Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
B^fepÜJSÁG 1983. július 30. Mongólia A csandamani sírleletek Mongol régészek az utóbbi húsz évben jelentős munkát végeztek az ország északnyugati részén talált ősi nomád temetkezési helyek feltárásánál. Ezen a tájon több mint 500 sírt kutattak fel és tettek hozzáférhetővé. Közülük a legnagyobb érdeklődést a csandamani leletek váltották ki tudományos körökben. Ezek a sírok különböző történelmi korokból származnak. A régészek igen nagy gonddal tanulmányozták a vaskorszakból, valamint a korai hun korból, az időszámításunk előtti VII— III. századból származó sírok tartalmát. Csandamanban többféle temetkezési módra találhattak példát a kutatók. A két méter mély, kőbe vésett sírhelyek feltehetőleg a nomád törzsek előkelőségeinek szolgáltak végső nyughelyül. Az egyszerűbb sírok között voltak olyanok is, amelyekbe koporsó nélkül temették el az elhunytat, s vékonyabb- vastagabb földréteggel fedték el a holttestet. A sírokból előkerült leletek egy része vasszerszám, de akad köztük néhány csont- és agyag használati tárgy is. A kor emberének művészi törekvéseire utalnak a különböző állatképmások. A sí- irok tartalma hasonló az eur- ázsiai sztyeppék más vidékein fellelt temetkezési helyek leleteihez. A tárgyak díszítőelemei a mongol puszták állatait ábrázolják, az argál juhot, a hóleopárdot, az őzet és a szarvast. Az ukrán falu új arca Valamikor az ukrán Zlato- usztovka település egyetlen nevezetessége a szélmalom volt. Napjainkban a faluban modern lakóházak, tanácsház, iskola, kultúrpalota, óvoda, áruház van. A Rosszija kolhoz központi épületét díszes parkok veszik körül. A tej, hús, zöldség és más termények eladásából a kolhoznak komoly bevétele van, amelynek jelentős részét lakások, szolgáltató intézmények és utak építésére fordítja. Nemrég adták át a több tízezer kötetből álló könyvtárat. A Fekete-tenger partján több üdülője is van a kolhoznak. A tervidőszak végére felépül néhány egészségügyi intézmény is Jesszentukiban és Pjatyigorszkban. A fiatalság visszatér Zlato- usztovkába. Vonzza őket a magas fokú gépesítettség, a változatos munkalehetőség, a magas fizetés és természetesen maga a falu, amely ma már semmivel sem marad el a város mögött. A régi szélmalom pedig ma piár múzeum. APN—KS Zabolockij kolhoztag családja, a házuk előtt. Ljubova — kiváló gépi fejőnő; tétje, Iván kombájnul, fiuk, Valen- tyin még Iskolás. A kolhoztagok gyermekei, 50 fiú és lány tanulnak a zeneiskolában Jugoszlávia Kedvező kőolaj-kitermelés A Vajdaság öthavi kőolajkitermelése, mint ahogy az újvidéki Naftagas kőolajipari kombinát adatai mutatják, a tavalyihoz képest 4,8 százalékkal nőtt. A jugoszláv olaj kitermelés az idén — várhatóan — meghaladja a tervezett 4,3 millió tonnát. Ennek a meny- nyiségnek az egyharmadát a vajdasági olajkutak fedezik. A Bánátban és a Bácskában kitermelt ásványolajat kizárólag az újvidéki olajfinomító veszi át, dolgozza föl, és bocsátja a fogyasztók rendelkezésére. Ezeken a területeken igen intenzív kutató- és feltáró munka folyik napjainkban is. Kikinda és Mokrin körzetében található a legjelentősebb szénhidrogén kitermelő terület. Itt az újonnan végzett fúrások pótolják az időközben kimerülő réxebbi kutak termelését. A próbafúrások jelentős része sikeresnek ígérkezik. A Közép- Bácskában folytatott kutatások eredményeként Titover- bász körzetében leltek kőolajra. Becse közelében pedig ismét folytatják a széndioxid feltárását szorgalmazó munkálatokat. A Bánátban bővítették az északkeleti részen végzett kutatások területét, így Cser- nye, Tóba, Ittabé körzetében, s a nyugati vidéken is, Majdám, Oroszlámos, Obili- cevo, Basahíd határában. A korábban feltárt körzetek, például Bóka, Verika, Greda és Ürményháza közelében is biztatóak a próbafúrások. Kedvezőek az eredmények Szlavóniában is, ahol Vuko- vár közelében újabb három ígéretes lelőhelyet találtak. Ezek használatba vételével Szlavónia évi kőolaj-kitermelése elérheti az 1,7 millió tonnát, ami a horvátországi kitermelés egyharmadát jelenti. Sikerrel bíztat az Adriaitengerfenék kutatása is. Pula közelében már korábban földgázt leltek. Most Zadar közelében, Dugi Ótoktól délre, a Zágráb I. úszószigetről végeznek próbafúrásokat, s a jelek szerint eredménnyel. A crnagorai tengerparton, Ulcinj és Kotor között az újvidéki Naftagas munkatársai folytatnak földtani kutatást. NDK Hangszerek és készítőik A világ 80 országába exportál hangszereket a Német Demokratikus Köztársaság. Az itt készült hangszereken — többek között — szovjet, cseh, NSZK-beli, holland, lengyel, magyar, francia, brit, svéd, olasz művészek előadásában csendül fel a zene. Mindenütt becsülik ezeket a kiváló minőségű, méltán híres zeneszerszámokat. Az NDK-ban 11 000 hangszerkészítő dolgozik. Orgona, és zongoraépítők, történelmi ibi'Menityűs, fa-, rézfúivős, és vonós hangszerek, ütők, szájharmonikák, erősítők, zenei játékok, hamgszeralkait részek alkotó mesterei. A választék — a tanulólhangszerektől kezdve a koncerthangszerekig — igen széles. A hangszerkészítés fő központjai Markneukirchen és Klingenthal. Markneukir- chenben 1677 óta készítenek hegedűket, de a XVIII. századtól már fúvós- és pengetés hangszereket is. Klingenthal 125 éve a harmonikák „bölcsője”. Az orgona- és zongoraépítők Lipcse térségében, Löbauban és Eisen- bergben élnek és dolgoznak, az ütőhangszerek mesterei pedig Weissenfelsben és Drezdában. Az NDK-ban készült legtöbb hangszernek világszerte ismert márkaneve van, ami az itt honos ősi ha. gyoményok hű követését garantálja. Vietnami vezéreszme gazdasági stratégia Szivattyúállomások épülnek. A Bakóitól délre fekvő Hung Chau község szivattyúállomása óránként 64 egDeg köbméter vízzfel lát el nyolcezer Hektár 'rizsföldet. Üj Nyolc éve hallgattak el a fegyverek Vietnamban, öt éve a Vietnami Demokratikus Köztársaság a KGST teljes jogú tagja. Az ország, immár kellő háttérrel láthatott hozzá a gazdasági élet talpraállításához. CÉL ÉS GONDOK A párt már korábban, világosan kitűzte a célt. A hetvenes évek második felére tervezte, hogy egységesíti Észak és Dél gazdaságát, megteremti a szocialista nagyipart, biztosítja a folyamatos élelmiszerellátást, javítja a lakáskörülményeket, kollektivizálja a paraszt- gazdaságokat, az ipari termelést 25 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelmet 40 százalékkal növeli, s végleg felszámolja a létbizonytalanságot A világos terv végrehajtása azonban távolról sem volt egyszerű. A nemzetvédelmi gondok, a sorozatos tájfunok, s nem utolsósorban a szocializmusba való átmenet objektív törvényszerűségeinek mellőzése zökkenőket okozott. Az 1977-es párthatározat világosan kimondta: bár a kizsákmányolást felszámolták, s a földek 82 százaléka kollektív tulajdon, nem vették kellően figyelembe a többszektorúság követelményeit, túl optimisták voltak a szocialista iparosítás ütemét illetően, s továbbra is a háborús irányítási módszereket alkalmazták. Az önkritika, a gazdaság- irányítás korrekciója nyomán Nyugaton már válságot emlegettek. Érdemes tehát szemügyre venni néhány konkrét számot, vajon igazuk van-e? BESZÉDES SZAMOK Tudvalévő, hogy a közel háromnegyed évszázados szabadságharcot vívó ország gazdaságilag elképzelhetetlenül leromlott. Mindazonáltal megfigyelhető egy állandó felfelé ívelés. Vegyük például mindennek az alapját, a villamosenergia-termelést. 1939-ben az egész Vietnam 122,5 millió kilawattóra energiát termelt. (Jellemző összehasonlításul: a háromszor kisebb Magyarország villa- mosenergia-termelése ugyanabban az évben 1,4 milliárd (!) kilowattóra volt.) A további adatok: 1958-ban Észak 1662,3, Dél 221, 1964ben Észak 548, Dél 469 millió kilowattóra elektromos áramot termelt. Ez utóbbi együtt már egymilliárd 17 millió kilowattórát jelentett. 1979- ben az egyesült ország villa- mosenergia-termelése 3 milliárd 867 millió kilowattóra, s 1985-re elérik a 4,6 milliár- dot, de ebben még nincs benne Ázsia legnagyobb, most épülő vizierőművének teljesítménye. Számszerűen mérhető az ipari termelés növekedése is: 17,5 százalék, ezen belül a gépiparé 60 százalék. A mezőgazdaságban — kis mértékben — nőtt a rizstermesztés (1975: 10,5 millió tonna, 1979: 10,7 millió tonna), a szója- termesztés (18 ezer tonna, 21 ezer tonna), a bivaly- és sertésállomány (2,2—2,3 millió darab, 8,8—9,4 millió darab). A tervezett 40 százalékos reáljövedelem-növekedés azonban csak 30,35 százalékra sikerült, s a nagy célt, hogy 1980 végére Vietnam élelmiszerben önellátó legyen, nem érték el. A remélt 21 millió tona gabona helyett csak 14—15 millió tonnányit arattak. A hibák feltárása során nem titkolták: a szövetkezetesítés néhol erőltetett volt, a felvásárlási árak sokszor az önköltséget sem fedezték, magas volt a kötelező beszolgáltatás, kiszámíthatatlanul változott a gabonaadó. REÁLISABB PALYA Négy esztendeje a vietnami gazdaság új, reálisabb pályán gördül előre. Az akkor elfogadott új gazdasági stratégia fő pontjai: 1. első a lakoság megélhetésének szerény, de stabil biztosítása, 2. a nemzetvédelmet tovább kell erősíteni, 3. fokozatosan kell kiépíteni a szocializmus anyagi-műszaki bázisát. A békegazdálkodás napjainkban a valóságos helyzethez igazodik, az iparban rugalmasabb árpolitikára törekszik, a mezőgazdaság az összes állami beruházás 25 százalékát kapja. Széles körben gépesítenek, csatorna- rendszert építenek az öntözésre, s minden erővel növelik — helyi erőből is — az energiatermelést. A nyolcvanas évek tervgazdálkodásának vezérgondolata: „A piac, az áru- és a pénzviszonyok felhasználása a szocialista építés érdekében, a munkásparaszt szövetség új alapokra helyezése a kölcsönös érdekek érvényesítésével”. F. A.
