Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

AÍníÉPÜJSÁG 1983. július 28. Tízéves a SZÉT FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Táborozás Verőcemaroson A KISZ tamási Nagyköz­ségi Bizottsága 1983. augusz­tus 28.—szeptember 2-ig ked­vezményes árú kirándulást szervez Verőcemarosra, a nemzetközi Express-táborba. Az utazásra különjáratú au­tóbusz áll az érdeklődők ren­delkezésére. Kétágyas fahá­zakban szállásolják el őket. Gazdag programok közül választhatnak a nyaralni, pi­henni vágyó fiatalok. Kirán­dulásokat szerveznek Eszter­gomba, Visegrádra, Vácra, és Szentendrére. A sportolni kí­vánók is bő választék közül választhatnak: lovasiskola, kondicionáló terem, tenisz­pálya, uszoda, és különböző sportpályák. Esténként disz­kóba invitálják a táborlakó­kat. Jelentkezni a tamási KISZ- i bizottságon lehet. Levélcím: KISZ nagyközségi bizottsága, 7090 Tamási. Telefon: 121. A nagy érdeklődésre való tekintettel a jelentkezéseket időrendi sorrendben tudják csak elfogadni. Üzemek, vál­lalatok, különböző közösségek jutalomként is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Gyorsmérleg A hazai felsőoktatási in­tézményekbe július 22-ig 14 933 hallgatót vettek fel; e helyekre 34 432-en nyújtották be kérelmüket. Az összes fel­vettek közül 6028-an egyete­meken, 4287-en pedagógus- képző intézményekben, 4618- an pedig egyéb főiskolákon kezdhetik meg ősztől tanul­mányaikat. A jelentkezettek és a fel­vettek aránya intézménytí­pusonként a következőképpen alakult: a tudományegyete­mekre 2,6-szeres, a műszaki egyetemekre 1,8-szeres, az ag­rártudományi egyetemekre 2,7-szeres, a tanárképző főis­kolákra 2,3-szeres, a tanító­képző főiskolákra és az óvó­nőképzőkbe kétszeres, egyéb felsőoktatási intézményekbe 2,4-szeres volt a túljelentke­zés. (Tavaly volt tíz eiszitendieje, hogy megalakult a fiatal szakmunkásokat egyetemi, főiskolai felvételre előkészí­tő tanfolyamok rendszere, a SZÉT. A tíz esztendő tapasz­talatairól beszélgettünk Ba­laton Gyulával, a Művelődé­si Miniiszté ri um on belül működő SZ ET -!ko or d'i n ác iós bizottság titkárával. — Máig sem szűntek meg a SZÉT létrehozásakor fel­lángolt viták: szükség van-e egyáltalán erre a közoktatási szervezetre? Sokan vitatják létjogosultságát, társadal­munk mai állapotában túl­haladottnak tartják. Mi er­ről a véleménye? — A kételkedőknek, az el­lenkezőiknek egyértelmű nemmel válaszolhatok. Nincs igazuk, mert működésének egy évtizede alatt egyértel­műen belbizonyosodott, hogy az egyenlő esélyek ilyen megteremtésére igencsak szükség van. Természetesen voltak a SZET-ndk is gyer­mekbetegségei, menet köz­iben módosulások Váltak szükségessé, s a továbbfej­lesztésnek i!s vannak megol­dásra váró feladatai. Az az elv azonban, amely e lehe­tőség életre hívását egy év­tizeddel ezelőtt indokolta, ma is változatlanul érvé­nyes. Pártunk és kormá­nyunk azért határozta el en­nek a speciális képzési for­mának a megteremtését, hogy pályaváltásii lehetőséget teremtsen a munkapadok mellett dolgozó szlaikmunkás- fi'atalóknak, akik tehetségü­ket és rátermettségüket a munkában és a közéletben már bizonyították; nem sza­vakkal, de tettekkel és cse­lekedetekkel. A döntésben nyilvánvalóan nagy hang­súlyt kapott, hogy a káder­utánpótlás fó forrása a jö­vőben is az egyetemet és fő­iskolát rendes korban vég­zettek köre marad. A mun- kásihla.tailom körülményei kö­zött azonban hosszabb távon is szükséges', ma is indokolt, hogy a rátermett, tehetséges fizikai dolgozók — megfele­lő képzettséggel — a veze­tésibe kerüljenek. A felsza­badulás után a Mumkásoktia- .tási Bizottság a Szakszerve­zeti Tanács kezdeményezé­sére alakult meg. Közvetlen feladata a;z volt, hogy segít­se a szervezett munkásokat -az addigiaktól' eltérő, újsze­rű feladattok ellátásában, megnyissa a munkásság előtt az értelmiségi pályák kapuit. E kettős cél mind- máig érvényes távlatokat nyitott meg. Nem arról van szó ugyanis, hogy a nappali képzés keretében tudjuk-e biztosítani a felsőfokon ké­pesített szakemlber-szükség- iletat, avagy sem. Sokkal In­kább arról, hogy a tehetsé­ges munkások és parasztok előtt mindenfajta iskolázta­tás nyitott legyen. Ez a nyi­tottság a jó társadalmi köz­érzetnek ma is egyik alap­vető eleme. A kívánatos mo­bilitás ma is nélkülözhetet­lenné tesz bizonyos társadal­mi preferenciákat a szak- munkásfiatalok felsőfokú is- Ikoláztatásábtani. Gondoljuk meg: napijainkban az esti, levelező tagozatok csaknem negyvenezer hallgatójából mindössze háromezer a fizi­kai munkás. A fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya a nappali tagozaton sem meg­nyugtató: harminckilenc szá­zalék. Néhány egyetemen ennél is alacsonyabb: a tu­dományegyetemeken har­minchárom, az orvostudomá­nyi egyetemeken huszonhét, a művészeti felsőoktatásban huszonöt százalék. E tenden­ciák felerősödése fékezheti a kívánatos társadalmi mobi­litást, tovább szűkítheti szo- eia ti sít a i sík o 1 aTendszer ünik nyitottságát. — Milyen arányban járult, illetve járulhat hozzá a SZÉT ennek a képnek a változásá­hoz? — Megközelítően hatezer fiatat szakmunkás került közvetlen kapcsolatba a fel­sőoktatással az eltelt tíz'esz­tendő alatt. Két és fél ezren, ténylegesen is megkezdték egyetemi, fiőskblai tanulmá­nyaikat, csaknem ezren, pe­dig diplomás szakemberként tértek vissza vállalataikhoz. Érdekességként jegyzem meg: a tanfolyamot végzettek több mint fele sikeresen fe­lélt meg a rendes, jelentke­zőkétől semmiben sem kü­lönböző felvételi vizsga kö­vetelményeinek. Igaz. hogy az előkészítő tanfolyamok tanári karát az ország leg­jobb pedagógusaiból szervez­tük meg. A felsőoktatás,ii in­tézményekbe kerülő mun­kásfiatalok, ha kezdetben vannak is nehézségeik, a másod-i. harmadévtől általá­ban évfolyamaik legjobbjai közé emelkednek. A tapasz­talatok azt tanúsítják, hogy diplomásként is ez az aka­rás, kitartás, becsületes helytállás, a munkásosztály­hoz Való kötődés hatja át egész emberi magatartásu­kat. f — Nem titok, hogy a SZET-es hallgatók gondjai halmozottan nagyobbak az átlag egyetemi polgárénál... — Elz természetes. Gyön­gébb előképzettségükön túl 'elsősorban a családi gondok, nemegyszer a lakásviszonyok nehezítik helyzetüket, nem beszélve az átrétegződéssel, az életformaváltással járó nehézségiekről. A SZBT-esek átlagéletkora huszonhat év, körülbelül az egytized'üik nő, több mii,nt ötven százalékük házas, negyven százalékuk­nak egy vagy több gyerme­ke van. Az adatok részlete­zése nélkül is látható, hogy egyfajta kettősség szorítá­sában élnek. Miközben diák­ká változnak vissza, a csa­ládi kötelezettségeket, terhe­ket változatlanul viselik. Ez a helyzet nem képzelhető el konfliktusok nélkül. — Szóljunk az anyagiak­ról is... •— Az anyagi kérdések nemcsak a tanulmányok so­rán, hanem már a jelentke­zéseknél iis szerepet játsza­nak, ezt kár lenne tagadni, hiszen már 1978-ra ebben a vonatkozásban is nyilvánva­lóvá lettek a SZÉT ellent­mondásai. A Minisztertanács akkord határozata ezért nem csupán az előkészítő tanfo­lyamok egységes rendszeré­iről, hanem az egységes anya­gi támogatás rendszeréről is intézkedett. Korábban az. egyetemi', főiskolai tanulmá­nyaikat végzők átlagkerese­tük nyolcvan százalékát kap­táik meg tanulmányi jutta­tásiként, ami szociális se­géllyel és tanulmányi ösz- töndíjljlal. egészült ki. Az új változatban az anyagi jutta­tást egységesen kétezer fo­rintban állapították meg, s ez az összeg évenként száz forinttal emelkedett. Ehhez járult a szociális támogatás (eltartott családtagonként öt­száz forint, maximálisan 'ezerötiszáiz forint) és a ta­nulmányi ösztöndíj, a tanul­mányi átlagtól függően két­száztól ezerkétszáz forintig terjedő összegben. A válto­zást részben az indokolta, hogy nagy volt az átlagke­reset-különbség az egyes hallgatók között. De érvé­nyesült az az elv is, hogy a továbbtanulók — főként, akiknek nem kellett család­ról is gondoskodniuk — egyénileg is vállaljanak ál­dozatot a diplomáért. Két éve a kormányzat újra felül­vizsgálta az intézkedés ha­tását. Kitűnt, hogy a gondok nem' oldódtak meg. Sőt: a pályázók száma mintegy a felére esett vissza. E jelen­ség mögött, a növekvő kö­vetelményeken túl, főként az érintett szakmunkások eg­zisztenciális meg fontolásai húzódtak meg. Elsősorban a családosok érezték úgy, hogy a kétezer forintos kereset- térítés miélliett a család síny- lené meg a 3—5 évig tartó jövedelemkiesést. Ezért az 1884/82-es tanévtől három­ezer forintra növekedett a ker'eset'térítés, ami minden magasabb évfolyam megkez­désével automatikusan két­száz forinttal emelkedik. Ez egészül ki — az összegében változatlanul hagyott — szo­ciális segéllyel és a tanulmá­nyi ösztön díjjal. Mivel 1932- ben az egész egyetemi ösz- töndfjr en dszer á t alakult, szükségesnek mutatkozott ezen belül a SZET-es hall­gatók helyzetének másfajta rendezése is. így a Magyar Közilönybfeni idén február­iban megjelent MiT-rendelet kimondta, hogy az állami támogatás keretében- a SZET-es hallgatók is igény­ibe vehetik a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatói részére adható természetbeni juttatásokat, egyéni elbírálás alapján pe­dig pénzben* szociális tá­mogatásban és rendkívüli segélyben is részesülhetnek. Eddig ez nem így volt, bí­zunk hát benne, hogy a ren­delkezés egy Újabb feszült­ségforrást iktatott ki. — Ez azt jelenti, hogy a SZET-es hallgatók jól jár­nak anyagilag? — Ezt nem1 mondom. Nem vitatható, hogy a SZET-en hallgatók anyagilag is áldo­zatot hoznak diplomájukért. De hogy értelmét látják az erőfeszítésnek, arra talán az is szemléletes példa, hogy egy nemrégiben végzett fel­mérés szerint az egyetemi évek alatt a házasok száma több míilnit egynegyedével nőtt, a gyermekek száma pedig megkétszereződött. iNiern tagadható persze az sem, hogy az elváltak szá­ma megduplázódott (1,9 szá­zalékról 3,i8-ra emelkedett.) De ez a szám semmiképpen sem' nagyobb e koros'ztály országos átlagánál, így nem igazolja azokat, akik a SZÉT-ben a házasságok fel­bomlásának jelentős okát látjákj — Véleménye szerint med­dig lesz szükség a SZET-re? — Az ötvenes évek óta foglalkozom hivataliból a fel­sőfokú felnőtt oktatás külön­böző formáival. Harminc­kilenc éves tanári munka után úgy érzem, joggal mondhatom: amíg iskola­rendszerünk oly módon dif­ferenciált, hogy az ország egyes területéin, vagy isko­láiban, ilskolaíípuslaiban. megszerzett érettségi bizo­nyítvány nem ugyanazt je­lenti, az esélyek tehát nem egyenlőek, addig a- SZÉT-re iis szükség van. V1CZIÁN ERZSÉBET Szeptember 10-én Szórakoztató ifjúsági nap Az ifjúsági szövetség nyári programjában fontos helyet foglalnak el a szórakoztató programok. Erre a fiatalok részéről is nagyobb az igény, mint az év más időszakában, a mozgalmi munkára pedig a szabadságok miatt kevesebb a mód. Kivéve persze a ve­zetőképző táborokat, ahol nyáron is komoly politikai munka folyik, a szórakozás mellett. A rendezvények megszervezésére a takaré­kosság is készteti a KlSZ-bi- zottságokat és az Express utazási irodát is. Szeptember 10-én egész napos szórakoztató program várja a szekszárdi, illetve a megyében élő fiatalokat. A sokoldalú rendezvényt az Express utazási iroda szerve­zi a Hunyadi Express Sza­badidős és Szolgáltató Sport­egyesület és a megyei KISZ- bizottság közreműködésével. A hosszú nevű sportegyesü­let éppen ebből a célból ala­kult meg. A Tolna megyei programjuk is ennek jegyé­ben szerveződik, tulajdon­képpen karate-bemutató lesz, A Szekszárdi Dózsa sport­telepén reggel kilenckor kez­dődik az ifjúsági nap, hely­ben szervezett kispályás lab­darúgótornával. Reggel kilenctől délután háromig a résztvevők ingyen használhatják a tekepályát. Ugyaneben az időben a me­gyei művelődési központ gondoskodik a gyerekek szó­rakoztatásáról. sokféle színes elfoglaltságot kínálva a gyer­mekjátszó keretében. Egész nap. este nyolcig, kirakodó- vásáron mutatkoznak be a megyei kisiparosok. Délután két órakor kerül sor a belépőjegyek sorsolásá­ra. A legszerencsésebbek kül­földi és belföldi utazásokat nyerhetnek. Tíztől 15 óráig a felállított szabadtéri színpadokon ama­tőr együttesek szórakoztatják a közönséget. Háromtól hatig lesz a karatebemutató és verseny. Ezt koncertek köve­tik, ismert együttesek fel­lépésével. A sporttelep területén egész nap lesz büfé, az Exp­ress vidéki csoportoknak igény szerint utazást, étke­zést és szállást biztosít. Belépőjegyet — technikai okokból — csak egész napra lehet váltani, hiszen az önál­ló műsorszámok közben nem lehetséges a jegyek ellenőrzé­se, az ára 100,— Ft. Ez nem kis pénz ugyan, de az érte nyújtott műsorok remélhető­en megérik ezt az árat. A farmernadrág regénye Most, hogy az úgynevezett miliitlary stílusú, tehát a zöl­des, drappos anyagokból var­rott, s csillagos, sávos „rang­jelzésekkel” ékített ruhada­rabok divathulláimat is átvé­szelte a hagyományos fanmer- öltözet, elmondhatjuk: a blue jeans (ejtsd: blu dzSin'sz), te­hát ez a kókVászon nálunk iis újból kiiilktatbaltatlian ruha­darab lett. Koptatja javában öreg és fiatal, ám amíg tesz-vesz benne, aligha érdekli, kinek az agyából pattant ki a far- mer.hadrág-csíinálás kétség­kívül zseniális ötlete. Nos, a blue jeans — ez a szókettős egyébként a Geno­vában gyártott kékvászon an­golos elnevezése — atyja Le- Vis Strauss bajor fiatalem­ber volt, aki 1854-ben hajó­zott át az Újvilágba, s ahol aztán ama genovai fehér, il­letőleg indigóval kékre fes­tett vásznakkal kereskedett. Kereskedett is, de megvarra- ■tásukra sem volt rest, s lé­vén ezek a matériák tartó­sak, erősek, elsősorban nad­rágokat készített belőlük. Strauss úr, mlint afféle nyughatatlan sikervadász, hamarosan áttelepült az USA nyugati partvidékére, ahol jósorsa összehozta egy rigai származású szabómesterrel, Jiacob W. DavisSal. Mister Davis megrendelőinek zöme marbahiajicsárok'bál, arany­mosókból és más hasonló al­kalmi pénzkeresőkből került ki, akik azt szerették, ha mi­nél tovább hordhatják ruha­darabjaikat. Davis egy na­pon — talán azért, mert a vastag vászon varrására rá­unt — tű helyett apró szöge- cséket vett a kezébe, és azok­kal kezdte összeerősíteni a pantallók darabjait. Újításá­Utcakép farmerral val óriási sikert aratott: minden valamirevaló cow­boy és sheriff ilyen szegezett viseletben akart díszelegni^ Ez az eljárás napjaink far­merjainak díszítésében él to­vább. Levis Strauss ebben az újí­tásban fölismerte a nagy- nagy üzletet, és a pofonegy­szerű eljárást megvásárolta Davistől. Szabóságokat, majd áruházakat nyitott. Mi­nek kerteljünk: San Francis­co egvik leggazdagabb embe­re lett. Ezek az ős-farmerek per­sze nem egészen úgv festet­tek. mint mai társáik. de a lényegben megegyeztek: a célszerű szabás .a tartósság, no és nem utolsó sorban az olcsóság jellemezte. Érdekes megfigyelni a blue jeans világlhődí fásának az út­ját. Az Egyesült Államok nyugati partvidékéről — ahol elsősorban munkaruha volt — az 1930-as években került át a keleti partvidékre, ahol viszont kellemes és kényel­mes kirándulóöltözetként vi­selték. Még körülbelüli húsz év, és szerte a földgolyón föl­tűnik. Elsősorban az ifiú ér- .tpiimísiégiiek. opvetemíisták, főiskolások kaptak rá, olcsó­sága mellett azért is. mert használata kifeiezett valami lázadást. Aki farmert öltött, arról tudni lehetett, hogy ok­kal, ok nélkül, de elégedet­len. Készül a hazai farmer Az 1960-as, 1970-es évek­ben vált annyira népszerűvé, hogy alig győzték a farmert szabni, varrni, no és termé­szetesen szegecselni a gyá­rak. Ontották nemcsak a kék­vászon nadrágot, de a hozzá­ja illő dzsekiket, ingeket is. Ez a szó szerint értendő tö­megtermelés folyik ma is. Hiszen a fanmerviiseletnél aligha volt általánosább di­vat: hordhatja — s hordja — a nagypapa éppen úgy, mint a tipegőjéből még éppen csak kibújt leányunoka. Magyarország egy kissé ké­sőn, de ákkor annál nagyobb erővel kapcsolódott be a far- ímergyánt'ásba. A Május 1. Ruhagyár 1977-ben költött szerződést az immár világ­céggé terebélyesedett LeViis Strauss birodalommal, még­pedig úgy, hogy Straussék nemcsak a technológiai is­mereteket osztották meg a magyar partnerrel, hanem a munkaszervezési tudnivalókat is. A. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents