Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
1983. július 13. Képújság Slágerek nagylemeze Búcsúzik a nyár... Csöndes lakás a budapesti VIII. kerületben, a Bródy Sándor utca egy öreg házában, amelynek első emeletén., az utcai fronton, 1885- től 1887-ig Jólkai Mór ás Laborfalvi Róza lakott. A jókora szoba uralkodó bútordarabj'a egy legalább a századdal eeyidős, sötétre korosodott Petrof zongora, amely felirata szerint Ost- rauból származik, jelezvén ezzel, hogy még a Monarchia idején készült. (Qstrau ma Cs ehis zil o vá k i á b a n Os t r a va). Ennél sakkal fontosabb azonban, hogy a zongora tulajdoniképpen kegyeleti darab: a lakó édesapjáé volt. A szóba lakója padiig a behízelgő dalok, az érzelmes dallamok népszerű komponistája, Bakos Géza. Az 50- es és a 60-ias évek számos, máig kedvelt táncdalának szerzője, nagy sikerekkel a háta mögött, most letlt nagy- lemezes: tizenkét válogatott dalát adlta ki a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Pepita sorozatban — Hogyan kezdődött? — Először: hol! Tehát: Szegeden. Ott születtem, ott nőttem fel, ott lettem a tanítványa a kitűnő zenepedagógusnak, Kőnig Király Páternek, a költő, Juhász Gyula sógorának. Aztán elvégeztem a jogot is, doktorátust szereztem, s a szegedd városi közigazgatásban helyezkedtem el. S most jön' a hogy! Ügy, hogy az akkoriban igen kiváló társulatú szegedi színházban — ott játszott Kiss Manyi, Jávor Pál, Págar Antal, és még hány nagyság! — vígjátékokhoz írott zenéimet adták elő, de bemutatták operettjeimet is. Sikerem lehetett, mert egy idő után a budapesti Vígszínház akkori — tehát az 1930-ias évekbeli — nagy tekintélyű rendezője, Hegedűs Tibor, több bemutatójához (Bónyi Adorján, Zágon István, Tatbi László darabjaihoz) velem Íratott zenét. Zágon Csipetnyi bors című darabja volt a legnagyobb siker; ennek Ajtay Androvics Miklós, Barkó- czy püspök-főispán oldalka no nők ja nem vetette meg a földi hívságokat. Kedvelte a kényelmet a kőbe, a képekbe, a szobrokba mintázott, az eszményített, olykor parfőmözött valóság hűvös eleganciáját. Máskor még minden komolyságot megmosó lygó könnyedség vidította fel. Ezért határozta el, hogy Egerben, a m!ai Kossuth Lajos utca 4. szám alatti telken, Bucsányi György háza helyén kiesi, de tündökletes palotát emeltet magának. Olyat, amely a messzi Francia országban is kivívná a csodálatot. 1758. december hatodikán avathatták is a lakályosságával elbűvölő otthont. A minoriták 1788-os História Do- musia sok esztendő távolából i,s érzékletesen idézi az ünnepségét. Ott volt teljes udvartartásával a megye pöspöksüveges, első embere. Az utókor zavarban van. Nem mintha másként vélekedne, s kétisésbe vonná a kiváló adottságú építész ritka tehetségét. A valóság azonban az. hogy nem tudjuk kinek jár a tisztelet. A vita mée szaikiberkekben sém zárult. Szmirecsánvi Miklós Miatfhias Gerlnék tulajdonítja, aki a vármegyeházát álmodta formába. Hivatkozásait azonban joggal vonták kétségbe. Emlegetik rokonát, JÓ7?f Tanazi Ger't is. stílus- krif’kgii mozzanatokat sorolva. Vpitjmak, ak’k E’-anz Anion, Pilótámtól szó rm áztatják. A legmegnyerőbb M. AlAndor játszotta a főszerepét. — Nem berzenkedett a szegedi közigazgatás, hogy dr. Bakos Géza ilyen bohém dolgokat mivel? — Nem, mert én voltam a •kultúrtanácsnok... No, eljött 1944 októbere, amikor a város felszabadult, és én továbbra i's a közigazgatási apparátusban dolgoztam, mígnem 1950-lben felköltöztem Budapestre. Rövid hivatalnoki közjáték után úgy alakult az életem, hogy évtizedeken át az aktív muzsikálás lett a kenyerem. Egy remek dobos, a híres Rigó család leszármazottja, Rigó Jancsi volt a partnereim. — De köziben sorakoztak az újiabb saját számok is. Mi volt az első nagy siker? — Az nemcsak volt, az ma iis sláger: a „Záróra után”. 1956-ban írtam, Vámosi János énekelte, a mai negyvenesek biztosan emlékeznek rá. Aztán jött a „Nem láttam még a tengert”, az „Azt akarom, hogy légy az enyém”, a „Búcsúzik a nyár”, a „Jól vagyok, jól”, a „Volt szíved elhagyni engem”, s a többi, összesen vagy száz szám. köztük több Tessék választani! nyertes. Állandóan a rádió műsorán voltak, s legtöbbjükből kislemez is készült, olyan éne- kes-ekekl, mint Vámosi, Zá- riay Márta, Hollós Ilona, Sá- rosi Katalin, Mátrai Zsuzsa, Toldy Mária, Harangozó Teri, Korda György, Koós János és mások. — És voltak további színpadi sikerek iis. — Igen. Egy különösen a szívemhez nőtt, az 1962-ben Békéscsabán bemutatott „Majd az utánpótlás”, amely később Győrben Bajnokcsapat címmel ment, mert akkor lett bajnok az ETO. Ebben volt az egyik számom a papagá'lytánc, ami körül mostanság a kacsatánc-vita zajlik... — A zongorán most is kot- tialapok, dal l a m tör edék ekk el, skiccekkel. Mi készül? — Szenes Iván szövegére A rokokó összhatás bért Ferenc őszinte szomor- fcássága, aki így fogalmaz Heves és Külső Szolnok vármegye leírása című könyvében: „Mondják, hogy ezt azon jeles művész építette volna, ki. a lyoeum pompás épületét emelte, s kinek nevét minden igyekezetem mellett, fájdalom1! mégsem fürkészhettem ki”. (Az sem kizárt, hogy helyi származású, itt élő, dolgozó mester remekbe sikeredett műve. Ha Miklós prépost a püspök házi festőjével ékesíti a dísztermet, ha Fazoda Henrik munkálkodik a földszinti ablakok rostélyain, akkor miért ne fogadta volna fel a nagyúr alkalmazottját, az érseki palotánál is szorgoskodó, átlagon felüli rátermettségével kitűnő Szan- ter Ferencet. De lehetett az új dal. Vele sok szép munkát írtam, mint ahogy Fülöp Kálmánnal, Bradányi Ivánnal, Vándor Kálmánnal is-. Ma már nyugdíjban vagyok, de ebből a szakmából nem tudja nyugdíjazni magát az ember. A dallamok nem hagyják. Kézbe veszem a lemezt. Borítóján rőtvörös, őszies színű levelek, mögöttük elmosódó fák, s néhány sétáló sziluettje. Az aranyszínű felirat az egyik nagy sláger címét idézi: Búcsúzik a nyár. A lemezen ezt nyitószámként az Apostol együttes játssza. A Záróra után természetesen Vámosi János előadásában, nagyon szép, régi felvételről, a „Nem láttam még a tengert” Korda György énekli (milyen, friss hang, 1961-ből!), Hollós Ilona, a „Jól vagyok, jól”, Záray Márta a „Hát. volt szíved elhagyni engem”, Sár ősi Kati az „Azt akarom, hogy légy az enyém” előadója. A régi rádiófelvételek kitűnő minőségű hangszalagjai vagy a lemezgyár felvételei szólalnak meg, akárcsak Toldy Mária, Harangozó Teri, Koós János, Mátrai Zsuzsa, Sas- vári Annamária, s a legújabb, aiz 1982-iből való Horváth Attila énekelte „El fogjuk felejteni egymást” felvételén. Mi e számok tartós sikerének a titka? Az érzelmes- ség, amely sosem enged az érzelgősség csábításának. Igényes szövegekre írt köny- n.yed, elegáns dallamok, amelyek második hallásra befészkelik magukat a fülbe, dúdolhatok, fütyülhetők és fülbe suttoghatok, tánc közben, vagy a kis presszó asztala mellett. Slágerek. Bakos Géza leül az öreg Batrofhoz, s felcsendül a dal, amely nekem is a kedvenceim közé tartozik: „Záróra után, oltják a fényt a zongorán...” A nyitott ablakon kiáradó zongoraszó a körfolyosóra csábít néhány lakót. Bakos Gézának otthon, is törzsközönsége van... TAKÁCS ISTVÁN építész Hugó Maria Hazael szervita pap is, aki ügyes geometra volt. Francz József kőműves néhány esztendő múltával olyan tervezetet terjesztett Eösz prefektus elé, amely nagyvonalú, lendületes továbbvitele a kis- préposti laknák. Máért ne Lett volna akkor Itt születetté, nevelkedetté a pálma? A műpártoló kanonok nem elégedett meg az építészek remeklésével: meghitt, de káprázatos fészekké óhajtotta varázsolni otthonát, ezért fordult az akkortájt jónevű festőkhöz. Az egrivé lett, életvidám, rendkívül tehetséges Kraóker János Lukácsi, valamint püspökének egyik ügyes házi piktora, Huett- ner János Lukács mizierikor- diánuis szerzetes képességeik legjavát nyújtották. Kracker az Erény diadala a Bűn felett című kompozícióit mintázta a mennyezetre. íA gazda úgy végrendelkezett, hogy halála után. az egymást követő prépostok örököljék a házat. Óhaja teljesült, s utódai hálásak lehettek ezért a kegyért. Nevükkel1 kár lenne terhelni az emlékez etet. Egyiküket azonban tisztelnünk kell, mert a Kossuth bontotta zászlók mögött haladt. Nem okoskodva, megfontoltan, nem mérlegelve, számító módjára, hanem1 mindent kockáztatva a nép és a haza jövőjéért, felvirágoztatásáért. Báró Brérmer Lászlónak hívták, s húsz év várfogságra ítélték. PÉCSI ISTVÁN TflMEOBCKflSI nPfKflfi Tambov megyében — írja testvérlapunik, a Tambovsz- íkaja Pravda — befejeződött a második Ráhmanyinov zenei fesztivál, amelyet a híres zeneszerző 110. születésnapja alkalmából rendeztek. Szergej Viaszüljevics Rahimanyiinov élete során gyakran tartózkodott Tambov megyében, összesen tizennégy Tambov megyei településen járt és az itt szerzett élmények nagy hatással voltak alkotó tevékenységére. Legkedveltebb helye Ivanovka volt. Ide (többször is ellátogatott. Azt vallotta erről a településről, hogy itt tud legjobban dolgozni. IvanoVkán minden a nagy zeneszerzőre emlékeztet. PETŐFI NÉPE A megye egyik legnagyobb közös gazdaságában, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a jövő holnapban befejeződik a takar- mánytkeverő üzem építése. Az ötmillió forintos beruházásihoz a helyi Kiskunság Termelőszövetkezet is hozzájárult saját fejlesztési alapjából 2,2 millió forinttal. Az egyszerű gazdasági társulás formáj álban működő takarmánykeverő még az idén 10 ezer tonna „táplálékot” gyárt a két gazdaság állatállományának, s ebből jut a háztájiba is. Ez utóbbi árutermelése a Termelőszövetkezetiben különösen jelentős. Líbiából például évente negyedmilliót, hízott sértésiből kilenc és fél ezret adnak a közösön keresztül a felvásárló és feldolgozó vállalatoknak. Jövőre az új takarmány- füzem már 20 ezer tonna terméket állít elő, többféle recept alapján. A Saját gyártással jelentős költségmegtakarítást érnek el. A takarékossági programhoz tartozik a burgonyatáro- lőhoz vezető, 1700 méter iparvágány építése is, amely az áruszállítást gyorsítja és könnyíti meg a Leniin Termelőszövetkezetben. Ide érkezik majd miniden áru és itt (történik a termékek berakodása is. A földmunkát a termelőszövetkezet dolgozói végzik, a vágányfektetést pedig a MÁV szakmunkásai. Az iparvágány még ebben a hónapban elkészül. Mind a két beruházás gyorsan megtérül, mert évente sok ezer forintot takarítanak meg üzembehelyezésükkel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A 26 .számú Állami Építőipari Vállalat és a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet szorgalmazza, hogy minél előbb nyíljon meg Dunaújvárosban a kiSlakáSépí'tőket segítő Prizma Áruház. Még ebben a honlapban, július 20-ig aláírják az erről szóló szerződéseket. Idén még csak a profil meghatározása, a terület rendezése a cél, természetesen folyamatos árusítás mellett. Igazán felkészülni csak a jövő szezonra kívánnak. A következő fél évet az árukészlet felkutatására, a folyamatos szállítási szerződések megkötésére fordítják. * A hatodik ötéves terv lakásépítési programjának megvalósítása érdekében idén is kiemelt tanácsi feladat a magánlakás-építéshez szükséges telkek kialakítása, közművesítése. Ezért Fejér megye Tanácsa a legutóbbi ülésén — a helyi tanácsok által benyújtott igények alapján — a lehetőséghez mérten anyagi támogatást hagyott jóvá, több mint 11 millió forint értékben. Ebből az összegből tizennégy település részesedik. A tizennégy télepülésen csaknem nyolcszáz telek, illetve lakás közművesítését szolgálja az anyagi támogatás. Dunántúli napló A KGST Atomenergia Állandó Bizottság tíz ország részvételével Pécsett tartotta 44. ülését. Ez alkalomból elbeszélgettünk A. M. Petroszjanc akadémikussal, a Szovjetunió Állalmi Atomenergia Bizottságának elnökével és Osztrovszki György akadémikussal, a Magyar Állami Atomenergia Bizottság elnökével. — Június 23-án megnézték a Paksi Atomerőművet. Mi a véleményük a látottakról? A. M. Petroszjanc: — Magasan kvalifikált az üzemeltető személyzet. Az erőmű rövid idő alatt már jelentős mennyiségű, mintegy 600 millió kilowattóra energiát termelt. A magyar ipar mutatós teljesítményt ért el a gépi, technológiai gyártás, szerelés alkalmával. Megfelelnek a magas követelményeknek a reaktorkiszolgáló, csavanmeghúzó, a reaktorok és gőzfejlesztők javítását könnyítő gépek, az üzem- anyagkazétta-átrakók, a technológiai szállító, valamint a speciális víztisztító berendezések. Ezek a magyar termékek más szocialista országokba is eljutnak. Osztrovsziki György: — A hazai műszaki, fejlesztő munkát dicsérik még a különféle erőművi berendezések. A Ganz-iMÁVAG például annyira megállta a helyét, hogy a KGST-n belül szakosodott a kazettaátrakógépek sorozatgyártására. De ugyanígy versenyképesek a vízkezelő-berendezés szekunderköri gépei, vagy a vízlágyítók is. A KGST keretében ez az ölső olyan erőmű, mely iaz eddigi legnagyobb nemzetközi összefogással készült. Cséhszlovák a reaktor, a hőcserélők nagy része lengyel, a realktorcsarnóki darut NDK-oég szállította. A magyar üzemeltetők a novovoro- nyezsi atomerőműben készültek fel, ahol a víz-vizes reaktorok (VVER) összes típusa megtalálható. A híres tréningközpontban ők töltötték a legtöbb időt és a modelleken az összes elképzelhető üzemzavar, üzemviteli probléma elhárítását megtanulták. — A mai paksi erőmű telepítési helyén a lekötött 1760 MW-on kívül hány ezer MW- os reaktor elhelyezését látják célszerűnek? A. M. Petroszjanc: — Az ezer megawatt teljesítményű víz-vizes típusú atomerőmű- vi blokkók, a nagy teljesítményű gyorsneutronos reaktorok továbbfejlesztése (utóbbiaké nátiiiumhűtéssel) egyik fontos témának számít az állandó bizottságban a hozzá kapcsolódó gépgyártással együtt. Osztrovszki György: — Most épül a négy, egyenként 440 megawattos reaktor, utána ezer megawattosak kialakítására van szükség már a 90-es években. Biztosan számíthatunk -a Központi Fizikai Kutató Intézet keretében működő nemzetközi kutató kollektívára, amelynek a tagjai a VVER típusú reaktorok, döntően a VVER 1000-esek fizikájával kapcsolatos kérdéséket tanulmányozzák. Vizsgálják a nukleáris fűtőanyag reaktoron belüli elrendezését. Kidolgozták azt a számítógépes programrendszert, amely az ilyen típusú reaktorok tervezését, üzemeltetését segíti elő. Létrehoztak egy olyan adatbankot, amelyben a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában és Finnországban üzemelő VVER—440 típusú reaktorok neutronfizikai jellemzői találhatók meg. A paksi továbbfejlesztés a biztonságot nem zavarja, hiszen e biz- tonságtedhníika KGST-vi- szonyliátban a legmodernebbnek tekinthető. Az atomerőmű létesítésében közvetlenül a biztonságot szolgáló berendezések hányadá eléri a 30— 40 százalékot. SQMOGM*"" A versenybíró felszólítására a pipákba 2,5 gramm dohányt tettek, majd rágyújtottak, s ezzel megkezdődött a verseny. Elnnél békésebb és hangulatosabb versengést aligha lehet elképzelni! Finom illatú pipafüst, csendes beszélgetés, egy korty az üdítő irtaiból. Pipaszí vó-versenyt rendezett a Dorottya-szálló nagytermében a Kaposváron nemrég alakult pipásklub. A résztvevők legkedvesebb pipájukat hozták el az „összecsapásra”. Egy óra és tíz perc elteltével dr. Kovács József — a győztes — még mindig nyugodtan pöfékelt. Az Euró- ipa-toajmokségon egy óra és 47 percig szívta az első helyé- zett, igaz, csak két gramm dohányt. Nem kell tehát szégyenkezniük a magyar pipásoknak, bírják az iramot. A második helyezett, dr. Réczey Zoltán csak egy „árnyalattal” maradt le. Mint utóbb kiderült, pipájának alján még akkor is izzott egy kis parázs, amikor föladta. A harmadik helyen Kocsis Ferenc végzett. S lássanak csudát: a versengésnek volt női kategóriája is. Halmai Edit és Drahos Sarolta mérte ösz- sze erejét. A csütörtöki csak háziverseny volt, augusztusban azonban nemzetközi pipaszívó- versenyt is rendeznek a Dorottyában. Jelentkeztek már résztvevők Hollandiából, az NDK-ból, Angliából és a Szovjetunióból is ... Háromnapos tábort is szerveznek a nyáron a városi tanács bog- lárlellei üdülőjében, s hogy tdljes legyen a tevékenységük : szeptemberben jelenik meg először a pipásújság. A kaposvári pipások hírnevét a klubvezető, Galambos Lajos már évek óta öregbíti. Az ismert pipakészítő legutóbb a Bé'ke-vfüágtanácsniak készített békepipát... Hazai tájakon A kanonok Kossuthra esküdött
