Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

1983. július 19. NÉPÚJSÁG 3 A KKM megyei hálózata Csákánnyal nem lehet kapálni Szervezeti változás a külkereskedelemben „Nekünk la kis üzlet is maigy üzlet” — hirdette a Tra nselektro Külker esk edeL- mii Vállalóit, jelezve, hogy nemcsak a ttiíiz- és szózimiiJllió dolláros, rubeles tételek ér­deklik, Wamiem a k isebbek ds. Vagyis laz lilámért „s-ok kicsi, sokra megy” közmondás új­ra éled a termelők és kül­kereskedők körében egy­aránt. És érvényessége im­már országos, hiszen a Kül­kereskedelmi Minisztérium megyei megbízottai hét me­gyében telepeditek le. ^Mielőtt azonban a miinisz- téirium megyei képviselőiről szóllinánk, inézziük meg, ho­gyan fejlődött a Ikülkereske- dielem szervezete,, hiszen en­nek részéként foghatjuk fel a iminiiszitóriuim megyei há­lózatát iis. ÖNALLÖ EXPORTJOG A kiüilkereskedélem iparo­sítása, vagy az ipar küiike- reskedelmesítése 1968-ban kezdődött, amikor is több nagyvállalat vette Saját kéz­be a külkereskedelmi tevé­kenységet. S ezáltal például nemcsak la Magyar Optikai Művek, a Uaimroart, a Labor Műszeripari Művek, vagy a Ganz Műszer Művek kapott exportjogot, hanem a vidé­ki eváregységek i's közelebb kerültek a nemzetközi piac­hoz. E folyamat a nyolcva­nas években gyorsult fel. lA iszámok uavaniiis azt mutatják, hogy 1981-ben 20 válllaillat. ItaVally 26, az idén pedig 27 gazdasági szervezet szerzett jogot önálló küike- resikede’hni tevékenvséeire, il­letve 'bővíti a meglévő pro­filt. -Ebben az évb°n például a 'Békéscsabai' Kötöttáru­gyár, a lEékon Ruházati Vál­lalat. iq iBannóniia Szőrmeipa­ri Vállaltat, a szombathelyi Savanjla Ciipőaylár és az Eraer- aiaeaizdiéOkodásii Intézet kért *. és kapott önálló külkereske­delmi jogot termékeinek ér­tékesítésére. Bizonyára nem­csak érdekességként, hanem gazdasági megfontolásként is említhető, hogy a békéscsa­baiak az Iintercooperatton Rt.-t bízták meg a külke­reskedelmi teendőkkel. Megfigyelhető az is, hogy az iparvállalatok társuláso­kat hoznak létre, amire jó példá a iModex, 'amelyben 14 rühiagyár éls & Huragaro- tex állt ösisze, hogy konfek­ciót éritékesiíitsen külföldön. A IMectiimpex Gyógyszer - külkereskedelmi Vállalat pe­dig újjászerveződött, vagyis 7 gyógyszergyár közös kül­kereskedelmi vállalattá ala­kult, kiegészülve a termelő- esziköz -Ik eresfcedelmi f urak ­cióvali iis. S ide tartozik a 'Hungiarotex által alapított leányvállaltait, a Triikotex, amely önállósult a nagy vál­lalaton belül, 'Vagyis az ott dolgozók jövedelme attól, a forgalomtól' függ, amelyet elérnek. S mlég mindig nincs vége a külkereskedelmiben bekö­vetkezett szervezeti válto­zásnak. Jelenleg ugyanis 120 külkereskedelmi társasé got tartanák nyilván,, amelyek részben a mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken,, rész­iben ,a ihlatáinmentó, szövetke­zeti árucserékre épülve ala­kultak. Az előbbiekre jó ,pél- dá a nyúltánsulás, vagy a ibonirodb, az útóbbiakra pe­dig a Korasumex által létre­hozott regionális szerveze­tek, amelyek átfogják az or­szág csaknem valamennyi határmeniti régióját. fővárosi partnert KERESNEK iNos, ebben a képben kell elhelyezni a Külkereskedél- mi Minisztérium megyei megbízottait is, akik között az elsők Vas, Békés, Bács- Kiiskiun, iillietive Csongrád megyében kezdték dolgozni. Elsőrendű feladatuk, hogy a tanácsi 'vállalatokkal, szövet­kezetekkel felvéve ia kap­csolatot, feltérképezzék azo­kat az árukat, ültetve kapa­citásokat, amelyeket értéke­síteni' lehet koniverltilbiilis de­vizáért. Lényegében tehát olyan ,,házassá gk özv etíté st’ ’ folyltatniak, ahol a megyei „vőlegénynek”, illetve „menyasszonynak” keresnek fővárosi partnert valamelyik ik ülker eslkedellmi váHaiiataáiL. A Moraiimpex például frigyre lépett a csongrádi meggy- termelőkkel, » magozott for­mában, szesszel tartósítva sikerült nagy mennyiséget 'elhelyezni külföldön ebből a gyümölcsből'. A 'békési Vihar­sarok Tsz fáz ekasüz érnének tájjellegű kerámiáit a Ferű­in! on karolta fel, pontosab­ban vitte el Londonba. A juhtartó gazdaságok ikasika- val sajtját pedig <a Terim- pex éis az 'Initerinvesí köz,ve­títéséivel exportálták. ŰJABB MEGYÉKBEN A kisebb tételek értékesí­tése jelentős summát hozhat az országnak. E - felmérés szerint például ‘1982-bera 450 vállalat és szövetkezet 800- féle cikkéből 43 miililió dol­láros' bevétel származott, vagyis egy-egy tételre átla­gosan, évi 53 ezer dollár ju­tott. Ennék köszönhető, hogy 200 milillió dolláros összeghez jutott az ország a kils volu­menű exportból. Valószínű­leg ez i's közrejitászott abban, hogy a Külkereskedelmi Mi­nisztérium megyei1 hálózata az idén tovább bővült és május 1-tiől mér Baranyá­ban, Zalában és Szolnok megyében is dolgoznak a megyei megbízottak. EMŐD PÁL Félidőben az építőtáborok A vasárnapi turnusváltással félidejéhez érkezett az idei építőtábori évad. A vakáció megkezdése óta eltelt idő­szakban összesen 94 tábor­helyen több mint 27 000 fiatal dolgozott. Augusztus 13-ig, az építőtáborok zárásáig két­hetes turnusokban még csak­nem 30 ezer diák segíti a me­zőgazdaság, az ipar, s más ágazatok idényjellegű mun­káit. A fiatalok 80 százaléka vál­tozatlanul a mezőgazdaság­ban tevékenykedik, segítenek a gyümölcsszedésben, s más időszerű munkákban. Az élel­miszeripar ez idő tájt megso­kasodott gondjain is az épí- tőtáborozók enyhítenek, első­sorban a konzervgyárakban. A jobb előkészítésnek' a szervezésnek köszönhetően — az eddigi tapasztalatok sze­rint — gördülékenyebbé, ha­tékonyabbá vált az építőtá­borok munkája. Ismét meg­szervezték a szaktáborokat. Az idén Siófokon már másod­szor segítenek a vendéglátó- I iparban fiatal szakácsok, cuk­rászok, eladók, felszolgálók. Ugyancsak sikeres az ez év­ben először megszervezett környezetvédelmi építőtábor: az ebben táborozó fiatalok a Balaton partját tisztítják, rendezik. Megfelelően gondoskodnak a táborozok szabad idejének hasznos eltöltéséről. Szervez­tek olyan táborokat, ahol a fiatalok szabad idejük nagy részében makraméznak. má­sutt dalokat tanulnak, vagy az orosz, angol, német nyelv elsajátításával foglalkoznak. Szervezetten gondoskodnak a táborozok kulturális prog­ramjáról is, népszerű együtte­sek. előadóművészek folyama­tosan járják az építőtáboro­kat. Nagy forgalmat bonyolíta­nak le az építőtábori butikok is ahol a fiatalok önköltséges áron vásárolhatják meg a legdivatosabb öltözékeket. A butikokba kerülő divatáruk nagy részét a szakmunkáskép­ző intézetek tanulói szakmai gyakorlatukon tervezték- ké­szítették el. Javult az ellátás, de... Már volt AKROKER-kiállítás a szekszárdi vásárcsarnokban. Felvételünk 1977 áprili­sában készült. A fogyasztók megyei ta­nácsának legutóbbi ülésén a kiskertek ellátásával, illetve ennek a területnek a fo­gyasztói érdekvédelmével foglalkoztáik. A témakört ezt megelőzően a négy városi fogyasztók tanácsa már meg­tárgyalta, és összegyűjtötték az észrevételeket, javaslato­kat. Ezeket is felhasználta a fogyasztók megyei tanácsa, javaslatai megfogalmazásá­nál, valamint figyelembe vették a kereskedelmi fel­ügyelőség beszámolóját a té­máról. Az ÁK'F-vizsgálat tapasz­talatai szerint „a háztáji ter­melők, kiSkert-tulajdonosdk igényeit a kereskedelem egyre bővülő választékkal igyekszik kielégíteni.” A ke­reskedelmi felügyelőség szó szerint fogalmazott így írá­sos beszámolójában. Vagyis a kereskedelem igyekszik, de ez nem mindig sikerül. Az érintett termékek közül a rotációs kapák, a permetező- felszerelések, a metszőollók és az alkatrészek esetében fordultak elő hiányosságok. 'Fordultak bizony, mint ahogy ezt nemcsak a fo­gyasztók tanácsai erősítették meg, hanem mindazok is megtehetik, akik Vásárló­ként megfordultak az üzle­tekben. ASÖ, KAPA ÉS — VILLA Korábban ez a sor folytat­ható volt a kerti kézi szer­számokkal is. Nem volt — és nincs — elég ásó, kapa és nagyharang, de ez utóbbit viszonylag kevesen is kere­sik, az előbbiekkel ellentét­ben. A fogyasztók tanácsá­nak ülésén a következő do­log derült ki. A kereskede­lem rendelt, tonnában, mert az egyetlen gyártó, a Salgó­tarjáni kohászati üzem így kérte a megrendelést. Telje­sítették is vállalásukat az utolsó tonnáig az elmúlt második félévben. Csákány­ban! Kár, hogy ezzel a szer­számmal nem lehet kapálni. A fogyasztók véleménye sze­rint a most már kapható kerti szerszámokkal sem könnyű dolgozni, mert ami­nőségük bizony nem az iga­zi. Főként a nyeleké. Nem lehet a szerszámokkal olyan kíméletesen bánni, hogy előbb-utóbb nyakukat ne törjék. Nem a dolgozók, ha­nem az ásók, kapák... Hi­ánycikk viszont a trágyavil- 'la, pedig a legkorszerűbb módszer ismét az almozás lett, és erre már a környe­zetvédők is áldásukat adták. Az almozott trágya ugyan­is felhasználható talajjaví­tásra, nem úgy mint a híg­trágya. Tehát villa még nincs, csak az ipar még ne tudja, mert akkor jövőre csak azt gyártanak... 'No, de félre a tréfás hang­gal, komoly idolgók ezek, és tény, hogy a fogyasztói ér­dekvédelem terén is javult a helyzet, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint hogy az ellenőrzés során mindössze egyszer számoltak többet, egyszer meg kevesebbet a tényleges árnál, ami nem­csak kiegyenlíti egymást, ha­nem igazán elfér abba a ka­tegóriába, amit „tévedni em­béri dolog”, jelszóval elintéz­hetünk. IA felmérés alapos volt, ki­terjedt három állami válla­latra, 10 szövetkezetre, s el­lenőrizték három magánke­reskedőt. Négy vállalati, il­letve szövetkezeti központ­iban is jártak ellenőrök. A megyei növényvédő állomás, a KÖJÁL, a vetőmagfelügye­lőség, a mezőgazdasági osz­tály, a MÉSZÖV képviselői, valamint a vállalati és tár­sadalmi ellenőrök, összesen harminckettőn, vettek részt a felmérésben. KISGÉPEK ÉS ALKATRÉSZEK Az ellenőrzés időpontjá­ban a TITÁN-Ik'irendeltség­nél csupán ROBI—50 és RO­BI—52 típusú rotációs kapa volt. Az Agrokemél csak ROBI—50. A kisgépkeresle­tet, beleértve a permetező­ket is, csak mintegy 70 szá­zalékban tudják kielégíteni, az ipari Vállalatok az igény szerinti és folyamatos ellá­tást nem garantálják. A TI­TÁN Vállalat által forgal­mazott, jótállás alá eső ter­mékeknél hiányosságot nem tapasztalták, a jótállási je­gyek rendben voltak, a szer­vizek helyeit feltüntették, a raktározási és tárolási felté­telek megfelelőek. Az AG- ROKER Vállalat az általa forgalomba hozott kisgépek javítását vevőszolgálat for­májában biztosítja — elvi­leg' Ugyanis a fogyasztó mást mond és joggal mond­ja. Nincs alkatrész és nincs javítóhálózat, illetve van, de igen messze, a hátán a ro­tációs kapával és permetező­vel útnak indulhat a fogyasz­tó, amíg talál szervizt, és ott alkatrészt is. A „rés” el­sősorban abban van, hogy a két említett beszerzési for­ráson kívül még más csator­nákon is értékesítenek kis­gépeket, ezek alkatrészigé­nyét aztán már nem tartják, nem is tarthatják számon az említétt vállalatok. Csak nö­veli a nehézségeket, hogy sokféle típus van forgalom­ban. VETŐMAG, SZAPORÍTÓ ANYAG, VEGYSZEREK Vetőmagból jó volt az el­látás, még az egyes boltok esetében is, a 27 ellenőrzött üzlet több mint nyolcvan százalékában megfelelőnek találták a kínálatot. A szak­boltok választéka 40—90-fé- lé mag között ingadozott, a vegyes jellegű üzletekben is 15—20-Jéle vtőmagot kínál­tak. Egyes drazsírozott és import fajtákból a szezon teljes tartama alatt a várt­nál nagyobb volt a kereslet, ebből adódóan a választékhi­ány is. A szaporító anyagok érté­kesítése viszonylag kevés számú telepen történik. A kereskedelmi felügyelőség szerint az egyre növekvő ke­resletet a meglévő hálózat rövidesen nem tudja kielé­gíteni. A legnagyobb gond évről évre a palántaJh'iány. Megegyezés született a mű­trágya és a növényvédő sze­rek előszállításáról. A vizs­gálat időpontjában 53-féle növényvédő szer és 7-féle műtrágya volt a kínálat. Itt a gondot, a minőség szerinti átvétel, illetve a szavatossá­gi idők lejárta okozza. Elő­fordult, hogy mér az AG- ROKER-ihez úgy érkezett a növényvédő szer, hogy nem hozhatták forgalomba a sza­vatossági idő lejárta miatt. Ettől függetlenül is nagy a zűrzavar a szavatossági idő körül. Az ellenőrök nagy ér­tékű lejárt szavatosságú készleteket találtak a kiske­reskedelemben, elkülönítés nélkül. Másutt elkülönítették ugyan, de a „bevizsgálásról” nem intézkedtek. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a lejárati idő után is hasz­nálható még a vegyszer, csak azt kell megvizsgáltatni, hogy mekkora a hatóanyag- csökkenés. Jelenleg is van árleszállítás az AGROKER- nél, de nem a csökkent mi­nőség miatt! A növényvédő szer és műtrágya kiszerelési csomagjai a vásárlói igé­nyekkel egyre jobban össz­hangba kerülnek — állapí­totta meg az ellenőrzés, de a vásárló ezzel nem mindig ért egyet, mondja a fogyasz­tók tanácsa. JAVASLATOK A fentiek alapján az FMT a Fogyasztók Országos Tanácsához a következő ja­vaslatokat továbbította. A salgótarjáni! üzem fogadjon el megrendelést, de ne ton­nában kössék meg a szerző­dést, hanem termékféleség­ben. Javasolják, hogy a fo­lyékony növényvédő szerek kupakja legyen egyúttal imérőedény is, mint ahogy ezt a mosószereknél, habfür­dőknél már megszoktuk, te­szi hozzá a háziasszony. Jár­jon el a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsa a kerti kisgépek garanciális javításának job­bítása érdekében. Történjen intézkedés arra, hogy a le­járt szavatosságú vegyszere­ket, — mérgező anyagokat — kellő időben szállítsák el a megsemmisítés helyére. A MESZÖV-nek javasolják, hogy a vásárlók tájékoztatá­sára legalább a szakboltok­ban, jól látható helyen, tün­tessék fel, hogy a növényvé­dő szer mire való és mivel helyettesíthető. A szekszárdi fogyasztók tanácsa Javasla­tát elfogadva ajánlják, hogy a vásárcsarnokban, szezon előtt, az A'GROKER kapjon lehetőséget a választék be­mutatására. Ih&rosi Fotó: GK Növényvédő szerek, többféle kiszerelésben Kerti traktorok a BNV-n

Next

/
Thumbnails
Contents