Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-22 / 172. szám
A KÉPÚJSÁG 1983. július 22. utakon Emelkedett a közlekedési balesetek száma laikott területen kívül forA gépkocsi éles kanyarban lesodródott az útról és a Sióba zuhant. Vezetője meghalt. Tolna megye területén 1983. I. félévében a közúti közlekedési (balesetek számaránya indokolatlanul, megmagyarázhatatlan mértékben megnövekedett nemcsak a múlt év azonos időszakához mérten, de több, korábbi évhez viszonyítva is. Ebben az időszakban megyénkben 212, személyi sérüléssel járó közúti baleset történt a múlt év első félévében előfordult 160-nal szemben, ami 32,5 százalékos emelkedést jelent. Ezek közül 18 eset volt halálos kimenetelű (néggyel több, mint tavaly), 101 Súlyos, 93 pedig könnyű sérüléssel végződött. Az előbbiek száma 33-mal, az utóbbiaké 15-tel emelkedett. A balesetek következtében 20 ember vesztette életét, 126 súlyosan, 138 köny- nyebben megsérült, összesen 284-en haltak, vagy sérültek meg útjainkon, 59-cel többen, mint egy évvel ezelőtt. Halálos kimenetelű baleset megyénk valamennyi köz- igazgatási területén- előfordult, legtöbb azonban a szekszárdi és a paksi 'járásban. Az előbb említett helyen a múlt évi 7-ről 10-re, az utóbbin 1-ről 4-re emelkedett a tragikus kimenetelű balesetek mennyisége. A tamási 'járásban 'csakúgy, mint a többi, nem említett területen egy halálos kimenetelű baleset fordult elő, de ez külön említést érdemel, mert ezen eset során két személy vesztette életét, az ittas járművezetőn kívül kiskorú gyermeke is, mint a gépkocsi utasa. Az esetre később még visszatérünk. A balesetek kimenetelét összességében értékelve, ezúttal is aggasztó, hogy mind a balesetek, mind a megsérültek számát tekintve a könnyű sérüléses esetekkel szemben jóval magasabb a halálos és a súlyos Sérülést kiváltó balesetek és sérültek száma is, ami lehet véletlen következménye, de legtöbb esetben a túlzott sebesség miatti, nagy erővel történő ütközésekkel magyarázhatók. Ezt igazolja az a tény is, hogy a halálos balesetek többsége dúlt elő, ahol az utak zsúfoltságának hiánya nagyobb kockázatvállalásra bátorította a j árművezetőket. A balesetek közvetlen okait vizsgálva is arra a következtetésre utalnak a statisztika számai, hogy megyénk közlekedési helyzete az elmúlt félévben jelentősen romlott. Gyorshajtás, ezen belül elsősorban a relatív gyorshajtás a tavalyi 54-gyel szemben az idén 67 esetben vezetett szerencsétlenséghez. Elképesztő mértékben, a tavalyi 22-ről 45-re emelkedett az elsőbbség meg nem adásából eredő balesetek száma. Ezeknek többsége lakott területeken belül és a főtúvonalaink csomópontjaiban történt, ott, ahol a járművezetőt jelzőtábla figyelmezteti elsőbbség adásának kötelezettségére. Vezetői engedéllyel rendelkező járművezetők által elkövetett ilyen természetű balesetek csak figyelmetlenségükkel és agresszivitásukkal magyarázhatók, mert hihetetlen, hogy ők ne ismernék a közúti jelzéseket. ÍDe okoztak ilyen baleseteket gyermekkorú kerékpárosok is, akik a közlekedési szabályok ismeretének hiányában váltak a baleseteknek nemcsak okozóivá, de áldozataivá, sérültjeivé 'is. 'Figyelmet érdemel, hogy Szekszárd belterületén az elsőbbség meg nem adásából keletkezett balesetek száma a tavalyi 2-ről '13-ra, a paksi járásban 5-ről 11-re, 'Dombóváron és környékén 3-ról 6-ra emelkedett, de a megyének egyetlen olyan területe sincs, ahol kevesebb lett volna, mint egy évvel korábban. A szabálytalan előzések okozta balesetek számaránya az elmúlt évi 10-ről 12-re emelkedett. Ezek az abszolút számok nem tűnnek ugyan soknak, de tudni kell, hogy szabálytalan előzéseknél rendszerint frontális ütközések történnek és ezek mindig tragikus, vagy súlyos következményekkel járnak. Ilyen eset történt többek között Bonyhád térségében a 6-os főútvonalon, melynek következtében egy személy meghalt, egy súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg. A szabálytalan előzéseknél tapasztalható legfeltűnőbben az agresszivitás, a mindenáron való előbbre jutásra való törekvés, a mások életének, testi épségének semmibevétele. Figyelmetlen, gondatlan vezetés a múlt év I. félévéhez viszonyítva 7-tel emelkedett (20-ról 27-re). Jelentősebb növekedés e téren városaink belterületén volt, ahol a körültekintés, elővigyázatosság hatványozottabb mértékben szükséges, mint egyéb helyen. 'Az összes balesetek túlzottan megnövekedett száma mellett is némileg .megnyugtató lehet, hogy ez év I. félévében a szabálytalan kanyarodás, irányváltoztatás egy- gyel kevesebb balesethez vezetett, mint a múlt évben, ezúttal 14 esetben fordult elő a megyében. Szekszárd belterületén egy sem történt a tavalyi kettővel szemben, Dombóváron és környékén viszont a múlt évi egy helyett az idént 5 hibás irányváltoztatás vezetett balesethez. Hárommal növekedett viszont a gyalogosok hibájából bekövetkezett sérüléses ütközések mennyisége (14-ről 17- re). Szekszárd belterületén a tavalyi 4 ilyen eset az idén kettőre csökkent, a hozzája tartozó járásban viszont tavaly egy sem történt, de az idén 4 esetben fordult elő. Figyelemre méltó, hogy a balesetet okozó gyalogosoknak mintegy 50 százaléka 14 éven aluli gyermek és 60 éven felüli idős korú volt. Ami a baleseteket okozó járművezetők kategóriánkénti megoszlását illeti, a tavalyi 73-ról 90-re nőtt a személygépkocsi-vezetők hányada. A baleseteknek több, mint 42 százalékát ők okozták. Legtöbben a szekszárdi járásban, valamint Dombóváron és környékén, de kisebb- nagyobb mértékben emelkedett a számuk a megye egész területén. Közülük 17-en két éven belül szerezték meg vezetői engedélyüket, tehát ez a szám a baleseteket okozóknak nem egészen 19 százaléka, ami azt a téves hiedelmet cáfolja, hogy a balesetet okozó személyautó-vezetőknek nagy része kezdő, rutintalan egyén. 'Nem megnyugtató az a körülmény sem, hogy a baleseteket okozó hivatásos tehergépkocsi-vezetők száma is jelentősen növekedett, a tavalyi 13-ról 20-ra. Szekszárd belterületén .például a múlt évinél néggyel, a paksi járdában hárommal többen karamboloztak. De még Bony- hádon, Dombóváron és környékükön is történt összesen 3, tehergépkocsi-vezető által előidézett baleset, ahol tavaly egy sem fordult elő. örvendetes viszont, hogy a szekszárdi járdában a tavalyi 6- ról 2-re csökkent a számuk. A teherautó-vezetők továbbképzése valamennyi munkahelyen kötelező. A jövőbeni feladat, hogy eme kötelezettséget nagyobb gondossággal, lelkiismeretességgel kell vé- gezn'i és a gépkocsivezetők rendszeres, forgalom közbeni ellenőrzését sem szabad elhanyagolni, formálissá ala- csonyítarfi. Az autóbuszok vezetői a tavalyi 4-gyel szemben az idén csak 3 közúti balesetet okoztak, ezek közül kettőt Szekszárd belterületén, egyet pedig a hozzája tartozó járdában. Ezeknek a baleseteknek is mindegyike hibás emberi magatartás következménye volt, tehát azokat el is lehetett volna nagyabb óvatosság mellett kerülni, így azt is például, amely Szekszárdion, helyi járatú autóbuszon történt egy körültekintés nélküli kocsiindítás miatt, s áhol egy 85 éves, le- szálln'i akaró utas sérült súlyosan. Az I. félév közlekedési baleseteinek több, mint 35 százalékát az úgynevezett egy nyomon haladó járművek vezetői Okozták, a motorkerékpárosok, a segédmotoros kerékpárok vezetői és a kerékpárosok. Számuk a múlt éviihez viszonyítva az alábbiak szerint, jelentősen emelkedett. A motorosoké 20-ról 30- ra, a segédmotorosoké 17-ről 21-re és a kerékpárosoké 13- ról 24-re. Ezen karambolozok jelentős hányada fiatal, vagy idős ember, utóbbiak inkább a segédmotorosok és kerékpárosok közül kerülnek ki, akiknek szabályiámerete hiányos, vagy semmi. A kerékpárosok közül pl. három 14 éven aluli gyermek súlyos, 'kettő pedig könnyű sérülést szenvedett saját hibájából. Az idős korú kerékpárosok közül ketten meghaltak, ketten súlyosan megsérültek, csupán egy személy úszta meg a karambolt köny- nyű sérülésekkel, ök szintén okozói voltak a baleseteknek. Külön kell szót ejtenünk az alkoholos befolyásoltság alatti járművezetés kérdéséről. 'Az ittas járművezetők számaránya a balesetek számához hasonlóan az elmúlt félév során elképesztően nagy volt. A 212 'balesetből 55 esetben az elkövető tettét alkohol hatása alatt követte el. Ez a szám az összes baleseteknek 25,9 százaléka, ami annyit jelent, hogy csaknem minden negyedik járművezető részegen karambolozott. 'Legkirívóbb példa erre annak a már említett személyautó-vezetőnek a tette volt, aki személyautóját részegen vezetve Simontornya térségében 'karambolozott. Mielőtt volán mögé ült volna ittasan, nem gondolt a kocsijában elszállítandó kisgyermekének életére sem, így a karambol során apjával együtt ő is életét vesztette. A lakott területein kívül bekövetkezett baleseteknek nagy része a 6-os számú fő- közlekedési úton, továbbá a két számjegyű főútvonalak közül az 56-os, 61-es és 63-as főútvonalon történt. Viszonylag kevés baleset volt a 65- ös számú főútvonalon, amelyik pedig a Balaton irányában, főleg szezonban, nagy forgalmat bonyolít le, az 55- ös főútvonalon pedig mindössze kétszer történt szerencsétlenség, igaz az egyik halálos kimenetelű volt. Az 56- os főútvonalon előforduló nagyobb számú közúti baleset még az elvégzett útkorrekciók után is elsősorban kedvezőtlen vonalvezetésével magyarázható, de megmagyarázni csupán a viszonylagos gyorshajtásokkal, hajmeresztő körülmények között végrehajtott előzésekkel, stb. lehet. Gyalogosok közül a már korábban említett szabálytalankodókon kívül járműve- zétők hibájából 21-en jártak szerencsétlenül, közülük hatan kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken. A balesetekben részesként szereplő gyalogosok közül összesen hárman vesztették életüket. A részesként balesetet szenvedett gyalogosok tehát 4-gyel többen voltak, mint az Okozók. Ez a számarány sokat mondhat azoknak a járművezetőknek, akik kormánykerék mögé ülve általában ádáz ellenségeivé válnak a gyalogosoknak, s a Sáját hibájukat is bennük keresik. A 14 éven aluli gyermek- korúak közül az elmúlt félév során 15-en haltak, vagy sérülték meg saját hibájuk folytán, 18-an pedig mások szabálytalan magatartása miatt. Még elgondolkodtatóbb a 60 éven felüli, idős korúak számaránya. Közülük kilencen szenvedtek közúti balesetet saját hibájukból ('ket- ■ten meghaltak), 16-an viszont náluk fiatalabb járművezetők szabályszegése miatt vál- ták közúti baleset sérültjévé. Ami a balesetek napszakonkénti megoszlását illeti, a legtöbb baleset 7—10 óra között, továbbá 13 és 20 óra között következett be. A legkritikusabb napok a hétfő, a péntek, a szombat és a vasárnap voltak. Gyorshajtás vezetői engedély nélkül és az „eredmény” Az előzésről Az előzés a közúti forgalom egyik igen gyakran végrehajtott — egyben legveszélyesebb és legtöbb figyelmet igénylő — közlekedési manővere. A manőver végrehajtása előtt és közben a vezetőnek több szempontot kell pontosan és gyorsan felmérni, illetve felbecsülni, majd aszerint cselekedni. Ha a művelet előkészítése, vagy végrehajtása során a vezető a legkisebb hibát elköveti, annak végzetes következménye lehet. A végrehajtás veszélyességét sokszorosára növeli az a tény, hogy a vezetőnek a vele azonos irányban, az úttesten haladó jármű mellett kell elhaladnia. A manőver veszélyességére való tekintettel a KRESZ igen pontosan meghatározza a végrehajtás előfeltételeit. Az előzést végző jármű a szembejövő forgalom résztvevőit nem zavarhatja. A szembejövő forgalom zavarási tilalma alatt nemcsak a szabályos sebességgel haladó járművek zavarási tilalmát kell érteni, hanem a szabálytalanul gyorsabban haladókét is. (Sajnos ma még kell ezzel számolni.) Az előzés zavartalan végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az előzés során igénybevenni kívánt úttesten a szabad kilátás megléte. Ez már akkor sem biztosított, ha a szembejövő jármű még nem látható, de megjelenésére számítani kell. (Pl. bukkanó az előzési útszakaszon.) Különös figyelmet kell fordítani erre a feltételre éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. Az előzési úthossz és az előzési sebesség helyes megválasztásánál — figyelembe véve a motor teljesítőképességét is — arra kell törekedni, hogy az előzés a lehető legrövidebb úton és rövid idő alatt legyen végrehajtható. Az előzés biztonságos végrehajtásához szükséges belátható útszakasz kétszerese legyen legalább az előzési úthossznak. A túl csekély sebességkülönbséggel való előzés még szembejövő forgalom hiányában is szabályszegő, hisz az ily módon előző jármű indokolatlanul akadályozhatja az őt utolérő járművet. Az előzés végrehajtását azonban az előzött jármű sem akadályozhatja. (Különösen veszélyes ilyenkor a sebesség növelése.) Az előzés végrehajtásának előkészítése során arról is meg kell győződni, hogy járművünk előzését egy másik jármű nem kezdte-e meg. A mögöttes forgalomról való meggyőződés a belső és külső visszapillantó tükörből, illetve szükség esetén hátra- nézéssel történik. Azt a járművet tekinthetjük az előzést megkezdőnek, amely már kihúzódott arra az úttestrészre, melyen az előzést brzton- ságosan végre lehet hajtani, illetőleg azt a járművet, amely az előzni kívánt járműhöz már olyan közel van, hogy annak irányváltoztatása — a sebességet is figyelembe véve — zavarná az előzni kívánó járművet. (Az előzést, ha az menetirányváltozással jár, nem hirtelen kormány- mozdulatokkal, hanem kissé nyújtott nyomvonalon ajánlatos elvégezni.) A vezető nem kezdhet előzésbe akkor sem, ha előtte ugyanabban a forgalmi sávban haladó jármű előzési szándékot jelzett. A járműsorban haladó járművek egyike sem kezdhet előzésbe (szándékát nem is jelezheti), ha a járműoszlopot már egy másik jármű előzni kezdte, és a járműsorból való kilépés az előző járművet veszélyeztetné. Az előző és az előzendő jármű közötti kellő oldaltávolság megválasztásánál meghatározó a járművek sebessége és egyéb szempontok is. (Pl. nagyobb sebesség esetén növelni kell az oldaltávolságot, pótkocsis szerelvények, figyelmeztető jelzést használó járművek, egynyomon haladó járművek mellett az általánostól eltérő, nagyobb távolságot kell tartani.) A biztonságos oldaltávolság tartásának kötelezettsége a művelet végrehajtásában érintett minden más járművel és gyalogossal szemben is fennáll. Az előzés befejezése után a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül lehet visszatérni. Nem szabálytalan több jármű egyszerre történő megelőzése sem — ha lát. ható az a hely, amely a visz- szasorolásra alkalmas lesz anélkül, hogy ezzel zavarnánk a szembejövő járműveket. Ekkor azonban igen körültekintően kell eljárni, számolva azzal is, hogy a járműsor elején valaki esetleg be- kanyarodáshoz fog besorolni. Durva, szabályszegő viszont az a vezető, aki a mindenáron való továbbjutás érdekében akkor is előz, ha már előre tudja, az előzés befejezése után hirtelen lassítani fog, mert pl. meg akar állni, vagy be akar kanyarodni. Ezzel a magatartásával veszélyezteti a saját és mások biztonságát is. A fentieken túl egy megjegyzés: az előzés soha nem kötelező! BALOGH JÓZSEF MHSZ
