Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

1983. július 22. nlÉPÜJSÁG 3 Anyagtakarékosság Fillérből forintot... Szeptember l-től emelik a kisösszegű nyugdíjakat és a házastársi pótlékot Bővül* tanácsi szociális segély A kormányzat a mai nehéz viszonyok között is a lehető­ségek szerint segít abban, hogy a társadalom leginkább rászoruló rétegei nagyobb jövedelemhez jussanak. Mint ismeretes, július l-től fel­emelték a családi pótlékok nagy részét, ami évi 2,3 mil­liárd forint többletet juttat a szülőknek, egymillió 660 ezer gyermek jóbb ellátásához. A Minisztertanácsnak a SZOT- tal egyetértésben hozott mos­tani határozata pedig az idős­korúak és súlyosan rokkantak anyagi helyzetének javítása érdekében kimondja, hogy szeptember l-től emelni kell egyes nyugdíjakat és a házas­társi pótlékot; a nyugdíj in­tézkedéssel a régen megálla­pított alacsony nyugdíjjal rendelkezők, az időskorúak, továbbá a súlyosan rokkan­tak helyzetén kell elsősorban javítani. Ennek az elvnek a jegyében hozta határozatát a Minisztertanács. A rendelke­zések 740 ezer embert érin­tenek és az emelés egész év­re számítva egyimilüárd 150 millió forint többletjuttatást jelent számúikra. Ennek kö­rülbelül egyharmadát fedezi a magasabb jövedelműek ez év januárjában megemelt öregségi járulékból származó többletösszeg. A kormányin­tézkedés a régen megállapí­tott sajátjogú, továbbá özve­gyi, szülői nyugdíjakat és árvaellátásokat emeli, mivel ezek jóval alacsonyabbak az utóbbi években megállapított összegeknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az azonos nyug­díjas rétegeken belüli szo­ciális különbségeket közpon­ti nyugdíjemeléssel nem tud­ják teljesen követni. A köz­ponti nyugdíjemelést techni­kai okokból sem lehet az idős emberék egyéni körül­ményeihez igazítani. A taná­csi szerveknek azonban mód­juk van arra, hogy ezeket az egyéni körülményeket is fi­gyelembe vegyék, s ahol szükséges, az eddiginél na­gyobb segélyt folyósítsanak a rászorultaknak. Szeptember l-től a jelen­legi nyugdíjösszegre való te­kintet nélkül havi 200 forint­tal emelkedik azoknak a já­randósága, akiknek sajátjogú nyugdíját 1959 (mezőgazda- sági szövetkezeti tagok ese­tében 1967.) előtt állapították meg.) (A mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerét ugyanis nem 1959- ben, hanem 1967-ben vezet­ték be, s a nyugdíjkorhatár is csak fokozatosan vált egy­ségessé.) Ugyancsak a nyug­díjösszegre való tekintet nél­kül havi 150 forinttal emel­kedik a súlyosan (I—II. cso­portos) rokkantak nyugdíja és a mezőgazdasági szövetke­zeti munkaképtelenségi jára­dék. Szintén 150 forinttal, de lagtfeljébb havi 2800 forintra emelik az 1959 és 1970 (me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok esetében az 1967—‘1970.) között nyugdíjazottak öreg­ségi, Hl. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíját. Az emelés összege azonban havi 50 forintnál ‘kisebb ak­kor sem lehet, ha ezzel túl­lépik a 2800 forintos határt. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra eme­lik az 1971 előtt megállapí­tott, vagy ‘1971 előtti nyug­díjon alapuló hozzátartozói ellátásokat, vagyis az özve­gyi, szülői nyugdíjakat, ár­vaellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 forint­nál. Szintén havi 100 forint­tal emelik az 1971 előtt meg­állapított mezőgazdasági szö­vetkezeti öregségi, özvegyi járadékokat. Száz forinttal emelkedik valamennyi há­zastársi pótlék összege, va­lamint az az összeghatár, ameddig a nyugdíj házas­társi pótlékkal egészíthető ki. A felemelt nyugdíjakat el­ső ízben szeptemberben kéz­besítik, azt külön kérni nem kell. A nyugdíjak és a házastár­si pótlék emelésével kapcso­latos rendelkezések végre­hajtásáról a Szakszervezetek Országos Tanácsa a pénzügy- miniszterrel, az érdekelt mi­niszterekkel és az érintett ér­dekképviseleti szervekkel egyetértésben szabályzatot ad ki. A nyugdíjemelésen kívül a tanácsok évi 200 millió fo­rintot kapnak arra a célra, hogy az idős emberek egyé­ni helyzetének közvetlen vizsgálata alapján a legrá- szorultdbbaknak, a halmo­zottan hátrányos helyzetű nyugdíjasoknak, járadéko­soknak, továbbá azoknak, akik nyugdíjra jogot nem szereztek, az eddiginél na­gyobb támogatást adjanak. Az időarányos összeggel már ez év július l-től felemelték a helyi tanácsok szociális se­gélyezési keretét, az Egész­ségügyi, valamint a Művelő­dési Minisztérium pedig kö­zös irányelveket adott ki ar­ra, hogy ezt a többletösszeget milyen elvek alapján hasz­nálják fel. (MTI) PANORÁMA VARSÓ ‘Lengyelországban július 22-vel megszüntetik a szük­ségállapotot, a Nemzeti Meg­mentés Katonai Tanácsa pe­dig — feladatának végezté­vel — feloszlik. A bejelentés első része iHenryk Jdblonski- tól, az államtanács elnökétől, második része pedig WöjcieCh Jaruzelski hadse­regtábornoktól, miniszterel­nöktől hangzott el csütörtö­kön délután, a szejm ülésé- nök második napján. A két beszédet első adásban közve­títette a varsói központi te­levízió. MADRID A madridi találkozón részt vevő küldöttek csütörtökön elfogadták azt a javaslatot, hogy a találkozó tényleges és hivatalos befejezését jelentő külügyminiszteri szintű záró­ülés szeptember 7—9-én le­gyen. MOSZKVA ‘Mihail Kapica szovjet kül­ügyminiszter-helyettes csü­törtökön fogadta Kambodzsa, Laosz és Vietnam nagyköve­tét. A diplomaták beszámol­tak a három ország külügy­miniszteréinek július 19—20- án Phnóm Penhben tartott értekezletének eredményed­ről, és átadták a tanácskozás záródokumentumának szöve­gét. RÓMA Az olasz köztársasági el­nök csütörtök este Betti no Craxit, a szocialista párt fő­titkárát jelölte ki az új olasz kormány megalakítására. GENF Csütörtökön Genfben teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség. Hosszan sorolhatja minden­ki, hogy náluk mikor és hányszor volt téma a taka­rékosság. Majdhogynem töb­bet és hosszasabban beszél­tünk róla, mint amit tettünk. Előfordul és fordult olyan eset is, amikor valamivel ta­karékoskodtunk, ugyanakkor a másik oldalon pedig pénzt dobtunk ki az ablakon. Csak egy példát: az egyik üzemben szükségessé vált, hogy a nagycsarnok világítását sza­kaszolják, mivel délután és éjszaka — létszámhiány miatt — nem volt tele a műhely. Elég lett volna, ha a műhely­ben csak egy bizonyos terü­leten van világítás. Ez a sza­kaszolás azonban pénzbe ke­rül. Tehát a rosszul értelme­zett takarékosság miatt nem vásárolták meg a szükséges kapcsoló berendezéseket, s így kimutattak mintegy 50 ezer forintnyi anyagtakaré­kosságot. A másik oldalon pe­dig kimutatták, hogy éves szinten kétszázezer forinttal nőtt a villanyszámla. De ne a rossz példák között kutassunk. Amikor szemet szúr valami, amikor biztosan érzékelhető, hogy pénzt do­bunk ki, akkor igenis min­denkinek feladata a megol­dást megkeresni, ha az nem megy, legalább a hibát fel­tárni. Erről beszélgettünk Szek- szárdon Csupor Jánossal, a BHG négyes számú gyárá­nak főtechnológusával. A különböző takarékossági tervek és — sajnos — szóla­mok néha a „könyökünkön” jönnek ki. Ennek több oka is van: sok helyen nem tesz­nek a szólamok után semmit. Másodszor pedig: az eredmé­nyeket ritkán hozzák nyilvá­nosságra. A takarékossági terv elkészült, teljesítették is, de, hogy ki és mennyit taka­rékoskodott, az sokak szerint már nem tartozik a nyilvá­nosságra, vagy nem vesznek annyi fáradtságot, hogy tájé­koztassák az embereket. A tapasztalatok között is szere­pel, hogy még nagyobb ered­mény esetén sem jutalmaz­zák meg azokat, akik egy-egy gyár „konyhájára” jó ötlettel, megvalósítható anyag-, ener­giatervvel pénzt hoznak. Pedig abban egyetértünk, hogy az előbbiek igen fon­tosak. Manapság már az ered­ményességhez tartozik az is, hogy .mennyit és milyen mi­nőségű anyagot tudnak egy gyárban felhasználni, vagy hogyan gazdálkodnak az ener­giával. A költségek csökken­tése lett számunkra a legfon­tosabb feladat. Odafigyelni rá: kötelesség. Csupor János mondja: — Min'den évben intézke­dési terv készül vállalati szin­ten, amit természetesen le­bontunk. Mit lehet itt és most, a szekszárdi gyárban olcsóbban gyártani, vagy a selejtet megszüntetni, vagy a rezsi anyagokat többször fel­használni. Külön import­anyag-megtakarítási tervet nem készítünk, mivel az szo­rosan beépül az intézkedési tervbe. Addig, míg' a terveik el­készülnek, nincs is gond se­hol. Mert úgy hírlik, tervet készíteni könnyű. Azt vég­rehajtani már nem.. ■A gyár főtechnológusa könnyű helyzetben van. Csak előveszi a dossziét és már sorolni tudja az ered­ményeket, sorolni, mert a közelmúltban értékelték az első félév tapaisz taOiatait. Az eredmény: a BHG szekszárdi gyárában' 1983-ra kétmillió forintoiS' anyiagtaka- irékosságii tervet dolgoztak ki'. Az első félévben pedig 1,7 millió forint eredményt könyvelhettek ed'. Ebből is kitűnik, hogy ahol foglalkoznak az anyagtaka- rékossággal, ott eredményt is lehet felmutatni. Bedig nem nagy dologról van szó. Fillérekről. És a fillérekből lesznek a forin­tok. — Hogyan, lehet takaré­koskodni olyian üzemiben, ahol a gyártmányok már ré­giek, s eddig is mindén le­hetőséget megragadtak, hogy minél oldsóbbá tegyék a gyártást? — kérdezem, a fő- t eohnöl Qgusltál. — A fő .területek a szerve­zési, gyártmány- és gyártás- fejlesztési intézkedések. Ezen felül a legnagyobb lehetőség az újításban és a találmá­nyok hasznosításában van. A szervezési intézkedések a legegyszerűbbek, hiszen az nem kerül pénzbe. Fontos, hogy a használaton kívüli' fogyóeszközök feltárása üze­men belül folyamatos le­gyen. S hla mér feltártuk az elfekvő készleteket, akkor azokat .vagy értékesíteni kell, vagy felhasználni olyan munkáikhoz, amelyek hasz­not hoznak. Nagyon fontosa selejtkár csökkentése, a se- lejtanalitika eredményeinek hasznosítása. Sok pénzt le­het megtakarítani a tároló- eszközök, csomagolóanyagok jó felhasználásával. Csaik a szállít óeszközök újra felhasz­nálásával 120 ezer forint megtakarítás jelentkezik. Egyszerűen arról van szó, hogy egy-egy szálMtóládát többször felhasználunk, mert a szállítás Során keletkezett hibákat kijavítják a szállí­tás dolgozói. Csak néhány kiragadott példá az idei' eredmények­ből. A válllálmvédő borda összeszerelésénél nem. volt megfelelő méretű csavar. Ilyenkor a gyártmányfejlesz­tőkön van a sor. Meg kell találni az áthidalás mód­ját. S a legjobb megoldást 'találták meg: a konstrukciós változtatást. Így már tudnak megfelelő kötőelemet készí­teni, de köziben kiderült, hogy kevesebb szigetelő- anyagot kell felhasználni', ámd tőkés import. Az AR-kisszerelvény gyár­tásánál szinte csak új szer­számot kellett készíteni' és így 70 darab közibe tét fel­használását lehetett megta­karítani minden egyes be­rendezésnél'. A villáraVédő borda hőte­ker csltairtó rugóját eddig táblalemezből készítették. Aki' járatos az ipar világá­ban, az tudj'a., hogy tábla- lemezzel dolgozni körülmé­nyes és lassú. Ezért most Szál ag'ból készítik ezt a ru­gót. Természetesen ehhez az kellett, hogy találjanák meg­felelő minőségű alpakka- szalagot. Most gyorspré'sen gyártják ezt a terméket. A haszon több irányú: keve­sebb a hulladék és a munka- időigény töredéke az előbbi­nek. A présmunlkáknál nagyon fontos, hogy egy-egy anyag­ból — táblaiéul ezből —mek­kora darabot tudnak hasz­nosítani. De, a legjobb szá­mításnál is les® hulladék. Ez á hulladék legtöbbször a szemétbe vagy a MÉH- telepre megy. Mint a RHG- ban bebizonyították, sok ilyen hulladékot lehet hasz­nosítani1. Közel százezer fo­rint eredményit hozott, hogy á műanyaezáras burák hul- dalékából más alkatrészt is ‘készítenek. A festőüzemben a tőkés importból származó előkeze­lő vegyszereket a hazai pia­con szerzik be. Ez közel 2,5 millió devizaforint megtaka­rítást jeleníthet évente. De, ehhez az is kell, hogy a ha­zai1 piacon megjelenjen a iMikros és a Silmon nevű vegyszer. Folytatni lehetne a sort még, de az eddigiekből' is ‘kitűnik, hogy sok apró ötlet­ből jönnek össze a milliók. — És mi nem sikerült? — kérdezem a főtechnológust. — A selejtkár 1983 első félévben 377 ezer forintbal növekedett. — Mi ai teendő? — Mint mór említettem, nagyon nagy szerepe van a selejitanaMtakának. Kiderült, hogy a selejt 70 százaléka 14 főalkatrésznél van. Felül kell vizsgálni ezeknél az alkat­részeknél a gyártástechnoló­giát és lehet, hogy ezen a téren is egy kis ötlettel le­het eredményt elérni. Min­denesetre most nagyon fon­tos minden selejtes tételt komolyan megvizsgálni, hogy -a szükséges következtetése­ket levonhassuk. Évek óta sokat beszélünk & takarékosságról. Mint az előbbiekből kitűnik, nem­csak beszélünk. A BIHG pél­dája is mutatja, hogy szin­te nincs az életnek olyan te­rülete, ahol nem lehet ered­ményesen dolgozni. Egy a a lényeg: nem a statisztiká­nak kell takarékoskodni, ha­nem magunknak. S ahol ezt érzik, ott lesz megfelelő ered­mény Is. H. J. Magyar vezetők üdvözlő távirata Lengyelország nemzeti ünnepén Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Henry,k Jablonski elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Varsó. Kedves elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén, Lengyelor­szág újjászületésének 39. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk nevé­ben elvtársi üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küld­jük önöknek, a lengyel kommunistáknak és a testvéri len­gyel népnek. Pártunk és kormányunk, egész közvéleményünk szívből üdvözli, hogy a Lengyel Népköztársaságban a szocializmus történelmi vívmányainak Védelme biztosított, a lengyel kom­munisták és hazafias erők sokoldalú erőfeszítései nyomán fo­kozatosan halad előre a szocialista kibontakozás. Állandó fi­gyelemmel kísérjük és nagyra értékeljük a súlyos társadalmi- gazdaSági válság felszámolásában eddig elért sikereiket. Meg­győződésünk, hogy a lengyel párt és kormány, szoros egy­ségben a dolgozó néppel, a marxizmus—leninizmus elveinek következetes és a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, alkotó alkalmazásával képes leküzdeni a nehézségeket, meg­szilárdítani és továbbfejleszteni a szocialista építőmunka eredményeit. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Lengyel Népköztársaság a szocialista közösség szilárd tagjaként növekvő aktivitással tevekenykedik nemzetközi téren a szocializmus, a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy országaink kapcso- lataí folyamatosain és eredményesen fejlődnek az 1948. június 1'8-an aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel összhangban, közös szocialista elve­ink alapján, népeink hagyományos testvéri barátsága szelle­meben. A magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk, hogy sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésünk a Lengyel Nép- koztarsasájggal tovább fejlődjék kapcsolataink valamennyi te­rületen, népeink és a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri lengyel nepnek hogy eredményesen haladjanak tovább a szocializ- mus eputesenek utján, sok sikert érjenek el hazájuk, a Len­gyel Népköztársaság felvirágoztatásáért folytatott munkájuk­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke *• , .^?.rá.Aní?l, az országgyűlés elnöke Lengyelország újjászü­letésének 39. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Stanislaw Gucwat, a Lengyel Népköztársaság szejmje elnö­két A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béke­tanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táv­iratban üdvözölte lengyel partnerszervezetét. (MTI) A szereidében fok ezer alkatrészt használnak, de bem mindegy, hogy milyent 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents