Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. július 27. Népi kerámiák tsz-üzemből Üj üzemcsarnok felépíté­sével teremtett korszerűbb körülményeket szép népi kerámiáinak gyártásához a kiShajimási Hegyalja terme­lőszövetkezet. Az ezer négy­zetméter alapterületű, tágas, világos üzem 22 millió fo­rintos saját beruházásból és önálló kivitelezéssel készült el, s ezzel lehetővé vált, hogy egységes technológiai folyamattá fejlesszék a ke­rámiagyártás eddig szétapró­zott 21 munkamozzanatát. A baranyai fazekas nép­iművészet hiaigyomlánytkitv csert őrző és úljijáteremtő színes, mázas kishajmáei 'bu- téliák, csuprok, kancsók, korsók, kupák, szilkék, tá­lak és tányérok az új épü­letben is kézi korongozással és hajdani gölöncsérek mes­terfogásaival készülnek, ám a gyártási műveletek jobb Különleges A Borsod megyei Ócsalá- nos község határában a Vár­dombon Pidrus István sző­lőjének művelése közben ér­dekes brcmziéletekre buk­kant: egy nagyméretű, mint­egy tizenöt centiméteres to­kos, füles bronzbaltát, egy Ibronziból készült lángolt le­velű, harminchárom centi­méter hosszú lándzsahegyet, és egy gombos végű, kez­detleges bronzsarlót talált. A Hermán Ottó Múzeumból Hétvége A hét végén ismét három előadás lesz a szegedi sza­badtéri játékok Dóm. téri színpadán. Július 29-én, pén­teken tartják meg Erkel Fe­renc Hunyadi László című operájának idei bemutatóját. Ez a mű a játékok 1959. évi felújítása óta eddig hét nyá­ri évadiban szerepelt már a programiban; hatszor Mikó András rendezésében, Vasey Viktor vezényletével. Varga •Mátyás díszletei között, a •Márk Tivadar által tervezett jelmezekben került színre. Az idei pénteki bemutatót ismét Mikó András rendezi. A díszleteket és a jelmeze­ket újra Varga Mátyás és iMárk Tivadar tervezte. Az idén Pál Tamás dirigálja majd a játékok zenekarát. Az opera főbb szerepeit Bár­di Sándor, Gytimesi Kálmán, Misura Zsuzsa, Kelen Péter, Vámossy Éva, Gregor József, Kalmár Magda, Mersei Miik­összehangolása és a korsze­rű alagútkemence munkába állítása után számottevően javult a minőségük, és csök­ken a selejt is. (A régi, két­szintes üzemben a félkész termékek többszöri, kénysze­rű rakosgatása, átszállítása miatt gyakran megsérültek a törékeny kerámiák.) Az új csarnokba már beköltöztek a ikorongozók, és az ősszel be­fejeződik az egész üzem át­telepítése, az új kemence üzembe helyezése. A dél­dunántúli népművészet szín- és formavilágét megörökítő és továbbhiagyományozó me­cseki hegyháti kisüzemben ■az idén több mint 13 millió forint értékű használati és d is z,k e r ám iá t állít a n.ak elő, s belőlük minden harmadik terméket a határainkon túl — Csehszlovákiában és az. iNDK-iban — értékesítenek. bronzleletek kiérkező régészek megálla­pították, hogy különlegesen értékes', e tájon ritka lele­tet mutatott be a becsületes megtaláló. A bronztárgyak az időszámítás előtti XV. vagy még azt megelőző szá­zadból Valók és ilyen leletek a megyében még nem kerül­tek elő. A terepbejárás so­rán a régészek őskori és új­kori cserepeket is találtak, a terület feltárását ősszel foly­tatják. Szegeden lós és Orbán András éne­kelik. •Július 30-án, szombaton tartják meg Madátah remek­művének, Az ember tragé­diájának idei második elő­adását és július 31-én, va­sárnap ismét a Hunyadi László kerül szípre. A Dóm falat műhelyeiben elhelyez­ték az utolsó sípokat az augsiburgi Pancratius temp­lom részére épített alkotá­son. iAiz orgona elkészítése rendkívüli munkát igényelt, •már a tervezése is másfél­két évig tartott. A szakér­tők előstzör megvizsgálták a helyszínen az akusztikus vi­szonyokat, majd eldöntötték, hogy milyen legyen az or­gona szerkezete, hangszíne. téren az előadások este fél kilenckor kezdődnek. * A szegedi városi KISZ- bizottság és az Express If­júsági és Diákutazási Iroda július utolsó három napján tizenhetedik alkalommal rendezi meg a szegedi ifjú­sági napokat. Július 29-én 14 órától 31-én a késő éj­szakai órákig a szabadtéri színpadokon, művelődési há­zakban, ifjúsági klubokban program ok tucatjai várják a városba látogató fiatalokat. Szabó Gábor szobrai Női portré A Magyar Nemzeti .Galé­ria, a rigai Állami Múzeum, a stockholmi Királyi Érem­tár, magyar városok közte­reinek, múzeumainak, érté­kes alkotásai között Szabó Gábor szobrászművész szá­mos munkája megtalálható. Európán kívül az Egyesült Államokban i's ismerték al­kotásai. Legközelebb Firen­zében a FIDEM éremkióllí- táson mutatkozik be. Leg­szebb szobraiból nemrég nyílt tárlat Budapesten, a margitszigeti Thermál Szálló­iban, ahol a kiállítás augusz­tus 15-ig megtekinthető. Ezután kerülhetett sor a szerkezet megtervezésére, majd megépítésére, amely szintén másfiél-lkét évig tar­tott. A megrendelők igényeinek megfelelően a hangszer mechanikus működtetésű. ■Negyven játékból, regiszter­ből áll, azaz 2500 sípot kel­lett beépíteni a szerkezetbe, amelyeket mintegy 15—20 kilométernyi fenyőléc köt össze a billentyűzettel. Az ón- és ólomötvözetből kélszült sípok közül a legnagyobb 6 méter magas, 80 centiméter átmérőjű, a súlya 3 mázsa. A sípok elhelyezése után ké­szítették el tölgyfából a'Szer­kezetet körülzáró szekrénye­iket, amelyek 8—10 méter 'magasaik, homlokzati széles­ségük pedig 12 méter. A hangszert Gergely Fe­renc professzor, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la orgonatanszékének veze­tője szólaltatta meg először. Véleménye szerint az impo­záns hangszernek kiváló a hangzása. A napokban to­vábbi orgonaművészek mon­danak még róla .szakvéle­ményt. Az utolsó simítások után szétszedik az alkotást, majd hat pótkocsik kamionból álló konvoj szállítja a helyszínire, lAúgsburgba, ahol a vállalat szakemberei újra, ezúttal véglegesen összeállítják. A vállalat kapacitása egyéb­ként további öt évre lekö­tött, újabb megrendelések­nek tesz eleget. Előbb a pannonhalmi apátság, majd a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia részére építenek orgonát. Ezt köve­tően készítenek egy hatal­mas, 80 regiszteres, 5000 sí­pos hangszert a budapesti Felszabadulás téren lévő fe­rencesek templom ánaik TdMEOBCKflSI npnBan Testvérlapunk, a Tam- •bovszkaja Pravda szerkesztő­sége találkozott azokkal a szakácsokkal, akik Szekszár- don tanulmányozták a ma­gyar ételek elkészítését. A szakácsok a Tambovfoan nem­rég megnyílt Szökszárd étte­remben dolgoznak. Az étte­rem dolgozói beszámoltak arról a sok-sok ételfajfáról, amelynek receptjét és elké­szítési módját Szekszárdon sajátították el. Az elmúlt két hónapban MicsurinsZk'ban, a KBlinyin tangazdaságban tartózkodott a moszkvai Tyimirjazev me­zőgazdasági akadémia hu­szonhat hallgatója. A hiallga- itók a két hóriap alatt részt vettek a gazdaság vailameny- nyti munkájában, hogy a gya­korlatban szerezzenek tapasz­talatokat. A hallgatók össze­sen húsz országból jöttek. Volt közöttük nigériai, mexi­kói, etióprai, costa-rioai, ni- caraguai, mauritániiai... FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Ikarus móri gyárában 1982 őszén kezdték meg a vállalati gazdasági munka- közösségek alakítását. A kö­zösségek célja a termelési fel­tételek javítása, a nehéz fi­zikai munka helyettesítése pótlólagos automatizálással. Jelenleg hét vgm működik, összesen 68 dolgozóval, ka­pacitásuk közel negyvenezer óra. Vállalkoztak a gyár fej­lesztési, beruházási munkái­nak kivitelezésére, Célgépek, •célszerszámok tervezésére és gyártására. Foglalkoznak az újítási javaslatok kiviteli ter­veinek készítésével és meg­valósításával. A tevékenységi körök megválasztását a gyár­vezetés irányította. A technikai feltételek megteremtése mellett a mun­kaközösségek részére adóel­számolással és adminisztrá­ciós munkáikkal kapcsolatos oktatást szerveztek. Az árbe­vétellel a munkaközösségek szabadon rendelkeznek, az adózás előírásait önállóan alkalmazzák. Az eltelt rövid idő alatt nem alakulhatott ki teljes kép, de a kezdeti ta- pasztaliatokról mindenképpen érdemes szólni. Vannak még nem teljesen tisztázott kér­dések is. A Sza'turnuis terve­ző-lakatos kivitelező vgm •például a szerszámműhefly- ben dolgozik, munkaidőben. Ugyanakkor mint vgm is vállal készülékgyártást. Igaz ugyan, hogy más típust, de esetleg ugyanazon alapanyag 'vagy kötőelem felhasználá­sával. így elég nehéz a két munkát objelktíven elkülöní­teni. S végül egy-két kérés, me­lyet szintén a vállalkozók mondtak el. Hiányolják a versenyeztetést, a . nagyobb munkáknál szeretnék, ha minden vgm kapna informá­ciót, hogy megtehessék a sa­ját ajánlataikat. Ezután pe­dig egy bizottság döntene a munkák odaítéléséről. Véle­ményük szerint a döntés után valamilyen formában Vissza kellene csatolni indoklással. Nem megoldott még a válla­lati profilba nem illő anya­gok beszerzése. PETŐFI NÉPE Hazánkban, noha az egyik legkedveltebb (és olcsóbb) jármű a kerékpár még sincse­nek kellőképpen megteremt­ve a balesetmentes közleke­dési körülmények. Elég utal­ni arra, hogy az E 5-ös útról letiltották a bicikliseket, de ezzel korántsem oldották meg a problémát! A környékbeli tanyákról bejáró dolgozók, vagy a boltba menők a ká- tyús útpadkán „ügyetlenked­nek”, mindenkor kitéve ma­gukat a veszélynek. A kecskeméti kerékpárút — mely már az izsá'ki elága­zásig kiépült — bizonyságot ad arra, hogy érdemes a két keréken közlekedőkre is fi­gyelmét fordítani! Nemcsak meggyorsulhatott a „nagy” úton a forgalom, de minden közlekedő számára biztonsá­gosabb is lett. Mindezek a megfontolások, illetve a soltvadkerti közle­kedési lehetőségek alapos is­merete késztette a helyi ta­nácsot arra, hogy az 53-ás út tehermentesítésére, illetve az ipartelep jobb megközelíté­sére kerékpárutat létesítse­nek. A munkálatok már ja­vában tartanak, s augusztus­iban birtokukba is vehetik az új utat a kerékezők. Az épí­tés költsége mintegy 800 ezer forint. Ennek negyven száza­lékát állami támogatásból fe­dezik, a fennmaradó pénzt a környékbeli üzemek, telephe­lyek adják össze. A vegyes­ipari szövetkezet például két­kezi munkával „szállt be” se­gíteni a kivitelezőnek, a nagy­községi tanács kommunális költségvetési üzemének. SQMOG/l*pup Csurgó határában, az egyik szőlőhegyen szabadidőpincét kapott ajándékba a Csokonai művelődési központ a helyi tanácstól. Tavaly óta szám­talan rendezvény színhelye volt a kellemes hely, ahol nyáron a népművelők tábo­rában a játszóházak vezetői­nék tartottak továbbképzést. A meredek „hegyi” úton nehezen kapaszkodott föl autónk, amelyet az együk ka­nyarban „indiánfik” vettek körül, s osatakiáltások kísé­retében vezettek bennünket a tábor központjáig. Bibari- né ASbóth Emőke, a csurgói művelődési ház vezetője tá­jékoztatott a táborban folyó életről, a színes programok­ról. — A Népművelési Intézet­tel közösen szervezett tovább­képzésen a somogyi szakem­bereken kívül az ország minden vidékéről érkeztek érdeklődők, népművelők, pe­dagógusok, óvónők. A játszó­házmozgalom továbbfejlesz­tése áll a foglalkozások kö­zéppontjában. Csurgón há­rom éve rendezünk a műve­lődési házban játszóház- prognamokat. Népszerűek ezek a foglalkozások, ám a gyerekek azt is elmondják, hogy szívesen játszanának •közben. Hiányolják többek ■között a kirándulásokat. Egy kicsit a szakköri foglalkozá­sok alapján gondoljuk el eze­ket a játszáházalkat. A mos­tani továbbképzés — nemcsak nékünk, csurgóiaknak, hanem mindenkinek, aki az ország­ban szívesen foglalkozik ját- iszóházszervezéssöi — irányí­tássál —, nagyon sok ötlettel ■gazdagítja munkánkat, s ta­lán a gyerekek nagyobb elé­gedettségére bővül program- ajánlatunk is. A sátortábor környékén gyerekek, akiket a napközi­ből hoznak ki mindennap a szőlőhegyi szabadidőpincéhez; agyagoznak, szőnék, velük együtt a tanfolyam résztve­vői is, a népművelők, a pe­dagógusok, óvónők. Nyers Sándorné, a dombó­vári művelődési ház nevelé­si csoportjának vezetője is­mert szaktekintély, játszó- •házügyben — mutatják be. — 1979-ben kezdődött ha­zánkban ez a mozgalom, az­óta minden évben alkalmam volt részt venni különböző helyeken ezzel a témával fog­lalkozó továbbképzéseken. Mindenhol kiltanuTtam egy­két „mesterséget”, szövést, fonást, agyagozást. A csurgói továbbképzés eltér az eddi­giektől. A gyerekekkel együtt dolgozunk, amire eddig nem volt lehetőség egyetlen tábor­iban sem. A közvetlen foglal­kozás során már nemcsak a technikai ismeretek bővíté­sére gondolunk, hanem a módszertani munka fejlesz­tésére is. Képmagnó segítsé­gével esténként elemezzük a foglalkozásokat, a tábor éle­tét, ebből sokat tanulunk. Dombóváron már azon gon­dolkodtunk, hogyan szervez­hetnénk meg az úgynevezett családi játszóházakat, ahol a ■kisgyerektől a nagyszülőig irrtindenki megtalálhatja a maga szórakozását, elfoglalt­ságát. Dunántúli napló Üj termék kifejlesztésébe fogott a Cserkút'i Mezőgép Vállalat. Műszaki fejlesztési osztályának 11 fejlesztője öt év alatt 25—30 féle élelmi­szeripari komplex gépet ala­kít ki. A profilváltással járó újdonságok kikísérletezése 1980-ban vette kezdetét. A modulrendszerű mosó, a massza-kocsimosó, valamint az anyagmozgató rendszer mullsorozatgyártása még az idén megkezdődhet. A proto­típusok kialakítására a há­rom év alatt nyolcmillió fo­rintot fordítottak. Vukovies Mihály osztály- vezető szerint az új gyárt­mányokat várjla az élelmi­szer-, ezen belül is főként a húsipar. Közrejátszik ebben •az is, hogy a külföldi válto­zataik drágák, nehezen sze­rezhetők be. A Cserkúti Me­zőgép importpótló berende­zéseit egy éve már a pécsi vágóhídon és a Kaposvári Húskombinátban próbálják ikd. Vajon állják-e a versenyt olyan nyugatnémet, dán és francia cégekkel, amelyeket kitűnő elektronikával, gép­elemgyártással rendelkező háttéripar szolgál (ki? Képe­sek-e a nélkülözhetetlennek tűnő tőkés alapanyagokat, al­katrészeket kiváltani? Az egyik legsúlyosabb fel­adatnak épp az importkivál­tás tűnt. A sajáterős megol­dást választották, pedig jó pár nyugat-európai gépgyár­tó licenceket ajánlott fel. Ki­számították, hogy így ol­csóbb az előállítás, sőt, a mi­nőségi színvonal megüti a vi­lágpiacét. A KGST keretében egyet­len ország sem foglalkozik élelmiszeripari komplex gé­pek ilyen jellegű előállításá­val. A vállalás komoly, hi­szen egyedi, kis szériában 'készülő gépeket kell szállíta­ni. Ugyanígy dolgoznak a •már említett külföldi válla­latok is. Az élelmiszeripari gépúj­donságok iránt érdeklődik Csehszlovákia, az NDK, a KGST illetékes bizottsága, valamint a győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár. Most a vágóhídi pneumati­kus szállítórendszer, az élel­miszeripari hőkezelő rend­szer, a húsipari páeolóberen- dezés, a tankos fejőgép, a re­keszmosó prototípusának a kifejlesztésén dolgoznak. Száz tekerőlant A Tiszaalpáron élő Bársony Mihály, a népművészet mes­tere, jtsz-nyugdíjas közel 50 éve készít íeKdrőIamtot, né­piesen kiyenyerét. Élete /során eddig több mint száz hí#i gazért készített. Orgona Augsburgnak •A Művészi Kézműves Vál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents