÖLDES TAMÁS flndropov találkozója amerikai szakszervezeti vezetővel A Szovjetunió a genfi tárgyalásokon továbbra is kitart konstruktív és rugalmas irányvonala mellett mindaddig, amíg az Egyesült Államok a nyugat-európai rakétatelepítéseik megkezdésével rá nem kényszeríti arra, hogy megtegye a saját védelmének biztosításához szükséges ellenlépéseket — hangsúlyozta Jurij Anldropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke azon a beszélgetésen, amelyet szerdán Moszkvában WiLlliaim Wiinipí'Smger amerikai szakszervezeti funkcionáriussal folytatott. Az amerikai vendég az Egyesült Államok gépgyártási, légi és kozmikus berendezéseket gyártó dolgozói szakszervezeti szövetségének elnöke, s az AIFL—CIO szak- szervezeti szövetség alelnökié. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Jurij Andro- pov rámutatott: a politikai nézetekben jelentkező különbségek ellenére a dolgozóknak mindig sok a közös érdekük, amelyek közül napjainkban legfontosabb a béke megőrzése, a háború, s különösen a nukleáris háború veszélyének elhárítása. A veszély fő forrását a szovjet emberek, s a világ más országaiban i's sokan a nukleáris fegyverkezési bajsza féktelen folytatásában és abban látják, hogy mindezt még tovább „fűtik” a hidegháborús szellemben elhangzó felelőtlen, agresszív politikai nyilatkozatok, sőt olyan kijelentések és tettek, amelyek aláássák az államok közötti normális kapcsolat óikat, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanák a népek között. A Szovjetunió vezetői és dolgozó milliói egyaránt azt tartják legfontosabb feladatúiknak, hogy feltartóztassák a dolgok veszélyes alakulását, megsZilárdítsák a békét, amelyre rendkívül nagy szükségük van az ország fejlődését előirányzó tervek végrehajtásához és a nép jólétének növeléséhez — szögezte le Jurij Andropov. A megyei tanács vb-iilése A Tolna megyei Tanács .Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta dr. Hegedűs János vb-titkár jelentését az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi il. törvény alkalmazásának tapasztalatairól. Ezt követően Teleki István tanácselnök .számolt be a magymányoki (Nagyközségi Közös Tanács Végr ahajtó Bizottság ának tevékenységéről, melyhez dr. Sebestyén István, a bonyhádi Városi. Tanács V. B. titkára adott kiegészítő jelentést., A testület megállapította, hogy az előző beszámoló óta a nagylmányoki Vb tevékenysége színvonalasabbá, hatékonyabbá vált. Kiváló népfrontaktivisták kitüntetése Pénteken Szekszárdon Alkotmánynapi ünnepség és szoboravatás Alkotmányunk ünnepe, augusztus 20-a alkalmából a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a Népfront munkáért kitüntető jelvényt adományozta a mozgalomban kiemelkedő munkát végzett aktivistáknak . és tisztségviselőknek. Az idén 147-en kapták meg a kitüntetést, amelyet a megyeszékhelyeken rendezett ünnepségen adtak át. A kitüntetettek egy csoportjának szerdán a népfront-mozgalom Belgrád-rákparti székházában nyújtotta át az elismerő jelvényt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Az ünnepi eseményen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke is. A Tolna megyei kitüntetettek névsora: Ádám Imréné vezető óvónő, a HNF megyei elnöksége nő- és rétegpolitikai bizottságának tagja, a Fadd községi nőbizottság titkára, Hajtol Kálmán autóvillamossági szerelő, Szekszárd körzeti népfrontbizottsági elnök, Hanoi József, a HNF megyei bizottságának munkatársa, Körtés Istvánná pénzügyi főelőadó, a HNF Simontor- nya községi nőbizottságának elnöke, Ványi Gyula OTP- fiókvezető, a HNF Tolna községi bizottságának elnöke. Augusztus 19-én. 18 órákor :az .MSZMP szekszárdi városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében alkotmány napi ünnepség kezdődik Szekszárdon a Kálvária-hegyen. Ünnepi beszédet dr. Koroidesz Mihály, az iMSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke mond. Az ünnepség keretében avatják fel Kiss István szobrászművésznek a Kálvária-hegyen felállított alkotását. Kiss István munkássága nemcsak hazánkban ismert. Alkotásait bemutatták Moszkvában, iBerliniben, Szófiában, Varsóban, Prágában, Pozsonyban. Alkotó munkáját VIT-díjjal, két alkalommal Mumkácsy- dfjjal, SZOT- és Kossuth- díjjal jutalmazták. 197ö-ben Érdemes, 1980-ban pedig Kiváló Művész, címet kapott munkásságáért. Kiss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a (Magyar Képző- és Iparművészek Szö- vetsésén.ek elnöke. Partbiztosítás, zsilipépítés Medinán A Közép-dunántúlíi Vízügyi, igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnöksége a Duna és a 3ió találkozásé tél a Sión fel- Eelé haladva partbiztosításii munkálatokat végez. Jelenleg Medina község tatárában a közúti hídfőnél folyik a zsilipek és a laza, homoktalajt megfogó kőburkolat építése. A zsilipek a község csapadékvizét vezetik majd a Sióba. Két műszakban dolgozik a gépcsoport hét T-—ilOO-as földtoló, földnyeső és a két kotrógépe a meder szélesítésén és az új töltés építésén... Szabó János munkavezető, Szauter József gépcsoportvezető és Purger József főgépész irányításával 21 fő műtárgy- lépítő dolgozik -a közel 5 km hosszú szakaszon. A parton a kimosásokat kőtörmdlékkel töltik fel. A híd lábánál TERFIL- szövetborítást is alkalmaznak, amely jobban megköti a hordalékot. A terméskövet Erdősimecskéről, a folyam- kavicsot a domibori és paksi telepekről, -a 12/20 és 20/50 jelű zúzalékot pedig Komlóról szállítják. Az OVIBER az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat 16 millió forintot biztosított a munkák elvégzéséhez. Szőcs Dezső és Péti Gyula Szabó Jánossal a 117/2-es zsilip zsaluzásán. Kurucz Ferenc brigádjának tagjai ;a kövezést végzik Munkában az UB 162 típusú kotrógép
