Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 159. szám. Ara: 1,40 Ft 1983. július 7., csütörtök. Mai számunkból AZ UTAK KORSZERŰSÍTÉSE, FELÚJÍTÁSA (3. old.) FIATALOKNAK BÚZA TEHERGÉPKOCSIN, SORSOLÁS SILÓBAN, AZ EURÓPAI KUPAKBAN LABORATÓRIUMBAN, MALOMBAN (6. old.) (3. old.) A kultúra rentabilitása A feniti cím azt a kérdésit rejti magában, hagy kifii- zietődő-e a kultúra. Látszólag1 nem, vagy csak abbain az esetben, ha a kultúrát úgy kezeljük, mint bármely más terméket, árút, ami a pilac törvényeinek van alá­vetve. Miért nem- fizetődiik ki a kultúra az első meg­közelítésben ? A külituirális beruházások semmiképpen, sem olcsóik. Nem olcsók, hiszen ahhoz, hogy egy isko­lát vagy egy művelődési házat, vagy akár egy színhá­zat felépítsünk, meglehetősen nalgy aixyiagi eszközöket és nagy építési kapacitást kell lekötni. 'Persze mindenki tudja; hogy beruházásokra, sőt költ­séges beruházásokra is szükség van. Az alapvető köz­gazdasági meggondolás a beruházások esetében azon­ban az — s így is> számítják a beruházások értékét —, mennyi a beruházott pénzösszeg megtérülési ideje. Nos, a kultúra ebből a szempontból rossz helyzetben van. Szinte teljesen, kiszámíitbataltHan a kultúra1 visszaté­rülése. Egy múzeum állapítása és fenntartása valóban sokba kerül, a múzeum látogatási díja formális' összeg, ezen az alapom egyáltalán, nem' lehet lemérni egy-egy kiállítás társadlafai é,s kulturális hatiáfeát. A fentebbi okok, melyekhez még jó néhányat hozzáfűzhetnénk, s a példákat is szaporíthatnánk, közgazdasági értelem­ben szinte kilátástalanná teszik a kultúra helyzetét. Olyan országokban, ahol a pénznek és a termékek árujellegének átfogó szerepe valn, a kultúra1 kétségte­lenül drága'. Egy sor területem alá van vetve a piaci törvényszerűségeknek-. Ezért kerülnek sokba a tőkés országokban a színhálzjegyek, a mozij'egyek stb. De még ezekben az országokban, is felismerték azt, hogy a kultúrának nem szabad minden területét és teljesít­ményét a közgazdasági hatóerőknek alárendelni. Nincs olyan polgári állam, ahol az állami oktatásnak ne len­ne jelentősége. Sőt maga az egyház is — mégpedig különböző egyházaik — felismerték, hogy az oktatást — s helyemként a kuOtúiria értékéit is — részlegesen ki kell vonni a gaz’dateégi törvényszerűségek hatóköréből. ; Az egyházi iskolák, az egyházi gyűjtemények éppen ezért tőkeátcsoportosítások és alapítványok révem tud­nak működni, s néha magasabb színvonalon, mint a hasonló polgári állami intézmények. De ezen túlmenően a kultúra különböző területei­nek viszonylagos függetleniitését a gazdasági törvé­nyektől úgy oldották meg, hogy részben az álílami költ­ségvetés támogat bizonyos kulturális intézményeket (elsősorban múzeumokat és egyes színházaikat), rész­ben pedig főként a tudományos tanulmányok terüle­tén a különböző alapítványok biztosítják azt, hogy a kultúra az ökonómiai törvényszerűségeken, belül mégis viszonylagos fü'ggetl'enéget élvezhessen'. 'Mindebből az következik, hogy az az elv, mely sze­rint a kultúra minden tekintetben támogatandó ös<siz- ■társadallmi érdek — végső soron helyes. Ez nem jelenti azt, hogy a kultúrái teliiiesen, füz^et’en lenne a gazda­ságtól. A kultúra előállítálsáraalk és terjesztésének megvánnak a gazdasági feltételei és egvütthfetói. Igaz, hogv az író munkája nem áru. De az író is a piacról él. Másfelől' pedig a könyv előállításának költségei gazdWági tényezőktől és gazdasági szituációtól, függe­nek. Egy színdarab előadása viszonylag föggetieni a gazdaságtól tartalmi tekintetben, óé a sizínhiáz fenn­tartása, Valamint a színészek és a közreműködők fize­tése már gazdáméig,i kérdés. Nincs és nem is lehet olyan, kulturális terület, amelynek ne lennének meg a gaz­dasági szabályozói, de a kultúra. miaga viszonylagos füsgétleniséget keli, hogy élvezzen a gazdásági törvény- szerűségeiken bellii!!. S itt vetődik fel, ho,gy ez a különleges helyzet ren­tábilissá teszi-e a kultúrát. Tudniillik a kultúra nem olyan dolgokban viszi előre a társadlaimat, ami min­dedképpen. mérhető. Mert az még mérhető, hogy az i&- kolázlait’lairnság mennyire függ össze a bűnöztessel, meny­nyire visz közel a garázdasághoz, ültetve mennyire te­szi nehézzé a kulturáltabb munkafolyamaitok beveze­tését. De a,z már nem mérhető, hogyha az emberek mseánbeszélgetéseiikben az új kulturális eseményekről folytaknak eszmecserét, akkor ez mennyivel haszno­sabb, mennyivel teszi kulturáltabbá a .munkát, fino­mabbá a társteida'lmi együttélést, a családi é'ietet, mint­ha az emberek közötti kommunikáció lehetősége a legdurvább és a legprimitívebb kérdésekre koncentrá­lódna. S ebben az értelemben hosszú távon a, kultúra na­gyon isikifizetődő. S az ai társladalom, amelyik Valóban emberi Célokat akar követni, erről — tehát a kultúra alig érzékelhető, de ugyanakkor mélyen tartalmi hasz­náról — nem mondhat le. Hermáim István Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. július 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizott­ság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Válasz­tási rendszer továbbfejlesztéséről, az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a nép­gazdaság fejlődésének év eleji tapasztala­tairól szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. A bolgár testvérpárt Zsivkov látogatásáról A Bolgár iKjommumisita Párt KB Politikai Bizottsá­ga tájékoztatót hlalilgidtott meg a Todor Zsivkov vezette párt- és állami küldöttség június 14—16-a közötti ma­gyarországi hiiiVaitiallos baráti látogatásáról és a, Kádár Já­nos vezette magyar párt- és állami küldöttséggel folyta­tott tárgy alá siaiirólk iA Politikai Bizottság meg­elégedéssel állapította1 meg, hogy a két küldöttség által áttekintett kérdésekben tel­jes volt a nézetazonosság. Egyetértettek abban, hogy az 1979. júniusi bulgáriai talál­kozón elért megállapodások sikeres végrehajtása maga­sabb szintre emeíi a két or­szág sokoldalú kapcsol,arbait a politikai, a gazdásági és a kulturális együttműködés minden területén. A PB mély meggyőződése, hogy a bolgár párt- és álla­mi küldöttség mostani ma­gyarországi látogatása során elért megállapodások hozzá­járulnak a sokoldalú kapcso­latok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A bolgár- magyar kapcsolatok alakulá­sára különösen, nagy jelentő­ségű l:es;z a jövőben a gazda­sági és a műszáki-tudomá­nyos együttműködés további dinamikus fejlesztése. A KGST keretében megvaló­suló két- és sokoldalú po- cilaliiata gazdasági integráció különböző formái teljesebb kihasználásának új, nagy le­hetőségei a bolgár és a ma­gyar nép, Valamint a szocia­lista közösség gazdaságig ere­je megszilárdításának érde­keit szolgálják. IA mai kiélezett nemzetkö­zi helyzet megköveteli a- szo­cialista országok egységének, ösiszeforrottiságánaik és együttműködésének további megszilárdítását, valamennyi békeszerető erő mozgósítását az imperíalizmusnák a kato­nai fölény megszerzését, az erőegyensúly megsértését, katasztrofális nukleáris há­ború kirobbanta sát_ célzó próbálkozásai meghiúsításá­ra. A PB teljes egészében jó­váhagyta' a bolgár küldött­ség tevékenységét, nagyra ér­tékelte a hagyományos testvé­rt 'barátság, a kölcsön ös egyetértés és a teljes nézet­azonosság jegyében végbe­ment tárgyalások eredmé­nyeit. A PB megbízta a meg­felelő állami szerveket, in­tézményeket és gazdasági szervezeteket, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket a Bol­gár Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közötti barátság és sokoldalú esvütt- működés to-vábbi kiszélesíté­sére és elmélyítésére. Két igen jelentős, a lakos­ság széles körét érintő témát tárgyalt a tegnap délelőtt megtartott soros ülésén a Tolna megyei Tanács V. B., melynek munkájában részt vett a tanácskozási joggal meghívottakon kívül dr. Sza­bó Károly, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezetője, továbbá Hoffer István, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal elnö­ke is. ■ ­A testület, túl az ügyrend­nek megfelelő munkakezdé­sen, Csekei Gyula tervosz­tályvezető és Márkus István ipari osztályvezető együttesen előterjesztett beszámolója alapján tekintette át a me­gyei szolgáltatás-fejlesztési A megye valamennyi mező- gazdasági üzemében kora reg­geltől késő estig aratnak a kombájnok. A 61 954 hektár őszi búzának egyharmadát már betakarították, s az ed­digi termésátlagok igen jó ho­zamokat ígérnek. A szállító- kapacitás a termés mozgatá­sához elegendő: a 2251 erő­gép és a 1113 tehergépkocsi alapból támogatott fejleszté­sek helyzetét. Számba véve e lakosságunk egészére kiható tevékenység eredményeit csak úgy, mint a kiemetlen fontos szolgáltatások fejlesz­tésének eredményeit. Ezt a napirendet követően Farkas István hivatalvezető adott számot a Tolna megyei Földhivatal 1978 negyedik ne­gyedévétől eddig végzett, szerteágazó munkájáról. Mindkét napirend kapcsán számos kérdésre kértek vá­laszt a testület tagjai és a meghívottak az előterjesztők­től, majd a vita során is el­hangzott több, figyelemre ér­demes észrevétel, javaslat. (Folytatás a 3. oldalon.) fennakadás nélkül szállítja a terményt a földekről a raktá­rakba. Az elmúlt hét végén csupán ott kényszerültek megállásra a gépek, ahol esett az eső, például Szekszárd környékén, itt szombaton 17 óra 20 perc­től tíz perc alatt 14,3 milli­méter csapadék hullott. Ta­mási és Szakcs környékén vi­szont csak minimális csapa­Kohl moszkvai sajtóértekezlete Helmut Kohl, az NSZK kancellárja szerdán délelőtt Moszkvában sajóténtekezle- ten összegezte a szovjet ve­zetőkkel két napon át foly­tatott tárgyalásainak ered­ményeit. Kijelentette, hogy a megbeszélések nyíltak, őszin­ték, a két fél nézeteit kemé­nyen ütköztetek és jobban megvilágítók voltok. Miint mondotta, ezt tartja a tár­gyalások legpozitívabb voná­sának, valamint azt, hogy személyesen is megismerked­hetett a Szovjetunió vezetői­vel és tőlük értesülhetett a legfontosabb nemzetközi problémákban, valamint a két ország kapcsolatdivtai össze­függő kérdésekben vallott szovjet álláspontról. Kohl hangsúlyozta, hogy osupán saját országa képvise­letében érkezett a Szovjet­unióba, de vendéglátóival folytatott tárgyalásain termé­szetesen nagy figyelmet szen­teltek az NSZK-t is közvet­lenül érintő genfi tárgyalá­soknak, a közepes hatótávol­ságú európai nukleáris fegy­verek kérdésének. A kancellár megismételte, hogyha Genfiben ez év vége ig nem születik megállapodás e téren, akkor Nyugat-Euró- pában, így az NSZK terüle­tén is megkezdik az új ame­rikai rakéták telepítését. Ki­jelentette azonban: lehetősé­get lát arra, hogy a határidő lejártáig hátralevő időben — kölcsönös jóakarat eseten — létrejöjjön a rakéta telepítést (Folytatás a 2. oldalon) dékot mértek, ezért az aratási munkákban fennakadás nem volt, szombaton és vasárnap is vágták a búzát. Ha az el­következő napokban a mos­tani hasonló száraz, meleg lesz az időjárás, a búza beta­karításával időben és jó mi­nőségben végeznek az üze­mek. d— Fotó: BAKÓ JENŐ Teljes kapacitással aratnak A Szekszárdi Állami Gazdaság P—2-es, 114 hektáros tábláján Dominátor vágja az Mv—9-es búzát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents