Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 175. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. július 26., kedd. Mai számunkból DEMOKRATA DILEMMÁK (2. old.) A WEINHEIMI ÉNEKESFIŰK SZEKSZARDON (4. old.) A VIHAROS IDŐJÁRÁS KÖZBESZÓLT (5. old.) A RÖVID TÁVOK OLIMPIÁJA (6. old.) NAGY ERŐPRÓBA ELŐTT A DÓZSA IFISTAI (6. old.) Munka és közérzet A hír meglepte a gyáróriás közvéleményét: a szak- szervezeti bizalmiak javaslata alapján az egyik közis­mert és méltán nagy tekintélyű üzemvezetőt a szak- szervezeti jogok sorozatos megsértése miatt leváltották. Néhány éve még bizonyára a leváltáson és annak in­doklásán is megütköznek. Csakhogy közben, legalább­is itt, sok minden megváltozott, mind a szakszervezeti mozgalomban, mind pedig a róla kialakult vélemények­ben. így természetessé vált például, hogy béremelések, jutalmazások, kitüntetések, fegyelmik, de ugyanígy a vezetők minősítése, kinevezése, leváltása esetén is fi­gyelembe veszik a szakszervezet véleményét. S nem­csak azért, mert erre felsőbb — minisztertanácsi, SZOT-, miniszteri stb. — határozatok, előírások köte­leznek, de legfőképpen azért, mert ezt el is várják, sőt, mindinkább meg is követelik a gyár dolgozói. A szak- szervezeti jogokat, ma már személyes jogaikként tart­ják számon és azok megsértését .magukra is vonatkoz­tatják. E helyzetben miért okozna tehát meglepetést, ha egy gazdasági vezetőt a szakszervezet javaslatára — egyébként alapos indokkal — leváltanak? A leváltás azért érte meglepetésként a műhely, de legfőképpen a gyár dolgozóit, mert korábban évtizede­kig mindig csak arról hallottak, hogy a szóban forgó művezető kiemelkedően jól dolgozik; a legelsők között teljesíti a tervet, példamutató fegyelmet tart, jó szer­vező, s gazdaságosságban, nyereségben is élen jár az általa vezetett üzem. Némelyek szemében úgy tűnt, mintha a termelési, gazdasági és az emberi, társadalmi, politikai érdekek ütköztek volna egymással és ezek üt­közéséből az utóbbiak kerültek volna ki győztesen. Hal­latszottak még olyan hangok is, hogy mire mennének a szakszervezeti jogokkal, a munkahelyi demokráciával, a sok szavazással, gyűlésezéssel, ha eközben éppen a legfontosabb: a munka, a termelés szorul' háttérbe. E kérdések tisztázását a gyár vezetői annyira fontos­nak tartották, hogy később párttaggyűléseken, brigád­értekezleteken, termelési tanácskozásokon vonták le az eset tanulságait. Vagyis magyarázták, hogy miért volt jogos, indokolt a leváltás. Az érvelés azonos hangsúllyal hivatkozott a termelési feladatokból eredő érdekekre, valamint a munkahelyi demokrácia, a szakszervezeti jogok betartásának fon­tosságára. Az üzem, a kisebb változtatásokat nem szá­mítva, azonos típusú, tehát lényegében elavult, de gaz­daságilag jól értékesíthető szerszámgépeket gyárt, im­már évtizedek óta. Elavult és jól értékesíthető? Igen, mert az iparilag elmaradottabb országokban még ma is éppen ezek a kelendők, igazán korszerű szerszámgépek többnyire csak a fejlett országok piacain keresettek. Itt viszont rendkívül éles, kockázatos a verseny; korszerű­ségben, gazdaságosságban, sőt a gyártás szervezésében, a vezetés színvonalában a legjobbakkal kell összemérni erőinket. Az üzemvezető viszont együtt nőtt fel a régi gépekkel, minden sikere hozzájuk kötődött — miért cserélje tehát föl a biztost a bizonytalannal? Ráadásul a törzsgárdatagok egy jelentős része is vele értett egyet. Az ő szemszögükből merő forrófejűségnek, akadékos­kodásnak tűnt a gyártmányok kicserélése, új, korszerű gépekkel való felváltása. Az üzemvezető kezdetben tü­relmes volt, minden fórumot fölhasználva vitázott a változást akarókkal, szinte nap mint nap érvelt igaza, meggyőződése mellett. Mindhiába. Ezért később a leg­különbözőbb indokokkal egyszerűen elodázta a külön­böző műhely- és brigádértekezletek összehívását, több mint egy évig termelési értekezletet sem tartott, az ese­dékes éves tervet a dolgozók, sőt a társadalmi szervek megkérdezése és jóváhagyása nélkül állította össze, majd továbbította a gyár vezetőjéhez. S amikor a bé­rek, jutalmak elosztására került sor, ugyanígy cseleke­dett; a munkahelyi demokráciát megsértve adott töb­bet a vele egyetértőknek, illetve kevesebbet az „aka- dékoskodóknak”. Ezek alapján, csak miután bebizonyosodott, hogy az üzemvezető nem képes változtatni véleményén és ma­gatartásán, kezdeményezték leváltását. Az érvelés azt is tartalmazta, hogy a jogok megsértése hosszabb távon a műhely eredményes munkáját, a napirendre kerülő új feladatok sikeres megoldását is veszélyezteti. Hiszen az új gépek gyártását előbb-utóbb szükségszerűen beve­zetik, ennek jó előkészítése pedig elképzelhetetlen rossz légkörben, a dolgozókkal folytatott alapos és rendsze­res párbeszéd, tanácskozás nélkül. Itt nemcsak munkáról, termelésről van szó; ezektől függetlenül is minden vezető alapvető kötelessége iga­zodni a munkahelyi demokrácia szabta keretekhez. Vé­leménynyilvánítás — illetve ennek lehetősége — nél­kül sokáig sem jól dolgozni, sem pedig jó munkahelyi közérzetet, emberi közösséget létrehozni, megtartani nem lehet. földes: jözsef A magyar párt- és állami küldöttség moszkvai látogatásának visszhangja A moszkvai Pravda hétfői számában vezércikkben tért vissza a Kádár János vezette magyar párt- és kormánykül­döttség szovjetunióbeli láto­gatásának és tárgyalásainak értékelésére. Kádár János és Jurij And- ropov megbeszéléseit, a ma­gyar és a szovjet vezetőik tár­gyalásait a szívélyesség és a kölcsönös megértés jellemez­te. A Szovjetunióban úgy fo­gadták a magyar küldöttsé­gét, mint barátokat és szövet­ségeseket a közös célokért Ví­vott harcban, mint a marxis­ta —leninista ideológiában összeforrott azonos gondol­kodókat — állapítja meg a Pravda. A vezércikk rámutat: a tárgyalások befejezésével ki­adott közös közlemény nagy munka eredménye, s kifeje­zésre juttatja a két ország közös, következetes és elvhű irányvonalát a szocializmus és a kommunizmus eszméi­ért, a világ békéjének meg- védelimezéséért folytatott harcban. A testvéri pártok korunk objektív szükségszerűségeiből indulnák ki, amely gzt kö­veteli, hogy- a szocialista or­szágok minden téren erősít­sék együttműködésüket és összeforrottságUkát a szocia­lista és a kommunista épító­rnunika kérdéseinek még si­keresebb megoldása, a béké­nek és a civilizációnak a nuk­leáris megsemmisítés fokozó­dó veszélyétől való meg vé­delme zése érdekében. Ez a két- és többoldalú együttmű­ködés létfontosságú tényező — hangsúlyozza a Pravda. A magyar és a szovjet ve­zetők megbeszéléseik közép­pontjába az együttműködés hatékonyságának növelését állították, s e téren ma szé­lesebb perspektívák nyílnak meg az eddigieknél. Ahhoz azonban, hogy teljességükben valóra váltsuk ezeket a lehe­tőségeket, a két ország kap­csolatait magasabb, minősé­gileg új szintre kell emelni. A cikk emlékeztét arra, hogy a moszkvai megbeszé­léseken megállapodás szü­letett a pártmunikában szerzett tapasztalatok cse­réjének bővítéséről, az ideológiai téren való együtt­működés m egszfilá rdít ásá ról s a pártközi ‘kapcsolatok minden szinten történő elmé­lyítéséről. A továbbiakban a Pravda vezércikke megállapítja: a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli hivatalos ba­ráti látogatása újabb lépés a testvéri szocialista orszá­gok közössége összeforrottsá­gának elmélyítése útján. Ma­gyarország és a Szovjétunió el kívánja mélyíteni együtt­működését a politika, a gaz­daság és az ideológia terén, s mindezt szoros egységben teszi a Varsái Szerződés szer­vezetében s a KGST-ben ki­fejtett közös munkával.' A szocialista gazdasági integ­ráció elmélyüléséhez járul majd hozzá — mint erre a közös közlemény rámutat — a KGST-fagországok csúcs- találkozója. A lap egyébként hétfői számában a TVASZSZ szovjet hírügynökség nyomán bő ter­jedelemben ismerteti a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség moszkvai látogatásá­nak nemzetiközti visszhangját, s idézii a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, az Ország-Világ kommentár­jait. A világhír ügynökségek moszkvai tudósításaikban részletesen ismertetik a Ká­dár János vezette ma­gyar párt- és kormány­küldöttség szovj étunióbeli látogatásáról kiadott ma­gyar—szovjet közös közle­ményt, elsősorban a nemzet­közi vonatkozású részéket emelve ki. Az ADN rámutat: a Szov­jetunió és Magyarország is­mét megerősítette eltökéltsé­gét, hogy a jövőben is min­dent megtesz a Varsái Szer­ződés országai egységének megszilárdításáért. A közle­mény — írja az ADN — vál­tozatlanul időszerűnek neve­zi a Varsói Szerződés prágai nyilatkozatában foglált érté­kelést, és leszögezi: mindkét ország fokozza erőfeszítéseit, hogy megvalósítsa a szocia­lista országok programiját a nemzetközi légkör egészsége­sebbé tételére. A UPI amerikai és a Reu­ter brit hírügynökség azlt emeli ki, hogy ha rendszer­be állítják az új típusú ame­rikai rákétáklat Nyugat-Euró- pában, a Varsói Szerződés országai megteszik a haté­kony ellenintézkedéseket e fegyverek ellensúlyozására. Erre hívja fel a figyelmet az APA osztrák hírügynökség is. A Reuter emellett kitér a két­oldalú kapcsolatokra is, meg­állapítva, hogy Magyarország és a Szovjétunió politikai és gazdasági kapcsolataik inten­zívebbé tételére törekszik. Az APP francia és a DPA nyugatnémet hírügynökség szintén a rakétatelepítés vég­rehajtása esetén várható szó­éi alisto ellenintézkedésekre hívja fel a figyelmet. A DPA hozzáfűzi: a szocialista or­szágok semmiképpen sem en­gedik meg a NATO-nak, hogy katonai fölényre tegyen szert. ítéletidő Szekszárd térségében Tojás nagyságú jegek — Iszapelöntés Csatáron x Víz áll a szőlősorok között Sióagárdon Vasárnap kora délután még a „szokásos” nyári ká­nikula volt, aztán hirtelen beborulf: sűrű fellegék áll­tak össze a város és környé­ke fölött. A zivatar szinte pillanatok alatt vízzel telí­tette a iszeimyvízlefolydkat, a Garay téren hat órakor már hömpölygött a víz, Csatáron a Csap utcáiban pedig, elso­dort egy autót is a patakból kiiömlő víz. iDe ha csak eső esett vol­na, nem bánkódnának a szekszárdi szőlős gazdák. Jég esett! Sók helyütt csak ap­.róhbak, de megfigyeltek to­jás nagyságúalkat is. Tegnap, hétfőn délelőtt már városszerte a károk helyreállításán dolgoztak a KRM, a Vízmű és több vál­lalat emberei, valamint nagy erőkkel dolgoztak a tűzoltók és természetesen a Iák osság iii». IF'pei Józseftől, a meteoro­lógiai intézet munkatársától érdeklődtünk, hogy mennyi eső és jég esett: — Vasárnap 17 óra 30 perckor kezdődött a zivatar és egy óráig tartott. Méré­seim eredménye: 66,2 milli­méter icsapadék, ami annyit jelent, hogy az utóbbi tíz évben nem volt egyetlen egy hónap sem, hogy ennyi eső esett volna. A 10 éves havi átlag 55—56 milliméteres. — Mekkora kiterjedésű volt az eső? — Szekszárdion és a kör­nyékén mindenütt esett. Jég a Séd pataktól északra lévő területen is volt, leginkább a iBéla tértől felfelé, a Kerék­hegy irányában esett, de a (Folytatás a 3. oldalon.) Tudományos konferencia Szekszárdon Tegnap Szekszárdon, a Ba­bits Mihály megyei művelő­dési központban Császár Jó­zsef, a megyei tanács elnöke köszöntötte azt a 250 szak­embert, köztük Soós Gábor nyugalmazott államtitkárt, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökét, Nagy Fe­rencet, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, akik részt vesznek a háromnapos nemzetközi tudományos ta­nácskozáson a napraforgóter- mesztésről. A Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a KSZE rendezvényén több külföldi — szovjet, angol, francia, csehszlovák, bolgár, lengyel — szakember is részt vesz. A háromnapos program ke­retében előadásokat tartanak á napraforgótermesztés min­den kérdéséről, a vetőmag­termesztéstől kezdve a nö­vényvédelemiig. Tegnap délután a tanító­képző főiSköia aulájában La­katos Csaba, a KSZE igazga­tója nyitotta meg a naprafor­gótermesztést reprezentáló kiállítást, majd a Nagyvilág moziban tudományos filme­ket néztek meg a résztvevők. iMa két szektíióban folyta­tódik tovább a murtka. Szer­dán pedig a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság napraforgótáb- láján lesz bemutató a ter­mesztéssel kapcsolatos mun­kákról, valamint a Bácsalmá­si Állami Gazdaságban a ve­tőmag- és a napraforgó-fel­dolgozás berendezéséit nézik meg a tanácskozás résztve­vői.

Next

/
Thumbnails
Contents