Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

1983. július 24. rtÉPÜJSÁG 3 Harmincasok Milyen a tisztségviselői szék? ;,A hetvonns évek közepe ig a tanácsoknál nagy gene­rációváltás tanúi lehettünk, a pályakezdő fiatalok , a munkahelyeik viszonylagos bőségéből választhattak... Az évtized végéjn a generációvá ltás lelassult. A korábban fiatalként bekerült dolgozók többsége Helytállt a munká­ban. Csökken a betöltésre váró állások száma is. Szá­mottevően megnőtt viszont a 30 és 35 év közötti korosz­tály súlya és szerepe.” (Részlet a tanácsi fiatalok II. or­szágos ifjúsági parlamentjének 1982 áprilisi dokumentu­mából.) összeadunk és osztunk a szedrest tanácsháza vb-títká- ri irodájában. Kereken har­minc a szedrest tanácsi, ve­zetők átlagéletkora. A hat­tagú apparátusé nemkülön­ben. Koleszár Mihály tanácsel­nök .és Ress Ferenc vb-tiitikár bő négy éve dolgozik együtt. — Milyen a tisztségviselői szék ? Ress Ferenc irodájában minden tárgy jelizi tulajdo­nosának korosztályi hovatar­tozását. Az lenne természet- ellenes, ha mindkettőjükön nem bársonyfarmer feszül­ne. ha a készülőiéiben lévő házasságkötő teremben beér­nék egy akármilyen erősítő berendezéssel... Ebben, a szobában békében .megfér­nek egymással a Hatályos ■törvényeik és jogszabályok gyűjteménye című komor könyv és a huszonhét éves vb-t it kár igazán, jó amatőr fényképei. — Hogy milyen? — kérdez vissza Koleszár Mihály. — Változatos és nehéz. Hét év tapasztalatai alapján úgy ér­zem, hogy egyensúly van már a munkámban. Bukta-, tők és sikerélmények egy­aránt Váltják egymást. Én idevalósi vagyok, Ferii. nem. Ez nekem óriási előny. Ami­kor jól mennek a dolgok, ak­ikor több az elismerés, ami­kor pedig kudarcot vallunk, mindjárt másként Villannak ránik a szemék .. . — Ez olyan, mint a hőmé­rő... — Érzékletes hasonlat — veszi át a szót a tömött ba- juszú Ress Ferenc. — Ha ziccerben jönnek be a dol­gok, akikor még „vaisitaps” is Van. Elleniben, ha. a törvény betűje szerint valakit -el kell marasztalnunk — mondjuk a szabályisértéseknél —, ak­kor fenemőd furcsán néznek ránk. Még mindig .sokán va­lamiféle szolgáltató vállalat­nak gondolják a tanácsot. Ki honnan jött? Koleszár Mihály^ előtte a megyei ki­egészítő parancsnokságon dolgozott. Most annak a ta­nácsnak az elnöke immáron hatodik éve, ahol édesanyja a hivatalsegéd. — Az első évben csak ta­pogatóztam. Fogalmam sem volt, hogy mivel jár a taná­csi munka. Később megtud­tam, hogy miit jelent egy jó vezetőtárs ... — Bók.o'nak egymásnak? — kérdezem. — Szó sincs róla — vágja rá Ress Ferenc. — Valóban megértjük egymást. Ott a lényeg — kezdi a tényeket sorolni a tanácsel­nök —, hogy harminc év az apparátus' átlagéletkora. Ez .pedig új szemléletet és mun­kamódszert jelent! Rugalma­sát, és célratörőbbet, mint a megszokott. Régen a tanács­nak meg sem fordult a fe­jében. itt, hogy Valamit i.s 'kérjen a lakosságtól. — íMsg tudja, mondani hogy meddig 'fokozható a la­kosság társadalmi munkája? _—.Mindaddig, ameddig a cél a lakosságot közvetlenül 'érinti. Ez utat, járdát, il.ye­Kolofezá* Mihály Refcs Férenc íreket jelent — válaszol Ko- l.eszár Mihály. — Persze, most már kicsit változott a helyet — kerekí­ti ki a képet Ress Ferenc. — 1980-b'an még meg tudtuk csinálni az. óvodát, ma már aligha tudnánk. HÁRMÁN BEFUCCSOLTAK — A hetvenes évek máso­dik felében — mondja dr. iFülöp Lajos, a megyei tanács vb. személyzeti és oktatási osztályának vezetője — a községi, nagyközségi vb-tit- ikárok körében következett be a nemzedékváltás. Ebben az időben 21 tanácshoz ke­rült 20 és 35 év közötti fia­tal szakember. Ez a gárda a tanácsakadémián illetve az állam iga zgaitá si főiskolán végzett. A községi vb-'titkári munkakörük egyharmad á - bán volt nemzedékváltás. — Éheit néhány év. Mit (bizonyítottak a fiatalok? — .A huszonegy fiatal tisztségviselő 'közül mind­össze hárman mentek el. Ennyi, nem felelt meg. A töb­bi szakértelemmel végzi a munkáját. Befogadta őket a falu, eredményesen dolgoz­nak együtt a tanácselnökkel és van tekintélyük a tanács- apparátusban. Hogy világosabb 'legyen, mit is jelent a fiatalítás a tanácsi vezetés vonalán, áll­jon itt dr. Fülöp Lajos min­dig naprakész kimutatásá­nak két adata. Míg 1972-ben a megyében, összesen nyolc harminc éven aluli tisztség- viselő — tanácselnök és ta­nácstitkár — volt, 'addig napjainkban huszonegy van. — A tanácselnököknél is Ib eszé lhetünk nemz edé'kv á 1 - tásról? — Nem. Önáluk a nyugdí­jazásukkor kerülnek fiata­labb, gyakorlott és jó politi­kai érzékkel bíró emberek azokba a bizonyos székekbe. NINCS KÉT KARMESTER Ress Ferenc a tanács ne-: veltje. Földrajz-rajz szakos tanárnak készült, de két nap alatt mást döntött: tanács­igazgatási gyakornoknak állt. Tanácsakadémia és az „an­gyalbőr" után 1980-ban ke­rült a szedrest tanácshoz. — Amikor megláttam Mi­sit — mondja Ress Ferenc —, tudtam, hogy ő az én emberem. Fél óra múlva éreztem, hogy megteszünk egymással. Az államigazga­tási munkában nagyon sokan nem tudják az üresjáratokat kitölteni. 'Nem tudnak miről 'beszélni egymással. Nem le­het mindig csak a munkáról beszélni! Miniket 'lecsende­sít, lha azon vitatkozunk, hogy mit játszott a Pink Flöyd vagy Rod Steward . . . Mert ha az ember nem tud­ja értelmesen kitölteni az- üresjáratokat, akkor azon töri a 'fejét, hogy miként szúrjon ki a másikkal ... Ez tény. Mindenki nézzen csak körül. Nálunk nincs, hogy ki kaparjon a dombon. Kérdezem tőlük, műkor érezték először, hogy befo­gadta őket a falu. Koleszár Mihály: — Sokan megbotrámkoztaík azon, hogy szeretjük a zenét. A hango­son át is sugároztuk. Három év eredménye minden ellen­érzést lefaragott. És az a lé­nyeg. — Az is előfordult, hogy leta'knyosóztak bennünket — mosolyog Ress Ferenc. — Aztán, hogy az eredmények egymás után jöttek, község- fejlesztési munkájával kiér­demelte a falu a nemzeti zászlót, megszűnt a sustor­gás ... Giga retbacs ufteátok a 1 telt meg a hamutartó. A falon boldogan mosolyog a játék közben fényképezőgéppel meglepett cigánygyerek ... — Ha nem csalódom, nem­csak Szedresben, hanem Szekszárdon is tudják, hogy nem két karmester vezényel ftt. — Mi meg tud'jUk egymás között osztani a feladatokat — így Koleszár Mihály. — Emellett azt is' tudjuk, hogy mit csinál a másik. Ress Ferenc: — Másutt gond, hogy a két vezető kép­telen együttműködni. Ez év­ben Misi az, út- és a járda­építést vette magára. Az enyém a tanácsháea építése. A szolgálati lakások építése pedig közös feladat. Sokszor gondolkodtam rajta, ha csak a szervezési-működési sza­bályzatot néznénk, hogy mit csináljon a titkár- és mit az elnök, akkor saját vizünkbe fulladnánk bele. Így egysze­rűbb ... SZŰCS LASZLÖ jAnos Politikai fordulat Toloa megyében 1948-ban A megye politikai vezeté­se a választási agitáció so­rán arra törekedett, hogy a politikai és gazdasági érve­ket a megye sajátos helyze­tébe ágyazza bele. Különös hangsúlyt kapott a rétegpo- lliltilka és az egyéni agitáció. Külön agitációs érvanyagot dolgoztak ki a munkásság­nak, a parasztságnak, az ér- tdlmiségnék, a németéknek, a . felvidékieknek, a nőknek, stb. Az agitációs érvanyag összeállításánál fontos szem­pont volt, hogy a kényesnek tartott kérdéseket egyszerű­en kihagyták. A parasztság körében pl. kerülni kellett a szövetkezeti mozgalom fel­vetését. A parasztságot ■nyugtalanító szankcióikat fel­függesztették, a végrehajtók működését leállították. Ál­talában óvakodni kellett minden olyan Intézkedéstől, amely „..sérti a dolgozó pa­rasztság jogérzetét”. Még a hatalom jellegét, a politikái fordulat tényét is kényes kérdésnek tartották. Ilyen furcsa megfogalmazások is az agitációs érvek közé ke­rülték: „A proletárdiktatú­ráról a paraszt elvtársak és a parasztok között nem kell beszélni, csak az ipari mun­kások között". ■Az MDP a választási agi- tációra nagy erőket mozgó­sított. ötnapos agiíátorképző tanfolyamok Indultak, ame­lyeken 880 agitátort készí­tettek fel a választási mun­kára. Az ő bevonásukkal es­ti tanfolyamokon további 9—10 000 népművelőt oktat­ták ki a személyi agitáció vitelére. Az agitátorok túl­nyomó többségét a munká's- batálom által funkcióba ál­lított káderokból szervezték. A megyében összesen 105 választási nagygyűlést, 2289 kisgyűlést tartottak. Szervez­tek gyűléseket a panasztpár- tok, a nószövetség, a szak- szervezet és az ifjúsági szer­vezetek nevében. Minden szavazókörzetnek külön agi­tátorgárdája volt. A megye településéin az agitátorok sokszor egymásnak adták a kilincset, ezért a lakosság kezdte zaklatásnak felfogni az agitációt. Volt ahol a la­kóik cédulát tettek lakásuk ajtajára „Mi a 'Népfrontra szavazunk” — felirattal. Mivel az agitáció a nép­front nevében folyt, az agitá­toroknak hangsúlyozni kel­lett, hogy melyik párt, vagy tömegszervezet nevében agi­tálnak. Érdekes jelenség, hogy az agitátorok általában az MDP nevében szerettek volna fellépni. A választási munkában részt vevő káde­rok még látszatra sem akar­tak más szövetséges pártok­hoz tartozni, azok nevében agitálni. Valószínű, hogy eb­ben a magatartásban az MDP bizalmatlansága is köz­rejátszott, de mutathatja a funkciót kapott új káderok őszinte vonzódását az új esz­mékhez, a szocializmushoz. A választási munkába a ■megye haladó papságát is igyekezték bekapcsolni. A húsvéti istentiszteleteken a magyar nép béke vágya, az országépíltő munka sikerei is elhangzottak. A papság ál­tal aláírt nyilatkozatot a me­gyében röplapként terjesztet­ték: „Mi tölnavánmegyei róm. kath. lelkészék, felelős­séget érzünk abban a tekin- tétben, hogy a választás kér­désében nem maradhatunk közömböseik, hiszen szent hi­tünk tanítása lelkiismereti kötelességünkké teszi és ve­lünk együtt minden hívőnek, hogy választójogát gyakorol­ja. Szemünk előtt megjelen­nek a magyar demokrácia eredményei, de még nagyobb távlatot nyit meg előttünk az új 5 éves terv, kibontakozik a jövő képe: egy fejlett, gaz­dag, független ország békés élete. Ez az építő munka nem nélkülözheti a mi közremű­ködésünkét ,sem. Ugyanakkor látjuk azokat a bűnös törekvéseket, me­lyek a béke szent gondolatát veszélyeztetik. Mi katolikus lelkészek, akiknek Krisztus Urunk legszerítebb parancsa­ként hagyta a bókét, erősen és határozottan kövétjük hi­tünk tanítását és békét aka­runk. ■Ezért állunk a Magyar Füg­getlenségi Népi ront mögött! Most, amikor a nép meg­alkotta a maga demokráciá­ját, amikor a nép közös fron­tot alkot a jövő megépítésé­ért, a béke megvédésére is­ten áldását kérjük, hogy né­pünk munkája eredményes legyen." iA megye 14 .katolikus pap­ja által aláírt nyilatkozatnak ebben az időben nagy poli­tikai jelentősége volt. Oldot­ta azt a fagyos légkört, amely Miindszenty letartóztatását követően a katolikus egyház és a magyar állam között ki­alakult. „Ez a iröplap volt az, amely meggyőzte a tömege­ket arról, hogy a demokrá­cia biztosítja az ő vallássza­badságukat'’ — olvashatjuk a választási munkát értékelő jelentésben. Az írásos jellegű agitáció a korábbi választásokhoz vi­szonyítva nagyobb hangsúlyt kapott. Ezerszámra jelentek meg a megye fejlődését bizo­nyító kiadványok. Röplappal fordulták az édesanyákhoz, az üzamli munkásokhoz, a békét ákaró lakossághoz, a középparasztsághoz, stb. A széles körű választási agitá­ció összességében kedvező hatást váltott ki. A megye Iák ossága megismerte a kom­munisták céljait. A tömegék érdeklődése, a közélet leg­fontosabb kérdéséire irá­nyult. Az egyéni agitáció és a k'isgyűlésök keretében meg­tartott elbeszélgetések sok értékes tapasztalattal gazda­gították a vezető pártot. Ellenagitációria is tálálunk példát. Néhány községben papok és apácák járdáik a há­zaikat, rémhírek tömege lep­te el a megye fal Vadít. A val­lás eltörlésével, az erőszakos kölhazosítássál és más rém­hírekkel igyekezték szernbe- fordítánii a paraszti tömege­ket a párttal. A szavazás napján a me­gye választásra jogosult fel- nőttlalkosságániak 95,3 száza­léka járult az urnákhoz. A népfront jelöltjeire szavazott a választók 96,7 százaléka. Mindössze 2084 ellenszavaza­tot adtak le a megyében. A Baranya—Tolna megyei vá­lasztókörzetben Székszárdon volt a legnagyobb a tartóz­kodók aránya. A választásra jogosultak 10 százaléka ma­radt távol az urnáktól. A választási siker értékét az tette teljessé, hogy a par­lamentbe bekerült képvise­lők pártállásuktól függetle­nül a munkáshatalom támo­gatói voltak. Képviselőnek választották Balázs Ferenc iregszemosei földművelést (ipártanklívüli), Bogos Domokos bonyhád- börzsönyi földművest (MDP), Csankó József DÉFOSZ köz­ponti vezetőségi tagot (MDP), Czéh Józsefet, a Nemzeti Parasztpárt megyei titkárát ÍNPP), Farkas Mi­hály honvédelmi minisztert (MDP)j Gyöngyösi János nyugalmazott küi ügyminisz- tert (FKGP), Dulin Jenő ál­lamtitkárt (FKGP), Horváth Istvánt, Tolna megye főis­pánját (FKGP), Kovács Miíklósné bonyhádi varrónőt (MDP), Mónus Istvánt, a kisgazdapárt megyei titká­rát (FKGP), Mosonyi Jenőt, az MDP megyéi titkárát (MDP), Rónai Sándor keres­kedelmi minisztert (MDP). Pótképviselőként választot­ták meg Bánd Flóriánt, Szek- szárd polgármesterét és Pratner Józsefet, az MDP városi titkárát, de üresedés következtében az összeülő parlamentben már mint kép­viselők vettek részt. A választás után a kisgaz­dapárt megyéi lapja lelkes hangon számolt be a Magyar Függetlenségi Népfront győ­zelméről. „A választás a me­gye dolgozódnak ünnepe volt Már kora reggeltől ünneplő­be öltözött emberek ezreitől volt hangos az utca." A vá­lasztók Tolna megyében is igent mondtak azokra az eredményekre, amelyeket a népi demokrácia eddigi fej­lődése felmutatott. Elfogad­ták az MDP által meghir­detett újabb célokat. Ezt még alkkor is el kell fogadnunk, ha tudjuk, hogy a választási agitáció nem nélkülözte ese­tenként még az erőltetétt túl­zásokat sem. Az új kormány június 14- én mutatkozott be a parla­mentben. A megválasztott 402 kép­viselőből 176 munkás, 115 pedig dolgozó paraszt volt. 71 nő került a parlamentbe, négyszer annyi, mint az elő­ző választáson. Jelentős fia­talítás is történt: a képvise­lők fele 20—40 év közötti, de 55 képviselő 30 évesnél is fiatalabb volt. A mandátu­mok 71 százalékát MDP-ta­gok szerezték meg. A parla­ment új alkotmányt fogadott el, amély 'rögzítette: Magyar- ország népköztársaság. Az MDP vezetése a vá­lasztási győzőimet úgy fogta fél, hogy a párt politikája megerősítést nyert. Azt azon­ban nem érzékelte, hogy a doLgozó tömegek bizalma a szocializmusnak, mint az egyetlen progresszív alterna­tívának szól, de nem tartal­mazza a törvényitelemségék és a szektás, dogmatikus gyakorlat igenlését. A választás sikere az MDP parasztpolitikájában további megmerevedést eredménye­zett. Abból a tényből, hogy a panaszt lakta települése­ken a népfront jelöltjei szin­te 100 százalékos eredményt értek el, a megyei pártveze­tés furcsa következtetést vont le: „...vigyáznunk kell, mert ha a kUlák Le is adta ránk a szavazatát, nem került néki pénzébe, de a begyűjtésnél, ahöl anyagilag is érintve lesz, szabotálni fog” — olvas­hatjuk a választást értékelő beszámolóban. ■Az MDP vezetése sietett figyelmeztetni az alapszerve­zetieket, hogy a falusi osztály- harc nem került le a napi­rendről : „Az tapasztálható, hogy falun a választások óta általános osztálybéke kezd kialakulni, ez az osztályharc élalta'tásához vezetne, ez el­len fel kél'l lépni”. László Péter Korábban érik a fűszerpaprika A fűszerpaprika fejlődése a _ szokottnál két héttel előbbre tart a Tiszazugban. A növény a meleg tavaszi idő- j árásnak köszönhetően tíz nappal korábban kikelt, s noha egyes helyeken, mint a mezőhéki Táncsics Tsz-ben és a Hék'i Állami Gazdaság­ban szélverés érte a ültetvé­nyeket, a paprika túlnyomó- részt regenerálódott. A tar­tós szárazság miatt korán, májúdban megkezdték a rendszeres öntözést, s nagy gondot fordították a nö­vényápolásra. iA termés ezúttál is a me­zőhéki Táncsics Tsz korsze­rű üzemébe kerül, ahol szá­rítják, és onmian szállítj ? - feldolgozásira a paprilkaipar- nák. Ez a gazdaság a Tisza­zug legnagyobb fűszerpapri­ka termelője, kétszáz hektá­ron termeli az ételízesítő alapanyagát. •• 1 • ............. 1..................• _.................... 1 T ankönyvárusítás Az álsó- és középfokú is­kolákban az 1983—84-eis tan­évben több mint 2700-féle tankönyv, a felsőoktatásiban hasonló mennyiségű jegyzet kerüli fongálamiba, mintegy 250 millió forint értékben. A tankönyVkeresIkedélemért fe­lelős Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat felmérése sze­rint az általános iskolai, gimnáziumi, szak- és nemze­tiségi középiskolák tanköny­véiből, munkafüzetéiből — július közepéig — 119-fajta még nem érkezett meg. iA határidőre elkészül ál­talános iskolái, a gimnáziu­mi és a szakközépiskolai könyveket — az idén először — az egész országban a tan­évnyitó napjától szeptember 10-Sg csak az iskolákba le­het megvásárolni. Erre az in­tézkedésre azért került sor, hogy elkerüljék a boltokban a szülők rohamát, a pánik­szerű tankönyvvásárlást. A terjesztők szerint az iskolai könyvárusíitásra már koráb­ban is sor kerülhetett volna, de a fővárosi oktatási intéz­ményeik elzárkóztak élőié. Az iSkőlai tankönyvérusí- tás — a könyvkereskedelmi szakemberek szerint — je­lentős előrelépést jelent, de a vidéki tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolákban a tankönyveknek mindössze 90 százaléka kel el, mintegy 10 százaléka Visszaérkezik a könyvraktárakba. Ezek fele, több mint 10 millió forint ér­tékű könyv úgy tönkremegy, hogy eladhatatlanná válik. Az idén a Művelődési Mi­nisztérium használt tam- könyVbegyűjtési alkciót hir­detett. Ám az idkolák min­den tanulónak új tankönyvet rendelitek, így ezek közül várhatóan többet visszakül­denek a terjesztőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents