Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

1983. július 28. Kiskertek vetőmagellátása Több mint hétmillió tasakkal rendeltek Az elmúlt két esztendőben igen jelentős volt a klSkert- mozgalom fejlődése. Ezt a fej­lődést a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél- dunántúli Területi Központ­jában, Dombóváron is érzé­kelték. E központból látják el három megye: Baranya, Tol­na, Somogy mintegy 580 ve­tőmagárusító boltját fémzá­rolt vetőmaggal. Szakái László, a területi központ igazgatója e fejlődést a megrendelésekkel bizonyí­totta. 1980—81 -ben az évi igény 5,2 millió darab klsfci- szerelésű vetőmagcsomag volt. 1981—82-ben a megren­delés százezerrel emelkedett. 1982—83-ban már 6,8 millió, az 1983—84-es évre pedig 7,1 (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a Fogyasztási Szö­vetkezetek Tolna megyei Szö­vetségének új székházéban tartotta júliusi ülését a MÉ­SZÖV elnöksége, dr. Kálmán Gyula elnökletével. Többek között Rauth Já­nosnak, a Paks és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet elnökének előterjesztése alapján „A gaz­dasági hatékonyság javításá­ra tett szövetkezeti intézke­déseik tapasztalatai” című anyagot vitatta meg. A paksi áfész hatékonysá­ga az elmúlt években vissza­esett. A szövetség általános ellenőrzésének tapasztalatait a MÉSZÖV vezetői a szövet­kezet vezetőivel, vezető tes­tületéivel értékelték, s javas­latot tettek a munka javítá­sára. Az elnökség visszatért korábbi javaslatai realizálá­sának vizsgálatára, mivel az I. félévi gazdálkodás színvo­nala sem érte el a kívánt mértéket. A vita arról tanús­kodott, hogy az intézkedések kevésnek bizonyultak, az év hátralévő időszakában a szö­vetkezet vezetésének határo­zottabb intézkedésekkel kell a gazdálkodási hatékonysá­gát javítani. millió darab kiskliszerelésű fémzárolt vetőmagcsomagra érkezett be rendelés. Tolna megyében 115 bolt­ban foglalkoznak vetőmag- értékesítéssel. E boltok veze­tői az őszi és tavaszi jó ve­tőmagellátás érdekében 1,8 millió egységcsomag vetőma­got rendeltek. Ez a mennyi­ség — kedvező időjárást fel­tételezve — biztonságosan elegendő a háztáji és kisker­tekben a véteményeZéShez. A dombóvári területi köz­pontban a vetőmagvak elő­készítése megkezdődött. Az első kiszállítások — elsősor­ban az őszi vetésű zöldségfé­lék magvakból — már augusz­tusban megtörténnék. A következő napirend elő­adója Nilka Károly volt, a ZÖLDÉRT igazgatója, aki a vállalat I. félévi munkájának tapasztalatairól adott tájé­koztatást, különös tekintettel az áfészekkel való együttmű­ködésre. A vállalat 1983-ban kedve­zőtlenebb közgazdasági és környezeti körülményék kö­zött végezte munkáját. En­nek ellenére megállította a forgalom csökkenését, s az eszközök jobb kihasználásá­val nőtt az eredményesség is. A gazdálkodás javulásához hozzájárultak az új üzeme­lési formák is. Az áfészek és a vállalat kapcsolatai tovább erősödtek. A burgomya-zöldség-gyüimölcs forgalom a kereskedelmi egy­ségek Választékát növeli, az üzemi konyhák igényeit elégítik ki. A tevékenységi körök bő­vítésére, az eszközök gazda­ságos kihasználására, az áfészekkel való együttműkö­dés fokozására hívta fel az elnökség a vállalat figyelmét. Végül az elnökség tájékoz­tatót fogadott el az áfészek I. félévi exportjának alakulásá­ról. SZOBOSZLAIJENŐ Új Rába-eke Üj taggal bővül a Rába mezőgazdasági munkagép­család: még ebben a negyed­évben megkezdik a győri Rá­ba gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában a változtatható fogásszélessé­gű ekék sorozatgyártását. Az öt-hat vasú ekék munkaszé­lessége 213 és 353 centiméter között állítható, az ekefejek fogásszélességét munka köz­ben a vezetőfülkéből módo­síthatja a traktoros. E mű­szaki megoldásnak nagy elő­nye, hogy a traktor vonóké­pességét optimálisan tudják kihasználni, ezzel növekszik a szántási teljesítmény. A legnagyobb szántási mélység 30,5 centiméter. Az új munkagép gyártásá­nak licencét a múlt évben vá­sárolta meg az amerikai INC cégtől a győri Rába gyár. A kísérleti darabok elkészültek, kipróbálásuk több Győr kör­nyéki gazdaságban megkez­dődött. Az eddigi tapasztala­tok kedvezőek, kezdődhet a sorozatgyártás. Az új, nagy teljesítményű ekéket nemcsak a Rába erő­gépek tudják vontatni, ha­nem a Zetor 160-as és a T— 150-es traktorok is. írószer-export Csaknem tízmillió rubel értékű írószert, (rost-, filc- ironokat, golyóstoliakat) ex­portál az év során a Feruni- on Műszaki Külkereskedelmi Vállalat a szocialista orszá­gokba. Legnagyobb vásárló­juk — csaknem 5 millió ru­bel értékű toll átvételével — Csehszlovákia, ahol a belföl­di toll- és ironszükséglet je­lentős részét a magyar ter­mékekből fedezik. Ostyasütő gépek Űj automata ostyasütő be­rendezést mutatott be siker­rel a Licencia Találmányo­kat Értékesítő Vállalat a müncheni nemzetközi sütő­ipari szakkiállításon. A be­rendezéssel nagy mennyiség­ben állíthatják elő az itthon is közkedvelt Ziegler-féle sajtos ostyát. A Licencia két közel-keleti országból kapott a berendezésre megrendelést, és már több nyugat-európai országból is érdeklődtek. A MESZÖV-elnökség ülése Foocilnuj coaiAJUsMommíCKAJi rmua túrna. fniiuni Km mm, moulniv ÍIPOrPAMMA «np ■ mm alul Bja * otxmum ram: •MlW* MII—« ■ 'OPOAETAMÜ* Mht-M. Hmm* H-rrp Km. >. C -J. I\ ||. KKHBBa n»WU, «. Qnu 4. Khr,,l IIW < Az OSZDMP második kongresszusán elfogadott program címlapja rácsáért és a szocializmusért vívott harcban. A NEMZETISÉGEK ÖSSZEFOGÁSÁÉRT A kongresszus nagy figyel­met szentelt a nemzeti kér­désnek. A program külön pontot szentelt a nemzetek önrendelkezési jogának, amelyen Lenin a különválás és az önálló állam alapításá­nak jogát értette. Ellőterjesz­tették toválbbá a területi autonómia követelését a sa­játos életkörütaiényekfcel és a lakosság sajátos összetéte­lével rendelkező helységek számára. A programiban a nemzeti problémákat a proletár inter­nacionalizmus álláspontjá­ból, a munkásosztály egysé­ge és összeforrottsága szelle­mében vetették fel és oldot­ták meg. Ez különösen szem­betűnően megnyilvánult ab­ban a vitában, amely arról bontakozott ki, hogy milyen elvek alapján épüljön fel a proletárpárt az olyan sok- nemzetiségű országban, mint Oroszország. Az opportunis­ták azt javasolták, hogy a párt ne az osztályelv, hanem a nemzetiségi elv alapján épüljön fel, hogy ne össze­forrott proletárpártként, ha­nem különálló nemzeti szer­vezetek szövetségeként épül­jön fel. Leniin hívei elutasí­tották ezt a megközelítési módot. Biztosították, hogy a párt olyan egységes centrali­zált szervezetként alakuljon meg és tevékenykedjék, amely nyelvi és nemzetiségi különb­ség nélkül Oroszország egész munkásosztályára támaszko­dik. Az Iszkra által képviselt programot a delegátusok túl­nyomó többsége elfogadta. A program rögzítette a forra­dalmi marxista irányvonalat az oroszországi munkásmoz­galomban, fontos tényezője lett a munkásosztály és a pa­rasztság, Oroszország összes elnyomott nemzetiséged ösz- szefogásának a cárizmus és a kapitalizmus elleni harcban. Következik: Bolsevikok és merasevikek. KÉPÚJSÁG 3 Munkásszállítás Gazdaságosság és felelősség IAz országgyűlési képvise­3 Rejtek tartalék ez is. A Vegyépszqt udvarán dél körül lőik Tolnia megyei csoportjá­nak legutóbbi — az ország­gyűlés nyári ülésszakát elő­készítő — összejövetelén is szóba került, hogy vajon a ibérau t ólbusz o kká 1 történő mVunfcáss zál lí tás g azdasá ­gos-e, illetve, hogy — konk- irétán Tamási esetében — öt­letekkel, rugalmassággal le­het-e változtatni, helyeseb­ben módosítani, szépíteni a szigorú számokon, amelyek a gazdaságosság mutatói. a. — Néhány évvel ezelőtt jó­val nagyobb gonídot jelen­tett nálunk a munkásszállí­tás, mint ma — kezdi a be­szélgetést Mészáros Józis'ef, laz MSZMP nagyközségi bi­zottságának politikai munka­társa. — A korábbi problé­mákat nem ecsetelem részle­tesem, de annak kapcsán el­mondom, hogy az üzemek valóban igyekeztek átszer­vezéssel módosítani a körül­ményeken. Tették ezt rész­ben a gazdaságossági szem­pontok figyelembevételével, részben pedig azért, hogy dolgozónk minél kényelme­sebben utaztassanak mun­kahelyeikre, majd haza, s utazással minél kevesebb időt töltsenek. A nem me­netrend szeriinti autóbuszok­kal szállítja dolgozói egy részét a Tamási Állami Gaz­daság, a Vegyépszer tamási gyáregysége, valamint a Pá­va üzem. Az állami gazda­ság utazó dolgozóihoz nem lehet csatlakozni, mert a gazdaság saját autóbuszának „menetrendjét” mindig a imunkla diktálja. — Mi a helyzet a két gyár­egységgel, valamint a ■ többi olyan munkahellyel, ahova a környékről is járnak dol­gozni ? — Annak ellenére, hogy úgy tűnik, az említett két üzem egyre ésszerűbben köz­lekedteti a Volán.-buszoka't, mégis lehetne tovább koor­dinálni. 2. A Vegyépszer udvarának legeldugottabb sarkában ár­válkodik egy busz, s „vár­ja” a délután három órát, hogy ismét „átmenjen” hasznosba. De adtáig sorsa nem kifejezetten busz-sors. Erről, illetve a hozzá kap­csolódó dolgokról, ha úgy tetszik, problémákról beszél­getünk Tairi Miklóssal, a gyár helyettes vezetőjével. — Munkarendünk kompli­kálja a helyzetet — szögezd le. — A fizikai állomány reggel 6-ttól délután 3nig dolgozik. Akik pedig dekiád- rendszeirben vannak, azok 6-tól 6-liig végzik a munkát, a váltás kedden, van, vagyis keddeken — hogy kijöjjön a munkaidő — mindannyi an dolgoznak, s ugyancsak szombaton és vasárnap is teszi a dolgát eigy-iegy de­kád. Az admin.isztratívok reggel fél nyolcra jönnek, s tfél ötig vannak bent. — Mindebből következik, hogy a két, Volántól bérelt 33—35 ülőhelyes Ikarusnak és a húsizszemélyes Robur- naik, valaimilnít a saját miikro- busznak meglehetősen nagy a forgalma. Viszont a négy különböző irányból és irány­ba közlekedő járművek kö­zött két olyan járat is van — a dekádösoknál — melye­ken több üres hely is van. Nem lehetne od'a „beszer- zőtítetni” más munkahelyen dolgozókat? Sőt, az állás­időben is járhatnának. Hi­szen a gazdaságossági szem­pontokat figyelembe véve az volhá az ésszerű. — így igaz. Csakhogy má­sutt más a munkarend. Vi­szont a holtidőben tudnánk vállalni fuvart... — hangzik 'a váltasz, mlajid némi gon­dolkodás után így folytató­dik: — Az az igazság, hogy eddig ez így nem merült föl. Annak iis utána kellene néz­ni, hogy az útasok biztonsá­gáért az úgynevezett bérbe vett bérautóbuszok esetében ki a felelős? Egyébként ben­nünket kifejezetten sújt az a tény, hogy Ozora és Pince­hely köirnyékéről nincs me­netrend szerintii járat, ami­vel be tudnának járni ide a gyárban dolgozók. Ez azt jeleníti, hogy az említett he­lyekről nem vállalnak ná­lunk munkát. Például három olyan szakmunkástanulónk végzett, akik arról a kör­nyékről valóak. S hiába van szükségünk hegesztőkre és lakatosokra; a. fiúk kénytele­nek másutt elhelyezkedni. — A szállítással kapcsola­tos ügyek hol intéződnék? — Jórészt a budapesti .köz­pontunk szállítási főosztá­lyán. — Ami, gondolom, megle­hetősen bonyolítja a dolgot. — Pontosan emiatt kez­deményeztük, hogy a szállí­tást és az azzal kapcsolatos ügyeket magunk végezhes­sük. Bizakodunk, hogy az engedélyt megkapjuk... Re­méljük, hogy még a költsé­geink is csökkenni fognak. 3. Pontosan fél kettő van. A Páva Ruhagyár tamási üze­me előtt megáll az. autóbusz. Asszonyok szállnak le seré­nyen, s a nap melege elől szilnte menekülve tartanak befelé az épületbe. A Vo­lántól bérelt autóbusz na­ponta az egyik műszak kez­dete előtt és befejezte után a következő útvonalat teszi meg: Tamási, Fornád, Ke- csege, Fürgéd, Ozora, Pince­hely és megint Tamási. A dolgozók munkarendjét úgy állapították meg és egyeztet­ték, hogy az említett telepü­lésről járók azonos műszak­iban dolgozzanak. — Egy buszt bérelünk, ami 35 személyes. Húsz-huszon- fcetten utaznák rajta — tud­juk meg Mohai Tibornétól, az üzem adminisztrációs ve­zetőjétől. — A többi bejáró a rendes járatot veszi igény­be. Üzemünkben a 260 dol­gozó fele ingázó. — Nincs lehetőség, hogy más munkahelyről is fogad­janak bejáró utast? — A TaeLux szövetkezet­től van egy vendég Utasunk, aki Pincehelyről jár. Ö is a mi dolgozóinkhoz hason­lóan fizeti az utazási hozzá­járulásit — Mennyi, az üzem havi utaztatási költsége? — Pontosain hetvenezer fo­rint, amiből a dolgozók ti­zenhétezreit térítenek. — Ha sikerülne „egyez­kedni” más vállalatokkal, akkor csökkenne ez az ösz- szeg, s a dolgozók is kényel­mesebben utazhatnának. — Annyit sikerült elér­nünk, hogy este a műszak után tíz perccel előbb in- idúljön Koppányszántó felé az autóbusz!. Viszont tény, hogy az esti. járat igen zsú­folt, sokan Magyiarkesziig állmaik. 4. Amikor a munkások szál­lításáról beszélgettünk Kal­már Istvánnal, a Ta-iLux Villám osiiipar i Szövetkezet elnökével, véleményét meg­lehetősen la komikusam így foglalta össze: — Tény, hogy a vállala­toknak is igyekezniük kell megfelelő és kényelmes utaz­tatási Lehetőséget találni. De a megoldás, az utaztatás a Volán dolga. 5. — Az utasok biztonságáért a buszt bérlő vállalat a fe­lelős — mondja Gyulai Ist­ván, a Volán személyforgal­mi osztályvezető-helyettese. Viszont közismert a kötele­ző balesetbiztosítás, ami a buszok bérleti, díjéban ben­ne vám. Ez azt jelenti, ha netán valamilyen probléma adódna egy Vagy több utas­sal, akkor anyagi felelősség- igei nem a vállalat tartozik. A bérautóbuszok gépkocsi- vezetői a bérlő munkahely dolgozói, ugyancsak a bérlő gondoskodik a kenőanyagról, üzemanyagról... Viszont vál­lalatunk ellenőrzi ..endiszere- sen ezeknek a járműveknek a biztonságosságát. — Tehát gondot jelenít-e, ha egy vagy több vállalat utaztatja dolgozóit egy bér- autóbuszon ? — Csöppet sem. Jó példa iis vám A TOTÉV és a TÁÉV így utaztatja dolgozóit már jó ideje. V. HORVÁTH MARIA Fotó: Cz. S. Megérkezett a „Páva-járat”

Next

/
Thumbnails
Contents