Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

1983. július 13. NÉPÚJSÁG Móni p||prtni*7Óc Kádár János mondta az 1957-es llCr’ CNCMUÍ júniusi pártértekezleten: „Arra gondolunk, és az illetékesek már foglalkoznak e kérdéssel, hogy a kormány munkájának előmozdítására olyan ellenőrzést szervezünk, amely nem nagyszámú apparátusra támaszkodik, de maga a bizott­ság társadalmi szerv, melynek a fővárosban és vidéken is lenne egy­két hivatásos megbízottja, meg egy társadalmi bizottsága...” A párt­Közérdekű bejelentések, értekezletet követően, decemberben az országgyűlés elfogadta a nép] ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. törvényt, majd 1958. február 3-án az Elnöki Tanács megválasztotta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. A Tolna megyei Tanács 1958. február 21-i ülésé választotta meg a népi ellenőrzési bizottságot, utána pedig megalakultak a járási bi­zottságok is. Témavizsgálatok magánpanaszok Vizsgálta a megyei NEB a szőlőtermesztés, -felvásárlás és borászat helyzetét is. Képünkön a Szekszárdi Állami Gazdaság korszerű epreskerti érlelőtornya. 'Érdekes áttekinteni, hogy hány bejelentés érkezett a 'NEB-hez az első években. Nem egy ügy közülük a bí­róságon, illetve a börtönben végződött, ami persze ma is előfordul, de összehasonlítha­tatlanul ritkábban. A meg­alakulás évében a nyolc kö­zül egylhez, a megyei NEB- hez 105 bejelentés érkezett, 59-ben 118, 62-ben 150, egy évvel később még mindig 142, 1964-ben 154, a csökke­nés 1968-ban kezdődött meg nyolcvanöt bejelentéssel. Hetvenben 24-en, hetven­ötben 41-en fordulták ügyük­kel a megyei népi ellenőrzési bizottsághoz. A legkevesebb bejelentés és mágánpanasz 1900-ban volt, aminek igen egyszerű a magyarázata, eb­iben az időszakban voltak a 'tanácstagi választások és folytak a kongresszust meg­előző taggyűlések, illetve pártértekezletek. Ezek a kö­zösségi megbeszélések kiter­jedtek minden olyan kérdés­re, ami az embereket fog­lalkoztatta. Időközben, 1977- iben megjelent a közérdekű bejelentések intézéséről szó­ló törvény is, ennek alapján a népi ellenőrzés folyamato­san figyelemmel kíséri más- más szerveknél is a közérde­kű bejelentések intézését, bár ezt azelőtt is vizsgálták — esetenként. A népi ellenőrzés külön tartja nyilván a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, és az úgynevezett magánpa­naszokat. Főként ezek az utóbbiak csökkentek le any- nytira, hogy százalékosan nem igen vizsgálható a megoszlá­suk, hiszen két panasznak egy már a fele, és ebből iga­zán lehet azt a következtetést levonni, hogy a panaszok fe­le ilyen, a másik fele pedig olyan természetű volt. Hégébben a bejelentések és A megyei NEiB első elnöke Faludi Imre volt — az elnöki azóta is függetlenített funk­ció. Kurucz István, a MÉ­SZÖV főosztályvezetője volt az általános elnökhelyettes, SZablár Béla, a Tervező Iro­da vezetője az elnökhelyettes. A bizottság tagjai voltak: Ordas József, a Beruházási Bank igazgatója, Tolnai Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Hoffmann J ános, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára, Göbölös Ilona, a Tolnai Selyemgyár igazgatója, Fodor János, a lengyeli tangazdaság igazga­tója, Fapp József az apar- banti termelőszövetkezet el­nöke. A foglalkozások, illetve a munkahely az akkorit je­leníti, de a sort lehetne foly­tatni a járási bizottságok tag­jaival, akik közül igen sokan ma is gazdasági, állami és a pártélet vezető posztjain ta­lálhatók és elismert közéleti személyiségek. Az első bizottság nem volt hosszú életű, egy évvel ké­sőbb újjáválasztották, kilenc helyett 11 tagú lett. Már ek­kor megyei NEB-tag lett dr. Máté János, aki ma is elnök- helyettes, és dr. Tóth Bálint, aki 1966-tól elnöke volt a me­gyei bizottságnak 1979-ig, nyugdíjba vonulásáig. A je­a panaszok együttes áttekin­tése kirajzolta a társadalmi változásokat. Kezdetben jött minden, amit az emberek vagy saját tájékozatlanságuk folytán, vagy a „hivatal pac- kázásai” miatt nem tudtak elintézni. Bejelentésre leple- ződtek le bűnszövetségek és persze voltak „fülemüle-pe­rek” is. Az első évben fegyel­mi javaslatot tett a népi el­lenőrzés 58 esetben, büntető eljárás indult 18 ügyben. Az utóbbi számok a vizsgálatok következményeivel együtt ér­tendők. A megyében működő népi ellenőrzési bizottságokhoz 1958-ban 209 bejelentés érke­zett, és ebből mindössze 29 volt névtelen. Húsz évvel ké­sőbb 110 bejelentés közül 25- nek a szerzője nem írta alá a levelet. Az elmúlt éviben 103 bejelentés és panasz kö­zül 48 vólt névtelen. Az első panaszok 25 éve főként még a felszabadulást követő rendezetlen ingatlan­ügyekkel foglalkoztak. Elő­fordult, hogy valaki a terme­lőszövetkezeti földek tagosí­tása után ártéri szántóföldje helyett homokbányát kapott cserébe ... A népi ellenőrzés ez esetben is segítette a tör­vényesség érvényesülését. Hatvanban még olyan jelzé­sek is érkeztek, amelyek sze­rint rémhírek terjedtek el a beszolgáltatás visszaállításá­ról, hiánycikk volt a tévéan­tenna és a májkrém a me­gye egyes részein. Sárszent- llőrincen hiány keletkezett cukorból, sóból és gyufából, mert szintén rémhírek követ­keztében felvásárlási hullám indult meg. Csibrákon és Kurdon felmagzott a rostnak szánt kender, ezért csak ken­dermag lehetett belőle. Már iákkor panaszkodtak a ke­nyérre, ami később is megis­métlődött. Célvizsgálat fog­lenlegi elnök, Merkl Ferenc 1962-ben került az appará­tusba mint főélőadó, de kez­dettől népi ellenőr Tolnán, a selyemgyárt népi ellenőri csoportban. Minden nagyobb üzemben létrehozták a csoportokat, vezetőjüket maguk jelölték ki. Feladatuk volt, hogy kü- lönmegfoízás alapján részt vegyenek vizsgálatókban, de a közbeeső időszakban is vi­gyázták a törvényességet, be­jelentéseikkel segítették a közösségi érdekék érvénye­sülését. A községi csoportok min­dennel foglalkoztak, ami ak­koriban a lakosságot érin­tette, majdnem a mai nép- frontbizottságők munkájához lehetne hasonlítani a tevé­kenységűiket. Megalakulásuk­kor, 1969-ben negyven NECS működött 566 taggal, ez a for­ma 19764>an szűnt meg. A ' megszűnés oka: már nem volt rájuk szükség, hiszen a tör­vényesség megszilárdult, mind a gazdasági, mind pe­dig a közéletben. Ellentmon­dás volt, hogy a NECS-ek ön­álló Vizsgálatot nem folytat­hattak, hiszen ez nem lett volna célszerű, megbízásit csak a vár ősi ^járási NEB-ek adhattak, esetenként, tehát a közbeeső bizottságok létezése nem volt tovább indokolt. lakkozott a mözsi sütőüzem­ben uralkodó állapotokkal pár évvel ezelőtt.. . iMár akkor is akadtak ten- gerikógyó-ügyek, és nem volt ismeretlen a bürokrácia. Jut­tatott földön épített házat egy panaszos, négy éven át húzó­dott az ügye, hol kildkolta- tási végzést kaptak, hol pedig az ellenkezőjét, amíg a népi ellenőrzés köZbe nem lépett, elhúzódó ügy volt — ha nem Nem régen ehhez hasonlóan elhúzódó ügy volt — ha nem is tartott négy évig, mert igaz előbb fordultak a népi ellen­őrzéshez — egy garanciális, bútorjavítás. Tíz évvel a megyei NEB megalakulása után sok pa­nasz érkezett a Gemenc típu­sú olajkályhákra. Vitatkoztak a vadásztársaságok tagjai egymással és a környező gaz­daságokkal. Hiánycikk lett — mármint a kereslethez ké­pest — a propán-bután gáz­tűzhely és a -palack. Még mindig előfordultak földvi­ták, amelyek a téesz-szerve- zést követően kezdődtek el, 68-ban már a földjáradék volt a viták tárgya. Egy ügy­ben „leleplezték” a termelő­szövetkezetet, és 42 forint jo­gos földjáradékot vehetett át a panaszos. Mára ezek a té­mák eltűntek és korábbi év­tizedekkel ellentétben alig van államigazgatási eljárást kifogásoló panasz is. Jogos felháborodást többnyire a szolgáltatások és az áruk mi­nősége vált ki az állampol­gárokból, valamint a bürok­rácia és az időhúzás. A vezetői visszaélésekre vo­natkozó bejelentések gyak­ran megalapozottak, de rit­kán íródnak névvel és lak­címmel. Nem egyszer a be­jelentés célja éppen az, hogy jogvédelmet szerezzen az, aki ellen joggal indult munka­ügyi vagy egyéb eljárás. Munkatársak Tolna megyében mindösz- sze 17nem dolgoznak a népi ellenőrzés apparátusában. Ez a tény is bizonyítja, hogy mennyire számítanak a tár­sadalmi munkatársak segít­ségére. Érdekes, hogy az in­dulás évéhez képest, huszon­öt év alatt mindössze két fő­vel nőtt a hivatásos munka­társak .létszáma. Ezen idő alatt a megyében mintegy 10 ezer ember vett részt a népi ellenőrzés mun­kájában. Jelenleg ezerkét népi ellenőrt tartanak nyil­ván. Természetesen változott az összetétellük, is, ma a né­pi ellenőrök ötven százaléka középiskolát végzett, negy­venkét százalékuk egyetemi vagy főiskolái végzettséggel rendelkezik. A folyamatos­ság és az állandóság legalább annyira jellemző a hivatásos és a társadalmi állományra, mint a változás, a megúju­lás képessége. A népi ellen­őri hálózat mintegy három százaléka dolgozik 25 éve fo­lyamatosam, körülbelül 10 százaléka végzi 20 éve e tár­sadalmi munkát. Köszönet és megbecsülés illeti őket, ennék egyik for­mája a kitüntetés. A megyé­ből évente átlagosan öten kapták meg a kiváló népi ellenőr címet, az emlékpla­kettet pedig nyolcán. Sze­rény tárgyjutalomban része­sít a megyei NEB évente hatvan társadalmi munka­társat. Az eltelt évek során hatan kaptak ezért a mun- ká j üké rt kormánykitünt été s t. Az oldalt irta Ihárosi Ibolya. A vizsgálatok egyik típusa a téma- és a célvizsgálat. Célvizsgálat indulhat felké­résre, amikor az erre jogosult szervek kérik a népi ellen­őrzést egy-egy egység vagy ügy vizsgálatára. Indulhat bejelentésre is, amikor az el­ső tájékozódást követően be­bizonyosodik, hogy a beje­lentő komoly visszaélésre hívta fel ,a figyelmet. A témavizsgálat viszont vagy egy jogszabály „hatá- lyosulását” ellenőrzi, vagy gazdasági intézkedés konkrét helyi körülményeit igyekszik feltárni. A témavizsgálat le­het úgynevezett országos, ami nem azt jelenti, hogy vala­mennyi megyei NEB részt vesz benne, de hogy több me­gye, azt igen. Vannak saját tervezésű vizsgálatök is. Egy- egy népi ellenőrzési bizott­ság maga határozza meg éves munkatervében, hogy mely témákat tartja fontos­nak ellenőrizni a saját ille­tékességi területén. Ebben a kérdésben, mint minden másban is rendkívül nagy a jelentősége az együtt­működésnek más szervekkel. Az ellenőrző hatóságokkal azért célszerű együttműköd­ni, hogy kikerülhető legyen a párhuzamosság, vagy az, hogy egy-egy területen egymást 'követően jelenjék meg pél­dául a megyei tanács, a Pénz­ügyminisztérium és a népi ellenőrzés akár hasonló, akár más-más témát vizsgálva. Természetesen az együttmű­ködés a pártbizottságokkal, konzultatív kapcsolat alakult ki az ügyészséggel és a rend­őrséggel is. A témák igyekeznek min­dig a legfontosabb és legak­tuálisabb kérdéseket átfogni. Az első években rengeteg volt a vizsgálat, szétaprózód­tak az erők, de azért nyomon követhetők ebben is a tár­sadalmi változások. Az első évben például vizsgálták az állományon kívüli béralap felhasználását és már akkor megkezdődött az importanya- gdk felhasználásának az el­lenőrzése, ami mindmáig nem fejeződött be. A jelen gaz­dasági helyzet ismét napi­iBarióz József, a paksi já­rási-városi NEB elnöke hu­szonhárom évet íöltött a né­pi ellenőrzés szolgálatában. Mire nyugdíjba megy, ezen a területen meglesz a hu­szonöt éves szolgálata, és összejön' negyven év munka- viszonya. Hatvanban válasz­tották meg a bonyhádi járási NEB elnöké nők, 1979. január elsejéig dolgozott ott. Akkor a bizottság megszűnt, terüle­te a szekszárdi és a tamási NEB területéhez került, ezt követően a paksi bizottság elnöke lett. — 'Mi a legszebb ebben a munkában ? — Sokrétű, az ember sok­oldalúan képezheti magát, tapasztalatokat szerezhet. Jó dolog belelátni a dolgokba., belülről fiy vélem miéi kísérni a társadalmi folyamatokat. Persze, az is igaz, hogy nagy hatáskör és nagy felelősség Van az emberre bízva. Nem úgy kell elképzelni a népi ellenőrzést, hogy az a célja: miinél Itöbb hibát találjon, hogy aztán fejét vegyék vai- lakinek. Mi mindig azt ke­ressük, hogyan lehet segí­teni. — Mi a legnehezebb ? — A követelmények ve­lünk szemben is mindig na­gyobbak. A legnagyobb fel­adat egy-égy vizsgálathoz megtalálni a megfelelő szak­embert, minden vizsgálat si­kere ezen múlik elsősorban. rendre tűzte ezt a témát. De ellenőrizték húsz évvel ez­előtt is a munkaerő-gazdál­kodást, éppúgy mint az idén. Szinte folyamatos képet raj­zóinak ki a mezőgazdaság fejlődéséről a témák: először a gépállomásokat ellenőriz­ték, majd a munkaegysége­iket, később a melléküzem­ágakat, még akkor, amikor a hatvanas években „divat” volt a melléküzemágakat alapítani. Az idén ismét té­ma vólt az ipari tevékenység a mezőgazdaságban. Ugyan­így folyamatos a vendéglátás 'helyzetének felmérése egé­szen napjainkig. A nők álta­Olyan munfcaicsoportot kell összeállítani, akik a kitűzött feladatot a legjobban el tud­ják végezni. Nagyon felelős­ségteljes munka a javasla­tok kidolgozása, hiszen an­nak, hogy általánosságot mondjunk, nincs semmi ér­telme, — Idegesítik a hibák, a problémák? — Nagyon, a gyomrom ér­zi meg a feszültséget... Ha valamit sikerül megoldani, akkor hamar felszabadulok. — Mivel mérhető a népi ellenőrzés munkájának a si­kere? — Az utóvizsgái atokba rendszerint ugyanazokat az embereket vonjuk be, lemér­hetik, hogy mi változott a Vizsgálat óta. — Arra gondoltaim, hogy ön hogyan méri a munkája eredményét... — Az értékelésekből úgy érzem, nem vagyunk rosz- szabbak a többi bizottság­nál. Csodákat várni ettől a munkától nem szabad. Nem minden rajtunk, vagy a gaz­dálkodóegységeken múlik, vannak objektív nehézségek is. A szerintünk' szükséges változtatásokhoz pénzt nem tudunk adni, ezért időt kell biztosítanunk ahhoz, hogy a dolgok változzanak. Ehhez a feltételeket sem nekünk kell megteremteni, ezért indokolt a türelem, aiz ésszerű komp­romisszum. Azért látjuk, hogy mennek előre a doi­lános munkábaállásáva'l együtt került terítékre a közétkeztetés, ezen belül a gyerekétkeztetés is. A kenyér minősége is örökzöld témá­nak bizonyult a huszonöt év laiatt. Az energiatakarékosság miatt került sor a folyékony üzemanyagokkal való takaré­kos gazdálkodás ellenőrzésé­re. Sok tanulsággal szolgált a megye környezetvédelmi helyzetének a felmérése. Egy téma persze igazán so­sem érhet véget, de addig legalábbis nincs lezárva, amíg a szükséges intézkedések meg nem születnek. gok, ez ugyan nem a mi ér­demünk, die azért a mi mun­kánk is benne van a nagy egészben'. — Mi laz a jelenség, vagy tulajdonság, ami a legjob­ban bosszantja, felháborítja? — A rosszindulat és a tár­gyilagosság hiánya. A nagy vizsgálatoknál nincs ilyesmi, inkább a bejelentéseknél! for­dul elő. Vannak emberek, akik mániákusan keresik nem létező igazukat, minden lehetséges szervhez ugyan­azt a levelet küldik el. Volt egy ügyünk, amikor egy tsz- elnököt vádolt be valaki, akkor kiszámoltam, 10 ezer forintba került csak ne­künk... A végén közgyűlés előtt 'kellett elmondanunk, hogy rágalom volt az egész, hiszen a hosszú vizsgálat az emberek szemében gyanússá tette a vezetőt. Most már kevés a bejelentés és a ma- gánpamiasiz. Egy időben, utá­na lis néztem, hogy miért, ta­lán az emberek már nem bíznak bennünk? Kiderült, hogy javult a törvényesség, az ügyintézés színvonala is jobb lett, és persze az embe­rek is tájékozottabbak. — Végül is jó NEB-elnök- nek lenni? — Jó, hia nem így volna, nem csinálnám. Sok ember gondján, baján, tudtam se­gíteni, tekintélyünk van, megoldó ttunk dolgokat. Most már biztosan innen megyek nyugdíjba, másfél év múlva... Hogyan lehet segíteni Í9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents