Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

1983. július 9. Képújság NDK Segítség a vesebetegeknek A Német Demokratikus Köztársaság gyógyimtézmé- ínyeiben 1982 (Végéig összesen 1039 veseátültetést végeztek. A vese betegségek gyógyítá- tásánák lehetőségeiről foly­tatott beszélgetést ia Pano rá­írta riportere dr. Möritz Me- bel professzor egészségügyi főtanácsossal, la Ohiariíé uro­lógiai klinikájának" igazgató­jával, laz „Inltertransipliant” Tanács elnökével. Az NDK-itíam jelenleg mű­ködő 55 diialízisközpontt tevé­kenységéről, eredményeiről dr. Moritz .Mebel többek kö­zött az lalábbilakfait mondotta: — A modern elektroniká­val felszerelt művesék folya­matosan érkeznek, ipari üze­meinkből1. Jelenleg évente 900 páciens számára kell he­lyet biztosítanunk. A kezelé­si kabaóiitás bővítésére 15 éves programot dolgoztunk ki, aminek megvalósításához az állam (bőkezűén járul hoz­zá. (Csak la berlini veseátül­tetési központban és mellék­állomásán összesen 60 000 dialízist végeztünk el 1982 végéig. — A művese az emberi szervezeten kívül működő szervezet. Átmenetileg át­veszi 'az életfontosságú funk­ciókat, amelyeket normális körülmények' (között az egész­séges vese lát el. Hogy pá­cienseinket iné csak életben tartsuk, de munkaképessé is tegyük, a vér tisztaságát biz­tosító vérmosásit hetente há­romszor 4—6 órán át végez­zük. Ma a beteg alkalmas az átültetésire és rendelkezésre áll a megfelelő donor ás, akkor az átültetés megtörté­nik és a beteg többé már nem függ a géptől. — A beültetett vesék két­harmada egy év múlva is .működik. Ugyanez az arány­szám (a 'második évben 60, öt év után 50 százalék körüli. Ha a 'beültetett vese műkö­dési zavarai már észlelhetők, a beteg újra bejön hozzánk. Néha lehetséges második, sőt harmadik szervátültetés is. Harminc olyan páciensünk van, aki már 10—14 éve él idegein vesével a testében. — Az NDK-iban olyan szervk.on.zervá!ó gépet sike­rült kifejleszteni, 'amely 72 óráig életképesen tartja a testből eltávolított egészsé­ges vesét. (Miniden szervátül­tető központ még ebben az évben kap egy-egy ilyen, gé­pet. — Az NDK-ban jelenleg 320 páciens vár veseátülte­tésre. Gsehszlo vékáéiban ugyanennyi, az Intertráms- piant iszervezetéhez. tartozó országokban összesen. 1450- eni. Az utóbbi három évben a nemzetközi együttműködés keretében elvégzett vese- átültetések száma 2110 volt — mondotta befejezésül Mo- irDfcz Mebel pro fesis zor. Románia Fejlődik Bukarest üzlethálózata A kétmillió lakosú román fővárosban a jelenlegi ötéves tervben tovább bővítik és korszerűsítik az üzlethálóza­tot. Elsődleges figyelmet for­dítanak az újonnan átadott és a most épülő modern la­kótelepek, továbbá a rekon­strukció alatt álló főútvona­lak kereskedelmi hálózatá­nak kiépítésére, illetve újjá­varázsolására. A Titán, a Berceni, a Dru- mul Taberei és a. Militari la­kótelepen. átadott üzletekkel fölszámolták a hálózat „fehér foltjait”. A Colentina, a Lán­cúim és a Pantelimon sugár­úton a lakásépítkezések be­fejeztével egyidejűleg adták át rendeltetésének a tágas, modern boltokat is. A jelenlegi ötéves terv el­ső két évében összesen 73 ezer négyzetméter területen 332 új üzletet nyitottak meg Bukarestben. Az idén 13 ezer négyzetméteren létesítenek különböző boltokat. Ugyancsak 1983-ban kezd kialakulni az új városköz­pont kereskedelmi hálózata. A Szeptember 13. úton, a város központi főútvonalán új é 1 elmiszer -é ruhiá zak — ABC-k —, vendéglátóipari létesítmények — cukrászdák, sörözők, grill éttermek —, lakberendezési üzletek épül­nek, népművészeti szaküzle­tet, nagyáruházát és kozmeti­kai szalont létesítenek. A kö­vetkező évek terve: a Könyv Házának, a Zene Házának és egy divatháznak az átadása. Gyarapítják a fővárosi vá­sárcsarnokokat is, a meglévő mellé új fedett árucsarnokok, raktárak épülnek. Jugoszlávia Márkás bor Jugoszlávia a vidág tíz leg­nagyobb bortermelő országa közé itfartozilk. Boráinlafc je­lentős részét — a megte, - melit mennyiség 20 százalé­kát — exportálják. , A 244 000 hektárnyi szőlő- területből ia legnagyobbak Szerbiában, Horvátország­ban és Macedóniában, talál­hatók. A jugoszláv (borok legna­gyobb importőre a Német Szövetségi Köztársaság. Űjáibban az amerikai és jia- páh vevők száma isi növek­szik. .Miivel iá jugoszláv nemzeti jövedelem 5 százalékát a bortermelés adja, .nagy gon­dot fordítanak a szőlőültet­vények -minőségi feljavításá­ra és a iszőlöf-eldolgozó ka­pacitások növelésére, a bor­termelő kedv fellendítésére. Mai ez sikerüli, a jugoszláv szőlő- és borexport értéke á tavalyihoz képesít 40 száza­lékkal' emelkedik és az 1983- as éviben meghaladja a 100 millió dollárt. Új elmélet az ufókról Szovjet tudósok remélik, hogy természetes, részletei­ben azonban még talányos magyarázatot találtak az azonosítatlan repülő testekre (ufókra): eszerint az ufók ko­rong formájú áramlatok az atmoszférában, melyek abban a pillanatban, amikor örvé­nyükbe por kerül, rövid idő­re láthatóvá válnak. Grigorij Barenblatt, a szov­jet oceanográfiai intézet pro­fesszora kifejtette, hogy eze­ken a korong alakú áramla­tokon belül független légör­vények cirkulálnak nagy se­bességgel —, hasonlóan a tengereken megfigyelt jelen­séghez. A tudós hozzáfűzi: ezeknek a turbulens folya­matoknak az oka azonban egyelőre még ismeretlen. A kutató ufó-elméletét támogat­ja Andrej Monyin, a Szovjet Tudományos Akadémia leve­lező tagja. Az ufók története 35 évvel ezelőtt, 1947. június 24-én kezdődött, amikor Ken Ar- nold pilóta jelentette, hogy az Egyesült Államokban a Mount Rainier fölött 9 óriási, csészealj formájú izzó koron­got látott. Azóta az ufókról szóló jelentések tízezrei jár­ták be a világot. Alaposabb vizsgálat után nagyon is földi magyarázatokra bukkantak: meteorológiai ballonokra, re­pülőgépekre és felhőfoszlá­nyokra a már lement nap fé­nyében, hajó-, autó- és repü­lőgép-reflektorok visszatük­röződéseire köd- és felhőré­tegekben, elektromos kisülé­sekre. Ezzel szemben Barenblatt professzor magyarázata így hangzik: „Az áramlatok ál­tali sodort porrészecskék na­gyon könnyűek. Ezért a szél óriási sebességgel sodorja magával a „csészealjakat”, melyek úgy táncolnak a leve­gőben, mint a bóják, vagy hirtelen landolási manővert hajtanak végre.” Eszerint a beállítás szerint a porrészecskék megnöveke­dése egy csapásra véget vet­het az egész örvényűési me- cbanizimusnlaik, és felboríthat - ja a korongot. „így nem kell továbbra is azon fáradoz­nunk, hogy magyarázatot ta­láljunk az ufók hirtelen el­tűnésére, melyekről azt hí- resztelik, hogy követlenül fel tudnak gyorsulni a fény sebességére (300 000 kilomé- ter/másodperc). Barenblatt professzor a közvéleménynek az ufók iránti érdeklődését lakoniku­san azzal az elfojtott vággyal magyarázza, hogy ne kell­jen belátnunk: mi, emberek, egyedül vagyunk az univer­zumban. Lengyelország Petőfi és Ady fordítója „Elsősorban hivatalnok és ápolónő vagyok, s csak az­után költő. Egész életemben arra törekedtem, hogy a gon­dokkal kűszködőket támogas­sam”. Ezek a szavak a kö­zelmúltban 90 éves korában elhunyt Kazimiera Illako- wiczównától, a modem len­gyel költészet egyik legkivá­lóbb képviselőjétől származ­nak. íüakowiczówna 1892-ben született. Arisztokrata értel­miségi körökben nevelkedett. Pétervárott érettségizett, s Krakkóban, Genfben, Ox- fordban folytatta egyetemi tanulmányait. Még nem volt húsz éves, amikor megjelent első kötete, az 1911-ben ki­adott „Ikaroszi szárnyalá­sok”. A költőnő az 1. világ­háború idején ápolónőként teljesített frontszolgálatot. A háború után a külügyminisz­térium alkalmazásába került, s ilyen minőségben 1918-ban ő tette közzé a lengyel állam megalakulását bejelentő köz­leményt. 1926 és 1935 között a hadügyminisztériumban dolgozott, titkárnőként. A II. világháború idején elmene­kült Lengyelországból, s né­hány évig Erdélyben tartóz­kodott. Hazájába 1947-ben tért vissza. Poznanban tele­pedett meg, s ott élt haláláig. Ennek a városnak szentelte utolsó műveit. Munkásságá­ért megkapta Poznan város Irodalmi díját, s 1981-ben díszdoktorává avatta a poz- nani Adam Mickiewicz Tu­dományegyetem. Költészete a lengyel líra egyik legnagyobb egyénisé­gévé avatta. Mindig lépést tartott korával és a múló idő­vel. Műveivel elsősorban az olvasó érzéseire kívánt hatni. Irt prózai munkákat is. Gyűj­teményes kötetei közül a leg­ismertebbek: a Litván csalo­gány 1936-ból, a Levéltelen versek 1942-ből, a Névarc­képek 1957-ből és a Suttog­va című kötet 1966-*ból. Hírnévre tett szert mint műfordító is, Schillert, Büch- nert, Lev Tolsztojt és Dic- kenst fordított igen magas színvonalon. Külföldi emig­rációja idején ismerkedett meg a magyar próza és költé­szet mestereivel. A lengyel olvasók neki köszönhetik Ady és Petőfi megszólaltatását lengyel nyelven. Fordított székely írók műveiből is. Er­délyi tartózkodásának emlé­keit az „Időtlen vallomá­sol?’ című vázlataiban örökí­tette meg. Életművéért meg­kapta a Lengyelország Újjá­születése Érdemrend pa­rancsnoki fokozatát. A Devin halgazdaság Bulgáriában — tengeri or­szág lévén — a hal fontos, a magyarországinál jóval ked­veltebb élelmiszer. Az el­múlt évtizedekben az igé­nyekkel párhuzamosan a ten­geri halászat mellett több­szörösére nőtt az édesvízi hal­tenyésztés is. Több mint 13 ezer négyzetméteres vízterü­leten gazdálkodik a Devin halgazdaság. A mongolok titkos története Mongólia legrégibb törté­nelmi-irodalmi emléke „A mongolok titkos története”, amely egyes feltevések sze­rint 1240-ből származik. A mintegy 1500 verssorból álló szöveg a mongol biroda­lom születésének történetét, valamint ősi hagyományok, legendák, törvények és ki­váltságok leírását tartalmaz­za. A különböző részek az ol­vasót az egykori mongol tár­sadalom gazdasági és kultu­rális viszonyaiban is eligazít­ják. A történelmi krónikában sok néprajzi érdekesség s ta­lálható, ami a néprajzkuta­tóknak szolgál szinte kimerít­hetetlen forrásul. Nyár Szlovákiában Csehszlovákiában évről év­re növekszik az idegenforga­lom. 1970-iben 3,5 millió lá­togatója volt az országnak, öt évvel később ez a szám 14 millióra nőtt, a nyolcvanas években pedig a számuk húszmillió körül állapodott meg. A külföldiek számára igen vonzó az ország keleti része, Szlovákia, gazdag természeti szépségeivel, sok fürdővel, sítereppel és történelmi mű­emlékkel. Csupán a Magas Tátráit csaknem ötmillió tu­rista, üdülő, gyógyulni vá­gyó és sportoló keresi fel évente. Az idegenforgalom fejlesz­tése Szlovákiában is megkö­veteli, hogy állandóan növel­jék és javítsák, valamint bő­vítsék az elszállásolási lehe­tőségeket, a sport- és gyógy­fürdő- és más intézmények szolgáltatásait. Mivel gazdag­szik az idei túr iista idény? Er­[ re a kérdésre válaszolt a Szlo­vák Szocialista Köztársaság idegenforgalmi kormánybi­zottságának titkára, dr. Ottó Knotek: Míg 1981-ben első­sorban a téld szezont szolgá­ló építkezéseket fejeztük be, tavaly Dél-Szkwákiiára fordí­tottuk a fő figyelmet, ahol igen kiadós termálvízfor'ráso.k találhatók. Idén a kilenc ter­málvizes gyógyfürdőhöz négy új medencét építünk, a ven­déglátóipari létesítmények csaknem kétezer ággyal bő­vülnek. Üj szervezési rendel­kezés lépett életbe a fizető- vendég-szolgáfltetások terén iis. Igaz, a látogatók eddig is megszállhattak magánlaká­sokban, de ez többé-kevésbé alkalomszerű volt. Az új rend­szer ezt gazdaságilag előnyös­sé teszi, s így feltételezzük, hogy az ilyen szállások száma és minősége is javul. Jiaivul a tájékoztató szolgá­lat is. Az információs rend­szerbe a nyári idény alatt több szerkesztőség is bekap­csolódik: a tv-híradó, a rádió „Jó reggelt!” című műsora, a Kanyar (Zákruta) című mű­sor és mások. Egyelőre cseh és szlovák nyelven tájékoz­tatják a turistákat, de egyez­ményt kötöttünk a prágai rá­dió szerkesztőségével, amely idegen nyelven is közvetíteni fog információkat. Nagy Tátra — Rét a Fekete-kő alatt Pöstyén — Éva uszoda Nyitra vára

Next

/
Thumbnails
Contents