Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

1983. július 16. Képújság 3 A dombóvári MÁV üzemi párt-vb tárgyalta Munkahelyi demokrácia az üzemfőnökségen A Központi Bizottság szükségesnek tartja a dolgozók aktív részvételét a vállalatok gazdálkodásával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásába#, a dönté­sek meghozatalában és végrehajtásába^. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére politikai és gazdásági szempont­ból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartalékokat, segíti hasznosításukat.” (Részlet a Központi Bizottság 1983. áp­rilis 12—13-i határozatából.) A dombóvári vasúti,------------------- üzemek é vek, vagy Inkább évtizedek óta 'kiemelkedő eredménye­ket érnek: dl, szinte nem1 mú­lik el május elseje anélkül, •hogy valamelyikük, vagy egy időben, több .i!s, .ne részesül­ne országos elismerésiben., ki­tüntetésiben. iHa a gazdasá­gi eredmények egyik döntő tényezője ia munkahelyi de­mokrácia — márpedig erre utal 'a Központi Bizottság határozata — akikor ennek Dombóváron jól kell funk­cionálnia. Ám súlyos hiba •lenne mechanikusan hozni összefüggésbe a kettőt. Mint •azt Tóth Ferenc, a dombó­vári vasútüzemi pártbizott­ság tiifklár'a ia végrehajtó 'bi­zottság ülésén „Az üzemi da­lnok r á ci'a ér ve nyes ül ésé ne k tapasztalatén 'az üzemfőnök­ség területén” című .napirend v i.t á j á naik ős szefogla 1 ó j á b a n megállapította: soha sem mondhatjuk el, hogy az üze­mi demokrácia érvényesülé­sében elértük a maximumot, hogy már minős tennivalónk annak további fejlesztésé­ben. 'A szakszervezeti bizottság titkára volt a napirend elő­adója., ezért elsősorban az üzemi demokrácia fórum- rendszerémak működését ele­mezte a végrehajtó 'bizottság. Ez azonban, n.sm jelenti 'azt, ■hogy a feladatok csak a s z a kisze övezetre há r ul n a k, még kevésbé azt, hogy az üzemi demokrácia' fogalma leszűkülne a fórumokra. Sok a feladata a gazdásági veze­tőknek és a pártszervezet­nek is, hogy a több mint '1600 dolgozó közérzete jó legyen', kedvvel végezzék munkájukat, elmondják akár a fórumokon, akár azokon, kívül, milyen gondok, prob­lémák vannak a munkában., milyen elképzeléseik ván.n'ak 'a munka j'a vitás ára, és he­lye van annak is, hogy szót emeljenek egyéni problé­máik meeoM'ása érdekében. Mint a. vb-t a«ok közül töb­ben elmondták, nagyon .rossz ihiaitásá van. az olyan véle­ménynek, hogy „ne szólj szám., nem fáj fejem!” Egy alkalommal utánajártak en­nek. Fialtál vasutast ..okí­tott ki” így idősebb kollégá­ja. 'A fiatalember valami­lyen munkahelyi1 rendelle­nesség miatt háborgott, ő pedig fi evei meztette: „.szólj csak, majd kapsz egy na­gyot ia fejedre!” — Kiderült, hogy az, illetővel jó tíz év­vel ezelőtt történt egy ilyen •eset és azóta néma1 a 'terme­lési 'tanácskozásokon. Ez is .példázza azt, hogy a rossz reagálás a. 'dolgozók észre­vételeire .nemcsak az adott időpontban bat kedvezőtle­nül', Iha.mem — függetlenül attól, bogy a- dolgozónak iga­za volt-e, .vagy sem — akár egy évtized1 múlva i:s „visz- szaüt”. Éppen ezért — elsősorban a pártszervezeteknek — gon­dosan kell őrködniöki azon, hogy a dolgozók nyugodtan ■elmondhassák véleményüket, észreVé'teleiket, senkit se ér­hessen retorzió. Persze, olyan eset is előfordult, hogy valaki 'ilyesmiről beszélt munkatársaival^ amikor az­tán utánajártak, kiderült, hogy nem .tud konkrét ese­tet, példát mondani.. A dolgozókát a vezetésbe — minit másutt üs — két úton., képviseleti és közvet­len formában vonják be. Az üzemfőnölklség .bizalmi testü­leté ez év májusában tár­gyalta meg és fogadta el az ezb és a .bizja'Jmitestület új, kibővített működési szabály­zatát és káderhatásköri' le­írását. Itt is hangot kapott — vezetők és dolgozók egy- 'aránt szóltak róla —, hogy a .dolgozók közvetlen fóru­mán, a termelési tanácsko­zásokon főként tartalmilag javítani' kel!'. Nem ritka je­lenség, hogy még egy óra sem telt el, de sokan, már nézik az. órájukat, ihogy mi­kor lesz vége a megbeszélés­nek, .mikor fhdúlhatnak ha­za. A végrehajtó bizottság .több tagja tapintott a lé­nyegre: a termelési tanács­kozások szervezői, vagy in­kább előadói néha rosszul gazdálkodnak az idővel. Nem ritka az egyórás beszámoló, aminek tekintélyes része adatokból, különböző terme­lési, forgalmi mutatókból áll. Ezeket előre írásban ki lehetne adni, .vagy a fali­táblákra kifüggeszteni és a szóbeli beszámoló csak a lényeges kérdésekről, fel­adatokról szóljon. Nyilván­való, hogy ily módon tartal­masabbak lennenék a viták, több hasznos j'a Vas lat hang­zana el, olyanok is elmon­danák a véleményüket, akik a hosszú beszámolót hallgat­va már az órájukat nézege­tik, 'hogy mikor kell haza- induliniok. Felvetődött h'°sy az el­-------------------hangzott j avaslatokat nem szabad egyszerű — néha felszínes és a felszólaló által már előre tudott — válaszadással lezárni. Az észrevételeket, javaslatokat gondosan ele­mezni kell', és ha hasznosít­hatók, mindaddig számon- ta.rtani, amíg meg nem va­lósultak, vagy az elmondott hiányosságokat meg nem szüntették. Ugyanakkor erő­síteni kell az 'üzemfőnökség közvéleményében, azt a tu­datot, hogy a fórumokon kí­vül is, bárki, bármikor for­dulhat az illetékes vezetőhöz panaszával, észrevételeivel, javaslataival. .Az elmúlt hónapokban le­zajlott szakszervezeti bizal­mi. főbizalmi beszámolások ' szinte egyöntetűen megálla­pították, hogy a demokrati­kus fórumok közül a bizal­mi testület működik a leg- er edm é nyes ebben,. Üléseit munkát érv alapján tartja, évente öt-hat alkalom mák A hatáskörébe utalt kérdé­sek megvitatása, elfogadá­sa előtt a tárgyalt anyagot írásban kézhez kapják a tes­tület tagjai, így módjukban van csoportjukkal, illetve a nem testületi tag bizalmiak­kal együtt előzetes véle­ményt kialakítani. Általá­ban 8—1.2 felszólalás hang­zik el a testületi ülésen, ja­varészük a lényeget érinti. Fon.tosák a. bizalmi,csoport taggyűlések, amelyeken a munkahelyre lebontva vitat­ják meg a feladatokat. Mint a végrehajtó bizottság állást foglalt: a gazdasági partne- ren-vezetőn kívül eziekre a tanácskozásokra a terület pártcsoport-lbizialmiját is meg kell hívni. 'Rendszeres az üzemfőnök­ségnél a szocialista brigád- vezetők .tanácskozása, tar­tanak .rétegtanácskozásokat (nők, fiatalok) időnként megbeszéléseket tartanak az újítókkal. iA végrehajtó bizottság igen, fontosnak tartja, hogy az üzemi demokrácia külön­böző szintű fórumain kez­deményezők legyenek a kommunisták. Az a tapasz­talat, hogy ahol a párttagok felszólalnak, sokkal aktívab­bak a pártonfcívüliek is. A szakszervezeti bizalmiak túl­nyomó többsége jól látja el feladatát, — minit a vitából kiderült — 10—15 éve több­nyire csak az.t nézték a bi­zalmi megválasztásakor, hogy alkalmas-e a szakszer­vezeti bélyeg eladására, most, a .megnövekedefct fel­adatok és hatáskör követ­keztében a munkában is pél­damutató, a közösségért is dolgozni kész dolgozókat vá­lasztják meg társaik. A de­mokratizmus jele, hogy aki közülük nem látja el jól fel­adatát, nem képviseli meg­felelően a csoportot — és itt nemosak a dolgozók ér­dekeiről van szó, hanem a gazdasági1 munka, a termelő­tevékenység segítéséről is — visszahívják tisztségéből. Az évenkénti beszámolók al>- kalmávail az utóbbi időben több bizalmit is visszahív­tak választói és helyette al­kalmasabbat bíztak meg. Előfordult még a közelmúlf- ■ban is, hogy amikor béreme­lésről, vagy jutalmazásról volt szó, a bizalmi csak azt nézte meg, hogy a neve sze- repel-e a listán és ha igen, •azt aláírta. Mint azt a végrehajtó bi­zottság megállapította, az üzemfőn,öksé'g területén az utóbbi években szélesedett, mélyült a- munkahelyi de­mokrácia, ám néhány jel ar­ra mutat, hogy szükség van további fejlesztésére is. Tar­talmasabbak legyenek a fó­rumok, még a látszatát is kerülni kell annak, hogy bárkit, hla hibát lesz szóvá, a munka javítására tesz ja­vaslatot, bármiféle bántódás érhessen. Fel kell lépni az olyan — szerencsére egyre ritkább — „válaszadás” el­len, hogy „maga csak ne beszéljen, hiszen maga is ezt, meg ezt csinálta...” Az előbbit nemcsak és------------------egyáltalán n em akkor kel! felhánytor- giatni, amikor az illető bírál, hanem attól teljesen függet­lenül. Az üzemii demokrácia akkor hatékony, ha a jogok és a kötelességek egységére épül. J. J. Befejező szakaszában a dunaújvárosi konverter-acélmű helyreállítása Befejező szakaszába lé­pett a Dunai Vasmű kon- var tér - acélművé n ek helyre­állítása. A két) héttel ezelőt­ti acélfolyás és tűz. után tel­jesen kicserélték az elektro­mos vezetékrendszert, a sza­bályoz ó'be>r e n.dez és ek eb. vala­mint a kapcsolószekrénye­ket. A végszerelés irányítá­sára nágiy vezető szakember érkezett Dunaújvárosba a Szovjetunióból., köztük a konverter-acélmű szovjet főtervezője. A bekötések el­készülése után már a veze­ték- és kapcsolórendszer ap­rólékos vizsgálatán dolgoz­nak. Pénteken feszültség állá helyezték az első hajtóvezér- lő egységet és. a tirisztoros szabályozórendszer első kap­csolótábláját. A tervek sze­rint a jövő hét közepén el­hagyják a konverter-pódiu­mot a külső vá!1 aliatok sze­relői és a dunaújvárosi ki­segítő munkások, akik dere- kas munkát végeztek. Ezt követően már csak a villa­mos szerelők folytatják a villamos berendezések, autó­in,atilkák fi momhiang ol á sát, kipróbálását. Az egyes kon­verter tíznapos beszabályo­zása, üzemi hidegpróbája jö­vő hét végén kezdődik és várhatóan augusztus első napjaiban ismét acélt csa­polhatnak a dunaújvárosi konverterből. HÉTRŐL HÍRRŐL Néha nehéz a dolga a krónikásnak, ha a hét eseményeiből kommentálni akarja azo­kat, amelyeket ő is, és elképzelése szerint az olvasó is fontosnak tart, mivel hogy ke­vés volt az ilyen hír, esemény. Most for­dított a helyzet. A választás azért nehéz, mert sok minden történt, ami megmarad a közvetlen átélő és az olvasó emlékezeté­ben. E rovatunkban ritkán szerepel a sport, ám most ide kívánkozik. Bár igaza volt kollégámnak, aki keddi glosszájában meg­jegyezte: eddig megyénknek nem nagyon sikerült bekerülnie a sporttörténeti halha­tatlanságba, ami azonban a hét végén tör­tént, mégis csak több, mint egyszerű sport- esemény. A Gemenci Nagydíj Kilencedik alkalommal rendezték meg ezt a nemzetközi kerékpárosversenyt, ami 1975. óta a megye legrangosabb sportese­ménye, évről évre nemcsak több verseny­zőt, hanem nagyobb közönséget is vonz. Akkora tömeget, amelynek megörülnének nem egy NB I-es labdarúgó-mérkőzésen. Hogy miért jut az ember eszébe a ke­rékpárról a futball? A szekszárdi kezde­ményezés jelentős lépés a tekintetben, hogy meggyőzzön sokakat: neemcsak labdarú­gásból áll a minőségi sport, nemcsak — és mint az elmúlt idény tapasztalatai bizo­nyítják — ott, hanem a sport más területe­in is teremhet megyénknek, Szekszárdnak babér. Sőt! A Gemenci Nagydíj népszerűsége évről évre fokozódik. Tavaly a labdarúgó Mun- diálon a döntőbe jutásért játszott mérkő­zést közvetítette a televízió, éppen az or­szágban egyedülálló villanyfényes kritéri­umverseny időpontjában. Mégis több, mint tízezren nézték és biztatták a kerékpáro­sokat. Most a „Ki mit tud?” középdöntője volt az esti verseny „konkurrense”, ám tizenötezren választották inkább a kereke­seket. Ott volt a közönség a többi verseny­számokon is, és elismerésre méltó az az összefogás, amely vállalatok, szövetkezetek, intézmények egész sorát megmozgatta a verseny sikeres megrendezése érdekében. És ami számunkra igen fontos: a szekszár­di kerékpárosok sikere. Az ipari szövetkezeti mozgalom már ko­rábban felismerte, hogy helytelen a hazai sportban kialakult labdarúgás-centrikus- ság, Spartacus sportkörei elsősorban a töb­bi sportágra koncentrálnak, mint a kézi­labda, az ökölvívás, teke, stb. Nem ered­ménytelenül. Díszes kerámia vázát készített és ajánlott fel a legjobban szereplő szekszárdi kerék­párversenyzőnek Jaszenovits Géza szek­szárdi népi iparművész. Átadja a különdí- jat Halász Zoltánnak, aki ezúttal nemcsak a szekszárdiak legjobbja, hanem az egyéni összetett verseny győztese is volt. Vendégjárás Ebben is bővelkedtünk az elmúlt héten. Hogy .még a Gemenci Nagydíjnál marad­junk: külföldről hét ország Versenyzői jöt­tek el. Aztán: hírt adtunk arról, hogy Len­gyelbe heidelbergi ősrégészek látogattak, tanulmányozták az itt folyó ásatásokat, is­merkedtek az eredményekkel. A Tambov megyei ifjúsági turistacsoport négy napig tartózkodott Szekszárdon, többek közt el­látogatott a megyei építőipari vállalathoz. Három csoport, illetve küldöttség a megye mezőgazdaságával ismerkedett. A TÓT len­gyel partnerszervezetének és a karl-marx- stadti agrártudományos centrumnak a de­legációja kedden érkezett Szekszárdiba, majd két nap múlva jött az osztrák dél-stá­jerországi parasztszövetség ötvenkét fős csoportja. Hála az ország évtizedek óta tartó fej­lődésének ezen belül megyénk gyarapodá­sának, van mit megmutatnunk külföldi vendégeinknek, ezúttal a szocialista mező- gazdaságtól, a korszerű építőipartól a ré­gészeti kutatásokon keresztül a sportig. HÉTRE HÍRRE Az élelmiszergazdaság A búzát vágják a kombájnok Befejezték az aratást Dalmandon és Szedresen. Szedik a kajszit Alsótengelicen. Véget éri a meggyszezon a Paksi Konzerv­gyárban, folytatják az őszibarack-, meg­kezdték a zöldbabfeldolgozást. Meggyből ezer vagonnyi készterméket állítottak elő. íme a hírcsokor az élelmiszergazdaságból, amihez jön egy negatív előjelű is: üzem­zavar a szekszárdi kenyérgyárban. Az aratásról alig valami. Mivel az, hogy befejezték — a héten nyilván több gazda­ságban is bekövetkezett — már nem új­ság. Fennakadásról, zavarról pedig nem kaptunk hírt, és így nem is adhattunk. Ha a pár év előtti lapszámokat ütjük fel, ilyenkor „szerepeltek” az alkatrészellátás hiányosságairól szóló írások, még korábban pedig — mondjuk harminc évvel ezelőtt — az is újságcikktéma volt, hogy eljutott-e a falvakba a szalonna, meg az aratópálinka. Nos, ez utóbbi már ismeretlen fogalom, sőt aratáskor egyenesen tilos a szeszesital­fogyasztás, lévén a betakarítás eszközei nagy értékű, korszerű gépek, szállítóeszkö­zök, baleseti veszélyforrás lenne mint min­dig, itt is az alkohol. Az előbbit pedig szükségtelenné teszi a legtöbb helyen ki­szállított meleg étel. Amiről szerdai szá­munk utolsó oldalán képes hírben számol­tunk be. A rádióból hallhattuk, hogy a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar — több iparág­gal szemben — túlteljesítette első félévi export- — benne a tőkésexport — prog­ramját. Még nincs, nem lehet összesítés a kenyérgabona-termésről, hiszen a búza egy része még lábon áll. Ám az eddigi eredmé­nyekből arra lehet következtetni, hogy nemcsak az ország kenyere termett meg, hanem jut exportra is. Egyébként, az őszi árpát már összesítették, jók az eredmé­nyek, a megye termelőszövetkezetei közt. a legnagyobb hektáronkénti hozamot a nagy- kónyi közös gazdaság érte el. Hatékonyabban Nem kellett új épület, a réginek a bő­vítésére sincs szükség, mégis a termelés 10—15 százalékos növekedését célzó mű­szaki intézkedést vezettek be a Bonyhádi Cipőgyárban. Közel kilencmillióba kerül az a fejlesztés, amiről hírt adtunk, ám a számítások szerint három éven belül meg­térül a hatékonyabb munkával, ésszerűbb szervezéssel. Emellett, a dolgozók is — leg­alábbis a tavaly ősszel üzembe helyezett első „Varion” szalag példája ezt mutatja — jobb körülmények között végezhetik munkájukat. A korábbi, kötött ütemű sza­laggal szemben — amikor is a munka túlságosan egyhangú volt, emellett a leg­nagyobb igyekezettel sem lehetett elérni, hogy mindenki képességeinek megfelelően dolgozhasson — most igazodhat a munka­adagolás üteme az egyes dolgozók képes­ségeihez. Nyilván más üzemekben is vannak, ha nem is pontosan ilyen, de mégis meglévő tartalékok a hatékonyság fokozására. JANTNERJÁNOS Kigyulladt a jelzőfény a munkaadagoló 48- as gombján, egy perc múlva Szőts Gyuláné fejtűző, a 48-as munkahely „gazdája” meg­kapta a szalagon a félkész felsőrészt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents