Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. július 26. A szükségállapot után Az ország vezetése megtartotta ígéretét Üdvözlő távirat Kuba nemzeti ünnepén Egy újabb lépés előre — így lehetne röviden összefoglal­ni a szükségállapot feloldá­sának jelentőségét Lengyel- országiban. A rendkívüli in­tézkedések teljes megszün­tetése, a Nemzeti Megmen­tés Katonai Tanácsának fel­oszlatása igen fontos ese­mény, de nem jelent fordu­latot az ország politikai éle­tében és senkiit sem ért olyan áratl-anul, mint a másfél év­vel ezelőtti decemberi dön­tés. iAz intézkedés és a vele együtt elrendelt közkegyelem azt bizonyítja: az ország ve­zetése ura a helyzetnek és betartotta ígéretét, hogy a korlátozó rendelkezések a kelleténél egy nappal sem tartanak tovább. A szej-m dön­tése egyben megerősíti azt a korábbi értékélést is, mely szerint a normalizálódás fo­lyamata a vártnál gyorsab­ban és kedvezőbb körülmé­nyek között báliad. A lengyel vezetők soha nem hagytak kétségét afelől, hogy akárcsak a rendkívüli hely­zet követelte szükségintézke­dések bevezetése, úgy azok megszüntetése is egyedül a szuverén lengyel állam elha­tározásától függ. Teljesen értelmetlen minden kísérlet arra, hogy kívülről próbálják befolyásolni az ország belső ügyeinek alakulását. A lengyel parlamentnek legutóbbi kétnapos ülésén a szüikségéllliapo t m agszünteté- séről hozott határozata tehát nem Valamiféle külső nyo­másnak tett engedmény, ha­nem annak a belső fejlődés­nek a logikus következmé­nye, amely immár 19 honlap­ja az ország társadalmának fokozódó támogatását élvezi. Az ellenforradállmi veszély felszámolása után azonnal megindult a széles társadal­mi megegyezés építésének fo­lyamata. A gazdaság talpra állításával együtt folyó poli­tikai normaiizáciohoz nyújt kétségtelenül jobb — minde­nekelőtt lélektanilag — ked­vezőbb feltételeket a szük­ségállapot július 22-i feloldá­sa. Varsóban józan derűlátás­sal tekintenék előre — de sen­ki sem számít arra, hogy az ország belső életének fejlődé­sében az elkövetkezendő hó­napokban, övékben elképzel­hetetlenek lennének a ki- sebb-nagyobb nehézségek, az átmeneti feszültségek. Hogy ezek minél kevésbé akadá­lyozzák a társadalmi és po­litikai élet demokratikus új­jáépítésének folyamatát, a gazdaság fellendítésére irá­nyuló törekvéseket,, az or­szág törvényhozása néhány olyan átmeneti intézkedést hozott, amelyek célja a to­vábbi stabilizáció feltételei­nek törvényes szavatolása. A szükségállapot feloldása, a Lengyelországban tartó kedvező társadalmi - gazdasá - gi folyamatok még egy tanul­sággal szolgálnák. Ismét be­bizonyosodott, hogy teljesen értelmetlenek a mindenek­előtt Washingtoniban és egyes nyugat-európái fővárosokban kiagyalt elméletek arról, hogy a szocialista országokat .különféle „büntetésekkel” és „jutalmaikkal” szuverén poli­tikájuk feladására lehet kényszeríteni. A Lengyel ország ellen al­kalmazott politikai diszkri­mináció és a példátlan gaz­dasági szankciók nem azért mondtak csődöt, mintha kép­telenek lettek volna valóban érzékeny káróka/t okozni; ■mert okoztak károkat. A leg- ménsékeltébb becslések sze­rint — az egyébként is nehéz helyzetben lévő lengyel gaz­daságot — több milliárd dol­lárnyi bevételtől fosztotta meg az Egyesült Államok diplomáciája. A szankciópo-li­tiika értelmetlensége minde­nek előtt abban áll, hogy a világ realitásait próbálja megkérdőjelezni, azt, hogy Lengyelország és a többi szo­cialista országok politikailag és gazdaságilag szuverén ál­lamok. Természetesen sem Varsó­ban, sem másutt nem várják, hogy egyik napról a másikra bárhol nyíltan beismerjék e túlhaladott politika kudar­cát. Az utóbbi napokban nem is erről, hanem arról hallani egyre többet, hogy a lengyel szükSégállapót megszüntetése a nyugati szainkciópolitilka si­kere lenne. Vagyis a gazda­sági és ezen keresztül a po­litikai normtalizádiót szándé­kosan megnehezítő nyugati taktika végül is a várt ered­ményt hozta volna. Más nyugati „elemzők” úgy látják, hogy a szükség- állapot feloldásával lénye­gében nem változott semmi, ezért nincs értelme a módo­sításnak — azaz folytatni kell az eddigi politikát. Varsóban kellően értékel­nek minden olyan fejleményt, amely hozzájárul Lengyelor­szág és a nyugati tőkés or­szágok kapcsolatainak javí­tásához — de ma sem felejtik hangsúlyozni, hogy a kapcso­latok romlásáért a felelősség a másik felet terheli. így az­tán a megoldást is ott kell keresni: mindenekelőtt an­nak a politikáinak a felülvizs- gáliaitában, amely az 1980-as évek elejére jelentősen visz- szavetette az európai enyhü­lés folyamatát, a diplomácia egyik eszközévé léptette ölő a gazdasági zsarolást és lé­nyegesen fokozta a nemzet­közi feszültséget azzal, hogy fegyverkezési verseny újabb fordulójára tett előkészülete­ket. ZSEBESI ZSOLT Lázár György megkezdte szabadságát Lázár György, a Miniszter­tanács ülnöke megkezdte évi ►endes Szabadkáját. PANORÁMA BUDAPEST Szalah Khalaf (Abu Ijad)- nak, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelős helyet­tes vezetőjének, az El Fatah KB tagjának, vezetésével pa­lesztin küldöttség tartózko­dott hazánkban. Szalah Kha­laf találkozott Óvári Miklós­sal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával, to­vábbá megbeszéléseket foly­tatott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetőjével, Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkárral, Kamara János belügyminisztériumi állam­titkárral, és Garai Róbert külügyminiszter-helyettessel. A palesztin küldöttség eluta­zott jiazánkból. BERLIN Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke megbe­szélést folytatott Franz-Josef Strauss-szal, a nyugatnémet CSU elnökével. Strauss Len­gyelországból érkezett az NDK-ba. ÜJ-DELHI Tizenhárom embert ölt meg és tízet súlyosan megse­besített egy ámokfutó rendőr az indiai Mandszaur város­ban. A rendőr a város egyik hindu templomában lövöldö­zött, áldozatai között van a templom főpapja is. Az ámokfutóval végül az elfo­gására kirendelt rendőrőrjá­rat végzett. Egyesült Államok I. Demokrata dilemmák Gary Heirt Ernest F. Hollings Walter F. Mondádé Reubin Askew Alán Cranston John Glenn A demokrata jelöltek sora Még több minit egy eszten­dő van hátra az amerikai elnökválasztásokig. A szak­értők mégis egybehangzóan vallják: a kampány már el­kezdődött... A demokratáknak mindig nagy érzékük volt ahhoz, hogy tönfcretegyák saját esé­lyeiket — tartja az ameri­kai közélet, hiszen a nagy múltú párt gyakran múlta alul saját lehetőségeit. Car- ter emberei a bukás óta ki­adott emlékirataikban kese­rűen panaszolják, hogy a volt elnök újra választó sí esé­lyeit Edward Kennedy ki­hívása tette tönkre: ha Ken­nedy még a jelölő konvenció előtt jóval visszalép, megta­karíthatták volna a lehan­golóan ingerült és szemé­lyeskedő vitát. Csak hát a demokrata párt még a re­publikánusnál is összetet­tebb, gyakorlatilag egyfajta erőkoalíció, amelyben egy­más mellett vannak liberá­lisok és déli reakciósok, a kisebbségek érdekképviselői és a nagyitőke emberei. Nem csoda, ha — főiként kiélezett hazai vagy külpoliitifcai hely­zetekben — ezek a párton belüli pártok nem képesek egységre jutni. Kennedy valóban a de­mokrata törzsgánda kedven­ce, s jellemző, hogy sokan találgatják miág a szenátor visszalépése után is, hogy il984 nyarán netán csak a San Franoisco-1 jelölő kon­venció holtpontjára vár az „örökös elnökjelölt”. Ha ugyanis a jövő tavaszi elő­választásokon, kellőképpen szétforgácsolódnak a szava­zatok a hat jelenlegi elnök­jelölt között, valóban létre­jöhet ilyen holtpont. A hat mostani jelölt egyébként két csoportba osztható: Mondale, Glenn és Cranston tartozik az egyik­be, és három többé-kevésbé sötét ló, Ha-rt, Hollings és Askow a másikba. Az utób­biak ugyan elnökjelöltként szerepelnek, ám gyanítható, hogy igazi céljuk az alelnök- ség megszerzése, hiszen ah­hoz is jól kell szerepelnie egy politikusnak az elővá­lasztásokon-, hogy számba vegyék a jelöltpáros máso­dik helyére (alki maga- nem tudott kellő számú szavaza­tot szerezni, az nem segíte­né, hanem lehúzná a -végső demokrata-republikánus ver­sengésben a pártot.) A dél­ről származó és felettébb so­kat csepül-t Jiiimimy Oarter -emléke még túl fnis-s a-hhoz, hogy az ugyancsak arra a tájra- való Hollings- vagy Aiskew komoly vetél-y-társa lehessen a hármas élboly­nak, Hartot pedig hajdani főnöke, a-z ugyancsak nyá-m- nyáilémafc tartott McGo-ver-n árnyéka kíséri1. Az élen tehát igazából- iM-ondalé és Glenn között fo­lyik a párharc. Ám az atom- befagyasztást felkaroló Crans- t-oin szenátor nemrég több helyi próbaválasztáson kínos.-meglepetést okozott a lista­vezető Monda-le-na-k, ezért a kaliforniai politikust is az élbolyhoz számítják. S mi­nél sebezhetőbbnek bizonyul W-a-lter Mondale, annál jobb az John Glenn szenátornak, a volt űrihajósnak, akinek legalább nincsenek gondjai önmaga közismertté tételé­vel. M-a-ga Cranston túlságo­san a párt liberális szárnyá­hoz tartozik, s elnöki- esé­lyeit ez nagyban korlátozza az -utóbbi években jobbra- tolódo-tt Aim-erilkában. Az igazi verseny tehát Mondale és Glenn. között dúl, és van egy sajátos paradox-o- na : Glenn könnyebben- nyer­hetné meg az országos -el­nökválasztást, -mint pártja jelöltségét. A-z ohiói szená­tor ugyanis — Mondale-lal szemben — nem különös eb­iben- népszerű a demokrata törzsgárdában, a párt funk­cionáriusai között. Ugyan­akkor Mondale esélyei Rea- gannel szemben nem olyan jók, mint a C ártérihez nem kötődő Gl-enné, aki a politi­kai közép politikusa. -Már­pedig a versengés- jövőre várhatóan, a centrumban lé­vő szavazókért fog folyni, ■így a papírforma szerint Gl-enn látszik alkalmasabb demokrata jelöltnek. Csak­hogy -Mondáié már azelőtt biztosíthatja magának a pántjelöltséget, mielőtt meg­indul- az elővál-asztási küzde­lem': a befolyásos és sok ak­tivistát mozgató szakszerve­zeti szövetség, az A-F-L—CIO már idén ősszel dönteni akar, kit támogat a versenyben. Mondale pedig a szakszerve­zeti- vezetők kedvenc-e, tehát -esélyei igencsak jók a jelölt- síé® biztosítósára. Ellene egy másik hagyomány szól: a korai éllovasok túlságosan szem előtt v-annak, hibáik, botlásaik nagyobb reflektor- fényt kapnak, mint a töb­bieké. Az -elnökjelöltek vetél­kedése tehát egyelőre még annál is bizonytalanabb, mint korán megjós-oln-i ma­gát az elnökválasztás ered­ményét. AVAR JÁNOS Következik: Elnökjelölt el­nök. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő szövegű táviratban köszöntötte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökét, a Minisztertanács elnökét Kuba nemzeti ünnepén: „Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada lakta­nya elleni támadás 30. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és a szocializmust építő magyar nép nevében elv­társi üdvözletünket, szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a kubai népnek. Hazánkban tisztelet és megbecsülés övezi a kubai nép haladó történelmi hagyományait, népünk elismeréssel tekint a Kubai Köztársaságnak a szocializmus építésében elért ered­ményeire, forradalmi vívmányaira, amelyek elválaszthatat­lanok a Kubai Kommunista Párt politikájától. A magyar komunisták, a magyar nép teljes mértékben szolidáris a testvéri kubai néppel és támogatja azt a küzdel­met, amelyet az imperialista beavatkozási kísérletekkel és fe­nyegetésekkel szemben kommunista pártja vezetésével vív a nemzetközi békéért és biztonságért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért. A jelentős évfordulón szívből kívánjuk önnek és a test­véri kubai népnek, hogy további kiemelkedő sikerek kísérjék munkájukat hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában.” * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót, a Kubai Köztár­saság nemzetgyűlése -elnökét. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketa­nács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Ünnepi nagygyűlés iKuto-a nemzeti üninape, a Moncada l-aiktan.ya elleni- tá­madás. 30. évfordulója alkal­mából héit főn- nagygyűlést ■rendezett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Új­pesten, a Magyar Pamut-ipar „-Da-Uos Ida” Műve lödé sí Há­zában. Kovács Béla-, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára szólt Kuba három évtizeddel ezelőtti, történelmi jelentőségű 'ese­ményeiről. Méltatta Fidel ■Castro és harcostársai szere­pét, akik programjukban a -kubai nép akaratát fogal­mazták -mag: népi demokra­tikus átalakulást, gyökeres ag rá r r efo nm-ot, köve t keze t es an-ti-ilmperiaJista politikát kö­veteltek, s mindezért készek voltak fegyverrel is harcolni. — A magyar nép nagy fi­gyelemmel kísért-e és kíséri •jelenleg is a kubai nép or- is-zéigópaltő munkáját, a szo­cializmus edidig-i vívmányait oltalmazó tevékenységét — mondotta a HINiF OT titkára. K a-pcs ól a ta-i n-k kiemelik edő-eseménye volt Fidel- Castro magyarországi 'és Kádár Já­nos ikuba-i látogatása. Kap­csolataink az internaciona- lizim-us, a testvéri- együttmű­ködés szellemében- erőtelje­sen és eredményesen fejlőd­nek. Jól illeszkedik' kapcsolat- rendszerünkbe a társadalmi és tömegsz-ervezetek együtt­működése — köztük a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa és a kubai- forradalom védelmére alakult bizottság kapcsolata — amelyek ren­dezettek, szervezettek. — Népünk támogatja az imperializmus, az újgyarma­tosítás, a fajú megkülönböz­tetés ellen, a szabadságukért, a-z önálló fejlődés jogáért harcoló népeket,, a felszaba- d’ítósii' mozgalmakat. Szolida­ritást vállalunk a hazája tf üg g et 1 en sé g é t, f-o r radatai-vívmányait védelmező ku-bai és nica-raguai néppel, a sza­badságért küzdő salv-ador i erőkkel, amelyek a társadal­mi haladás, a demokrácia, az emberi' jogok védelmének 'ügyét tűzték zászlajukra. J-osé Antoni-o Tabares, a K-uibaii' Köztársaság nagykö­vete felszólalásában elmon­dotta: Kuba ma a szocialis­ta országok közösségének el­kötelezett tagjaként, a Szov­jetunió és a testvéri szocia­lista országok szilárd szö­vetségeseként aktív külpoli­tikát folytat. Segíti' a sza­badságukat, függetlenségüket védő erőket, támogatja a nem z-etköz i fe Iszabadítási im o zg álmák a t, i-n-ter naci-o na - lista magatartása elismerést és megbecsülést vált ki a- világ különböző területein, a .társadalmi haladásért, a né­pek felemelkedéséért küzdők körében. Kuba népe szolidá­ris Niilcaraiaua har-cával, ame­lyet haladó rendszerének vé­delmében, az USA és általa iits katonailag támogatott el­lenforradalmi somozista -erők támadásaival szemben folytat. — Kuba népe jól tudja — .mondotta —, hogy hazája függetlenségéért folytatott harcában — mint eddig is — számíthat a szocialista or­szágok testvéri segítségére. Zárónap a pécsi ipari vásáron A 9. pécsi ipari vásár zá­rónapján, vasárnap osztották ki a közönség és a fogyasztók tanácsának díjait, valamint a kereskedelem érdeklődését legjobban felkeltő termék gyártójának járó különdíjat. A 9. pécsi ipari vásár ta­pasztalatait összegezve Aszta­los Ferenc vásárigazgató a díjkiosztás alkalmából el­mondotta, hogy az idei kiál­lítás mérete és színvonala egyaránt meghaladta a ko­rábbiakét. A magyar—jugo­szláv határmenti árucsere­kapcsolatok fontos fórumá­nak számító termékbemuta­tóra az ország Pécstől távol eső megyéinek vállalatai és szövetkezetei is elhozták leg­jobb árucikkeiket, s a jugo­szláv kiállítókat képviselő eszéki Osijek export-import cég négyszázmillió forint ér­tékű árucseréről kötött üzleti megállapodásokat a hazai külkereskedelmi vállalatok­kal. A gyártók a kereskedők és a vásárlók legrangosabb dunántúli találkozója a ter­mékek bemutatásán kívül egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai áruforgalom szer­vezésében, az üzleti kapcso­latok kialakításában és meg­erősítésében, amit belföldi megállapodások számának idei gyarapodása is igazolt. A kiállítás vasárnap fogad­ta hetvenötezredik látogató­ját, akinek a vásárigazgató­ság egy barkácsgépet és egy gyermekíróasztalt ajándéko­zott. Legközelebb 1985 nya­rán várja a kiállítókat és a látogatókat az akkor 10. pécsi ipari vásár.

Next

/
Thumbnails
Contents