Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. július 24, Magyar-szovjet közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) szovjet nép mély tiszteletét egymás iránt. A tárgyalásokon részt vett: magyar részről: Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, a küldöttség vezetője. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc a Központi Bizottság titkára. — a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, Rajnai Sán­dor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete — a Központi Bizottság tagjai; szovjet részről: Jurij Vla- gyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Gejdar Alije- vics Alijev, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Andrej Andrejevics Gromiko, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminisz­ter, Mihail Szergejevics Gor­bacsov, a Központi Bizottság titkára, — a Politikai Bizott­ság tagjai, Vlagyimir Ivano- vics Dolgih, a Központi Bi­zottság titkára — a Politikai Bizottság póttagja, Konsztan- tyin Viktorovics Ruszakov, Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Központi Bizottság titkárai, Nyikolaj Vlagyimirovics Tali- zin, a Minisztertanács elnök- helyettese, Vlagyimir Nyiko- lajevics Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követet — a Központi Bizott­ság tagjai. A tárgyaló felek tájékoz­tatták egymást az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusia határozatainak végrehajtá­sáról, áttekintették a miagyar —szovjet együttműködés el­mélyítésének fő irányait, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű problémáit, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egyes kérdéseit. A miagyar párt- és kor­mányküldöttség nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelyeket a baráti szovjet nép elért az SZKP XXVI. kongresszusa, az SZKP KB 1982. novemberi és az 1983. júniusi plénuma határozatai­nak valóra váltásában, a fej­lett szocialista társadalom sokoldalú tökéletesítése prog­ramjának teljesítésében. Hangsúlyozta a Szovjetunió kimagasló szerepét a világ­béke megőrzésében, kifejez­te, hogy teljes mértékben tá­mogatja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén ala­puló szovjet javaslatokat, amelyek a fegyverkezési ver­seny megfékezésére és a le­szerelésre, a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítására irányulnák. A szovjet fél nagy elisme­réssel szólt a magyar dolgo­zóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről és arról az al­kotó munkáról, amelyet az MSZMP XII. kongresszusá­nak a Központi Bizottság 1983. áprilisi ülésén megerő­sített határozatai megvalósí­tásáért folytatnak. Kiemelte a Magyar Népköztársaság hozzájárulását a nemzetközi béke és biztonság megőrzé­séhez és a szocialista közös­ség egységének erősítéséhez, a nemzetközi életiben elfog­lalt hélye megszilárdít ásá - hoz. I. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok — teljes össz­hangban az 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel — minden területen eredmé­nyesen fejlődnek. Ez alka­lommal is kifejezitek törek­vésükét a két nép barátsá­gának, a marxizmus—Qeniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvein alapuló testvéri szövetségének sokol­dalú erősítésére. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlődésében meghatá­rozó szerepe van az MSZMP és az SZKP szoros együttmű­ködésének, amelyet a kölcsö­nös bizalom és a nézetazo­nosság jellemez a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták törekvésüket: a további­akban iis sokoldalúan fejlesz­tik pártközi kapcsolataikat, tökéletesítik azok formáit és módszereit. Kiemelték az ideológiai együttműködés je­lentőségét, amely elősegíti a szocialista és kommunista építés feladatainak s’ilkéres megoldását. A felök kifejezték érde­keltségüket abban, hogy fej­lődjék az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a dolgozók kollektíváinak együttműködése; legyenek hatékonyabbak a tudomá­nyos és a kulturális cserék, elmélyültebbek a tudomány, a kultúra és a művészeték képviselőinek alkotó kapcso­latai. A tárgyalások résztvevői nagyra értékelték a magyar- szovjet külpolitikai együtt­működés tapasztalatait. Sík- raszáliltaik a kát szövetséges állam külpolitikái tevékeny­sége összehangolásának tö­kéletesítéséért, beleértve azt, hogy bővítik a konzultációk témáinak korát az MSZMP KB és az SZKP KB, vala­mint Magyarország és a Szovjetunió külügyminiszté­riuma képviselőinek rend­szeres munkatalálkozóin. Kedvezően értékelték a két ország népgazdasági felada­tainak megoldását segítő, egyre fejlődő kereskedelmi, gazdasági és műszáki-tudo­mányos együttműködést. A felek intézkedéseket tesznek az együttműködés elmélyíté­sére, a népgazdasági tervek koordinációjának tökéletesí­tésére, az áruforgalomnak kölcsönösségi alapon történő bővítésére. Megegyeztek, hogy hosszú távú megállapo­dásokat dolgoznak ki és írnak alá az együttműködésről az agráripari komplexum ága­zatainak fejlesztésében, a mikroelektronika és a robot­technika területén, a köz­szükségleti cikkek gyártásá­ban és az ipar más kiemelt ágazataiban. A műszaki-tudo­mányos haladás legújabb eredményei alapján bővítik és 1995-ig meghosszabbítják Magyarország és a Szovjet­unió hosszú távú gyártássza­kosítási és kooperációs prog­ramját. A látogatás alatt több konkrét gazdasági együttmű­ködési megállapodást írtak alá. Magyarország és a Szov­jetunió kész további erőfe­szítésekre a szocialista gaz­dasági integráció folyamatá­nak elmélyítéséért. Meggyő­ződésünk, hogy a KGST-itag- államok tervezett legfelső szintű tanácskozása hozzájá­rul ehhez. II. Áttekintve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a tárgyaló felek megerősítették határozott szándékukat, hogy a jövőben is aktívan hozzájá­rulnak a Varsói Szerződésbe tömörült szövetséges államok egységének megszilárdításá­hoz, biztonságuk megbízható szavatolása és az általános béke megóvása érdekében. A nemzetközi helyzet további éleződése, az Egyesült Álla­mok és néhány más NATO- tagállam katonai előkészüle­teinek példátlan fokozódása, agresszivitásuk erősödése tel­jes mértékben igazolja, hogy indokoltak és időszerűek azok a következtetések és javasla­tok, amelyeket a Varsói Szer­ződés tagállamai prágai poli­tikai nyilatkozata, valamint a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án elfogadott moszkvai közös nyilatkozata tartalmaz. Magyarország és a Szovjet­unió vezetőinek meggyőződé­se hogy ebben, az emberiség számára sorsdöntő pillanat­ban a legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a visszatérés a po­litikai és katonai enyhülés út­jára. Következetesen növelik erőfeszítéseiket a szövetséges szocialista államoknak a nemzetközi politikai légkör megjavítását szolgáló prog­ramja valóra váltásáért. A felek rámutattak arra, hogy különlegesen veszélyes az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésének ter­ve. Kifejezték reményüket, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alaposan mérlegelik előirányzott lépé­sük következményeit és meg­felelően válaszolnak a Szov­jetunió konstruktív javasla­taira. Ugyanakkor hangsú­lyozták: ha sor kerül e tervek megvalósítására, ami újabb veszélyt jelent a Varsói Szer­ződés tagállamainak bizton­ságára, azok hatékony ellen- intézkedéseket tesznek, és semmi esetre sem engedik .meg, hogy katonai erőfölény­re tegyenek szert velük szem­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít a madridi találkozó sikeres befejezésé­nek. Ez segíti majd az euró­pai enyhülési folyamatot, és előmozdítja az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia össze­hívását. Ismételten megerősí­tették: arra törekednek, hogy megőrizzék és fejlesszék köl­csönösen előnyös kapcsolatai­kat és más társadalmi beren­dezkedésű államokkal a bé­kés egymás mellett élés elvei alapján, a népek békéje és biztonsága érdekében. A tárgyalások résztvevői megállapították, hogy Izrael­nek az Egyesült Államok nyílt támogatásával végrehaj­tott agresszív cselekményei következtében a Közel-Kele­ten továbbra is robbanásve­szélyes a helyzet. Követelik az izraeli csapatok kivonását Libanonból és az 1967 óta megszállt összes területről; a Szíria ellen irányuló fenye­getések és provokációk be­szüntetését; síkra szállnak a Közel-Kelet helyzetének át­fogó és igazságos rendezésé­ért. A felek teljes támogatá­súkról biztosították Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfe­szítéseit, amelyek arra irá­nyulnak, hogy politikai esz­közökkel rendezzék Délkelet- Azsia problémáit, s ezt a tér­séget a béke, a jószomszéd­ság és az együttműködés övezetévé változtassák. Szo­lidaritásukat nyilvánították ki a durva nyomás, a bel- ügyeifcbe való beavatkozás imperialista politikája ellen harcoló közép-amerikai és karib-tengeri államok népei­vel. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja egyönte­tű megítélése szerint a mos­tani bonyolult világhelyzet szükségessé teszi a nemzet­közi szolidaritás, a kommu­nista és munkáspártok széles körű együttműködésén sík erő­sítését a béke megőrzéséért, a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért, az imperializmus agresszív, népellenes politi­kája ellen vívott harcban. Az MSZMP és az SZKP meggyőződése, hogy folytatni kell az enyhülés védelmére irányuló állhatatos tevékeny­séget. Ismét hangsúlyozták szándékukat a párbeszéd folytatására a szocialista és a szociáldemokrata pártok­kal, minden párttal és moz­galommal, mindenkivel, aki a nukleáris háború megaka­dályozására törekszik. * A magyar és a szovjet fél teljes mértékben elégedett a tárgyalások eredményeivel. A tárgyalások a teljes egyetér­tés szellemében folytak és megerősítették a két ország pártjai, kormányai nézetei­nek egységét és céljainak azonosságát. A megállapo­dások elősegítik Magyaror­szág és a Szovjetunió kap­csolatainak erősítését, teljes összhangban a magyar és a szovjet nép alapvető érdekei­vel. Kádár János hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Magyarországra a Szovjet­unió párt- és állami küldött­ségét Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökiének vezetésével. A meghívást kö­szönettel elfogadták. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott szombaton Kubába. A küldöttség részt vesz a Monoada laktanya elleni tá­madás 30. évfordulójának Santiago de Cubában rende­zendő ünnepségein. zottan tiltakozott a közel­múltban hozott amerikai döntés ellen, amely szerint Washington 530 millió dollár értékben szállít fegyvert Taj­vannak. NEW YORK Az amerikai elnök jóvá­hagyta az Egyesült Államok fokozottabb közép-amerikai katonai beavatkozásának ter­vét, amely magában foglal­ja Nicaragua esetleges blo­kádját is — írja vezető ame­rikai kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. BEJRUT A péntek délután életbe­léptetett tűzszünet bejelenté­se után kiújultak a harcok Bejirút környékén. A drúz és faliangista milíciák összecsa­pásának 23 halottja és 65 se­besültje volt. A késő esti órákra elcsendesedett a tü­zérségi párbaj, miután újabb tűzszünet lépett életbe. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tesz látogatást a Szovjetunióiban. — Az OPEC miniszteri konferenciája Helsinkiben. — A Conta- dora-csoport közép-amerikai békefelhívá­sa Kedd: Mitterrand és Kohl találkozója. — A sandinista forradalom győzelmének év­fordulóján Nicaragua hatpontos rendezé­si tervet terjeszt elő a térség válságának megoldására. — Reagan Kiss.inger vezeté­sével kétpárti bizottságot jelöl ki a prob­lémák tanulmányozására. Szerda: Izrael egyoldalú bejelentése a libanoni megszálló csapatok átcsoportosí­tásáról, Begin elhalasztja washingtoni út­ját. — A három- indokínai ország külügy­miniszteri. értekezlete. Csütörtök: Madridiban szeptember 7—9- rs kitűzik a zárószakasz időpontját, fel­hívások Máltához, hogy fogadja el a ta­lálkozó dokumentumát. — Az amerikai kepviselőház lényegében megszavazza az MX-prograimot. — Bécsiben véget ér a haderőcsökikentési tanácskozás 30. fordu­lója. Péntek: Lengyelország nemzeti ünnepe: feloldják a szükségállapotot, részleges am­nesztiát hirdetnek. — Craxi olasz szocia­lista pártvezér kormányalakítási megbí­zása. Szombat: Reagan találkozója Dzsemajel libanoni elnökkel, súlyos összetűzések Bejrútiban, Habib helyett McFarlane-t ne­vezik ki Washington új közel-keleti köz­vetítőjévé. — BoliVar-konfereneia Cara- casban. A hét 2 kérdése 1. Milyen új fejlemények vajának a ke- let—(nyugati kapcsolatokban? ‘Határozottan megélénkült a különböző kelet—nyugati tárgyalási fórumok mun­kája. A nemzetközi helyzet jelenlegi, meg­lehetősen ellentmondásos és bonyolult sza­kaszában, amikor jócskán van miről tár­gyalni s lenne mit megoldani — ez két­ségkívül kedvező jelenségnek tűnik. Madridban végre kirajzolódhattak a be­fejezés körvonalai: szeptember 7-e és 9-e között, a külügyminiszterek részvételével zárulna az Európa-találkozó hároméves folyamata. Az utolsó akadály Málta ra­gaszkodása egy földközi tengeri konferen­ciához. Hiába, a konszenzus alapvető elő­nye mellett nehézségeket támaszthat, ha a harmincöt .résztvevő egyike nehezen hajlik a kompromisszumra. 'Bécsiben, a közép-európai baderőcsök- kenitési értekezleten Véget ért a 30. fordu­ló, s most kéthónapos szünet következik. A megbeszélés legutóbbi szakaszára nagy hatást gyakorolt a szocialista országok jú­nius végén előlterjesztett, új'abib kompro­misszumos javaslata. A iNAiTO részéről sem történhetett nyílt visszautasítás. Ám pozitív válasz sémi hangzott el, így a mos­tani szünet afféle .jgondolkodési szünet­ként” fogható fel. A szooialislta javaslat lényege, hogy a térségben a szovjet és az amerikai csapatok csökkentésével kezdőd­jék meg az erőegyensúly alacsonyabb szintre helyezése; ezután minden érdekelt ország fagyassza be h'aderőlétszámáf, majd a két szembenálló fél, 900—900 ezres szint­re hozza erőit. Megállapodás esetén a szo­cialista országok készek szavatolni a meg­felelő kontrollt, beleértve a helyszíni el­lenőrzés bizonyos formáit. Téma volt a héten a különben csendesen poroszkáló genfi leszerelési konferencia. A szocialista résztvevők jelentős kezdemé­nyezést tették: vizsgálják meg az atomhá­ború megakadályozását célzó intézkedések széles körét. Ami Lengyelországban tör­tént — a szejm ülése, majd a szükségálla­pot feloldása és részleges amnesztia a nemzeti ünnepen — természetesen/ az or­szág belügyét képezte, mégis kihat Euró­pára és a világra. Köztudomású ugyanis, hogy az Egysült Államok Lengyelország ügyén és főként ürügyén rendelt el szank­ciókat, viselt gazdasági háborút, fokozta a feszültséget. Ilyen, körülmények között a konszolidáció varsói jelzése jótékonyan befolyásolhatja a kelet—nyugati kapcsola­tok egészét. Ebből a szempontból (figye­lemreméltó jelzés lehetett az éppen var­sói maigánlátogatáson levő, de több len­gyel kormányférfival találkozó Strauss reális nyilatkozata. iH'a a nemzetközi áttekintést itt befejez­nénk, egyoldalú s mondjuk meg kereken: túl szép lenne a kép. A két legjelentősebb Az amerikai ABC tv-ttársaság félórás in­terjút ikészített Wtojciech Jaruzelski had- seregtáboynokkal, a löngyei kormány el­nökével. iA távközlési mosterséges hold segítségévvel továbbított interjút több tv- társaság !ts átvette. (Telefotó) területen, a meghatározó jellegű genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalás vonat­kozásában nem látszik mozgás. Pedig van még lehetőség a megegyezésre s ezzel ele­jét lehetne venni a fegyverkezési verseny újabb meredek spiráljának. Moszkvában, a magyar—szovjet tárgyalás során éppen Jurij Andropov szentelt különös hangsúlyt e itémának és e lehetőségnek, de több nyu­gati nyilatkozat is elhangzott. Mitterrand és Kohl találkozóján ugyan nem tértek el a NATO-határozatok lényegétől, de mint­ha nagyobb hajlékonyság mutatkozott vol­na. Az NSZIK kánoellánjla nyilván nem keveset gondol a „rakétatelepítés forró őszére”. A korábiibnál több megegyezési készség jelentkezett Gen.scher nyilatkoza­tában. Igaz, a külügyminiszter szavait ké­sőbb kormánybeli kollégája, Würner had­ügyminiszter próbálta helyre tenni ... A nyugatnémet szooiáldemokraták első íz­ben vonták kétségbe alkotmányjogilag, hogy a kormány — népszavazás nélkül — elfogadhatja a telepítést. A washingtoni vezetés viszont nem lát­szik ingadozni, sőt, a nyomás minden esz­közét igénybe véve megszavaztatta a de­mokrata többségű képviselőházzal az MX- programot, amely a fegyverkezési hajsza egy másik ágát befolyásolná, kedvezőtle­nül. A nyugat-európai szövetségesek most igazán ráébredhetnek, milyen lehetetlen helyzetbe manőverezték magúkat a NATO kettős határozatával, Elfogadták, hogy a genfi sikertelenség esetén .hozzájárulnak a telepítéshez, viszont nem maguk, hanem az Egyesült Államok tárgyal Genfben, s Washingtonnak nem áll érdekében egy igazi megállapodás. A követkemény: Géni­ben állóvíz ... 2. Hogyap alakultak a közép-amerikai események? A héten mindenki tett: Nicaragua a san­dinista forradalom győzelmének évfordu­lóján hatpontos rendezési indítványt ter­jesztett elő. Alapján — minden külső be­avatkozás kizárásával — rendezni lehetne a közép-amerikai válságot. A ContadoTag­csoport négy tagja — Venezuela, Kolum­bia, Mexikó és Panama — hasonló szel­lemű felhívást bocsátott közre csúcsérte­kezletéről, bár a fogalmazás érthetően sokkéi semlegesebb volt. De külügyminisz­teri ellenértekezlet is zajlott, a három diktatúra, Guatemala, Salvador, Hondu­ras, s a nyomás alatt levő Costa Rica képviselőinek részvételével. Fokozott ame­rikai segélyt, katonai részvételt sürgettek. Washingtonban az elnök kétpárti külön­bizottságot nevezett ki, Kissdnger vezeté­sével a közép-aimerikai válság tanulmá­nyozására. Köbben a New York Times olyan, értesülést közölt, hogy a Pentagon 'Nicaragua blokádjának tervén dolgozik. A monstre 'hadgyakorlatok, valamint az amerikai hadihajók megjelenése a térség­ben már ennek előfutáraként szerepelhet­nek. Olyan érzés támadhat: nem a bizott­ságtól várják a javaslatokat, hanem in­kább a már eldöntött terveket akarják „1 egalizáltat ni” velük. iMég egy közép-amerikai hír: washing­toni bejelentés szerint „javult az emberi jogok helyzete Salvadorban”. Másik,, ugyanaznap kelt washingtoni közlés: az idei első féléviben 1054 salVadori polgári személy esett áldozatul a katonai és félka­tonai osztagok terrorjának. Ez meghalad­ja a -tavalyi veszteségszámot. Mi lenne, ha nem javulna az emberi jogok állapota? RÉTI ERVIN PERING A kínai kormány határo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents