Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-23 / 173. szám

1983. július 23. NÉPÚJSÁG 3 Ahonnan a ZIL-ek jönnek Évi kétszázezer teherautó A moszkvai Lihacsov Autó­gyár egyike azoknak a szov­jet nagyüzemeknek, amelye­ket a régi és igen jó kapcso­latok fűznek hazánkhoz, amint azt a Kádár János elv­társ vezette magyar delegá­ció mostani látogatása alkal­mával is szóba került. NÉPSZERŰEK MAGYARORSZÁGON A hírneves ZIL-tehergép- kocsik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek örvendtek hazánkban. (A ZIL rövidítés a gyár nevéből ered: Zavod Inneni Lihacso- va.) Tízezernél is többet vá­sároltunk belőlük az elmúlt tervidőszakban, s csak né­hány éve csökkent a keres­let, mert Viszonylag magas az üzemanyag-fogyasztása. Ám mindenre van megoldás: tavaly határozat született a már üzemelő és új beszerzé­sű ZIL-gépkocsík átalakítá­sáról dízelmotorosra. Már folynak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, amelyeknek remélhetően ez a magas szintű látogatás is újabb lendületet ad. Egyéb­ként az idén márciusban a MOGÜRT, az AUTÓKiER, valamint az AVTOEXPORT, a ZIL és a Szovjetunió Autó­ipart Minisztériumának kép­viselői találkoztak és meg­vitatták, hogy 1985-ig miiként oldhatják meg a vásárolni szándékozott ZIL-tefhergép- kocsiik motorjának cseréjét. Nagy múltú gyárral állunk kapcsolatban. A kezdetek ugyanis még az első világhá­ború idejére nyúlnak. Az ak­kori moszkvai automobil egyesülés 1916-ban építette ezt az üzemet, hogy Olaszor­szágból érkezett alkatrészek­ből szereljék össze a jármű­veket. Az első teherautót sa­ját alkatrészből csák a szov­jet hatalom győzelme után készítették. Ez volt 1924-ben az AMO—FI5 jelű tehergép­kocsi, amiből aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Né­hány év múlva nagy rekonst­rukció ment Végbe a gyár­ban, s ennek során 1934-től új típusú tehergépkocsikat gyártották — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —, valamint autó­buszt is és 1936-tól a ZISZ— 101 és ZISZ 110 típusú sze­mélygépkocsiikat. A NÉVADÓ LIHACSOV Ezt a szép fejlődést a há­ború torpantotta meg, ami­kor azonban igyekeztek megmenteni az elért ered­ményeket, értékeket és a nagy honvédelem szolgálatá­ba állítani. Ezért a gyár egy részét a hátországba telepí­tették. iNem sokkal a győze­lem után, 1946-ban elkövet­kezhetett a felújítás idősza­ka. Két esztendő alatt olyan sikeresen haladtak előre, hogy attól kezdve évente százezer teherautót, valamint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyártottak. A Lilhacsov Autógyár ne­vet 1956-ban vette föl ez a mind hatalmasabbá váló üzem, anrtak a személyiség­nek a tiszteletére, aki hu­szonöt esztendőn át — 1926- tól 1951-ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Iván 'Lihacsov az egész szov­jet gépkocsiipar egyik ki­emelkedő vezetője volt és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZSZK autóközlekedési miniszteréként tevékenyke­dett. Halála évében nevez­ték el róla a gyárat, egyúttal olyan férfiról emlékezve meg, aki beírta nevét a pol­gárháború harcainak történe­tébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-es nagy mű­szaki. felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb típusra térjenek át, mégpe­dig a gyártás folyamatossá­gának megszakítása nélkül. Mindezekhez a nagy lépések­hez és a külföldön megnöve­kedett kereslet kielégítésé­hez új szervezeti keretekre is voilt szükség. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL ter­melői egyesülés. Ez a ZI-L-te- hergépkocsik gyártásában addig is szorosan résztvevő vállaltatokat fogja össze egy­séges szervezeti keretbe. ÚJABB TÍPUSOK Ez a keret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, 160 ezer dolgozóval, akik kö­zül magában a ZIL-gyárban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középkategóriájú teherautót, 25 ZIL 115-ös sze­mélygépkocsit állít elő. Sőt mellékprofilja is kialakult a lakosság jobb ellátása érde­kében, mégpedig háztartási hűtőgépeket gyártanak. Éven­te 125 ezret. Megállás egyáltalán nincs, sem a termelés mennyislégé­ben, sem pedig a korszerűbb típusok kialakításában. Most éppen az úgynevezett ZIL— 130 családot megszüntető új típus kifejlesztése folyik, a ZIL—'169-esé. Előreláthatóan a következő tervidőszakban jelenik meg, aztán 1988-ra tervezik a dízelmotoros vál­tozat gyártását is. Ami ia jelenlegi választé­kot illeti, eléggé széles körű. Készítenek 6 tonnás teherbí­rásúnkat, megnövelt plató­hosszal is, aztán 6,4 tonnás nyergesvonatót, 3,5—5 tonna teherbírású, összkerékmeg- hajtású tehergépkocsit, 10 tonnás teherkocsit és a KA­MAZ dízelmotoros teherau­tókat, meg más egyéb típust. Örömmel gondolhatunk ar­ra, hogy valami kis részünk nekünk is van e világhírű gépkocsik előállításában. Legalábbis a küllemben. Né­hány esztendeje ugyanis mintegy 20 millió ruibel érté­kű festőberendezést szállítot­tunk, s ezzel festették a kü­lönféle öttonnás teherautó­kat. ZIL-tehergépkocsikat rakn ak át vasúti szerelvényekre Kutatás és gyártás A kijevi Elektronmasban A Szovjetunióban viszony­lag nagy múltra tekint Visz- s-za- a talán lemifrjabb tudo­mányos és termelési ágazat: a számítástechnika-. Ennek megfelelően igen szép ered­ményeket tudnak fölmutatni és nagy lépéseket tettek meg a fejlesztésben, amelyet ma már a nagy országnak szinte minden részében hasz­nosít anak. E kiterjedt hálózatnak is különösen jelentős bázisa működik az ukrán főváros­iban, Kiijevben, ahova a ma­gyar vonatkozások, kapcso­latok miatt íís szívesen láto­gatott el kormányfőnk. A kijevi, Lenin Elektromos Ter­melési Egyesülés tulajdon­iképpen több fontos üzemet, intézetet egyesit magában. Ide tartozik az irányítás­technikai számítógépek gyá­ra, valamint egy tudomá­nyos kutatóintézet, amely­nek kísérleti üzeme ,is van, valamint a gl uh óvói számí­tástechnikai eszközök gyára és a kijevi oktató számíitás- technifcai központ. Ebből is látható, hogy en­nék a hatalmas egyesülés­nek sokirányú a feladata. Alapvetően a vezérlő szá­mítástechnikai komplexu­mok kifejlesztésével foglal­kozik, ezenkívül az automa­tizált irá nyí tás technikai rendszerek részére úgyneve­zett perifériák kidolgozásá­val és természetesen mind­ezeknek a gyártásával és al­kalmazásával. Csaknem ti­zenkétezer ember fáradozik mindezen, köztük a fejlesz­tésben fontos szerepet be­töltő mérnökök több mint két és fél ezren és a kivitelezést megvalósító munkások két­ezren. Nemcsak a mennyiségi mutatók imponálóak ebben az egyesülésben^ hanem a minőség is. Ezt jelzi, hogy termékeiknek mintegy há­romnegyed része kapta meg az állami minőségi védje­gyet. Országos akció elindí­tása is fűződik a nevükhöz, ők kezdeményezték, hogy a közszükségleti cikkek gyár­tásának ötéves tervét négy év alatt lehessen teljesíteni. A magúik részéről hívek a kéz d emányezéshez. Hazánkkal már a kiíénce- dilk éve tartanak fenn széles körű műszaki-tudományos és gazdasági, » kapcsolatokat, mégpedig több magyar vál­lalat révén. így például a (Videoton,tál több mint öt- imillíó rubel értékben vettek komplettáló terméket. Kor­mányközi egyezmény ad le­hetőséget rá, hogy a mini és mikroszámítógép nemzet­közi rendszereinek - kifejlesz­tése programjában tovább szélesedjék ez az együttmű­ködés valamennyi magyar partnervállalattal. Egyéb­ként a kölcsönös szállítások folyamatosan növekvő ten­denciát mutatnak. lAz összképhez hozzátarto­zik az is, ahogyan az egyesü­lés vezetősége figyelmet igyekszik fordítani az ott dolgozók élet- és munka­körülményeinek a javítására. Különösen dicséretes, hogy sok építkezlést saját erőből valósítanák meg. így például 1970 óta négy munkásszállót építettek föl, ahol 2150-en lakhatnak, ezenkívül öt gar­zonházat ezer lakással és Kiilj-ev környékén három üdülőtelepet. Az egyesülés­ben sok más módon fs gon­doskodnak a dolgozókról: üdültetésükről éppúgy, mint más igényeik kielégítéséről, így például a .központi üzem mellett szolgáltatóházat léte- ísiütettek. Az Elektronmas olyan munkahely tehát, amely nemcsak kuifató- tenmelő munkájával mutat példát, hanem tanúsítja a szovjet emberek jólétéért folytatott politika minden­napi gyakorlatát is. H ÉTRŐL H IÍRRŐL Az év 20. hete Tolna megyében kivéte­lesen nem bővelkedett a közvélemény fi­gyelmét a szokásosnál többet és jobban foglalkoztató eseményekben. Hétfőn itt, a szőkébb hazában is elkezdődött az augusz­tus 6-án záruló iskolafüzetvásár. Kedden Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára érkezett hozzánk kétnapos láto­gatásra. Szerdán végre visszanyertek va­lamennyit szavahihetőségükből a meteo­rológusok, mert a délutáni órákban meg­tört a kánikula háromhetes uralma. Csü­törtökön pedig értesülhettünk arról, hogy döntött az MLSZ fegyelmi bizottsága és a totóvisszaélések miatt 56 klub 189 játé­kosát tiltotta el a játéktól összesen 3950,5 hónapra — köztük Tolna megyeieket is. Pénteken este Hogy észen lépett föl az a lengyel népi együttes, mely a Szeged ne­véhez fűződő IX. nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztiválra érkezett hazánkba. EJ, ráérUnk arra még? Az e hasábokon jelentkező kwnmentá- tornak engedtessék meg csipetnyi ironizá­lás, mintegy annak elismeréseként is, hogy a szólásbeli Deákné vásznánál ő se jobb. S ahogy azt látja most, a már hagyomá­nyos tanszervásár első hetének végén, má­sok se jobbak. A nagy roham, úgy tűnik mérséklődött, s egyáltalán nem azért, mert a 30 százalékos engedményt kínáló vásár­ra rosszul készült föl a kereskedelem. A szákboltok előtt és bent a boltokban zajló Ha kicsi a bolt és nagy a sietség tumultuózus jeleneteknek inkább az vetett véget, ami sokunkat tesz Pathó Pál úr ké­sei rokonaivá. Ez a rokonság némely dol­gunkban, sajnos akkor is megnyilvánul, ha jelmondatunkat, az „ej, reáérünk arra még”-et nem plakátozzuk ki és nem zeng­jük szavalókórusban mondjuk a papír- és írószerboltok előtt. Igazán könnyű jóstehetség nélkül is be­látni a közeli jövőbe, -hogy lészen tyúk­szemek taposása, viharos könyökcsatákkal ■augusztus utolsó hetében és szeptember el­ső napjaiban. Mert aki most nem vásárol­ja meg 30 százalékkal olcsóbban mindazt, ami csemetéjének iskolatáskájába kell, az közvetlenül 'az első becsengetés előtt lesz kénytelen cselekedni. S belátni, hogy eső után tényleg fölös­leges a köpönyeg, azaz megbánni, hogy a beszerzésen nem igyekezett túljutni ideje­korán. Nem tudom, van-e széles és szőkébb :ha- zánkban valaki, aki a tulajdonképpen leg­többször ellenünk 'ható ráérősségünket meg tudja magyarázni, ö valószínűleg -arra is képes megfelelni, hogy előrelátásunk miért mondott csődöt — és már nem első alka­lommal egy másik, nem kevésbé jelentős kedvezménnyel kapcsolatban. Kitalálták mire célzok? Igen, a tüzelőutalványokra, melyeket már be kellett volna váltani, le tudva ezzel egyik nem akármilyen gondun­kat, a téli tüzelő beszerzését. Az akciót prolongálni kellett, de cseppet se bízha­tunk abban, hogy most mindenki az ész­szerű cselekvés útjára lép és sietve érté­kesíti azt, amit már csaknem egészen kifi­zetett. Télen szalmakalap ? Senki se gondolja, hogy a kérdés fölte­vőjét napszúrás érte, noha ő is ugyanúgy szenvedett a kánikula véget nem érőnek tűnő heteiben, mint bárki más, aki napjá­ban többször elmondta, hogy „ez nem em­bernek való időjárás!” A pikáns 'kérdés a fogyasztók Tolna megyei tanácsának érté­kelése olvastán született, im-ert szép, szép a menyasszony, de... A bennünket, fogyasztókat képviselő tes­tület azt állapította meg, hogy „javult a háztáji és klisegítógazdaságokat ellátó ke­reskedelem munkája, de...” mert ez a „vá­sár” alapvetően kettőn múlik — az iparon és a kereskedelmen — bőven adódnak sza­HÉTRE HÍRRE „ö” is csak így bírta tírába illő dolgaink ds. Milyenek? Az egy­szerűség kedvért mondom, hogy télen rend­szerint bőven van sza-lmakalap és nyáron gumicsizma, meg vattaruha. Szóval, nehéz tudomány változatlanul a szinkron meg­teremtése iközdólgainkban és biztos, ami biztos alapon legjobb némely árucikket ak­kor megvásárolni, árúikor van. Föllélegeztilnk Annyira föl, hogy attól tisztes -mérték­kel emelkedett föl annak az északi szél­nek az erőssége, mely véget vetett a kiadós kánikulának. Gondolom, -rövidesen helyre állhat só-vízháztartásuk mindazoknak, akik munkával töltötték június végnapjai­tól számítva július 20-ig az időt. Most ezek örömére, az üdülőknek is csak csekélyke bánatára hűvösebb napok következnek. Mi tagadás, megszenvedtük a rékordmeleget és senki se bánta, hogy az 1983. évi-rekord nem -érte -el a huszonegynéhány évvei ez­előtti 41 fokot. A 35,6 fokot is sokallottuk, bár víz volt elég. Üdítő és fagyi úgyszin­tén. Folyékony kenyér? Az bizony más­fele „folyt”. Lefolyni a nálunk szerencsé­sebbek torkán. Oda se neki! ősszel és té­len ismét lesz sör, a szokott választékban. Tetszik tudni miért? Mert specialitásunk nyáron a kucsma-, télen a szaímakalapvá- sár. -A humoristáknak is meg kell éiniök -valamiiből! Annál li-s inkább meg, mert egy újkeletű örökzöldjük rövidesen leke­rülhet napirendjükről. A totóbotrányra célzók, s főleg azoknak szánva e célzást, akik nem is titkolták abbéli reményüket, hogy megdől az addig jár jár a korsó a kútra, míg el nem törik” igazsága. Az egye­sületi fegyelmiket követően az MLSZ le­tiltásaival megadta a „k-ezdőr úgást”. A so­kunkat okkal-joggal felháborító totóbot­rány „hőséi” bíróság elé állnak a közvéle­mény őszinte megelégedésére. Ünnep, Játék, szomszédolás Legyen szabad -a IX. nemzetközi nép­táncfesztivál kilenc külföldi résztvevője közül a lengyel együttes hőgyészi fellépé­se kapcsán ejteni szót a kettős jubileumot ünneplő, .1983. évi szegedi szabadtéri játé­kokról. Nem érdektelen a megemlékezés, mert a játékok felújítása óta eltelt 25 év­ben Tolna megyéből is százak kerekedtek föl a 70 színpadi alkotás valamely bemu­tatójára. Hasonlóképpen az ünnepi játé- okok programjába épített ifjúsági találko­zóra. Az ország legnagyobb nyári színháza 50 esztendeje született és most éli a felsza­badulás utáni 25. szezonját. Hadd jegyez­zem meg, hogy igen nagy bel- és külföldi érdeklődéssel övezve. Napjainkban egy-egy előadást átlag hatezren tekintenek meg, de vannak produkciók, amelyeket hétezres telt ház köszönt. Szegedi lévén, tudom, hogy 1938-ban a játékok -15 előadására és két hangversenyére a kibocsátott 170 ezer be­lépő közül csak 35 ezer kelt el. A Dóm féri színpadon 1959 — a felújí­tás első éve — óta 19 külföldi együttes, 82 külföldi szólista, 122 hazai -énekes és 325 színész lép föl. Színházi életünknek talán nincs is olyan kiválósága, aki legalább egy nyáron nem szerepelt volna a játékokon. Az idei kínálat gazdag. Érdemes közülük válogatn'iok a Tolna megyeieknek is! — li —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents