Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTS XXXIII. évfolyam, 179. szám Ara: 1,80 Ft 1983. július 30., szombat AZ SZKP FORRÁSAINÁL (2—3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) MINT HAL A VÍZBEN AZ UKRÁN FALU ) ÜJ ARCA (8. old.) A iHARMONIKÁS FELDERÍTŐ (9. old.) A JABLONECI KÖVEK TÖRTÉNETE (9. old.) (4. old.) „KÖRHAZ” a varos szélén (4. old.) KULTÚRA, KÖZÖSSÉG, CSELEKVÉS (5. old.) MŰLTUNKBŐL (6. old.) w ,■*: + RIGAI VASÁR (9. old.) VILLÁMCSAPÁS (10. old.) VÉRES SZÚNYOGIRTÁS (10. old.) SZERBEK, MAGYAROK MŰVÉSZNŐJE (11. old.) NAGYKÖZSÉG-E A NAGYKÖZSÉG? (7. old.) KEDVEZŐ KŐOLAJ­KITERMELÉS (8. old.) A tsz-ek a településekért Hazánk településeinek fejlődése során a falu fokoza­tosan veszítette ál népességmegtartó képességét, hátrá­nya a várossal szentben halmozódott. Századunk köze­pén új népvándorlás zájlott le, amikor iis a falusiak menéte megindult a városok, a kisvárosiaiké a nagy vá­rosok felé. A kisebb helységek történetileg felhalmozódott hát­rányának megszüntetését célozva 1971-ben a kormány­zat kialakította a terület- és telepüttéstfejilesztésli jogsza­bályiba foglalt tervet. A dokumentum az Országos Te­lepülésül álóZat-fejlesztési! Koncepció (OTK) nevet kap­ta), s ez az első, kormányszinten elfogadott, átfogó ma­gyar urtbaimizáöióspali'tifcad keret. A telep ü léspoli tik át kifejező keretjogszabály segíti az urbanizációt, hiszen célkitűzésének előterében a .városhálózat bővítése, erő­sítése áll —, de nem segíti a települések többségiéinek fejlődését. A jogszabály létét ugyanis egyes tefepülés- kátegóriák (a kiisebb helységek) ellen fordította a gya­korlat. Az OTK csak a településék 37,5 százalékát rang­sorolta a fejlesztés szempontjából és csakis e települé­sek esetében rendelkezett a fejlesztés anyagi bázisáról. Ezen belül a helységek 33,4 százalékát a megyék gond­jaira bízta, míg az apró- és kis falvak ügyében —, .ame­lyek döntő többsége Baranyában, Zalában, Veszprém­ben, Viaislbain, Somogyiban, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén megye csereháti tájkörzetében helyezkedik el — semmiféle fejlesztési terv nem készült. Az a tény, hogy a települések mintegy 63 százalékét kitevő falvak fejlesztése nem szerepelt az országos koncepcióban, egyre erősödő országos kritikába tor­kollt. Eközben a helyben lévő egyetlen potenciális té­nyező, a mezőgazdasági termelőiszövétfcezat vállalta az adott helység eltartó és megtartó erejének alakításával összefüggő aprómunkát. Vállalták a szerepet azért is, mert az aprófalvak elnéptelenedése munkaerőhelyze­tüket is érintette, az irányzat megváltoztatása gazdasági érdekük volt. A termelőszövetkezeteknek a kisebb településeket szolgáló tevékenysége igen sokrétű. Bér a gépesítés eredményéképpen összességében ősökként a tsz-ibeüli .ak­tív keresők számla, de vanniak helyek, ahol a nyolcva­nas évek elején iis a helyi munkabíró népesség 90 szá­zaléka a tsznben talál munkát. Mint termelő üzemek, a tsz^ek gyarapítják a helyi tanácsok anyagi bázisát. Városi és községi hozzájárulás címén a zárszámadásban kimutatott bruttó jövedelem 1 százalékát utalják át a központilag gyűjött pénzalap­ba, amelynek féle a szakkormányzat és .a megyei tanács döntésétől függő megosztásban kerül vissza a helysé­gekbe. A tanácsok támogatásának további módjla a be­ruházási célú fejlesztési alap átadása, olyan .infrastruk­turális (közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, szo­ciális, kulturális, ifjúságpolitikai, közművelődési sport-) létesítmények létrehozására és fenntartására, amelynek használatában a tsz-tlagokfcal együtt a hely­ség- valamennyi lakója részt vesz. Az alapátadás gya­korlatát az ipari üzemek is folytatják, de .az ország szá­mos tájkörzetében a tsz a helyi tanácsok egyedüli ilyen támogatója. A segítés másik köre még sokrétűbb, és még gazda­gabb, noha jóval .rejtettebb. Az adott helységekben foly­tonosan felmerülő napi feladatok megoldásában való részvételről viam szó. A háttér nélküli vagy eleve pénz­szűkében kezdett létosítménytélepftés, egyesületi élet szervezésének és működtetésének támogatása írható ide általában, de a konkrét Valóság rendkívül színes. A vaskúti Bácska Tsz évenként 25—25 ezer forinttal támogatja a bajai Frankéi Leó .német nyelvű .gimnáziu­mot, a bajái II. Rákóczi Ferenc, vallaimlinf a vasfcúrti ál­talános iskolát, nem számítva más, apróbb, ugyancsak az iskoláknak nyújtott támogatást. A pélyi Tiszamente Tsz a tagközségben, Tairrtaszenitmilklósion épített nagy kapacitású napközi otth onos konyha létrehozásával kié t községben oldotta .meg a közétkeztetést. A Hajdú-Bihar megyei Újlétán az Üj Élet Tsz egymlilllió-kétszázezer .fo­rintért az egész község lakosságának .szolgálatában állő klubhiázait épített. A Zala megyei Petrliivente kisközség ivóvizei' 1 átása nem oldódott meg a Mura menti régió helységeinek állami pénzforrására támaszkodó Murai vízmű építésekor. Emiatt .a lakosság a falugyűlésen elé­gedetlenségének adott hangot. A megoldás: a termelő- szövetkezetnek fúrt mély kútra kapcsolták rá a lakos­sági vízvezetéket. Az egyes települések fejlesztését segíti továbbá a he­lyi dolgozóknak nyújtott lakásépítési támogatás, a ,szol­gáltatások helyi variánsainak, az alapellátást biztosító üzlethálózatnak kialakítása a periférián és a tanyavti- lágban. Számos helység, vagy településkörzet köszön­heti a villanyt, a telefon-összeiköttetést, a pormentes utat és a jó ivóvizet annak, hogy a tsz megteremtette termelése nélkülözhetetlen imfrafeitételét. A termelőszövetkezetek ilyenfajta tevékenysége ma nemcsak figyelemre, de legalizálásra, elismerésire és ,tá­mogatásra is méltó. Dr. VIRAGH FERENC MAI MAGYAR GRAFIKA ÉS RAJZMÜVÉSZET (11. old.) POSTAGALAMB VAGY MŰHOLD? (12. old.) TÁNCI-TANCI (13. old.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, dr. Gyugyi János­nak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként K- Papn József, a megyei párt- bizottság első titkára tájé­koztatta a testület tagjait és a meghívottakat az MSZMP Központi Bizottsága 1983. jú­lius 6-i üléséről, megyénk el­ső félévben elért gazdasági eredményeiről, az előttünk álló feladatokról. Ezt követően dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizott­ság titkára tartott beszámo­lót a pártszervezetekben fo­lyó politikai nevelőmunka főbb tapasztalatairól, a to­vábbi feladatokról. Az írásos és szóbeli beszámolót vita követte. A megyei pártbizott­ság a beszámolót és a feladat­tervet egyhangúlag elfogad­ta. Harmadik napirendi pont­ként a megyei pártbizottság személyi kérdéseket tárgyalt. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára ja­vasolta: érdemei elismerése mellett, eddigi munkájáért a megyei pártbizottság köszö­netét kifejezve, mentsék fel pártbizottsági és vébrehajtó bizottsági tagsága alól Szabó Benjámint, a paksi atomerő­mű-építkezés volt kormány- biztosát. K. Papp József ja­vaslatát a következőkkel in­dokolta: Szabó Benjámint sa­ját kérésére, érdemei elisme­rése mellett 1983. július else­jei hatállyal a Miniszterta­nács felmentette beruházási kormánybiztosi tisztsége alól. Szabó Benjámin elkerült a megyéből, jelenleg az Orszá­gos Villamostávvezeték Vál­lalat vezérigazgatója. A megyei pártbizottság tag­jai a javaslattal egyetértet­tek és Szabó Benjámint érde­mei elismerése mellett, a me­gyei pártbizottság köszönetét kifejezve megyénkben vég­zett munkájáért, felmentette pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól. A szavazást követően K. Papp József javaslatot tett a megüresedett végrehajtó bi­zottsági tagság betöltésére, Pónya Józsefet, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatóját javasolta felvenni a jelölőlistára. Pónya elvtárs 1980 óta tagja a megyei párt- bizottságnak és ebben a mi­nőségében is sokat tett me­gyénk fejlődéséért. A me­gyei pártbizottság titkos sza­vazással, egyhangúlag az MSZMP Tolna megyei Vég­rehajtó Bizottsága tagjának (Folytatás a 2. oldalon.) Új sütőüzem Szakoson Kétszeresen ünneplilk az liidén a szialkcsiafc és környék­ibeliek aiz új kenyeret au­gusztus 20-ián. Nemcsak azlt, hogy az új búzából készül a kenyér, hanem azlt is, hogy helyben sütik. Mégpedig inem akármilyet, hanem fosz­lósát, magasat, jól keltet, íz­letesét. Az új sütőüzem ava­tásának időpontját augusz­tus 18-ára tűzték ki. lÁim — mintegy „előleg­ként” — már a héten meg­kóstolhatták aiz új üzem pro­duktumát. És aki hozzáju­tott, megállapíthatta, ez a „közönséges” — legalábbis larni az árát illeti, ami 6 fo­rint 40 fillér kilónként — kenyér 'felveszi a versenyt a sokhelyütt kapható jóval drágább alföldi' kenyérrel. Az előzlmények: éveken keresztül panasz volt a szak­csi, a várongi, a nalki, a ko- csolai és dailmiandi kényé r- eLlátásrat Mind' a szállítások .rendszertelenségét, minid a minőséget illetően. Vagy há­rom éve fogalmazódott meg a tsz-ekben, hogy tenni kel­lene valamit. És tettek, mi­velhogy falun, a termelőszö- vetkez etnek sem közömbös a lakosság hangulata, közérze­te, aminek együk tényezője a kenyérellátás. „Beszállt” a .programba a szak csín kívül a naiki Dózsa, a várongi Pe­tőfi, a kocsolai Vörös Csil­lag, a Daimandi Állami Gaz­daság és a dombóvári áfész. A megyei tanács által jutta­tott 1,4 millió forintot ki­egészítették ötmillióra és megindulhatott a beruházás. A generálikiVi'telezést a maj­dani üzemeltető, a szakcsi Űj Élet Tsz vállalta. Köziben ■gondoskodtak szakemberek­ről — két pékcsaládot az Al­földről hoztak, biztosítva számukra szolgálati lakást, egy szakcsi fiatalembert, szakimiunlkáislt a pécsi válla­lattól „'csábítottak” haza. Az üzem elkészült, a hé­ten került ser a műszaki át­adásra. A bizottság mindent rendben talált, in dúlhat ott a próbaüzem. Először — a ha­gyományoknak megfelelően — két malacot sütöttek meg Megszegve ilyen — mutat­ja Varadi Bortalanné Vak- táros ______l______________________ V áradi Bertalan csoportvezető a dagasztógéppel dolgozik a kemencében, mivel, hogy­ha a malac megsül, akkor a kenyér is. A sültet a kis há­zi ünnepségre összegyűlt építők-szerelők fogyasztották el. Maijld sor került a kenyér­re. Az eredmény felülmúlta' a várakozásokat. Bessenyei Zoltán tsz-ielnök boldogan vitt be kocsijával Dombó­várra is belőle, bemutatni a szakcsi újdonságot. Mindte- miütt megelégedéssel fogad­ták. Az üzem három műszak­iban napi hatvan mázsa ke­nyér sütésére képes. A má­sik kemence, a „Pajtás” óránként 2400 kiflit vagy zsemlét képes sütni1. Egyelő­re kétműsziaikosra tervezik a munkát, a 40 mázsából húsz­ra van szükség az érdekelt községek ellátásához, a má­sik húszra vevők a dombó­vári üzletek, lévén ott is szükség a választéklbővítés- re. A hónap végére üzembe lép a „Pajtás” is, főképp az iskoláikat látja majd el pék­süteménnyel. A nagy kemence, a G—2-es, a Debreceni Kemence- és Kéményépítő Vállalat konst­rukciója ___________!__________________________________1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents