Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

1983. július 28. ■tfÉPÜJSÁG 5 A közművelődés kérdései Községi ház, országis központ Tolna megye közművelődé­sében nem hangozhat pati­násán Matkó Imréné neve, hiszen csaik decemberben fog­lalta el az új művelődési ház igazgatói székét Hőgyészen. Mégis, amit — úgymond — Mfőzött, az máris példa lehet közművelődési berkekben. Íme a recept M'atkóné mód­ra: Hozzávalóik: — Egy közművelődésre ki­szemelt település, egy tipiku­san tolnai tájon. Lakóinak ősei lehetőleg hőgyésZiek, azaz menyét-, nyest- és her- meliinvadászok legyenek, alkuikról a település a nevét is kapta. A későbbi korokból olyan községi vezetőséget /kell venni, aki a múlt érté­lkeit saját hasznosításban to­vább őrzi. Így például egy Appo nyi -kastéllyal a sajátos faluképet is óvni lehet. Ve­gyünk továbbá egy olyan gazdaságot, amely minden újra fogékony és támogatja a jó ügyöket. Szándékunkról győzzük meg a község párt- és állami vezetőit! A szándék, a tennialkarás, magatartás a fogyasztlhatóság legfontosabb alapja. Legyen egy megba­tározott terület, amelyen mo­zogni akarunk. Mondjuk a népzene. Nem árt, ha konk­rét céljaink is vannak. Pél­dául, hogy egy hangszerhez és az éhhez kapcsolódó mű­vészeti mozgalomhoz kötőd­jünk. Vegyük a oiterát. Első lépésként fel kell mér­ni, hogy az adott településen hányán ismerik, szeretik, használják ezt a hangszert. Nem baj, ha egy lélek sem Matkó Imréné akad. Majd megszeretik, mert szándékainkban tántprítha- ■tattanok vagyunk. Itt nincse­nek oiterások, ezért hozunk a faluba. Mégpedig az ország citerásainak színe-javát. Amolyan „tábort” szervezünk ■a részükre, immáron har­madszor. De a megyében első alkalommal. Olyan embere­ket is meg kell nyerni az ügynek, akik a népzene, a ci- teramuzsilfca apóstólái, hogy a tábor előadói lehessenek. — Elsőként egy oiteramű- vészt, aki gyermekkorában ismerkedett meg hangszeré­vel, amellyel később a leg­távolabbi földrész közönsége előtt is tapsot aratott és aki pedagógusként is állandó se­gítője a hazai amatőr mozga­lomnak. Legyen a neve Pri- ibojszky Mátyás. Vegyünk egy másik pedagógust is, aki tisz­teli az említett citareművészt. ő Monoki Lajos legyen, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense. Ve­gyünk még egy Kodá'ly-ta- nítványt is, név szerint Ols- vai Imrét, aki a Magyar Tu­dományos Akadémia Zene- tudományi Intézete népzene- kutató csoportjának főmun- ka’társa, több ország népzenei kiadványainak társszerkesz- 'tője, népzenei életünk elis­mert képviselője. Alfö/ldi Bo­rús Istvánt, a Magyar Rádió és Televízió zenei rendező­jét is megnyerhetjük céljaink­nak. Vegyünk egy olyan me­gyei tekintélyt is, aki a nép­hagyományok gyűjtésével, terjesztésével töltötte egész életét. Bogár István kiváló népművelőt keressük meg ezért. — Miután ők igazolták se­gítő szándékukat, tervezzük meg óráról órára, pontos be­osztással a népzenei tábo­runk programját. Eddigi ta­pasztalataink alapján a hő- gyészi tábort hórom turnus­ban hívjuk össze. Az időpon­tot úgy jelöljük meg, hogy ókkor töltsük meg élettel a művelődési házat, amikor másutt nyári, „üres” szezon­ról beszélnek. Egy-egy tur­nus zárásakor rendezzünk „gálaműsort” is a környező, szomszédos településeken. Ez jó a táborlakóknak, jó és em­lékezetes a községek lakói­nak. Végezetül útón-útfélen hangsúlyoznunk kell, hogy Hőgyészen a művelődési házban olyan országos mód­szertani központ kialakítását tervezzük, amelynek célja a citerazenekarok, népda 1én ek- lő csoportok, oiterás-daios együttesek segítése, szakmai­lag mágas szintű, elismert munkatársakkal és kiadvá­nyokkal. Ez utóbbi, egész éves kapcsolatot is jelent az ország különböző pontjaiból összejött operabarátokkal. Emellett a tervünk mellett természetesen egyéb progra­mokról is kell gondoskod­nunk, amelyeket az Országos Rendező Iroda és Filharmó­nia segítségével oldhatunk meg. Ezt „megspékeljük" egy-egy gyakorlati hasznosí­tású ismeretterjesztő előadás­sal is. Ízlésesen tálalva máris fo­gyasztható ... ! * Újsághír: Hőgyészen ren­dezték meg a oiterások har­madik országos táborát. A közel háromszáz citerás tá­borlakónak a volt Apponyi- kfastélyban a Petőfi Sándor nevelőotthon adott szállást... DECSI KISS JÁNOS Citerások és dalosok együtt Új könyv készül Dr. Gecse Gusztáv vallás­történész professzorral, a (Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intézetének munkatársával, a Bibliai történetek című könyv szer­zőjével beszél g etilünk. — Könyve nagy sláger volt a könyv7piacon.. Mivel magyarázza ezt a népszerű­séget? — Az igazság az, hogy az utóbbi évtizedekben nem bántunk mindig rangjához méltóan a Bibliával, kicsit elhanyagoltuk jelentőségét. Részletes elemző mű sem jelent meg hazánkban. Könyvem, amely tulajdon­képpen tízéves egyetemit elő­adásaimat foglalja össze, ezt igyekszik pótolni. — Hogyan értékelhető a marxista filozófiában' gyö­kerező valláskiritika? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a marxista filozófia forradalmi változásokat ho­zott a valláselemzésben, a vallóskritikábam. A marxis­ta vallástörténészek voltak az elsők, akik vizsgálataikat nem a kortól függetlenül vé­gezték, hanem minden egyes „könyvnek” történetnek megkeresték a történelmi­tár sadál mii hátterét. — A Biblia hajdan világ­nézetet hitet adott. Mit nyúijít ma? — A Biblia az emberiség múltjának kitéphetetien ré­sze alapmű. Ismerete nélkül a mai ember értetlenül áll (földrészünk számtalan ze­nei, irodalmi, építészeti! és ké'pzőművészeti alkotása telőtt. A Biblia ugyanakkor az egész emberiség kultúrá­jára is óriási hátast gyako­rolt. Évszázadok történelme és az' emberiség örök vágyai csendülnek ki a soraiból. — Miilyen, ma nálunk a kapcsolat a vallástörténészek és az egyházaik között? — Nagyon lényegesnek ■tartom a kialakult párbeszé­det. Közös konferenciákat tartunk, ahol a vélemények, nézetek kicserélése, vagyis a dialógus folytatása a cél. — Az ön véleménye sze­rint hány éves korban lenne a legalkalmasabb az embe­reket megismertetni a Bib­liával ? — Mindenképpen gyer­mekkorban. írtam is régeb­ben a gyerekeknek egy val­lásról szóló könyvet, amely egy hét alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól. Örömmel üdvözölhetjük azit a hazai tényt, hogy legalább & gimnáziumban helyet ka­pott a Biblia. Természetesen nem mondhatunk le arról, hogy már az általános isko­lában elkezdhessük a. Biblia ismertetését. — Várható-e újabb könyv ebben a témában? — Ahogy látom, ma az emberek többsége értetlenül áll a különböző szentek előlit. Pedig velük az ismeretség nagyon érdekes és rendkívül hasznos is. Azért az, mert a iszlentek valójában a koruk­ra. jellemző embereszményt testesítik meg. Jelenleg ez a kérdés foglalkoztat, ezen dolgozom. De a most készü­lő könyvem az első folyta­tásának is felfogható. Döntött a Legfelsőbb Bíróság KI FELEL A TRAGIKUS ISKOLAI BALESETÉRT? Az egyik nagyiközség I. szá­mú általános iskolájának el­ső osztályos tanulói, a tanító felügyelete alatt, az iskola étkezdéjébe mentek. Három gyereknek nem jutott hely az asztalnál, s bár meghagy­ták nekik, hogy maradjanak a teremben, kimentek az épü­let elé. Szemközt van a II. számú általános iskola udva­ra, ahol a nevelő felügyelete alatt kisdiákok sorakoztak. Közülük az egyik első osztá­lyos kivált a csoportból és köveket dobált az utcára. Egy kődarab eltalálta a há­rom várakozó gyermek egyi­kének baiszemét, és olyan sú­lyosan sértette meg, hogy azt el kellett távolítani. Ennek következtében a gyerek mun­kaiképessége véglegesen har­minc százalékkal csökkent. A tragikus sorsú kisfiú szü­lei útján, a községi tanács, valamint a szerencsétlenséget okozó gyerek anyja ellen há­romszázezer forint nem va­gyoni kár megfizetéséért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíró­ság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy sem a felügyeletet ellátó is­kola, sem a szülők részéről nem történt olyan mulasztás, ami kártérítő felelősségüket megállapítaná. A jogerős íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. A döntést hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára kötelezte. — Akinek belátási képes­sége hiányzik, vagy fogya­tékos, az nem vonható fele­lősségre. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy ennek ellátásában az el­várható módon járt el — mondta ki a Legfelsőbb Bí­róság. A balesetkor a szeren­csétlenül járt kisfiú felügye­letét az I. sz., a kövekkel do- bálózőé't a II. sz. iskola látta el. Ebből következik, hogy a kárigénnyel velük szemben lehet fellépni, de csak akikor, ha jogképes jogi személyek, vagyis a községi tanács vb önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel őket. Igenlő eset­ben csak ők, amennyiben azonban ilyen fölhatalmazást nem kaptáik, akikor a községi tanács perelhető. Az eljárt bíróságoknak mindezt tisz­tázniuk kellett volna. — A baleset az iskolában történt, amikor a napközi ott­honos gyerekek ebédeltek, vagyis felügyeletüket az is­kola látta el. Tehát a felelős­ség alól az iskoláknak kell ki­menteniük magukat és bizo­nyítani, hogy nem terheli őket mulasztás — hangzik tovább a végzés. Figyelembe kell venni azonban, hogy az általános iskolai rendtartás érteinkében napközi otthonos csoportokban legalább húsz, de legfeljebb negyven gyer­mek lehet. Az I. sz. iskolá­ban azonban negyvenöt tanu­ló felügyeletét bízták egy ne­velőre. Ezért meg kell álla­pítani, miért nem tettek ele­get a rendtartásban foglaltak­nak, és az ebédeltetés miként történt. Azt is vizsgálni kell, hogy a baleset ideién a II. sz. iskola udvarán hány gyer­mek tartózkodott és hány ne­velő vigyázott rájuk. Az is­kola ugyanis akkor is meg­szegi kötelességét, ha a fel­ügyelet érdekében megfelelő számú nevelőről nem gon­doskodik. iA végzés értelmében az is­kolának az is feladata, hogy a gyermekeket a helyes ma­gatartásra nevelje. A bírósá­goknak ezért tisztázniuk kel­lett volna, hogy a II. számú iskolában korábban történt-e rendbontás, előfordult-e, hogy a gyerekek máskor is kővel dobálóztak. Amennyi­ben igen, úgy fokozott fel­ügyeletre lett volna szükség. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai alaDián most a járásbíróságnak újból dön­tenie kell. hoev a tragikus balesetért ki felel. A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS A VÁLLALATOT IS KÖTELEZI Az egyik vidéki nagyválla­lat esti egyetemre járó jog­hallgató tisztviselőjével ta­nulmányi szerződést kötött. Ebben a munkaidő-kedvez­mény tartamára átlagkerese­tét biztosította, a beiratkozá­si, valamint a tandíj fizeté­sét vállalta. Anra is kötelez­te magát, ha a fiatalember tanulmányait befejezi, diplo­májának megfelelő munka­körben foglalkoztatja. A tisztviselő viszont kötelezte magát, hogy az egyetem el­végzése után két évig a mun­kaviszonyát nem szünteti meg. A joghallgató megszerezte diplomáját, s bár fizetését kétszáz forinttal emelték, változatlanul korábbi mun­kakörében kellett dolgoznia. Ezt sérelmesnek találta, fel­mondott és más vállalatnál, mint jogi előadó helyezkedett el. Volt munkaadója viszont a tanulmányi támogatás ösz- szegének visszafizetésére kö­telezte. A határozat alóli mentesítésért a fiatalember a munkaügyi döntőbizottság­hoz, majd a munkaügyi bí­rósághoz fordult, de mindkét helyen elutasították. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely nemcsak a munkaügyi bíróság ítéletét, hanem a vál­lalátnak a visszafizetésre történő felszólítását is ha­tálytalanította. A döntés indokolása rámu­tat arra, hogy a tisztviselő azért mondott fel, mert nem képzettségének megfelelő beosztásban foglalkoztatták. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja: a munkálta­tónak a tanulmányi szerző­désben vállalnia kell, hogy dolgozóját a megszerzett képzettsége szerinti munka­körbe helyezi. A magasabb képesítést nyertek csak ab­ban az esetben értékesíthetik a tanúim anyaikkal szerzett szakmai felikészültségüket, ha erre módot nyújtó munka­körben dolgoznak. Az a be­osztás azonban, amelyben a tisztviselőt foglalkoztatták, erre semmiképpen sem adott lehetőséget. Annak ellenére, hogy a vállalat igazgatója en­nék a munkakörnek a betöl­tésére lehetőleg felsőfokú végzettséget írt elő, ez nem jelenti azt. hogy a műnkékor a fiatalember végzettségének megfelelő volt. A tisztviselő tehát nem szegte meg a ta­nulmányi szerződésben fog­laltakat, ezért a neki folyósí­tott összeget sem kell vissza­fizetnie. HAJDÚ ENDRE Kiállítások új rendje lA képző- és iparművésze ti iki áll í táso k 1 ebon yolí tásá nak új rendjét két, a közélmúlt- Ibán alkotott rendélet szabá­lyozza. Ezek szerint a kiállí­tások megrendezésére to­vábbra is engedélyt kell kérni. Az országos kiállítá­sokra a Művelődési Minisz­térium ad engedélyt, míg a Művészeti Alap vállalatai­nak kiállításaira maga a Művészeti Alap. Egyéb kiál­lításokat viszont ezentúl a tanácsok művelődési osztá­lyát engedélyezihétn ek. Ám a kiállítási terveket ugyanúgy, mint korábban, egy eszten­dőre előre el kell készíte­niük a rendezőknek, s azo­kat koordinálás céljából el kell küldeniük a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz. Az eddigi gyakorlathoz vi­szonyítva is Várható válto­zás. A kiállítóhelyeket ezen­túl sokkal differenciáltab­ban kezelik, minit eddig. Amikor 1974-lben megtörtént hazánkban a decentralizálás, országszerte rendkívül el­szaporodtak a saját rende­zésű kiállítások. A hetve­nes években például már háromezret szerveztek éven­te: ezek közül sok kiállítás­nak nem volt kellő érték- fedezete, s gyakran arra al­kalmatlan helyeken is ren­deztek kiállításokat. Kiállífthá'tnak-e a jövőben a művelődési házaik? A vá­lasz: — Igen... Ez a joguk és lehetőségűik a jövőben is lm agad at iik, de a bemutatás­ira szánt anyag első szűré­se az illetékesi tanácsok fel­adata lesz. Szerepet kap természete­sen a kiállítók koordinálá­sában a Képző- és Iparmű­vészeti' Lektorátus ils, anrany- nyiben feladata lesz kiszűr­ni a gyenge alkotásokat és figyelnie kelL arra, hogy nem terveznek-e egy időiben, egymáshoz köz el eső helye­iken azonos rendeltetésű tár­latokat. Ezért is szükséges egy évre előre tervezni, s azt szeptember 30-ig bekül­deni a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátushoz, amely eng ed'ély ezé s r e t o vá bb kü 1 d:i ■a terveket a minisztérium­nak. iAz önállóan tervező intéz­mények, múzeumok önálló minősítésre is jogosultak, ők maguk bírálják el á ki­állításokra szénit anyagokéit. Ahol nincs arra képesített szakember a művek kellő el­bíráláséhoz, ott a megyei ta­nács száké r tőkiből összehí­vott zsűrije hitelesít. Ezen­túl a szakértők közreműkö­désiével elbírálják a szerzői díj mértékét is. Ez új dolog, mert a zsűrik eddig nem árazhattak. Az eddigi gya­koriéit szerint a lektorátus kizárólagos feladata és joga volt az árazás. Csakhogy inem az egyes művek meg­ítélése alapján tették ez/t, hanem a jegyzőkönyvek vagy éppen a művész életpályája ismeretében. A szakértő- bizottságnak ezentúl jogá­ban áll ár javaslatot tenni. Ez azonban nem szentírás, csupán irányár. Milyen joga Van a szerző­nek a mű értékesítésére? A szerző a saját művészi alkotásait szabadon értéke­sítheti. Az állami költség­vetéssel gazdálkodó szerve­zetek, egyesületek azonban csak már művészi szempont­ból kellő módon elbírált műveket szerezhetnek be vagy hozhatnak forgalomba. ■ IAz új rendelkezések nyo­mán várhatóan csökken majd a kiállítások száma. Az első reagálások minden­esetre azt bizonyítják, hogy egyes kiállítóhelyeket érde­mes lesz megszüntetni. Nem beszélve arról, hogy a meg­növekedett felelősség kellő meggondolásra késztet a to­vábbiakban mindenkit a ki­állítások tervezésében. Ezért is hívjla össze a Művelődési 'Minisztérium Illetékes osztá­lya évente egyszer a megyei' tanácsok közművelődési osz­tályait, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége képvise­lőit, a lektorátus és a Mű­velődési Minisztérium mun- kafárslalit, hogy kellő módon értékelhesse az elmúlt év tevékenységét. Tavaly már lezajlott az első ilyen pár­beszéd, amelyen megtudhat­tuk, kinék, milyen elképze­lése van a közművelődési te­vékenységről. A kormány szorgalmazza, hogy vala­mennyi megyei tanács mel­lett működjék egy-egy mű­vészeti tanács is. (Csongrád és Nógrád megyékben ez már meg is valósult.) Ezek a tanácsok nemcsak képző- művészeti, de más művésze­ti kérdéseikben is szerepet kapnák, ahol erre netán igény mutatkozik. Demokra­tikus testületeket kell' ki­alakítani, amelyek kellő szakértelemmel és közvetí­tési funkcióval rendelkez­nek. Miit ígér tehát az új ren­delkezés? Elsősorban a ta­nácsoknak ad nagyobb szu­verenitást. S megváltoztatja a Képző- és Iparművészeti 'Lektorátus feladatát is, mely ezentúl a minisztérium mun­káját lesz hivatott segíteni. — a —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents