Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

2 KÉPÚJSÁG 1983. július 16.* Jó hír Madridból 'Pénteken délelőtt alig fél­órás', zárt ajtók mlöglött tar­tott teljes üléssel folytató­dott a madridi találkozó. A központi téma a záródoku­mentum-tervezet hat hivata­los nyelven elfogadandó vál­tozatainak egybevetése, az azonos jelentés biztosítása volt. A délelőtti ülésen a részt­vevők megállapodtak abban, hogy délután isimét teljes ülésre gyűlnek össze. Még a délelőtt folyamán, tanácsko­zásokat tartottak a különbö­ző országcsoportok és több kel et—ny ugati' kaposo 1 atfel- vétel is volt. Megfigyelők szeriint nem kizárt, hogy a záródokumen­tum-tervezet végleges meg­fogalmazásait illetőién hama­rosan megegyezésre jutnak a. küldöttek. Lapzártaikor érke­zett hírek szerint közel van a záróülés időpontjának be­jelentése is. Szergéj Kondrasov (középen) üdvözli Kampelmant, az amerikai küldöttség vezetőjét (háttal) a pénteki ta­nácskozáson. (Tele fotó) Véres összetűzések Libanonban A libanoni kormányhadse- reg és a drúz tüntetőik Alej városában csütörtökön le­zajlott összecsapása arról tanúskodik, hogy Amin Dzsemlajel elnök falangis- ta rendszere — a Haladó Szocialista Párt és a drúz vallási vezetők követeléseit, figyelmeztetéseit semmibe véve — a politikai kiegyezés helyett a fegyveres konfron­táció útját választotta. A li­banoni hadsereg egyik gépe­sített járőre — izraeli kato­nák kíséretében — előzetes egyeztetés, politikai vagy biztonsági megállapodás nél­kül hatolt be a Bejrút—Da­maszkusz útvonalon fekvő városba, hogy terepszemlét tartson, előkészületeket te­gyen a küszöbön álló részle­ges izraeli dsapatvisszavonás során kiürítendő területek át­vételére. A leghitelesebb változat szerint az aleji összecsapás úgy kezdődött, hogy a had­sereg egyik terepjáró gépko­csija az utat eltorliaszoló tün­tetők közé hajtott, halálra gázaivá egy drúz vallási ve­zetőt. Az ezután kirobbant lövöldözés során a katonai járőr tagjai agyonlőttek egy fegyvertelen fiatalembert és megsebesítettek öt lányt. A hadsereg állományából 14 tiszt és katona sebesült meg. A libanoni hadügyminiszter kijelentette, hogy a történtek ellenére folytatják az előké­születeket a térségből kivo­nuló izraeli csapatok felváltá­sára. A Valiid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt köz­leménye felelőtlen provoká­ciónak minősítette a hadse­reg eljárását, rámutatva, hogy a katonaság csupán egy át­fogó politikai kiegyezés kere­tében vonulhat be a drúzok lakta hegyvidékre. Ennek hí­ján a lakosság kénytelen szembeszállni a keresztény- fa láng ista érdekeket megtes­tesítő alakulatok inváziójá­val. A Haladó Szocialista Párt közleménye érthetetlen­nek minősítette, hogy a kor- mányhíadsereg, amely a Ke- let-iBej rútba való bevonulás előtt hosszas tárgyalásokat folytatott a keresztény-falan- gista milíciák vezetőivel, a drúz-szocialista milíciáktól megtagadta ezt a lehetőséget. „Miért van az — tette fel a kérdést —, hogy a hadsereg, amely mindeddig egyetlen lövést sem adott le az agresz- szorokra és a megszállókra, most habozás nélkül tüzet nyitott az aleji tüntetőkre?” lAz aleji incidenssel egy idő­ben az izraeli’ és a libanoni hadsereg járőrei együttesen tanulmányozták a kiürítési feltételeket Alej és Suf tér­ségében. A két hadsereg kép­viselői napok óta egyeztető tárgyalásokat folytatnak az izraeli csapatok részleges ki­vonásának lebonyolításáról. A Suf hegyvidék és a tenger­part több szektorában mérsé­kelték az izraeli megszállók jelenlétét, sőt egyik-másik állásukat már birtokba is ve­hette a libanoni hadsereg. A libanoni hadvezetésnek át­adott kiürítési terv szerint az új izraeli vonal a Barufc- hegység és az Avaii-folyó torkolata között húzódik. Pénteken délelőtt a liba­noni kormány ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrút több körzetében ugyancsak véres összecsapások zajlottak le a lakosság és a karhatalmi erők között. Az incidensek soroza­ta azzal kezdődött, hogy a rendőrség egy iskolából erő­szakos úton eltávolította a háborús menekülteket. Mi­után fegyveres elemek rálőt­tek az intézkedő rendőrökre, a páncélosokkal megerősített hadsereg is beavatkozott a konfliktusba. Egy páncélost tankelh'árító rakétával kilőt­tek. Péntek délre állt helyre a nyugalom Nyugat-Bej rút­ban. Az összecsapások során egy polgári lakos meghalt és öt megsebesült. A hadsereg­nek hat sebesültje volt. A falangista milíciák rá­diója úgy értesült, hogy 40 síita, szocialista és nasszeris- ta fegyverest tartóztattak le a tüntetéseiket követő razzia során. PANORÁMA BUDAPEST Együttműködési tervet írt alá dr. Sándor László, az Egészségügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok fő­osztályának vezetője és Paul Stelfea, a román egészségügyi minisztérium külügyi igazga­tója. PÉCS Pénteken megnyílt a IX. pécsi ipari vásár. Asztalos Ferenc vásárigazgató köszön­tötte a megjelenteket,’ a ha­zai kiállítókat és a jugoszláv delegációt, majd Julhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­ter mondott megnyitó beszé­det. A vásár tíz napon át dél­előtt tíztől este 'hét óráig vár­ja látogatóit. A Pécsre láto­gatóknak a MÁV a vásár ide­jére húszszázalékos utazási kedvezményt nyújt. MOSZKVA Terjedelmes szerkesztőségi recenziót közöl pénteki szá­mában a Pravda Jurtj And- ropov válogatott beszédeinek és cikkeinek a Szovjetunió­iban most megjelent köteté­ről. A válogatásban szereplő beszédek és cikkek megvilá­gítják az SZKiP kül- és bel­politikájának időszerű kérdé­seit, a szovjet társadalom fej­lődésének kulcsfontosságú problémáit, s bemutatják azt az összetett tevékenységet, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a KB Politikai Bizottsága a kommunista építőmunkát irányítva végez — állapítja meg a Pravda. PÁRIZS Pokolgép robbant pénteken kora délután a párizsi Orly-i repülőtér előcsarnokában, a török légitársaság beszálló- pultjának közvetlen közelé­ben. Három ember meghalt, 38 pedig megsebesült. A me­rényletet az Örményország felszabadításáért küzdő titkos örmény hadsereg (ASALA) elnevezésű szélsőséges szerve­zet vállalta magára. ATHÉN A görögországi amerikai katonái támaszpontok státu­sát szabályozó új szerződést írtak alá pénteken Athénben. Az év végén életbe lépő szer­ződés szerint az Egyesült Ál­lamoknak 1988 végétől fel kell számolnia támaszpontjait és megfigyelő állásait Görögor­szágban. Iparvállalati vezetők tanácskozása (Folytatás az 1. oldálról) kuumtechnilkai eszközök, orvosi műszerek' és egyes ruházati cikkek gyártása —, továbbra iis a legdinamlku- slabban fejlődő ágazatok kö­zé tartoznak majd. Jobban ki kell használná- — részben a nemzetközi munkamegosz­tásiba való bekapcsolódással — a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártást, az élelmiszertermelés növe­lésére. Javítani kell a szerszám- és készülékellátást is. A jö­vőben jobban ki kell hasz­nálnunk a komplett rend­szer exportban rejlő lehető­ségeket, főleg a viillamos- energia-iilplarban, az egész­ségügyiben, az oktatás terén és az élelmiszer-gazdáság­iban. Mindennek érdekében egyenletes színvonalú, minő­ségi termelésre van szükség, larná a dolgozók alkotókész­ségének kiteljesedését igény­li.. Méhes Lajos röviden szólít az ipar 1983 első félévi mun­kájáról, elmondta, ho’gy az ágazat termelése a tavalyi félévhez képest 99,6 száza­lék volt. Mivel az idei terv il,7 százalékos növekedést ír elő, az elmaradás nem je­lentéktelen. Aiz utóbbi he­tekben azonban sok vállalat Intézkedéseket tett az elma­radások behozáséra. A kö­vetkező félévre megfelelő a rendelésállomány, tehát az iparvállalatok és a szövet­kezetek előtt kedvezőbbek a feltételek a terv teljesítésére. ♦ Ajz igazgatói értekezlet után az Ipari Minisztérium vezetődi élükön a miniszter­rel, az államíiitlkárO'kkail és a miniszterhelyettesek k el, saj - tótájékozitiaitót tartottak az ipar időszerű kérdéseiről. Az MTI munkatársának vála­szolva Rabi Béla államtitkár arról szólt, hogy a tárca sor­ira megvizsgálja mlajd az alacsony hatékonyságú nagy-, közép- és kisvállala­tok helyzetét, de azt ma még ■nem lehet megmondani, hogy a csepelihez hasonló szerve­zeti változást más vállala­toknál. is kezdeményeznek-e. A nehéz pénzügyi helyzet­ben levő vállalatok gondjai­nak megoldására nem lehet sémát felállítani', minden egyes esetet külön kell meg­vizsgálni'. Az azonban biz­tos, hogy mindenekelőtt ma­guknak a vállalatoknak kell erőfesz!téteket tenniük, akár szervezeti, akár szervezési intézkedésekkel, hogy kilá­baljanak rossz helyzetükből. Az MTI tudósítójának egy másik kérdésére válaszolva elmondta: igaz, hogy a leg­fejlettebb ipari országokban, a világpiaci' recesszió idején ,is intenzív volt a technikai fejlesztés, die elsősorban a szellemi tőkéit hasznosítot­ták. A mii' erőforrásaink az utóbbi időben szűkösek^ leg­alábbis ami a beruházási le­hetőségeket illeti', de szelle­mi tartalékaink szinte kor­látlanok. Aizt is el kell mon­dani — hangoztatta —, hogy ■a recesszciós időszak elle­nére határoztuk el például az elektronikák vagy a gyógyszer- és növényvédő szer gyártási programokat. Az energ iaprogram és az anyaggazdálkodási program ds a megyailósulás útján van, ami szintén, növelheti- majd termékeink versenyképessé­gét. Szabó Imre miniszter­helyettes itt megjegyezte; a könnyűiparban átpro'giramoz- zák a fejlesztéseket, az anyagmozgatás gépesítése, vagy a szervezés kevesebb költséggel és kisebb import­tal. jár, tehát ezeket előny­ben részesítik. Súlyponti kér- 'déls lett a szakoktatás szín­vonalának emelése, főleg a nyomdaiparban, és a textil­ipariban. Gábor András mi­niszterhelyettes hozzáfűzte, hogy a táraa éppen most dolgozza ki a biotechnika fejlesztésére vonatkozó el­képzeléseket, amit viszony­lag nem túl drágán, és gyor­san meg lehet valósítani, ha a vegyipar, a gépipar és az elektronikai ipar együttmű­ködik. A sajtótájékoztatón szóba került az elektronikai fej­lesztési' program helyzete i;s. Lelkes Ivánné miniszteri fő­tanácsos arról tájékoztatott, hogy a mikroelektronikái al­katrészek gyártásának fej- lésztéte jó ütemben halad, de az egyéb alkatrészek, mint például az ellenállások, a kondenzátorok termelésének korszerűsítésében némi Le- morladás tapasztalható. A tervek egy részét ezért át­programozták és megváltoz­tatták, mindez azonban nem veszélyezteti az egész fejlesz­tési koncepciót. Szóba került az is, hogy az importlkorlóto- zás olyan, szükségszerű lépés, amely eddig is okozott, és néhány helyen ezután is okozhat termelési nehézsé­get. Az iparirányítás azon­ban mindent elkövet a szer­vezett munka biztosítására. ,Ez évtől a vállalatok előnyö­sebb helyzetben vannak, hi- iszen úgynevezett import pre­ferenciakereteket biztosítot­tak számukra. Tehát első­sorban a vállalatokon mú­lik, hogy importbeszerzései­ket hogyan és miiilyen termé­kek előállításához csoporto­sítják, vagyis mennyire ga­rantálják a termelés, folya­matosságát. Néhány újság­író az iparvállalatoknál dol­gozó műszaki értelmiség helyzetéről érdeklődött, ami­re Juhász Ádám állom titkár lázzal válaszolt, hogy a ver­senyképesség erősödése — meggyőződése szerint — fo­kozatosan magával hozhatja minden egyes Vállalatnál az ott dolgozó műszakiak, köz- iga zd ászok jobb erkölcsi és anyagi megbecsülését. Most is van, jó néhány vállalat, ahol !a valóban értékes mű­szaki munkával megfelelően keresnek a dolgozók. A dif­ferenciált bérezésre megvan­nak a különböző lehetősé­gek, tehát főleg a szemléle­ten kell változtatni és élni kell' azokkal. (MTI) i--------­-------------------------------------------;------------------------­K ülönleges kapcsolat Péntek esti kommentárunk. Napjainkban már kevés olyan szövetségese van az Egye­sült Államoknak, amellyel annyira felhőtlen lenne a viszo­nya, mint Nagy-Britanniával. Jól tükröződött ez a különleges kapcsolat Sir Geoffrey Howe külügyminiszter tegnap véget ért washingtoni látogatásának légkörében. Lényegében be­mutatkozásról volt szó, hiszen a brit diplomácia irányítója a választások után került a londoni külügyminisztérium élére. Az Egyesült Államokban annak idején kitörő örömmel üdvözölték a brit konzervatívok nagyarányú győzelmét. Ez természetes is, hiszen London csaknem teljesen azonos módon ítéli meg a világhelyzetet, az amerikai rakétatelepítési terve­ket. Nagy-Britannia kezdettől fogva kész befogadni az 1979. évi NATO-döntés alapján az amerikai robotrepülőgépeket, noha a társadalom legkülönbözőbb rétegei — gondoljunk csak a Greenham Common-i asszonyokra — szüntelenül föllépnek a rakétatelepítés ellen. Ebben a kérdésben azonban a brit kormány éppúgy hajthatatlan, mint az önálló atomütőerő ügyében. Akárcsak Párizs, London is ragaszkodik ahhoz, hogy Genfben a brit nukleáris csapásmérő eszközök ne képez­zék vita tárgyát. Ha valamiben adódtak eltérő vélemények, akkor az csu­pán a gazdasági problémák .megközelítése. Londonban példá­ul nehezményezik, hogy az Egyesült Államok — a williams- burgi csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeivel ellentétben — korlátozza a Nyugat-Európából származó acélbehozatalát. Ez a rendelkezés Angliát is közelről érinti, s a munkanélküliség amúgyis magas arányát kedvezőtlenül befolyásolja a szigetor­szágban. Mindent egybevetve, az új brit külügyminiszter wa­shingtoni tárgyalásait csakugyan szinte a teljes nézetazonos­ság jellemezhette. Az Egyesült Államokban örömmel és meg­nyugvással nyugtázhatták ezt a körülményt, hiszen az utób­bi időben még szövetségeseik köréből is egyre több bírálat éri az amerikai erőpolitikát. Az összhangnak persze megvannak a határai: a külön­leges kapcsolat nem befolyásolja Nagy-Britanniát abban, hogy az európai kontinens országaival — mind a tőkés, mind a szocialista államokkal — ne folytasson saját érdekeinek meg­felelő politikát. Thatcher asszony például nemegyszer kifej­tette, hogy nem híve a kelet—nyugati kapcsolatok befagyasz­tásának, s az amerikaiaktól eltérő módon vélekedik a szocia­lista országokkal szembeni kereskedelmi-gazdasági megszo­rításokról is. GYAPAY DÉNES Olasz párttárgyalások a kormányalakításról Az új olasz kormány meg­alakításáról és programjáról előzetes pártközi tárgyaláso­kat folytatnak Rómában. Craxi, a szocialista párt fő­titkára pénteken Zanone li­berális párti főtitkárral tár­gyalt. Előzőleg a keresztény­demokrata, a szociáldemok­rata és a republikánus főtit­károkkal egyeztette elképze­lésiéit. Giorgio Napolitano, az OKP képviselőházi csoport­jának elnöke a La Stampa pénteki számában megjelent interjújában azt mondta, pártja nem foglal állást ele­ve negatívan egy olyan kor­mánnyal szemben, amelyet Craxi- alakítana meg. „Addig is orvosolni kell az ország bajait, amíg el nem jutunk a demokratikus alternatívához” — mondotta. Hétfőn összeül az OKP Központi Bizottsága, és meg­vitatja a választás után, az új kormány megalakulása előtt kialakult belpolitikai helyzetet. Szófiai sajtóértekezlet Genscher a kelet-nyugati kapcsolatokról A kelet—nyugati kapcsola­tok fontosságáról, a madri­di találkozó miietőto'bii sike­res befejezésének szükséges­ségéről és a sízovjet—ameri­kai csúcstalálkozó lehetősé­géről szólt egyebek között Hans-Dietrich Genscher pén­teken Szófiában, tartott nem­zetközi sajtóértekezletén. Az NSZK alkancelilárjia és külr ügymánisztere kijelentette: moszkvai é's washingtoni .megbeszélésein meggyőző­dött arról, hogy mindkét fél érdekelt a jól előkészített csúcstalálkozóban és nagy jelentőséget tulajdonít an­nak. Jurtij Anidropov és Ró­náid Reagan találkozója — hangsúlyozta Genscher — a Kelet és a Nyugat népeinek egyaránt érdeke, és nagyban hozzájárulhatna a kelet- nyugati. kapcsolatok javítá­sához. Az NSZK külügyminiszte­re kifejtette, hogy a nemzet­közi helyzet bonyolultsága miatti indokolt aggodalom ellenére a pozitív elemeket is é'szre kell venni a kelet— nyugati kapcsolatokban. Ezek közé sorolta egyebek között a madridi találkozó közeli sikeres befejezésének reális lelhetőségét. Kifejtet­te, hogy a bonná kormány politikájának szerves része a kelet-európai országokkal való párbeszéd folytatása. A Kohl kancellár kíséreté­iben Moszkváiban, folytatott és mostani szófiai tárgyalá­sait fontosaiknak és haszno­saknak nevezte, kiemelve azok őszinteségét és szere­püket a kölcsönös megértés előmozdításában. Az NSZK és Bulgária kap­csolatairól Genscher elmond­ta, hogy a diplomáciai kap­csolatok felvétele óta eltelt tíz évben jól fejlődtek, jó példát mutatnak két külön­böző társadalmi rendszerű állam viszonyára. A két fél a szófiai tárgyalásokon is ki­fejezte kölcsönös érdekelt­ségét az együttműködés bő­vítésére. A kelet—nyugati gazdaság együttműködésről szólva a külügyminiszter megállapította, hogy annak .politikái stabilizáló szerepe van, és hogy a lehetőségeket .még távolról, sem merítették ki. (Érdekeltek vagyunk a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolataink hosszú távú fej­lesztésében, ehhez legutóbbi moszkvai tárgyalásaink i» hozzájárultak — hangoztat­ta Genscher, majd a továb­biakban kijelentette: „Az NSZK és az NIDIK viszonyá­nak nagy jelentőséget tulaj­donítunk, mert az túlnő a kétoldalú kapcsolatok kere­tein, egyik döntő eleme nem csupán. a kelet—nyugati együttműködésnek, hanem az európai békének és biz­tonságnak iis.” Lengyelor­szágra kitérve annak a re­ményének adott hangot, hogy a szükségállapot eltör­lése lehetővé teszi az NSZK —lengyel kapcsolatok meg­javítását.

Next

/
Thumbnails
Contents