Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 193. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. augusztus 16., kedd Mai számunkból EGY TEHÉN — 6860 LITER TEJ fi * (3. old.) JA PAJZÁN históriák (4. old.) KATZIRZ A SPORTING LISSZABON KAPUSA (6. old.) PAKSRA IS BETÖRT AZ AEROBIC (6. old.) Mezőgazdák a Balatonért Százezrek találnak felüdülést a Balaton hűs hullámai­ban. A tó kedvelt pihenőhelye az ország lakosságának és sokan keresik fel távolabbról is. Partján szállodák, vállalati, szövetkezeti üdülők, hétvégi házak sokasága épült, s a nyári hónapokan benépesítik ezeket a pihenni vágyó emberek. Űjabban azonban egyfajta tartózkodás tapasztalható. Az üdülők panaszkodnak, hogy szennye­zett a tó vize, a forró napokon sem szívesen fürdenek benne. Kinek van igaza? A vád a mezőgazdaság ellen is szól. Sokan állítják, hogy a partmenti nagyüzemek szennyezik a vizet, a fejlett termeléssel együttjáró nö- ' vényvédelem, műtrágyázás kártékony hatással van a víz minőségére. A mezőgazdasági szakemberek tiltakoznak. Tudják, hogy sokat tesznek a vízminőség védelmében, s ez számukra nemcsak újabb és nagyobb feladatot je­lent, hanem a termelés költségeit is megnövelte. Kinek van a vitában igaza? A kérdést aligha szabad érzelmi alapon közelíteni, eldöntésében a tényéké lehet a végső szó. Az bizonyos, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemeknek sokoldalúan érdeke a Balaton környezeté- nék óvása. Rendeletek, tiltó szabályok gondoskodnak erről, s betartásukat folyamatosan ellenőrzik a hatósá­gok. Számos példa bizonyítja, hogy a szabályok ellen vétőket bírságolják vagy más, törvényes úton vonják felelősségre. Közben a nagyüzemeknek termelni kell a part mentén is. Történelmi borvidéken gazdálkodnak, a tüzes bala­toni borokat keresik a külhoni piacokon, ezért terme­lésük a népgazdaságnak is érdeke. A Balaton vízgyűjtő területének 64 százaléka — 335 ezer hektár — mező- gazdasági hasznosítású terület, s az itt élő lakosság fog­lalkoztatásának, megélhetésének az egyik bázisa. A te­rület hasznosításáról így nem mondhatnak le a gazda­ságok. Lehetséges módszerként pedig csak a környezet­kímélő technológiák alkalmazása kínálkozik. A kör­nyezet kímélete ezért része a mezőgazdasági termelés­nek a Balaton partján. A közvélemény kevéssé ismeri ezeket, éppen ezért tulajdonítanak a valóságosnál na- : gyobb szerepet a mezőgazdasági nagyüzemeknek a kör­nyezet károsításában. Egy felmérés szerint a Balaton nitrogén-terhelésének 30 százaléka légköri eredetű, 35 százaléka szennyvízzel, települési hulladékkal kerül a tóba, s ugyancsak 35 szá­zalékát vízfolyások szállítják a magyar tengerbe. Ter­mészetesen e szennyezésből a mezőgazdaság is részes, de a vizsgálatok szerint mindössze 20 százalékban. Rég­óta 'alkalmazzák ugyanis az osztott műtrágyázási tech­nológiát, miszerint a nitrogént több menetben szórják a földekre, egyszerre csak annyit, amennyit a növények gyorsan felhasználnak. Ez nemcsak környezetvédelmi feladata, hanem érdeke is a mezőgazdaságnak, hiszen a műtrágyák így hasznosulnak jobban, a gazdaságok így tudják költségeiket csökkenteni. A szakemberek 1976 óta folyamatosan vizsgálják a vizet, keresik a kemikáliák maradványait. A rendszeres ellenőrzések alapján megállapították, hogy a Balaton vízében növényvédő szert nem lehet kimutatni. A für- dőzőket tehát semmiféle növényvédőszer-szennyezés nem fenyegeti. Nem is fenyegetheti, hiszen ezek a ke­mikáliák megkötődnek a talaj felső rétegében, nem tudnak bemosódni a tó vízébe. Másfelől a parti sávban nem tárolhatnak növényvédő szert, műtrágyát a gaz­daságok. A tó északi és déli partján egy-egy termelési rend­szer alakult. A badacsonyi és a balatonboglári termelési rendszerhez tartozó partnergazdaságok gondosan ügyel­nek a környezetkímélő technológiák betartására. A növényvédelmi előrejelzések kiterjedt alkalmazásával j csökkentették a permetezések számát, a szőlősorok kö- I zötti területet füvesítik, így a talajlemosódást meggá­tolják. Terjed a folyékony műtrágyázás, ami ugyan- • csak a vízminőséget védi. Jelentős anyagi áldozattal | javítják a talajt a vízgyűjtő területén, az elmúlt két esztendőben 57 millió forintot fordítottak meliorációra a part mentén a gazdaságok. Sokak szemét bántotta, hogy a Balaton part járt álla­tokat is tartanak az üzemek. Ez valóban elkerülhető, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megtiltotta az állattartó telepek létesítését. Ezzel egy- időben elrendelték a régi telepek felülvizsgálatát. Az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei elvégezték a vizsgálatot, s megállapították, hogy a telepekről nem jut szennyezés a tóba. Veszélye viszont van, ezért 21 telepen korszerűsítik a trágya kezelését. A jövő esztendő végéig erre 200 millió forintot költenek a gazdaságok. Amint azt mondani szokták, az erdő a környezet szű­rője. A Balaton partján nemcsak a szűrőre, hanem a kultúrált pihenést nyújtó árnyas fákra is szükség van. Idejében felismerve ezt, már az ötvenes évek elején elkezdődött az erdőtelepítés a tó körül. Mostanáig több . mint 12 ezer hektár erdőt telepítettek. Az ország er­dősültsége 17,8 százalékos átlagosan, a Balaton-parté 21,5 százalék. FARKAS JÓZSEF Újabb francia csapatok Csádban Augusztus 20. Változatos ünnepi program megyeszerte Gazdag, változatos prog­rammal ünnepli megyénk la­kossága augusztus 20-át, al­kotmányunk ünnepét. Nagy­gyűléseik, ünnepi tanácsülé­sek, munkás-paraszt találko­zók, népi együttesek bemu­tatkozása, különböző kultu­rális és sportrendezvények színesítik majd az ünnepet. Szekszárdion augusztus 19- én 18 órakor a Kálvária-he- gyen megyei nagygyűlés ke­retében kerül sor Kiss Ist­ván szobrászművész alkotá­sának felavatására. A nagy­gyűlés előadóija dr. Kbmi- desz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Magyar Teűevízíió el­nöke lesz. Utána a bogyiszlói és. a sióagárdi néptáncegyüt­tes műsorának tapsolhatnak a résztvevők, majd pedig a Derby együttes zenéjére tán­colhatnak a fiatalok. őcsényben, Decsen és a Volán 11. sz. Vállalatnál munkás-paraszt találkozókat szerveznek. Fadd-lDomlbori- ban 19-én gyermekműsor, rajzverseny és utcabál vár­ja az ünneplőket. Bonyhádon a művelődési házban 19-én ünnep; nagy­gyűlés lesz, itt vendégszere­pel az alkotmányn'api ünnep­ség műsoradójaként a kalo­csai népi együttes augusztus 19-én este (eltérően a szom­bati hírünktől.) A községek ünnepségein óvodások, álta­lános iskolások és népű együt­tesek adnék kultúrműsort. ■Dombóváron, augusztus il9-én ünnepi tanácsülésen és m-unkás-iparaszt találkozókon köszöntik az alkotmány ün­nepét. Kenyérüzem avatásé­ra kerül sor Szakoson. Pak­son és a járás területén a hagyományoknak megfelelő­en ünnepelnek. A termelő­szövetkezetek az üzemek dolgozóit llátják vendégül. DunalföldVáron országos mo­torcsónak pontszerző bajnok­ságot szervez a helyi Sparta­cus SE motorcsónak-szakosz­tálya. Madocsán augusztus 20-án kerül sor az új művelődési ■ház átadására; István József, a Tolna megyéi Tanács V. B. elnökhelyettese adja át ren­deltetésének. Ez a létesít­mény, döntően a társadalmi összefogás eredményeként szolgálhatja majd a község lakosságát. Tamási nagyközségben az ünnepség kiemelt programja a lovas népok rendezvénye lesz. Az ünnepi program augusztus 19-én, 9 órakor kezdődik és 21^én 18.30 óra­kor zárul. Francia ejtőernyősök újabb kontingense indult Csédba vasárnap este — jelentette a francia rádió. Ezzel immár 700 főre emelkedik a közép- afrikái országban tartózkodó ■francia katonák létszáma. A hír megerősítéséről a francia hadügyminisztérium eddig elzárkózott.' A JANA líbi'ai hírügynök­ség hétfői jelentése szerint Gukurti Veddel, a csádi fel­kelők vezetője kifejtette: mi­előtt bármiféle fegyverszüne­ti tárgyalások kezdődnének közte és Hisszen Habré erői között, Franciaországnak, az Egyesült Államoknak és Zai- re-mak ki kell vonni csapa­tait és tanácsadóit Osádból. Veddei álláspontjárófl levél­ben értesítetté Mengisztu Halié Mari'amot, az AESZ so­ros elnökét. Mengisztu Halié Mariam, etióp áliamlfiő, az AESZ so­ros elnöke a csádi helyzetről folytatott nemhivatalos kon­zultációikat vasárnap este a szervezet tagállamainak a kongói forradalom 20. év­fordulójára BrazzaVille-ben összegyűlt képviselővel. Versenytárgyalás után - gyors útépítés Szekszárdon a csatári és a szőlőhegyi lakótelepek között megkezdődött kilencven, csa­ládi házas telek kialakítása. A munka naigiy ütemben fo­lyik. A -villanyvezetékek már elkészültek és jelenleg az út, valamint az ivóvíz és a csa­padékvíz-csatorna építése fo­lyik. A munkát a Szokszárd —paksi Víziitársulat végzi nagy ütemben. A Szekszárd —pgiksi Víziitársulat verseny­tárgyalás során nyerte el a megbízást, ők- ajánlottak olyan, rövid határidőt és kedvező beruházási költsé­get, amellyel a versenytár­sakat megelőzték. A munka ezért is megy olyan, .gyorsan, hiszen a 9J2 millió forintos beruházásnak Október végé­iig el kell készülnie, mivel a városi tanács már adott ki építkezési engedélyeket. lAz új utcának már neve is van; Cinlka utcának fogják hívni és feltehetően. Szek­szárd egyik legszebb területe lesz az új utca, vagy nevez­zfük családi: házas lakótelep­nek. Természetesen nem megy gond nélkül sem. Az Itteni szőlőtulajdonosok panasz­kodnak — joggal —, hogy az útépítés során elzárták aiz egyetlen feljáró útjukat, a szurdokot. Föle© most, hogy többször van ezen. a terüle­ten esőzés, ímegközelíthetet- lenné vált a kertijük. A városi tanácstól, nyert információk szerint a prob­lémájukat hamarosan meg­oldják. Hétfőn, 15-én a váro­si tanács, a Tolna megyei Beruházási Vállalat és a Szekszárd—paksi Vízitársu­lat szakemberei megtekin­tették a munkaterületet, és intézkedtek a munkák to­vábbi, részéről. Az említett szurdok hamarosan járható­vá válik. Készítenek is egy nagy átmérőjű átereszt és az új útról biztosítják a feljá­rást métg szüret előtt. H. J. — G. K. A járhatatlanná vált szurdok Az úttükröt készítik a Szekszárd—paksi Vízitársulat dol­gozói A földmunkák is gyorsan haladnak Kilencven családi ház épül Szekszárd külvárosában

Next

/
Thumbnails
Contents