Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

2 Képújság 1983. július 30. Helsinki évfordulóján Kállai Gyula nyilatkozata A helsinki záróokmány alá­írásának 8. évfordulója alkal­mából Kállai Gyula, az Euró­pái Biztonság és Együttmű- kökiés Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke nyilatko­zott az MTI-nek: A békeszerető magyar köz­vélemény bizakodással érte­sült arról, hogy — a részt ve­vő államok nagy többsége fe­lelősségteljes és konstruktív magatartásának köszönhető­en — eredményes befejezésé­hez közeledik a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó — mon­dotta bevezetőül. — A konti­nens jövőjéért aggódó embe­rek számára jó hír, hogy Madridban várhatóan olyan megállapodások születnek, amelyek a nyolc évvel ez­előtt, Helsinkiben, a záróok­mány aláírásával megkezdett folyamát megerősítését és to­vábbvitelét szolgálják. így a közeljövőben összehívják az európai bizalomerősítő és le­szerelési konferenciát. A madridi értekezlet mii­előbbi sikeres befejezése kü­lönösen nagy jelentőségű len­ne a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben. Jelképez­né, hogy az enyhülés egyik legjelentősebb eredménye, a helsinki záróokmány elve és szelleme ma is hiat, s az ér­dekek kölcsönös figyelembe­vételével van mód magálla­podásra az eltérő társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tar­tozó országok között. A madridi előzetes megál­lapodás azért is megelégedés­sel tölt el bennünket, mert országunk egyik kezdemé­nyezője volt a helsinki érte­kezletnek, kormányunk; a társadalmi szervezetek nem keveset tettek azért, hogy a helsinki záróokmány követ­kezetesen, maradéktalanul érvényesüljön az aláíró or­szágok és népeik kapcsolatá­ban. Megtiszteltetés számiunk­ra, hogy a madridi tanács­kozás résztvevői Budapesten szeretnék megrendezni az európái kulturális találkozót. Továbbra iis szilárd meg­győződésünk, hogy a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés politikája nem múló epizód az emberiség történelmében, hanem az egyetlen reális és ésszerű alternatíva a világ minden állama és nlép'e szá­mára. Éppen ezért a jövő nemzedékéért felelősséget ér­ző emberek joggal tartanak attól-, hogy a már eddig is Ve­szélyes minőségű és mennyi­ségű nukleáris fegyverkész­let az újabb középhiatósugarú amerikai nukleáris eszközök telepítésével pusztulással fe­nyegeti Európa és más konti­nenseik népeit, sok évezredes Civilizációját. Ez a kihívás nemcsak Európa, hanem a világ min­den népe ellen irányul, hi­szen a fegyverek „korláto­zottnak” szánt alkalmazása beláthatatlan következmé­nyű, egyetemes világégést okozna. Mi azt szeretnénk, ha a folyamatban lévő, s a jövő­beni tárgyalások mindenféle tömegpusztító eszköz lénye­ges csökkentéséhez vagy meg­semmisítéséhez vezetnének. Ezért vagyunk szolidárisak a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséért, a háborús ve­szély fokozódása ellen kibon­takozó európai és világmére­tű megmozdulásokkal, mind­azokkal a különböző politikai nézeteket valló társadalmi erőkkel, amelyek lelkiismere­tűk szerint küzdenek azért, hogy megszabadítsák konti­nensünket, a világot a nuk­leáris háború veszélyétől.-Reméljük, hogy a madridi tanácskozáson az enyhülés megőrzésére és elmélyítésére kifejezett közös szándék hoz­zájárul ahhoz, hogy Európá­iban, a nemzetközi feszültség növekedése ellenére, kiegyen­súlyozott kapcsolatok alakul­janak ki a különböző társa­dalmi rendszerű országok és népeik között. Ezek a kap­csolatok stabilizációs ténye­zőként háthátnak a Világ más térségeire, az egész nemzet­közi légkörire. A n-épek ezen határozott törekvésének kife­jezésére, együttműködésre és közös fellépésire van szükség a józan és békét óhajtó erők között. A nézet- és politikai különbségek nem akadályoz­hatják meg a-nmak a kölcsö­nös érdeknek a felismerését, hogy most mindennél fonto­sabb a békének, az emberi­ség fennmaradásának a biz­tosítása — mondotta befeje­zésül Kállai Gyula. Jégverések emlékezete Sajnos, sok olyan niapjia- van szűkebb hazánk történetének, a-melyn-ek a múlt vasárnapi ég-iháb-orú kölcsönöz szomorú -aktualitást. Aligha vállalkozhatna bárki is airria, ho-gy számba- vegye azokat a ká­rokat, amelyeket a m-úlit nagy zivatarai okoztak, hiszen annyi bánatot szerző óra fordult elő napjainkig),, amennyinek pusz­ta- fölsorolása is túllépné egy újságcikk kereteit. Midőn 'az- elmúlt két évszázad né­hány jelentős jégcsapását szeretném viisz- szoidézni, egyúttal azoknak is emléket szeretn-éik állítani, ábik újra és újra bíz­tak és tettek, s ezzel vigasztaló példát mutattak a ma emberének. * iRéthly Antal, aki a 18. század elemi csapásait dolgozta föl-, majid minden esz­tendőre említ adatot megyénkből. 1792- ben például Qzora környékéről azt az esetet, amikor 140 birkát vert agyon a jé-g, s — a Magyar Hírmondó szeriiin-t — „oly sűrűséggel! omlott, hogy még más­nap is lapáttal lehetett merni”. Három évvel később a bécsi Magyar Kurír arról tudósított, hogy Szekiszárd-on „ia töbfoiszörii zivatar és jégeső annyira pusztított, h-o-gy igen ross-z termés, illetve szüret adódott”. Azt már a hey.i uradail-om levél tárában őr­zött dé-zsmajegyaékéből látjuk, hogy a jég a szőlők kétharmadát érte és számos helyen a termés 90 száza-léká-t vitte el. Még fájóbban merengünk az- adiat-ofcon-, ha ltudjulk, alig egy évvel azelőtt, 1794. au­gusztus 7-én poriig égett a város, s így csapás csapást követett. !N-em számított ritkának az sem, amit két emberöltővel később a Vasárnapi Új­ság 1856-os a-pró hírei között fedezhetünk f-el. „Szegiszárdo-n múlt máj. 25-én szűnni nem aka-ró felhőszakadás dühöngött, melly a várost átmetsző patakot annyira meg­dagasztó, h-ogy az több utcziát elborított.” Már ekkoriban meg szerették volna aka­dályozni- a szurdokok pusztulását: az 18-50- es évek elején pesti köve-zlőlket (!) szer­ződtettek úítasilná-llásiriai, de éppen az előb­bi zivatar volt az, amely felszedte és el­hordta a „méregdrága pénzen” készült utat. (Kommentár nélkül idézhetjük a kö- Vezők védekezésiét, amivel a kárt indo­kolták: „a rajta járó terhes szekerek ál­tal nyomalttatilk be az út”, ezért moshat­ja ki a víz-..,)-A század utolsó -évtizedében a jég miár meglévő terheket tetézte. A Sz-eksziárdon 1086-ban megjelent filoxéra nem találta készületlenül a szőlősgazdákat, de az el­lene Való Védekezés fő eszköze, a- szén- kéneg, számottevő többletkiadást jelen-tett. 11889-től a,z elemi csapások gyorsították a. fajtáink gyölkértetű ádáz munkáját; július elején helyenként volt jégverés. 1890- iben borsó nagyságú jég „a városiban, s hiat-á,run(kíbam nem csekély kár-okat oko­zott”, miajd július 3-ián „egyes szőlőrésze­ket egészen tönkrevert” és két gyermek halálát lelte a lezúduló áradatban. „Ég- s'zíaikladás” volt a következő év májusának utolsó napjaiban, amikor dió nagyságú jég verte a növényzetet, majd két hétre rá ököl nagyságú (!) jegek vertek el 1079 kiatiasztrélá-s hold (!) szőlőt úgy, hogy -a korabeli szemlélő az-t állíthatta, „a- sző­lők legalábbis kiét évre vannak tönfcre- ítéve, (...) a kár óriási, a nyomor leír-hat- ftat-lan”. 1892-lben 346 holdat semmisített meg a többszöri- csapás, 1893-ib-an „a vár­va várt jó nyári eső helyett iszonyú dör­gés és ViiMám-llás közt roppant záporeső isziaked't ránk melyet egy negyed óra múl­va sűrű jég váltott fel. Az -eső végül meg­szűnt és csak a jié-g kopogott szárazaim, dj-esztőien, eleinte apró, de mindinkább isűrű tömegekben és -nagyobb darabokban; végül ezek már galambt-ojás nagyságot értek el, lerombolva, letarolva mindent, -a-m-it találtaik. S ez így tartott majdnem egy egész óráig.” 'Csoda volt-e ezek után, hogy a fi-loxéralepett szőlők gazdái- két­ségbeesett igyekezettel törekedtek arra, minél hamarabb kivonják területeiket az adózás alól. Ennek egyetlen módjául -kí­nálkozott, hiai azt úgy tüntetik föl, mint a rovar által elpuiszitítottat, s ezért, miikor 1895-lben összeírják a 'szőlőket, már alig van, aki európai tőkén, aninák szénkéne- g-ez-és'ével termel. De ezzel még korántsem volt vége a 90-ies évek rendkívüli mositobaságaimak. 1895-ben előbb a Görogszó-idűlőben, majd két ail'ka-1 ómmal i-s az egésiz város terüle­tén dühöngött a vihar. „A hegyékről alé- zuhianó víztömeg magával h-oz-ta a kité­pett 'szőlőültetvényeket (...) a szőlő a .(iterimő)földtítel együtt eltűnt.” A milen- iníum évében, Ii8-9i6-lban', augusztus 7-én o-lyain óriási felhőszakadás volt, „amely­nek árjiaj 50—60 éves fákat sodort és sző­lőket (...) a dió nagyságú jég leverte a fürtöket. Szekiszárido-n mindent tönkrevert a jég, eJh-ordiott az ár...” — tegyük hozzá, hogy sokszor- azt az amerikai alianyú új telepítést i« tönkre juttatta, amelyet sokan erejük végső megfeszítésével plántáltak. Hány zivajtar, s mennyi bártat kíván­koznék még a fel.jegyzenidők közié! Az -1907-es, 19-10-ies, 1926-os, 1032-es esztendők nagy viharairól beszélnek a korabeli for­rások. 1940-lben „Szekszárd több hegyol­dalán csak a cs-upais-z venyigék maradtak”, s „amerre a jég elvonult, százszázalékos kárt okozott”. „Olyan volt a városháza, mint a toúiosújá-ró hely. Síró asszonyok és kétségbesett férfiak jártak bejelenteni...” S hányán vagyunk, akik még emléke­zünk az 1961-es felhőszakiadásrai, az, ele­mek féktelen, zabolátlan t-omlbolására?! S im-oSt egy újabb évszám került a jég­verések történetéibe: 1988. Aki átélt-e, na­pokig nem tudott szabadulln-i hatása alól. TŐTTÖS GÁBOR Ülést tartott a megyei pártbizottság PANORÁMA BUDAPEST Pénteken a Parlamentben megalakult az Alkoholizmus Elleni Állandó Bizottság. Sar­lós István; a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke vázolta a testület leg­fontosabb feladatait. MADRID A madridi találkozó pénte­ki ülésén a spanyol küldött­ség javaslatára a tanácsko­zást késő délután is folytat­ták. belgrAd Hivatalos látogatását befe­jezve elutazott Belgrádiból Jásszer A-rafat, a PFSZ Vb-el- nöke. Elutazása előtt A-ralfat amniafc a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenle­gi közvetítési kísérletek ré­vén sikerül leküzdeni az El- Fa-bah belső viszályát. BERLIN Erii-ch Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának és nemzetvédelmi tanácsának elnöke pénteken fogadta az NDK-iban tartóz­kodó Viktor Külkovot, a Szovjetunió marsallj-át, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. MOSZKVA J-urij A-n-dro-pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken baráti megbeszélést folytatott Le Duannial, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bi­zottságénak főtitkárával, aki pihenésen tartózkodik -a Szovjetunióban. BAGDAD—TEHERÁN Iraki helikopteres dessizant- aiakiUlato'k pénteken az észak­keleti fronton, H-adzs Omran térségében 24 órás heves csa­ta után visszafoglalták a stratégiai fontosságú Ker- miand-hegyet — jelentette pénteken az INA iraki hír­ügynökség. Az IRINA iráni hírügynökség egyelőre nem reagált a bagdadi bejelentés­re. Arról számolt be, hogy az iráni erők csütörtökön lelőt­tek hét iraki helikoptert és három h-aroigépet. BANGKOK-Pénteken háromnapos lá­togatásra Thaiföld fővárosá­ba, Bangkokiba érkezett Poul Schllüter dán miniszterelnök. Érkezésekor fogadta őt P-rem Timiszullan-ond kormányfő. (Folytatás az 1. oldalról) választotta meg Pónya Józse­fet. K. Papp József ismertette a megyei pártbizottság tagjai­val azokat a személyi válto­zásokat, amelyekről július 27-én döntöttek a Tolna me­gyei Tanács pártbizottságá­nak és a szekszárdi városi pártbizottság ülésén. A me­gyei tanács pártbizottsága, saját kérésére — tekintettel nyugdíjba vonulására — ér­demei elismerése mellett, ed­digi munkáját megköszönve felmentette pártbizottsági tit­kári funkciójából Tolnai Fe­rencet és megválasztotta a pártbizottság titkárának An- tus Antalt, a szekszárdi vá­rosi pártbizottság titkárát. Ugyancsak ezen a napon ülé­Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtök este meg­kezdte a vi-tá't aiz izraeli ka­it oniaság h-ebroni- vérengzése ínyo-mán előállt ci-sz-jordániai helyzetről. A vitában a jor- dán,iái küldött azzal vádolta Izraelt: a megszállt terüle­tekről azért üldözi el az ott élő arabokat, hogy helyet biztosítson a>z izraeli telepe­seknek. Terzi palesztin ENSZ-megfigyelő rámuta­tott: az Egyesült Államok Izrael bűntársa, 'mert támo­gat j|a Tel Av-iV -lépéseit. Az ü-llést a BT elnöke elnapolta. A Reagan amerikai elnök­kel csütörtökön leizajlott ta­lálkozóval véget ért Jichak Sarnir izraeli Ikülü-gy- és Mose A-remsz hadügyminisz­ter washingtoni látogatása. Panamavérosiban tanács­koztak a- Con-ta-doroi-esopor­tot alkotó államok és öt közép-amerikai ország kül­ügyminiszterei Ez a harma­dik alkalom-, hogy Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Pa­nama külügyminisztere egy­szerre tárgyal Costa- R-ica, Nicaragua, Salvador, Hondu­ras és Guatemala diplomá­ciájának vezetőjével. lAz amerikai haditengeré­szet bejelentette, hogy 19 hadihajé vesz részt a közép- amerikai vizeken rendezendő amerikai flottamanőver ak­iben. A flo-ttiacsio-porttal csak­nem 1-6 000 amerikai katona hajózik megadott célja felé, a Riange-r és a Cor.al Sea re­pülőgép -a-n y aha jók o n ö ssze­sezett a szekszárdi városi pártbizottság. Az ülésen ér­demei elismerése mellett, te­kintettel arra, hogy megvá­lasztották a megyei tanács pártbizottságának titkárává, felmentették pártbizottsági, végrehajtó bizottsági és tit­kári funkciójából Antus An­talt és helyébe Lipovszky Gyulát, a városi pártbizott­ság volt csoportvezetőjét vá­lasztották meg a pártbizott­ság, a végrehajtó bizottság tagjának, a városi pártbizott­ság titkárának. A megyei pártbizottság a személyi változásokat tudo­másul vette és külön köszö­netét fejezte ki Tolnai Fe­rencnek több évtizeden ke­resztül végzett közéleti mun­kájáért. A megbeszéléseik kapcsán a TASZSZ rámu-t.at: Izrael megik'apta Washington jóvá­hagyását Libanonban levő megszálló csapatainak át­csoportosításához, ami gya­korlatilag Libanon feldara­bolásával, -illetve azi ország -déli részének izrae-l-i b-ekebe- lezé-sével fenyeget. Shultz amié rifcai külügyminiszter megpróbálta- úgy feltüntetni a dolgokat, mintha a csapat- át-cs-opontosjLtés a teljes iz­raeli kivonulás első szaka­sza lenne. Azonban sem ő, sem a Reagan-kormá-nyziat más tagjai- nem tudtak kö­zelebbi dátumot megjelölni arra vonatkozóan, hogy mi­korra várható -az izraeli erők kivonásának állítólagos kö­vetkező fázisa. sie-n 180 repülőgép áll készen­létben. iAz ameri-kai- k-épviselőház állást foglalt a nicara-guai el- l-enforradálmá'rokniak nyúj­tott titkos — katonai és hír­szerzési — támogatás leállí­tása mellett., A képviselőházi szavazás arra vall, hogy a testületnek — felemás módon u-gya-n —, de bizonyos fenntartásai vannak a Reaga-n-korimány- zat közép-amerikai politiká­jával kapcsolatban. Ugyan­ez az összetételű képviselő- ház ugyanis a napokban el­utasított egy olyan indít­ványt, amely korlátozta vol­na a Salvadorba küldendő amerikai katonai tanácsadók számat. BT-ülés CiszjordáRiársI Külügyminiszteri tanácskozás Panamában Az SZKP forrásainál (IV.) Lenin és a párt A II. In-tennacionálé refor­mista pártjaitól elvileg k-ü- löhbözői, új típusú pártért folytatott harciban döntő sze­repet játszott Lenin. iEgy egész évtized folyamán fá­radhatatlanul -dol-gozo-tt -a pár-t eszméi, politikai és szervezeti elvéinék kidolgozásán, -a miairxíizlmus megalapítóinak eszméit fejlesztve ós gazda­gítva. iLenlin nevével elvá­laszthatatlanul összefügg to­vábbá az OSZDM-P iII. kong­resszusán elfogadott prog­ram és szervezeti szabályzat előkészítése és la marxista proletárpárt létrehozásában elért Siker. Lem-iin részt vett valamennyi i-gen fontos ha­tározat tervezetének küdoigo- záSában, -megválasztották -a mlanidátumvizsgáló, a prog­rammal és -a szervezeti sza­bályzattal foglalkozó bizott­ság tagjává, beszámolót tar­tott a párt szervezeti szabály­zatáról és beszédeket mon­dott különböző problémák megvitatása során. A kong­resszus jegyzőkönyvei Lenin több mint 1100 felszólalását, replikáját és megjegyzését rögzítették. A DELEGÁTUSOK — LENINRŐL Lám, milyen b-ényomást keltett Lenin az OSZDMP II. kongresszusának delegátusai­ban. „Lenin beszédének ereje, kifejező volta, Sajátossága -és -egyszerűsége, Cilkomyátliansá- iga ... Lenin magával ragadó nyugallmia és -mosolya, az elvtársak iránt tanúsított bá­mulatos egyszerűsége... az a magasabb rendű élvezet és mámor, amellyel belevetette magát -a munkába, anélkül, hogy egyetlen pillanatot is élsZalOsztott volna valamifé­le ,magán’-é!et számára, anélkül, hogy tekintettel lett volna bármi-féle -személyes kapcso-latokra és rokonszenv- re — mindez máris kiemelte Lenint abból a hatoisfoga-fból, amelyet -az Iiszfcna élén álló batasfögaitként ismertünk” — emlékezett Vissza Sz. I. Gu- szev, hivatásos forradalmár. „Világossá Vált, hogy csak­is ő tudja biztosan, hogy mi­re van szüksége a pártnak és merre kell vezetni lazt — -em­lékezett Vi'ssZa Leninre M. -N. Ljadov kongresszusi delegá­tus, hivatásos forradalmár. — Ő mindenben, még a je­lentéktelen dolgokban -iis -elvi álláspontra helyezkedett. Mindenre megvolt a maga el­vi álláspontja. Világos volt, hogy egységesen gondolkodó és -egységesen -cselekvő pártat akar létrehozni, nem pedig egyszerűen alkalmi gyüleke­zetét mindazoknak, akik iszo- oiáldemdkriatákniak nevezik magukat”. „ ... Lenin általá­ban nagyon komolyan vette mindazt, ami la kongresszuson történt, -buzgón jÉgyeZt-e az összes Vitákat ós mindig kész volt korrigálni a titkárt, amikor -az helytelenül vette -jegyzőkönyvbe az egyik vagy -másik ife-lszólálást.” Lenin volt' az egyetlen ... -delegátus, aki nemcsak, hogy egyetlen -ülést, de még a ifei-szóiaió -delegátusoknak egyetlen -szavát sem szalasz­totta el — emlékezett vűls-sZa A. V. SOtman kongresszusi küldött. — S valóban, mint ahogy ma tudjuk, -hia Lenin nem -követi oly figyelmesen a kongr esszus munkáját és nem készít csaknem jegyzőkönyv- szerű feljegyzéseket, akkor nagyon sok miniden elveszett volna a párititörténet számá­ra. Egyedül Leninnek köszön­hető, hogy egyes kérdések,

Next

/
Thumbnails
Contents